Csípős kávés csokis banánturmix

Ami tuti, hogy azonnal visszakergeti belém az életet reggel. Nagy felfedezés: van ami ütősebb, mint a kávé. (na jó, mint 1 kávé)

Az egész azzal kezdődött, hogy Mamma elindította azt a remek turmixos sorozatát a Facebook oldalán (olvassátok, szeressétek, ezen a turmixon kívül ott még sok gyöngyszem található!), és én a banános, csípős kávés smoothijába teljesen beleszerettem. Az a recept teljesen jó úgy, ahogy van, szóval tessék csak kipróbálni bátran!

Aztán viszont velem van az az apróság, hogy én nagyjából délig kávén és gyümölcsön kívül egyéb dolgot nehezen tudok csak elfogyasztani (és nem is azért, mert általában este tízkor még bőven eszek valami könnyű kis ételt, mondjuk egy arrabiatát. (De igen. (és ez egyáltalán nem helyes, mindenkit óva intek tőle!))) Szóval ezért lett nálam egy apró módosítás: lecseréltem a tejet forró vízre, és ennek kapcsán pedig egy meglepő felfedezés: az ilyen módon elkészített turmix pillanatokon belül átalakul egy tökéletesen főzött puding állagú valamivé, amit kanállal kell enni, és isteni finom (ennek a kémiájára még pontosan nem jöttem rá, de rajta vagyok az ügyön, mert már érdekel. (ötletek?)). Meg egyébként addiktív is, csak ma kettő csúszott le belőle, és tegnap este nyolckor még képes voltam hozzá banánt hajkurászni a városban. Szóval a turmix a címben azért kis félrevezetés, mert valóban turmixgéppel készül, de végül egy csípős, kávés csokipuding lesz belőle.

Lovely, ahogy az angol mondaná.

• adagonként
• 1 nagy banán
• 2 dl víz
• 1 erős presszókávé (0,5 dl)
• 1 púpos tk kakaópor (nyers, nem instant, édesítetlen)
• 1 késhegynyi őrölt fahéj
• 1 késhegynyi csilipor (illetve ízlés szerint, nálam 1 kicsi szárított csili)
• 1 ek juharszirup

A turmixgépbe teszem a kakaóport, a fahéjat és a csilit, majd felforralom a vizet és ráöntöm a fűszerekre. (ha nem hőálló a kancsó, akkor ezt külön bögrében/edényben kell megcsinálni.

Hozzáadom a nagyjából feldarabolt banánt, a lefőzött friss kávét és a juharszirupot (az egész csilit ízlés szerint ki is lehet venni belőle, én nem teszem) és simára turmixolom.

Melegen, azonnal fogyasztandó.

Ütős darab.

Címkék: banán, italok, kávé

Bloody Mary szorbet

Amilyen népszerű a sültpaprika, olyannyira nem volt divatos paradicsomot sütni. Eddig. Aztán most Beatbull és Niki is úgy döntött, hogy véget vet ennek a rossz szokásnak. Meg én is. Én Beatbull ízkombinációját követtem (kivéve a borókabogyót, mivel én a vodkás változatra szavaztam), amivel sikerült elérni azt a bizonyos bloody mary ízhatást.

A sült paradicsomot igazából nem is olyan bonyolult elkészíteni és hihetetlenül finom. Csak úgy magában is. De én most egy erősen alkoholos szorbet-t készítettem belőle, szülinapom alkalmából, amolyan welcome drinkként (igen, persze, amit kanállal kell enni) A paradicsom besűrítése egyébként elkerülhetetlen, mert az alkohol olyan mértékben változtatja meg a fagyási paramétereket, hogy a szorbet alapnak már majdhogynem kenőcsös állagúnak kell lenni ahhoz, hogy megdermedjen (amihez egyébként még egy egészen kevés zselatinra is volt szükség). Ha pedig már be kell sűríteni, akkor érdemesebb sütni, hisz ez az eljárás sokkal intenzívebbé, gazdagabbá teszi az ízeket.

