Édes sóskapuding mentás cukorral, eperrel

Tudom, hogy volt már édes sóskapuding a blogon, nem is olyan régen, de ez most olyan szép lett, és hát a tetején azzal a mentás cukorral… Szóval most egy pici változtatással, egy picit gyümölcsösebben. Ugye nem baj?

• 4 szuflé formához
• 1,5 dl tejszín
• 1,5 dl tej
• 4 dkg sóska
• 2 tojás
• 3 ek nádcukor
• 15 nagyobb levél menta
• 3 ek cukor
• 4 nagyobb szem eper

A tejet a sóskával, cukorral és a tojásokkal simára turmixoljuk turmixgéppel vagy botmixerrel, majd hozzákeverjük a tejszínt is, ezt már kanállal.

Szuflé formákba szűrjük a sóskás masszát, majd egy magasabb falú tepsibe állítjuk. Annyi forró vizet öntünk a tepsibe, hogy a szuflé formákat félig lepje el, majd előmelegített sütőben 140°C fokon 35 percig gőzöljük. Ha elkészült, kiszedjük a formákat a vízből és kihűtjük.

A mentát mozsárban eldörzsöljük a kristálycukorral, az epreket felszeleteljük.

Tálalás előtt megszórjuk a tetejét a mentás cukorral, eperrel díszítjük.

Címkék: édes, édesen liszt nélkül, eper, menta, sóska

Akácvirágos és levendulás epres prosecco zselé

Tehát amit ígértem. A buborékos prosecco zselé hálás dolog, kevés munkával lesz belőle egy hihetetlenül finom, elegáns, bár kétségtelenül kissé retro hangulatú desszert. Mivel pedig most ennek van szezonja, akácvirágból, kevés citromhéjjal és eperből, levendulával fűszerezve készült el.

A prosecco lecserélhető pezsgőre is, az eper plusz pezsgő klasszikus páros, de az akácvirágot is szépen kíséri, kinek mi való inkább kedvére, a buborékos zselé recepteket nem kell túl szigorúan venni. Ha félszáraz pezsgőt, proseccot használunk hozzá, akkor pedig korrigáljuk a cukor mennyiségét.

Az erre a hétre rám osztott rugalmas munkaidő kissé kibabrált velem, általában elvesztettem a fonalat, hogy mikorra hova kell odaérnem, így az állandó fejetlenségben az új spárgás receptek  egyelőre csak elkészültek, de fotó, poszt még nincs belőlük, viszont igyekszem bepótolni mindent, és ez talán a hétvégén sikerül.

• akácvirágos zselé
• 2 főre/2 kehelybe
• 3 dl száraz prosecco
• 3 ek akácméz
• 1-2 ek cukor, ízlés szerint
• 3 lap zselatin
• 1/2 citrom finomra reszelt héja
• 4 fürt akácvirág (nagyjából 1,5 dkg virágszirom lecsipkedve)

A zselatinlapokat hideg vízbe áztatom.

A proseccoból 1 decit felforralok a cukorral, mézzel, majd hozzáadom a száráról lecsipkedett akácvirágot. Egyet forr, majd lehúzom a tűzről, hozzáadom a citrom finomra reszelt héját és a kinyomkodott zselatinlapokat is. Kevergetem, amíg a zselatin feloldódik.

Miután langyosra hűlt, hozzáöntöm a maradék proseccot és poharakba, kelyhekbe osztom szét úgy, hogy mindegyikbe jusson a virágszirmokból is.

Hűtőbe kerül legalább 3-4 órára tálalás előtt.

• levendulás epres zselé
• 4 adag
• 3 dl száraz prosecco
• 3 ek cukor
• 3 lap zselatin
• 1 tk szárított levendulavirág
• 30 dkg eper

Az epret megmosom, kicsumázom, leszárítom és szétosztom 4 kehelybe vagy talpaspohárba. A zselatinlapokat hideg vízbe áztatom.

A proseccoból 1 decinyit felforralok a cukorral és a levendulával, lehúzom a tűzről és 3-4 percig állni hagyom, majd ismét megmelegítem, lehúzom a tűzről és hozzáadom a kinyomkodott, lecsepegtetett zyelatinlapokat. Addig kevergetem, amíg a zselatin feloldódik.

