Azon kevés ételek egyike, amit mindenki megeszik a családban. Igaz, a kicsinek gondosan ki kell szedni a zöldséget a kuszkusz közül (az továbbra is fuji kategória), de hát nagyjából le lehet ültetni vele az asztal köré az emberket nagyobb érzelmi megrázkódtatások nélkül. Gyors és finom, jó alternatíva a karaj a hagyományos rántott húsra (azt én utálom), a kuszkusz a hagyományos rizsköretre (azt a férjem utálja), van benne zöldség, de nem feltűnő mennyiségben (ezt a kisebbik fiam utálja), de nincs benne főtt-sült-párolt zöldség (amit a nagyobbik fiam utál), csak nyers, amit meg szeret.
Na hát egyszerű dolog a főzés nálunk, rögtön látszik. Meg hát válogatnak, mert megtehetik. :)
karajszeletek zöldséges kuszkusszal
A vizet vagy levest (átszűrt, lezsírozott) felforralom, majd a kuszkuszra öntöm. Átkeverem, lefedem és pihentetm 15 percig.
Közben a lilahagymát nagyon finomra aprítom, leöntöm az ecettel. A paprikát is apró kockákra vágom, a petrezselyemzöldet finomr metélem.
A kuszkuszt, miután megpuhult, magába szívta a folyadékot, és kicsit kihűlt, villával átlazítom, meglocsolom az olajjal, majd hozzáadom az ecetes hagymát, paprikát és a petrezselyem zöldjét is. Villával átkeverem. Tálalás előtt még megszórom petrezselyemzölddel.
A karajt lehártyázom, ujjnyi szeletekre vágom, majd alaposan kikloppfolom. A fokhagymát finomra reszelem, a kakukkfüvet a sóval finom porrá őrölöm mozsárban pár szem fekete borssal. A fűszereket elkeverem egy evőkanálnyi olívaolajjal, majd a karajszeletekre kenem, félreteszem pihenni fél órára.
Sütéshez napraforgóolajat hevítek egy nagyobb serpenyőben ujjnyi magasságban, kb 180 C fokra. A hússzeleteket kukoricalisztbe forgatom, alaposan a szeletekre nyomkodom a lisztet, majd lerázom a felesleget, és a forró olajban sütöm mindkét oldalukat 3-4 percig. Miután kisültek, papírtörlőre szedem őket, leitatom a felesleges zsiradékot róluk.
A bonyolult cím ellenére egy végtelenül gyors és egyszerű ételről van szó. A gyorsaság és egyszerűség főként a kuszkusznak köszönhető, ez a forró vízzel leönt-állni hagy dolog nekem nagyon bejön mostanában. Hogy mégse legyen annyira egysíkú az íz, egy kis bazsalikommal, citrommal, és mustármag olajjal dobtam fel. (merthogy ismét csomagot kaptam a Grapoilatól szerencsére) Bevallom, nem a jótékony élettani hatásai miatt választottam ezt az olajat, csak és kizárólag az íze végett.Persze ennek hiányában olívaolajjal is készíthető. A csirke pedig egy egyszerű pirított csirke, némi zöldséggel, keleti fűszerezéssel, a szokásos gyors, rázott-pirított étel, ami az egyik leggyorsabban összeállítható vacsora számomra. Szóval rengeteg íz kevés munkával (tiszta Jamie O. 15 perces recept :))
A kuszkuszt némi sóval elkeverem és felöntöm másfélszeres mennyiségű felforralt vízzel. Lefedem, állni hagyom.
Közben a csirkét falatnyi darabokra vágom, összeforgatom a ras el hanouttal és az olívaolaj felével.
A zöldségeket meghámozom, vékonyan felszeletelem, a hagymát, fokhagymát félbe majd vékony szeletekre vágom. A maradék olívaolajon megpirítom a hagymát a kesudióval, majd hozzáadom a csirkét, átpirítom, felöntöm fél-egy decinyi vízzel (edény méretétől függően, túl sok víz ne legyen a hús alatt), hozzáadom a zöldségeket, a csokorba kötött kakukkfüvet, sózom, majd forrás után lefedem és kis láng felett párolom kb 5-10 percig, amíg a zöldségek megpuhulnak. (ha szép vékonyra vágtuk őket, akkor ez hamar menni fog) Ezután leveszem a fedőt, ráreszelem a citrom héjának felét, kb a háromnegyedének a levét is ráfacsarom, majd nagy láng felett rázogatva addig sütöm, amíg a folyadék elpárolog és az egész keverék kissé lepirul.
A kuszkuszt villával átkeverem, majd rálocsolom a mustármag olajat, hozzáreszelem a maradék citromhéjat és hozzáadom a maradék citromlevet, majd elkeverem apróra vágott/tépkedett bazsalikomlevelekkel.
Az eddigi legjobb meggyes ragu. Nem viccelek.
Tudom, hogy az édes-sós meggyes, cseresznyés ragukkal, csatnikkal, salsákkal immáron Dunát lehetne rekeszteni. Lehet.