Aztán a végeredménnyel vigyázni kell, mert a klasszikus long drink hosszúságú koktél helyett ez inkább egy shooter töménységű lett, szóval alattomosan fejbe tudja kólintani az embert (mert egyébként meg itatja, azaz jelen estben eteti magát), de hát muszáj volt(?) ennyi vodkát belezsúfolni ebbe  a szorbetbe, mert a sós fagyi az mégsem pohárban melengethető koktél, szóval egy gombócnál többet nem célszerű belőle fejenként kiadagolni. Elvileg.

• 1 kg koktélparadicsom (vagy más édeskés fajta)
• 3 babérlevél
• 2 gerezd fokhagyma
• 2 tk cukor
• 1 kis csokor zellerzöld a vastag szárakkal együtt vagy 3 szál angolzeller
• 2 gr zselatin
• 2 dl vodka
• 1 tk Worcestershire szósz
• zellerzöld a díszítéshez

A paradicsomot megmosom, félbevágom, és egy tepsibe terítem, összeforgatom a nagyjából feldarabolt zellerrel,  2 gerezd egész fokhagymát teszek mellé, a babérleveleket a paradicsomok alá. 170°C fok, légkeverés, 1 óra.

Hozzáadom a cukrot majd a paradicsomot botmixerrel pürésítem, szitán/szűrőn átpasszírozom (kb 3 dl sűrű püré lesz belőle). Egy kevés paradicsomban elkeverem a zselatint, addig melegítem, amíg az feloldódik benne. Hozzáadom a maradék paradicsomot és felöntöm a vodkával, ízestem pár csepp Worcestershire szósszal. Kihűtöm majd fagyigépben kifagyasztom.

Ez a mennyiség nagyjából 8 főre elég.

Címkék: italok, paradicsom, zeller

Banános palacsinta, gyümölcssaláta, banános-avokádós turmix matchaval, banános poszt

A napokban felmerült a kérdés, hogy mire jó a túlérett banán? Lehet e belőle amerikai palacsintát sütni?

Mi az hogy! Sőt, itt most azt is meg kell jegyeznem a történeti hűség kedvéért, hogy ez minimanó kedvenc amerikai típusú palacsintája, és a mindenkori rekordot( 9(!) db palacsinta/ 1 db 16 hónapos) ezzel állította fel. Készült mellé gyümölcssaláta is, inkább csak az én kedvemért, mivel Ponty 1.) nem szereti a gyümölcsöket nyersen, 2.) még nem kaphat málnát, lévén túl picike az apró magvakhoz.

De most félre az elbeszéléssel, banános posztot ígértem. Azaz mi legyen a túlérett banánokkal?

Nálam általában banánkenyérként végzik, zabpelyhes-tejcsokis, vagy kókuszos-fehér csokis formában, illetve újabban nagy keletje van a banánfagylaltnak is. Aztán készül még belőle turmix, mi sem egyértelműbb ennél, tejjel, vaníliával, tejszínnel, egészségtudatosabb napokon joghurttal, mézzel, álmosabb napokon joghurttal és matchaval. A barnuló banánok meghámozva, feldarabolva, műanyagzacskóba csomagolva kiválóan elvannak a fagyasztóban, így már nem romlanak tovább, és bármikor felhasználhatóak turmixokba. Ilyenkor azon túl, hogy lágy, selymes állagot kölcsönöznek bármelyik gyümölcsös vagy csokis turmixnak, kellemesen le is hűtik azt, sőt, nagyobb adag fagyasztott banánnal jégkása állagú turmix készíthető. (még nagyobb adagban, masszívabb robotgéppel fagylaltgép nélküli fagylalt)

És akkor eddig tartott a tudomány. Mert banános süti, turmix, édesség az sok van, de nemcsak az merült fel, hogy milyen édességbe, hanem hogy milyen főfogásba lehetne felhasználni a barna gyümölcsöket. Hát, igazából nem tudom. Van kics Vú banánchutneyja és currys gyümölcslevese, meg Fűszeres Eszter banán ketchupja, és körülbelül ennyi jut az eszembe. A karibi, afrikai banános ételekhez, illetve általában a sós(abb) ételekhez főzőbanán kell, ami ugye itt nincs, de éretlenebb banánnal helyettesíthető.De nem túlérettel.