Miután langyosra hűlt, hozzáöntöm a maradék proseccot, elkeverem, majd az eprekre szűröm.

Hűtőben legalább 3-4 óra kell neki, amíg a zselé kihűl.

Megjegyzés: Készült formában kidermesztett zselé is, erről sajnos nincs fotó. Ehhez akármilyen forma megteszi, én műanyagot használtam, szögletes krémsajtos dobozokat, de fém vagy üveg is jó. A zselét a megkötés után úgy lehet szépen kiborítani, hogy forró vízbe kell mártani egy percre a formát, így a fal menti rész ismét megolvad, a zselé pedig szépen kiborítható.

Az epresnél az eper hajlamos felúszni a folyadék tetejére, én ezt úgy oldottam meg a formában dermesztett változatnál, hogy lefedtem a zselé tetejét folpackkal, majd leszorítottam az epreket egy könnyű fedővel, ezt spárgával rögzítettem, ez így a folyadékot nem préselte ki, csak a helyükön tartotta a gyümölcsöket. (természetesen ha megvan a doboz teteje, az úgy egyszerűbb…) Dermedés után a folpack szépen lehúzható róla, a zselé teteje (kiborítás után az alja) pedig lapos marad.

Címkék: akácvirág, édes, édesen liszt nélkül, eper

Kecskesajttorta eperrel

Avagy a kecskés eper, ahogy a facebookos közönségszavazáson elkeresztelték.(igazság szerint ez a név sokkal jobban tetszik, mint a címben szereplő, de félő hogy többeket félrevezetne a recept tartalmával kapcsolatban)

Tehát volt pénteken az a szavazás, ahol eldöntötték helyettem, hogy mit süssek estére. Ez egyébként egy nagyon praktikus dolog, nagyon megkönnyíti a helyzetem, mivel általában két dolog közül nem tudok választani ha desszertre kerül a sor, így meg ezt megteszik helyettem, ráadásul még a blogon is azt lehet utána olvasni, amire a többség kíváncsi, szóval tiszta haszon, mindenki nyer, lehet rendszert csinálok belőle.

Az pedig már egészen apró szépséghibája lett a dolognak, hogy végül újra kellett sütnöm, mert vasárnap este megettük az egészet és egy morzsányi sem maradt fotózáshoz. Ezt pedig nem bánta amúgy senki, mert isteni finomra sikerült. Az eper még mindig a fóliában mosolygósra érlelt fajta, szóval ráfért egy kis feljavítás, de a balzsamecetes rozmaringos szirup határozottan élvezhetővé varázsolta az amúgy kifogástalan megjelenésű szemeket.

A nem sokkal lemaradt “vesztes” levendulás prosecco zselébe merített eper pedig hamarosan következik, csak hogy mindenkinek a kedvében járjak.

Még egy szó a tésztáról: ez egy egészen új fejlesztés, és úgy gondolom, határozottan jól sikerült az innovációm. Tehát alapvetően egy omlós alap, kevés sütőporral fellazítva, amit nem nyújtok, hanem belemorzsolok a formába majd nagyon finoman kanál hátával elsimítok, lenyomkodok, de úgy, hogy ne tömörüljön össze a tészta csak egyenletes legyen a felszíne. Az eredmény egy könnyű tészta, ami könnyebb a kekszmorzsás alapnál és levegősebb, mint a hagyományos linzertészta. Sajttorta alá kiválóan működik, érdemes kipróbálni!

• 24 cm kapcsos tortaforma
• tészta:
• 5 dkg rétesliszt
• 5 dkg finomliszt
• 5 dkg kukoricaliszt
• 10 dkg vaj
• 5 dkg nádcukor
• 1 tojássárgája
• 1 mk sütőpor
• töltelék:
• 15 dkg friss típusú édeskés, puha, zsíros kecskesajt
• 2 dl tejszín
• 2 tojás+ 1 tojás fehérje
• 1 ek (15 gr) kukoricaliszt
• 5 dkg nádcukor
• eper:
• 50 dkg eper
• 2 dl balzsamecet (nem túl sűrű)
• 2 ek nádcukor
• 1 kis ág rozmaring