Az is igaz, hogy elfogult vagyok, mert a zsálya, a koriander és a meggy nálam abszolút befutó, bármilyen formában.
De nekem ez messze jobban ízlik a többinél, amit eddig kóstoltam. Jó, hogy nem csíp, nem hagymás, vagy fokhagymás, nincs benne elnyomva a meggy íze. De mégsem az a sablonos, vasárnapi főtt hús mellé való. Szóval finom.
Báránysült készült mellé, még mindig a T-bone steak tartalékaimból, és az édeskömény ezúttal kuszkuszba került.
Ismét Beatbull receptje alapján.
2 főre
350 gr bárány T-bone steak (vagy gerinc), 1 ek koriandermag, só
2-2 ek olívaolaj és vaj, 1 édesköménygumó (kb 20-25 dkg), ha lehet, a zöldjével együtt, 1 kis fej hagyma (3 dkg), 2 gerezd fokhagyma, 1 marék aszalt meggy, fél citrom leve, 2 dl kuszkusz, 4 dl víz
20 dkg meggy, magozva, 1 ek koriandermag, 2-3 nagyobb zsálya levél, 1 ek cukor, 1 kk só
A koriandert száraz serpenyőben megpirítottam, majd mozsárban porrá őröltem. A cukorból karamellt készítettem, ment hozzá a koriander, a meggy, és addig főztem kis lángon, amíg sűrű ragut nem kaptam. Az utolsó 5 percre ment mellé a finomra metélt zsálya. A meggyet érdemes megkóstolni előtte, és a cukor mennyiségét ahhoz igazítani, nehogy túl édes legyen a ragu.
A húst bedörzsöltem a mozsárban porrá őrölt korianderrel, sóztam, és felforrósított serpenyőben az olívaolaj-vaj keverékén sütni kezdtem mérsékelt lángon. 3-4 percig sült mindkét oldala, amíg a hús keményebb gumicukor állagot nem vett fel (közepesen átsült). Lehetőség szerint ne használjunk teflon serpenyőt, mert szükség lesz később a pörzsanyagokra. A húst ezt követően egy mélyebb tányérra szedtem, és a gáztűzhelyen hagytam pihenni (így nem hűl ki).
A serpenyőben visszamaradt zsiradékon a negyedelt, majd milliméteres szeletekre vágott édesköménygumót mérsékelt lángon színesre pirítom, hozzáadom az apróra felkockázott hagymát, a kés hátával megnyomott egész fokhagymagerezdet is, és kissé megdinsztelem. Felöntöm 4 dl vízzel, sózom, és ha felforrt, hozzákeverem a kuszkuszt, az aszalt meggyet, és a citrom levét. A hús alatt időközben összegyűlt húslét is hozzáöntöm. Fedő alatt puhára párolom, néha megkevergetve, kis lángon. Ha már majdnem teljesen puha, és a folyadékot is magába szívta, lehúzom a tűzről, majd hozzákeverem az édeskömény finomra metélt zöldjét is, és a húsokat a tetejére szedem. Ismét lefedem, és még öt percig hagyom pihenni. Így a kuszkusz megpuhul, és a hús átmelegszik.
A víz mennyisége és a főzési/párolási idő függ a kuszkusz minőségétől (instant/sima), így mind a főzés, mind a víz mennyiségének tekintetében kövessük az általunk használt fajta dobozán lévő útmutatást!
A recepttel kapcsolatban két igen nagy problémánk adódott: 1.) kevés volt a bárány. Ezt már kezdjük megszokni. Érdekes, hogy ugyanekkora adag csirkénél még sosem volt hiányérzetünk a mennyiség tekintetében…2.) kevés volt a meggy. Azt hiszem, nálunk triplázni kellene ezt a mennyiséget, mivel egy szimpla adagot ebből én még a főzés közben el tudnék kóstolgatni.
Az étel, amely hosszú idő óta először megosztott lelkesedésre talált Férjnél. Az igaz, hogy mostanában elég sokszor feszegettem a határokat nála, ami az édes-savanyú-sós kombinációt illeti, ugyanis Férj ezért nem lelkesedik annyira. De én meg igen. Férj alapvetően berzenkedik a gyümölcs-hús összeállításoktól, amit én meg imádok. Szóval ma felvetette, hogy nem lehetne e legközelebb a bárány sós étel, és nem desszert. Én vasvilla szemeket meresztettem rá, gondolatban konyharuhával csapkodtam bazsalyogó fejét, és dühödten ettem tovább a bárányt. Mert szerintem nagyon finom volt.