Szóval én magamtól eddig jutottam, de ha valaki tudja, hogy mihez lehetne még túlérett banánt felhasználni, ami nem desszert, akkor várom az ötleteket!

Addig is itt egy palacsinta.

Igazi babás, cukor alig van benne, csak a vaníliás cukor, és teljes kiőrlésű búzaliszttel is készíthető (én azt előtte át szoktam szitálni, mert ha nem keverjük be fehér liszttel, pici babáknak a szitálás nélkül túl sok benne a korpa). Joghurttal készült, mert szerintem a banán elég édes, jót tesz neki, ha egy kis savanyúval van egyensúlyba hozva, de lehet tejjel is, csak abból kicsit kevesebb kell majd a tésztához. Aztán ennél is igaz, ami minden amerikai palacsintánál: akkor lesz igazán könnyű, levegős a tésztája, ha a tojásokat szétválasztjuk, a sárgájával bekeverjük a tésztát, és a fehérjét kemény habbá verve csak közvetlenül a sütés előtt forgatjuk hozzá óvatosan.( nekem ehhez azonban reggel, kávé előtt nincsen lelkierőm, igazából ma fél órán át néztem meredten a tésztát, hogy mikor kel már meg, mert még annyira sem voltam képben, hogy észben tartsam: ez most nem is élesztős…)

• 2-3 adag reggelire
• 15 dkg joghurt (natúr, 3,5%)
• 2 kis banán (hámozva 15 dkg)
• 10 dkg rétesliszt
• 2 tojás
• 3 dkg vaj (olvasztott)
• 1 tk vaníliás cukor (házi vagy Bourbon)
• 1 tk sütőpor

Az összes hozzávalót beleöntjük a turmixgép kancsójába, összeturmixoljuk, majd félretesszük pihenni 15 percre.

(ha a tojáshabos változat mellett döntünk, akkor csak a tojások sárgája kerüljön a turmixgépbe, a tojások fehérjét verjük habbá a pihentetési idő letelte után, és csak sütés előtt forgassuk óvatosan a masszához.)

Vastag aljú teflon serpenyőben 2 evőkanálnyi adagokban kisütjük mérsékelt lángon, további zsiradék hozzáadása nélkül. Ha nem teflon serpenyőben sütjük, akkor minden adag előtt kenjük ki a palacsintasütőt olajjal.

Lehet mellé adni juharszirupot, de magában is elég nagy sikere volt, én viszont gyümölcssalátát készítettem mellé.

1 banánt felkarikáztam, meglocsoltam 1/2 lime levével, 1 ek mézzel, és 2 marék málnát (mirelitet, kiengedés nélkül) kevertem hozzá. 4-5 mentalevélkét vékonyan felcsíkoztam, és ezt is a salátához kevertem, illetve a menta egy részét a tetejére szórtam. Fél óra múlva a málna kiolvadt, és közben s alátát is kellemesen behűtötte.

Plusz egy bónusz a végére, hogy jól induljon a nap. (vagy hogy valahogy egyáltalán elinduljon…)

banános avokádós joghurt turmix matchaval

• 250 gr natúr joghurt
• 1 érett avokádó
• 1 érett banán
• 1-2 ek méz (el is hagyható)
• 1 tk matcha

A hozzávalókat turmixgép kancsójába öntöm, pürésítem, és megiszom.

Címkék: avokádó, babának, banán, édes, fél óra, italok, málna, matcha, palacsinta, reggeli, tea

Retrománia/ karamellás tej

Na most ez nem olyan nagy világmegváltó receptes bejegyzés, csak olyan szolgálati közleményféle.

Vagyis a karamellás tej renoméjáról szól inkább, meg annak a helyreállításáról, mint a receptjéről.

Régen hegyekben állt ez a fajta zacskós műremek a kakaók, meg a fél literes tejek között. Most meg nem látni már sehol. Van helyette minden más, egzotikus nevekkel (és néha borzalmas ízekkel), de ez valahogy eltűnt. Nem arról van szó, hogy hiányzik, mert régen én ilyet nem nagyon ittam, túl keserű volt a bolti, inkább csináltam magamnak otthon, már akkor is. De nagyon szerettem.