A tésztához a liszteket elkeverem a sütőporral, majd hozzáadom a vajat, cukrot, tojás sárgáját és gyorsan, de alaposan elmorzsolom. A finom morzsás állagú tésztát egy sütőpapírral bélelt aljú kapcsos tortaformába vagy piteformába öntöm, elegyengetem, majd kanál hátával lesimítom a tetejét. Nagyon lenyomkodni nem kell, épp csak annyira, hogy összeálljon és sima legyen a teteje. Előmelegített sütőben 200°C (villanysütő, alsó-felső sütés) 15 percig elősütöm.

Közben a sajtot elmorzsolom, hozzáadom a tejszínt, tojásokat, a fehérjét és a cukrot, majd habverővel simára keverem, ne maradjanak benne sajtdarabok, majd óvatosan az elősütött tészta tetejére öntöm. Ismét sütő, 140°C, 40 perc.

Az epret megtisztítom, kicsumázom, félbe/negyedekbe vágom. A balzsamecetből a cukorral és az egészben hagyott rozmaring ággal együtt sűrű szirupot főzök. Ha kész, kiszedem belőle  a rozmaringot és összeforralom az eperrel, majd tálalás előtt hűtőben legalább 2 órán át érni hagyom.

A tortaszeletek tetejére tálalásánál egy-egy adag epret pakolok.

Megjegyzés: Ha lesz érett, édes eper, azt elég majd csak a kihűlt sziruppal összeforgatni tálalás előtt. Forralni, érlelni azt igazából nem lesz szükséges.

Címkék: édes, eper, kecskesajt, kukoricaliszt

Eperkompót

Talán most csalódást okozok, de nem, nem édesség (bár ki tudja… Igazság szerint én az üvegből a felét ebéd előtt elnassoltam), inkább egy könnyű, izgalmas savanyúság, ami húsok mellé eszméletlen finom. Az egyik legnagyobb erénye pedig, hogy a nem teljesen tökéletes ízű eperből is nagyszerű ízeket hozhatunk vele elő.

Azért az úgy igazságos, ha azt is megemlítem, nálunk sült kacsamell és sült újkrumpli mellé volt ez most kitalálva, a rebarbara szósz helyett, ami az édesdrágajó kutyánk által letarolt rebarbara ültetvényünk megsemmisülése következtében most nem jöhetett létre.

Tehát hús mellé, magában, és talán még azt is meg merném kockáztatni, hogy kicsit több cukorral készítve akár egy merészebb desszertbe, pohárkrémbe is kiváló kompót következik.

• 50 dkg eper
• 2 dl fehérborecet
• 10 dkg nádcukor
• 3 ek szemes fekete bors
• 5-6 ág kakukkfű
• 1 citrom

Az epret megmosom, a csumáját kiszedem, majd viszonylag szorosan, úgy, hogy azért ne törjön össze, egy befőttesüvegbe lerakom (egy 750 ml űrtartalmú lett nekem elég hozzá). Lehetőleg csak ép, keményebb, nem túlérett, töretlen szemeket használjunk hozzá.

Az ecetet 1 dl vízzel, a fekete borssal és a cukorral felfőzöm, 2/3 részére beforralom. Végül hozzáadom a citrom finomra reszelt héját, a levét és az egészben hagyott kakukkfű ágakat. Összeforralom, majd az eperre merem.

Lezárom az üveget, majd ha kihűlt, hűtőben tárolom.

