Duplán ricottás erdeigyümölcsös béles

A házias konyha vitathatlan előnye számomra a sütemény. Nem vagyok túl édesszájú (mármint én. Férj, hát ő igencsak), sőt, a vajkrémes-habos-babos-zselés-piskótás tortákkal a világ végéig lehetne üldözni, de nagymamám túrós bélesénél finomabb süteményt még soha nem ettem. És én ezt nagyon bölcsen meg sem próbálom felülmúlni, mert szerintem nem is lehet. Helyette sütök mindenféle túrós sütit, ami elemeiben emlékeztet ugyan rá, de alapvetően más pályán játszik, hogy még véletlenül se lehessen összehasonlítani a kettőt. (igen, rosszul viselném a kudarcot)

Szóval az egyik jól bevált túrós töltelékemet készítettem, ezúttal ricottával. Szerencsére sütés során ugyan úgy viselkedett, remek lett az állaga így is a tölteléknek. De az íze és a textúrája, az egészen más volt! És hogy ne legyen annyira egyszerű ez az egész történet, kedvenc ricottás kelt tésztámból lett a burok köré. Hát ez sem okozott csalódást.

20 cm átmérőjű, 15 cm magas falú sütőforma (vagy egy hasonló méretű  fazék)

A tészta

25 dkg ricotta, 27 dkg rétesliszt, 2 tojás, 7,5 dkg olvasztott vaj, 5 dkg cukor, 2 dkg élesztő, 1 ek (házi) vaníliás cukor, csipet só

1 tojás és 1 ek cukor a kenéshez

A töltelék

25 dkg ricotta, 3 tojás, 7,5 dkg búzadara, 10 dkg cukor, 1 citrom leve és héja, 1 ek (házi) vaníliás cukor,

25 dkg bogyós gyümölcs

A lisztet elmorzsolom az élesztővel, hozzáadom a többi alapanyagot, és alaposan kidolgozom kézzel (vagy a robotgép dagasztókarjával). Lágyabb kelt tészta lesz az eredmény, de érdemes alaposan dagasztani, egy idő után ez is elválik a kéztől!

Másfél-két óráig meleg helyen, konyharuhával letakarva kelesztem. Azért ez nem az a háromszorosára-megnő tészta, kb másfélszeresére jön majd fel,  de az eredményen ez mit sem változtat. Ti. nagyon finom lesz.

A töltelékhez a gyümölcsöt, ha mirelit volt, előtte fel kell engedni. Ha friss, akkor csak tisztítani és egyforma darabokra vagdosni. Én eredetileg eperrel akartam, mert ugye annak van most szezonja, de az annyira szép volt, hogy nem akartam “elpocsékolni” egy töltelékbe. Szóval, a gyümölcstől függ a dara mennyisége. Én most zömmel nagy szemű áfonyát tartalmazó keveréket használtam, amiben a gyümölcs nem lett püré a kevergetés során, nem is volt túl leveses, szóval elég volt ennyi dara. De pl. málna esetén biztosan több kell mondjuk 1 evőkanálnyival. Ezt azért lehet látni, ha a mirelit gyümölcs túl sok levet engedne, növelni kell a dara mennyiségét, ha friss pl.a (nagy szemű, nem erdei) áfonya, vagyis szinte semmi leve nincs, akkor csökkenteni. A friss eper esetén én nagyjából ugyan ennyi darát használtam volna.

A tojásokat a cukorral, vaníliarúd belsejével habosra keverjük habverővel, megy hozzá a ricotta, dara, citrom leve, héja, és végül óvatosan beleforgatjuk a gyümölcsöt is. A töltelék annyira hamar kész van hogy elég a tészta nyújtása előtt 5 perccel nekiállni.

A tésztát átgyúrom, cipóvá formázom, majd erősen  lisztezett gyúródeszkán/pulton 0,5 cm vastagra, kör alakúra kinyújtom. Ha nem sikerülne a nyújtás, mert valamilyen megmagyarázhatatlan okból kifolyólag egy amorf tésztalap kerülne ki a kezünk alól szabályos kör helyett, akkor nem érdemes újra összegyúrni, és újra kinyújtani, mert így túl sok lisztet venne fel a tészta, amitől romlana az állaga. Szóval szerintem inkább legyen ronda, de finom.

A sütőformát sütőpapírral kibélelem, úgy, hogy bőven túllógjon a széleken, így könnyen ki lehet majd emelni az elkészült tésztát. A tésztával kibélelem a formát, úgy, hogy az is túllógjon a peremen. Beleöntöm a tölteléket, és óvatosan, apránként elkezdem ráhajtogatni a tésztát, úgy, hogy ne süllyedjen a töltelékbe. Az első ráhajtás után már csak egy irányba haladjunk a további hajtogatással, ne összevissza, így szép lesz a végeredmény. A tetejét az 1 ek cukorral felvert tojással lekenem (én kétszer szoktam. Nagyon óvatosan, hogy ne nyomjam a tésztát a töltelékbe).  250°C fokra előmelegített sütőbe teszem. Így 5 percig sütöm, majd a hőfokot 160°C fokra mérsékelem, hogy átsüljön a töltelék, de ne égjen meg a tészta.  Ezen a hőfokon még 60-70 percig sül. Ha szélesebb és alacsonyabb formát használunk, ez az idő persze csökken.

A megsült tésztát kiemelem a formából, és rácson kihűtöm.

A ricottás kelt tésztát érdemes kipróbálni, gyümölcsös lepényekhez is nagyszerű.

Én mindenesetre megígérem, hogy nem ez volt az utolsó recept ezzel a tésztával, ami a blogra felkerült!  :)

Címkék: édes, erdei gyümölcs, kelt tészta, ricotta