Aztán hosszú szünet következett az otthoni gyártásban, mert a karamellás tej az nem volt sikk, a brutáltömény forró csoki, extra magas kakaótartalmú étcsokiból, csilivel, szegfűborssal, mikor mivel, az meg igen, az olyan felnőttes dolog, az vállalható. Még akkor is, ha annyi pillecukorral ittam, hogy a csoki alig fért a bögrébe.

De most második gyermekkorunk következik, most jöhet végre a karamellás tej is. Igazából jön is, kínos rendszerességgel, minden este, legalább egy bögrével. Mostanában már az esti adag jó nagyra sikerül, így egy része üvegbe kerül és a hűtőbe vándorol, reggelire. És ez így annyira jó…

Egyébként ha már gasztro, akkor legyen itt legalább valami recept-féleség is.

• Szóval adagonként 1 evőkanálnyi cukor szükséges hozzá
• és egy csésze (2,5 dl) tej.

A cukorból karamell készül, lehetőleg vastagabb aljú serpenyőben, akkor szép egyenletes lesz, nehezebben ég meg. Mérsékelt láng fölött, kavargatni nem kell, csak rázogatni (bár azt sem muszáj, csak ha szükségét érezzük valamiféle cselekvésnek, akkor).

A karamell nálam sötét borostyánszínű, mert az ennél sötétebbet én már nem szeretem, továbbá minél sötétebb, kesernyésebb, annál kevésbé érződik édesnek az íze.

Ha a karamell pont jó, ráöntjük a tejet, és addig kavargatjuk, a lehető legkisebb láng felett melegítve az edényt, amíg az összes karamell felolvad benne.

És ennyi.

Címkék: italok, karamell, retro

Málna lassi, nyár a télben

Legalábbis nekem egyből a nyár jutott az eszembe, amikor ma ezt a rózsavizes eper lassi receptet megláttam…

Eper az ugyan nem volt, de málna akad a mélyhűtőben, joghurt is, víz is volt hozzá. Igaz, hogy nem olyan klasszikus, meleg téli kortyolgatni való, de nekem ez most a sok forró csokoládé után kifejezetten jól esett.

A lassi egyébként egy dél-ázsiai joghurt alapú ital, amit tejjel vagy vízzel “hígítanak” és dél-ázsiai (slendrián módon fogalmazva indiai) fűszerekkel ízesítenek.

Lehet sós, vagy édes, az édes gyakran gyümölcsös. Az édes lassikhoz gyakran használnak rózsavizet, mézet, citromlevet, vagy sáfrányt is.

Leghíresebb talán a mangó lassi, ebbe csak joghurt, tej vagy víz  mangó püré kerül.

A sós változathoz a joghurt és a víz mellé só és fűszerek (római kömény, koriander vagy akár valamilyen masala) kerülnek, a tetejüket is gyakran pirított, őrölt római köménnyel szórják meg.

Az eredeti recept kicsit keveri a sós és édes változatot, vagyis gyümölcsös, édes, de a rózsavíz mellé az általában csak a sóshoz használt fűszereket, koriandert, római köményt, édesköményt és borsot kever az eperhez. Na, én ilyen bátor nem voltam, nem is nagyon variáltam, került bele rózsavíz, narancslé meg rózsabors, abból sem túl sok és ennyi.

Igazából az enyémet hívhatnánk egyszerűen csak joghurtos málnaturmixnak is, de akkor hogyan tudnék megemlékezni arról a türelemjátékról, ahogy a színes borskeverékből, a darálóból pecáztam ki a rózsaborsot hozzá?

• 1 nagy adag
• 25 dkg málna (mirelit)
• 20 dkg natúr joghurt
• 2 dl víz
• 2 ek nádcukor
• 1 kk rózsavíz
• fél narancs leve
• 8 szem rózsabors

A rózsaborsot mozsárban kevés cukorral porrá őrölök, majd a többi hozzávalóval együtt turmixgépbe teszem.

Alaposan összeturmixolom.

Kész.