Legközelebb persze majd sós lesz, és akkor én fogok pikírt megjegyzéseket tenni, hiteltelenül, mert én a báránycombot úgy is szeretem…
2 főre
60 dkg csontos báránycomb (ez a mennyiség 2 embernek szűkösen elég), 3 ág rozmaring, 4 gerezd fokhagyma, 1 fej vöröshagyma (10 dkg)
1 dl almalé, 1 marék (2-3 dkg) mazsola, 1 marék (2-3 dkg) aszalt sárgabarack
12 szem szegfűbors, 1 ek méz, olívaolaj, só,
1,5 dl kuszkusz
A báránycombot lehártyázom, levagdosom az inas részeket, a csontja mentén késsel felszúrom a húst, ide tömködöm be a rozmaringot és a kés pengéjével meglapított fokhagymát. A szegfűborsot sóval mozsárban összetöröm, és alaposan a húsba dörzsölöm. Sütőtál aljára teszem a finomra vágott hagymát, az aszalt gyümölcsöket, ráfektetem a combot, meglocsolom az almalével ( nem sima ivólé. Vagy 100%, préselt, vagy ha ez nincs, akkor inkább 2-3 savanykás alma finomra reszelve, szűrőn átnyomkodva szükséges hozzá. Ha nem lenne elég savanykás, kevés citromlével lehet korrigálni.) Olívaolajjal meglocsolom, és sütőben, 160°C fokon sütöm 4 óráig (nagyobb hús=több sütési idő! ) Sülés közben 10-15 percenként a szaftjával locsolgatom, félóránként megfordítom. Ha úgy látom, hogy már leomlik a csontról a hús (Férj úgy szereti, legközelebb nem ügyelek majd ennyire a desszertjére), akkor megkenem vékonyan mézzel, és felcsavarom maximális hőfokra a sütőt. 5 perc múlva ismét lekenem mézzel, ezt még egyszer megismételem, mielőtt késznek nyilvánítom.
Ha sülés közben a szaft besűrűsödne, akkor vízzel pótolom, hogy az eredeti folyadékmennyiség megmaradjon, mert ez kell majd a kuszkuszhoz.
A kuszkuszt az előírt mennyiségnél 0,5 dl-el kevesebb forró vízzel felöntöm, lefedve állni hagyom, szintén az előírt ideig. Azért kell kevesebb víz, mert a sült hús alatt maradt szaftot is hozzáadom 5 perc után, az aszalt gyümölcsökkel együtt. Villával átkeverem.
Akartam hozzá mentaszószt, mert Férj hónapok óta ezzel nyaggat, de amikor nekiálltam elkészíteni, kinyögte, hogy igazából nem is szereti. Néha olyan könnyű vele… :)
Megjegyzés: az almaleves sütés ötlete Nigellától származik. Az Expressz sorozatban ő pácolásra használta, talán sertéshez, nem nagyon emlékszem a többi részletre, az nem ragadott meg annyira.
A dolog tényleg jól működik ( Férj véleménye ellenére is ezt kell mondanom). Aki szereti a gyümölcs-hús összeállítást mindenképpen próbálja ki, érdemes!
A rögtönzött húsvéti vacsi főfogása, ami olyan nagyon kevés lett, hogy muszáj volt mellé gyorsan levest és desszertet is készítenem. A 40 dkg-os báránybordát tisztítás után meg sem mertem mérni, és csak csekély vigaszt jelentett a fantasztikus íz az elenyésző mennyiséggel szemben.
2 főre (ha legalább 5 fogásos a vacsora)
40 dkg bárányborda (ebből 8 érme lett), 3 gerezd fokhagyma, 3 ág oregánó, 1/2 citrom leve és 1 kk reszelt héja, 1 tk méz, 10 dkg feta (nem túl sós), olívaolaj, só, bors
a kuszkuszhoz: 1,5 dl kuszkusz, 8 db aszalt sárgabarack, 3 ek pirított, sózatlan pisztácia, 25 db nagy mentalevél, 3 szál újhagyma, 2 gerezd fokhagyma, fél citrom leve, 1 csapott ek nádcukor, őrölt csili, korianderzöld
A bordáról levágom a hártyákat, faggyút, a nem szervesen oda tartozó húsrészleteket, megtisztogatom a csontokat, majd elsírom magam, és kiadom a hulladékot a kutyáknak.
Az egész bordát kis, nyeles érmékre vágom: a bordacsontok között átvágom az izületeket, a húst a bordán hagyom. Sütőtálba rendezem. A fokhagyma gerezdeket átpréselem, elkeverem a letépkedett, finomra metélt oregánó levelekkel, a citromhéjjal és -lével, a mézzel, kis sóval és 1-2 evőkanálnyi olívaolajjal. Az igen aprócska húsokra púpozom egyenletesen elosztva, úgy, hogy a darabos fűszerek (fokhagyma, oregánó) csak a húson maradjanak. A fetát 0,5 cm kockákra vágom, és a húsok tetejére púpozom, alaposan rányomkodom. Borsozom, olívaolajjal jól meglocsolom, és 150°C fokon 35 perc alatt sütőben megsütöm.
A mentát és a koriandert finomra metélem, elkeverem az átpréselt fokhagymával, cukorral, csilivel, citromlével, 2-3 ek olívaolajjal. A sárgabarackot 3 mm kockára vágom, a pisztáciát durvára vágom, az újhagymát felkarikázom, és mennek a többihez. A kuszkuszt kétszeres mennyiségű vízzel leforrázom, megkeverem, és amíg még forró, elkeverem a többi hozzávalóval, majd lefedem és állni hagyom legalább 5 percig. Azért legalább fél óra pihentetés jót tesz neki.