Címkék: italok, joghurt, málna

Alles müller oder… Pisztáciás-kókuszos “müller milch” házilag

Van néhány erősen arteficiális ízű, ijesztő színű, élelmiszernek mondott késztermék, aminek én a rabja vagyok. Az egyik ilyen a címben szereplő müller milch.

A házilagos előállítására azonban nem az egészségtudatosság sarkallt engem, hanem az az egyszerű tény, hogy itt bizony nem mindig kapni ilyesmit. A havonta egyszer, valamelyik multiban megejtett beszerzőkörutam alkalmával szoktam magamnak venni belőle, jutalomfalatka gyanánt. Már ha egyáltalán kapok. (mert azt gondolom, havonta egyszer még némi mesterséges neonzöld élelmiszerfesték is beleférne…) De már egy éve nem sikerült hozzájutnom.

Néhány napja sikerült szereznem egy üveggel, és meg kellett állapítanom, hogy én ezt bizony imádom. És gyakrabban is el tudnám fogyasztani, mint évente egy-két alkalommal. A tejmentes periódus is lezárult már az életemben, így semmi nem képezheti gátját a rendszeres fogyasztásnak, csak a beszerzés nehézségei, meg persze az az apróság, hogy napi rendszerességgel viszont már nem szeretnék mesterséges adalékanyagokkal telezsúfolt élelmiszereket fogyasztani.

Innen egyenes út vezetett a házilagos előállításhoz. Több variáció is készült, ami itt szerepel, az hasonlít leginkább az eredetihez (bár Férj szerint finomabb lett…). Ez egy kicsit macerásabb, a szűrés miatt, de ízre ez a kókuszreszelékkel készült változat-meglepő módon- sokkal jobb, mint a kókusztejes.

A recept elkészítéséhez természetesen szükség van sózatlan, pörköletlen pisztáciára, de újabban a Metro ilyet rendszeresen tart, így nekem ezt egyszerűbb beszereznem, mint az ízesített neonszínű tejet. Az ára elég borsos, 10 dkg 1200 Ft, de egy adag tejhez csak 1 evőkanálnyi, azaz 5 gr szükséges belőle. Így az ára házilag kb annyira jön ki, mint az eredeti bolti változaté, de a házi bármikor előállítható, és nem utolsó sorban teljesen természetes. ( aki pedig fővárosi, az a Culinárisban is be tudja szerezni, emlékeim szerint ott is láttam kimérős változatban. Ott talán még olcsóbb is volt.)

A müller milchhez használt buttermilch (író?) helyett a Good Foodon talált ötlet nyomán tej+citromlé keverékét használtam, és ez elég jól működik.

Az egészet bele lehet önteni a turmixgépbe egyszerre is, és ezután leszűrni, ez gyorsabb, de így kevésbé lesz színes és pisztáciás a végeredmény.

A visszamaradó kókuszos masszával pedig lehet dúsítani például müzlit is. (legalábbis nálunk ez lett a sorsa)

• 400 ml
• 4 dl 3,5 % tej,
• 4 ek kókuszreszelék,
• 1 ek pisztácia,
• 2 ek nádcukor,
• 1 ek citromlé,
• 1 ek tejszín

A tejet, kókuszreszeléket, tejszínt, citromlevet, cukrot összeturmixolom, nagy fordulatszámon, legalább 2 percig, majd leszűröm.

Az átszűrt tejet visszaöntöm a turmixgépbe, a pisztáciával együtt, és ismét alaposan összeturmixolom.

Ha teljesen sima italt szeretnénk, ezt követően át lehet szűrni még egyszer, de ettől én már eltekintettem, a kisebb darab pisztáciák egy-két perc alatt úgyis leülepednek az aljára.

Címkék: italok, kókusz, pisztácia

Mentás csoki krémlikőr és BÚÉK

Először is B.Ú.É.K. mindenkinek, aki olvassa!

Lassan visszazökken minden a rendes kerékvágásba, és úgy néz ki, az elmúlt napok kulináris történéseiből azért mégiscsak sikerült egy-két dolgot kimenekítenem, amikről ejthetek néhány szót a blogon is.

De előbb az ünnepekről röviden. A karácsony nevű sátras országjárást követően gazdagabb lettem egy gyomorrontással, melynek következtében 4 kg mínusszal zártam az ünnepet, már ami a súlyomat illeti, továbbá egy ígérettel, hogy nemsokára kapok egy rendes fényképezőgépet. (ha bárki összefüggést keresne ezek között, ne tegye, mert nincs)

Ponty beszerzett egy zenélő bébitaxit és egy beszélő Elmot a Jézuskától a xilofon-rumbatök-kasztanyetta hármas mellé, így azóta szelíd kakofóniában telnek napjaink.

A szilveszteri menü ütősebb lett a karácsonyinál is, így a négy kiló viszonylag könnyedén visszaszökött deréktájra a bőrös malacsültnek és egy fehér csokis-joghurtos-mascarpones desszertnek köszönhetően, melyek posztolása az ismételt elkövetések után várható.  Szintén a szilveszteri menü kapcsán követtem el “A sajtos pogácsát” is, ami többek egybehangzó véleménye szerint a(z általunk ismert) világegyetem legfinomabb sajtos pogija volt. Képes recept szintén az ismétlés után várható.

Végül néhány szóval megemlékeznék a Ponty keresztmamájának készült szilveszteri kontyalávalóról is, ami a korábbi csokilikőrök mintájára lett elkövetve, csak ez most egy nyolc utáni változat.

• ~ 3,5 dl
• 5 dkg étcsoki (85%),
• 2 ek holland kakaópor,
• 1 dl tejszín,
• 15 dkg porcukor,
• 1 púpos tk szárított menta,
• 2 dl fehér rum

A mentát egy evőkanál cukorral mozsárban finom porrá őrölöm.

A tejszínt habverővel csomómentesre keverem a kakaóporral.

A csokit apróra töröm és a kakaós tejszínnel, mentával, cukorral kis láng fölött, folyamatos kavargatás mellett felolvasztom. Akkor jó, ha a cukor és a csoki is maradéktalanul felolvadt benne.

Ha a keverék alig langyos, hozzáadom a rumot, elkeverem,  majd finom szűrőn átszűrve üvegbe töltöm.

Hűtőben tárolom.

Címkék: étcsoki, italok

Last minute karácsonyi ajándék: likőrök! Vaníliás fehér csokis és kávés karamellás tejszín krémlikőr, na meg az elmardhatatlan tojáslikőr

Amik a végére maradtak, és amik tényleg elkészülnek percek alatt.

Szeretném azt hinni, hogy nem csak én futok ki folyamatosan az időből, de ez sem változtat azon a tényen, hogy én pedig kifutok belőle rendszeresen. De ezek még így, a finisben is belefértek. A fehér csokis cirka 5 perc alatt készült el, a karamelláshoz és a tojáslikőrhöz viszont kellett vagy tizenöt-tizenöt perc is. A tesztelés is megvolt tegnap, Férj szerint kiváló eredménnyel vizsgáztak.

A hozzávalók nem túl egzotikusak, így azt gondolom, a karácsonyra jól teletömködött hűtőszekrényekben és kamrákban különösebb előkészületek nélkül is fellelhetőek, vagyis nem kell még csak előre bevásárolni sem hozzá. Legalábbis nálam nem.

A csomagoláshoz én szerettem volna még hetekkel korábban csinos kis metszett üveg likőrös üvegeket beszerezni régiségboltokból, de a karácsony előtt horribilisre srófolt árak miatt ettől eltekintettem. Viszont nagyon csinos, bár kevésbé míves  kis üvegeket lehet kapni drogériákban, kreatív hobbi boltokban is. De én most például csak egyszerű kis csatos üvegekbe töltöttem.

Ha nem ajándékba készül el végül, hanem házi használatra, én azt is megérteném…

• Tejszínes fehér csoki likőr
• 
  
• 20 dkg fehér csoki
• 4 dl tejszín
• 3 dl fehér rum
• 5 dkg porcukor
• fél rúd vanília

A tejszínt a félbevágott vaníliarúddal együtt felforralom. Lehúzom a tűzről és hozzáadom az apróra tördelt fehér csokit és a porcukrot. Addig kevergetem, amíg a csoki teljesen elolvad. Ha nehezen olvadna  a csoki, óvatosan még lehet kicsit melegíteni a keveréket.

Ha már alig langyos, hozzáadom a rumot, majd üvegekbe töltöm. Én nem szoktam kihalászni belőle a vaníliarudat, egyrészt szerintem dekoratív, másrészt így intenzívebb lesz az íze.

Hűtőben tárolom.

• Karamellás kávés krémlikőr
• 2 dl erős presszókávé
• 20 dkg cukor
• 2 dl barna rum
• 2 dl tejszín

Négy erős presszókávét főzök, ez 2 dl. Fontos a jó kávé, ha a kávé nem elég jó benne, a likőr sem lesz annyira finom.

A cukorból vastag aljú, lehetőleg teflon serpenyőben aranyszínű, nem túl sötét karamellt készítek. Ha valaki úgy biztonságosabbnak érzi a karamell készítését, 1-2 evőkanálnyi vizet adhat a cukorhoz az elején. Kevergetni én nem szoktam, csak rázogatni.

Ha a karamell készen van, felöntöm a kávéval és a tejszínnel, majd közepes láng fölött addig melegítem és kavargatom, amíg az összes karamell feloldódik.

Ha a tejszínes keverék alig langyos, hozzákeverem a rumot és üvegekbe töltöm.

Hűtőben tárolom.

• Tojáslikőr
• 5 tojássárgája
• 3 dl tejszín
• 2 dl fehér rum vagy vodka
• 15 dkg cukor
• fél rúd vanília

A tojások sárgáját a tejszínnel és a félbevágott vaníliarúddal együtt alaposan kikeverem, majd vízgőz/kis láng fölött, habverővel való folyamatos verés-kevergetés mellett sűrűre főzöm.

Miután besűrűsödött, lehúzom a tűzről, de még egy pár percig kavargatom, hiszen ekkor még tovább fő. Közben hozzáadom a cukrot is.

Ha már alig langyos, hozzáadom a semleges ízű, de jó minőségű alkoholt, mely lehet vodka vagy egy semleges ízű fehér rum is.

Üvegekbe töltöm. A vaníliát itt is benne szoktam hagyni, de akár ki is lehet dobni belőle.

Hűtőben tárolom.

Címkék: ajándék, fehér csoki, italok, karácsony, karamell, kávé

VKF! XXX.- Narancsos és málnás csokoládé likőr

ChefViki karácsonyi VKF! kiírására a második felvonás: a likőrök!

Hálás téma, minimális munkával (na és persze némi alkohollal) a maximális hatás elérése garantált. Szinte hihetetlen, hogy milyen lelkesedést tud kiváltani családunk tagjaiból némi csokoládés kortyolgatni való! (na és persze az alkohol…)

Szintén jó egy héttel előre elkészíthető, csak ezután hűtőben kell tárolni.

Kétféle változatban készült, egy klasszikus narancsosban és egy majdnem klasszikus málnásban, némi rózsaborssal fűszerezve.

Tegnap megvolt a tesztelés, a siker általános, gyakorlatilag csak a fotómodell élte túl.

A képen a málnás látható (csak ez maradt) és jelen esetben nem mellékelek képet mindkét változatról, mert tökéletesen egyformán néznek ki.

• Málnás csokoládé likőr rózsaborssal
• ~4 dl
  
• 5 dkg jó minőségű étcsokoládé (85%),
• 2 csapott ek Holland kakópor,
• 1 dl tejszín,
• 15 dkg cukor,
• 10 dkg málna (mirelit),
• 1 tk rózsabors,
• 1,5 dl sötét rum (pl Bacardi Black)

A málnát, miután kiolvadt, szitán/szűrőn áttöröm. A kapott levet és pürét egy kis lábosban csomómentesre keverem a kakaóval, a cukorral, a tejszínnel és a mozsárban kevés cukorral porrá őrölt rózsaborssal, majd felforralom és hozzáadom az apró darabokra tördelt csokit. Tovább melegíteni nem kell, mert a forró tejszínes masszában a csoki szépen felolvad.

Miután a csoki felolvadt, hozzáöntöm a rumot, elkeverem, majd üvegbe töltöm.

Miután kihűlt, hűtőben tárolom.

• Tejszínes csokoládé likőr naranccsal
• 4 dl
• 5 dkg jó minőségű étcsokoládé (85%),
• 2 ek Holland kakaópor,
• 15 dkg cukor,
• 1 dl tejszín,
• 2 közepes narancs leve (1 dl) és reszelt héja,
• 1,5 dl sötét rum (pl Bacardi Black)

A narancslevet, a narancsok reszelt héját, a tejszínt, a cukrot és a kakaót egyneműre keverem habverővel, majd felforralom.

Lehúzom a tűzről, hozzáadom az apróra tördelt csokit, addig keverem, amíg a csoki felolvad benne.

Hozzáadom a rumot, majd üvegekbe szűröm. A szűrés nem szükséges, de én nem akartam, hogy a narancshéj darabkái benne maradjanak.

Miután kihűlt, hűtőben tárolom.

Címkék: ajándék, étcsoki, italok, karácsony, málna, narancs

VKF! XXX.- Teába valók: fahéjas cukor és instant grog

ChefViki jubileumi VKF! kiírására az első fejezet: a teába valók.

A formázott, ízesített cukor ötlete a Dr.Oetker karácsonyra kiadott füzetkéjéből származik. Kicsit macerás, nagyobb tételnek érdemes csak nekiállni, de látványos ajándék és nem utolsó sorban, hetekkel előre elkészíthető. Eredetileg vaníliával ízesítve szerepelt a receptfüzetben, de szerintem teához a fahéj íze jobban passzol, és így a színe is látványosabb.

Az instant grog pedig nem más, mint aromás, citromos, narancsos cukorsziruppal feljavított rum. Szintén hetekkel előre elkészíthető, igazából idővel az íze csak egyre jobb lesz.

A grog eredetileg forróvízzel felengedett égetett szesz, elsősorban whiskey vagy rum, némi citromlével és cukorral. Később ezt már fűszerekkel, például fahéjjal, szegfűszeggel is aromásabbá tettek, illetve a forróvíz helyét időnként átvette a tea. Mi általában teából készítjük, és ehhez akkor az instant grogon kívül már mást nem is kell adni.

• Fahéjas karácsonyi cukor teába
• 100 gr porcukor,
• 1-2 tk víz,
• 1 kk fahéj

A porcukorhoz apránként adagoljuk a vizet, addig amíg a massza épp csak összeáll és formázható lesz.Ne legyen túl nedves, mert akkor nem lehet vele dolgozni!

(Szilikonos) sütőpapírra borítjuk és kanál hátával elegyengetjük, hogy 1 cm vastag, egyenletes réteget kapjunk.

Kis méretű sütikiszúró formával kiszaggatjuk, a formát óvatosan mozgatva kiemeljük, majd kiütögetjük belőle a cukrot és 3-4 napra félretesszük szobahőmérsékletű helyre, amíg kiszárad.

A kiszúró formánál érdemes kevéssé bonyolult, kevés hegyes szögletet tartalmazó formát választani, így a cukor majd könnyebben kijön belőle.

A karácsonyfás kiszúró a Kikából származik, ott még számos csengettyű és egyéb karácsonyi motívumot ábrázoló forma kapható.

• Instant grog
• ~3 dl
  
• 1 nagyobb citrom és narancs leve (0,5-0,5 dl),
• 1 dl víz,
• 20 dkg nádcukor,
• 1 zacskó Kotányi puncs fűszerkeverék ( szárított narancs és citromhéj, fahéj, szegfűszeg, vanília,kardamom, gyömbér)
• 2 dl barna rum (pl Bacardi Black)

A cukrot a citrusok levével és a fűszerekkel felforralom, majd addig főzöm, amíg szirupos nem lesz.

Üvegbe töltöm a fűszerekkel együtt, hozzáöntöm a rumot, lezárom az üveget és összerázom.

2-3 nap után le lehet szűrni, de én nem szoktam, szerintem a fűszerekkel látványosabb, és így idővel az ízek is egyre intenzívebbek lesznek.

Címkék: ajándék, italok, karácsony