Címkék: eper, üveges

Illatos sült kókusztejberizs epersalátával

Az tejberizs sütőben sütésének az ötlete Billtől, Sydney szakácsától származik, bár azóta találkoztam már vele a Casa Moroban is, de ott pont a Bill-féle változat karamellizált, pirított teje maradt el, ami nekem a legjobban tetszett benne. Billnek egyébként nagyon jó receptjei vannak, többet kipróbáltam már, és még egyszer sem kellett csalódnom benne. Több, mint Nigella bumfordi módon bájos ételeinek végtelen egyszerűsége, de kevesebb mint Gordon Ramsay szofisztikáltabb és komplexebb (mind ízben, mind elkészítésben) receptjei, valahol a kettő között van, és én pont ilyesmire vágyom a letargikusabb napjaimon. Azért írok most ennyit Billről, mert nem tudom, ki hogy van vele, de nekem bizony sokáig nem volt bizodalmam az úriemberhez. Azt nem tudom, hogy a tenyérbemászóan nyálas mosolya és a hozzá társuló arcberendezése miatt (elnézést, tudom hogy nem tehet róla, és felületes ember ítél csak a külső alapján), vagy az iszonyatos, kétes nemiséget sugárzó magyar szinkron vette e el a kedvem a műsoraitól, de én sokáig nem bírtam nézni, és nem az ételek miatt. Aztán egyszer végignéztem a műsorát, majd felálltam, megcsináltam a csokifelfújtat a receptje alapján, és azóta nincsenek előítéleteim.

Na ennyit az ausztrál úrról, most jöjjön inkább a tejberizs. A rizs kókusztejben való főzése nem újdonság, többször éltem már vele, amikor Ponty táplálása miatt tejmentes diétára kényszerültem. Finom, ezen nincs is mit magyarázni tovább. A rózsavíz, kardamom pedig még több fantasztikus illatot ad neki, amire még a végén jön a karamellizálódó barnacukor… hát a szimpla tejberizs ily módon elkészítve teljesen átlényegül. Azért én nem teljesen a sütőben puhítottam meg a rizst, mert az jó másfél-két órás program, a sütő pedig ugye melegít, nagyon, és akkor hiába megy a légkondi. Szóval energiatakarékossági szempontok alapján a rizst megfőztem, majd ezután ment a sütőbe pirulni. Lehet készíteni teljes egészében sütőben, a Casa Moro szerint ehhez 3 óra kell 150°C fokon, Bill szerint másfél-két óra, 180°C fokon, a sütés feléig alufóliával lefedve a tálat, utána meg anélkül.

Aztán végül, de egyáltalán nem utolsósorban, ami mellé jár. Az epersaláta. Természetesen Mamma mogyoróolajos és pisztáciás epersalátájáról van szó. Most erről mit is írhatnék többet, az eper, pisztácia, mogyoró együtt eszméletlen finom! Szerintem ez minden eper rajongónak kötelező program, amíg még tart az eperszezon.

• 6 adag
• tejberizs:
• 1 liter kókusztej
• 2 dl= 17,5 dkg kerek szemű, lehetőleg rizottóhoz való rizs
• 1 ek rózsavíz
• 4 zöld kardamomtok magjai
• 1 citrom reszelt héja
• 1 ek vaníliás cukor (házi vagy Bourbon)
• 2 ek barna nádcukor+ 4 ek a tetejére
• vaj a sütőtálhoz
• epersaláta
• 50 dkg eper
• 3 ek hidegen sajtolt törökmogyoró olaj
• 10 nagyobb levél menta
• 3 ek pisztácia (natúr, pörköletlen)
• 1/4 citrom leve
• 2 tk nádcukor

A kókusztejben a vaníliával fedő alatt, kis lángon, időnként megkavarva puhára párolom a rizst.

A kardamomot mozsárban porrá őrlöm, majd a rózsavízzel, a reszelt citromhéjjal, 2 ek nádcukorral együtt a rizshez keverem.

Kivajazott sütőtálba öntöm (én 22 centi átmérőjűt használtam), a tetejét megszórom a maradék nádcukorral, majd 220°C fokon (gázsütőben) 30 percig sütöm.

Közben a megmosott, megtisztított epret félbe vagy negyedekbe vágom, mérettől függően, meglocsolom a mogyoróolajjal, citromlével, megszórom a cukorral és a finomra metélt mentával, összeforgatom. A tetejére durvára aprított pisztáciát szórok.

Címkék: édes, édesen liszt nélkül, eper, kókusztej, pisztácia, rizs

Martini Bianco zselé eperrel

Írhatnám azt, hogy kontyalávaló, de Férjnek nincsen kontya.

Pedig a vermutokkal ő áll szoros barátságban, és ha innivalóként ugyan a száraz változatra voksol, desszert formájában lecsúszik az édes is. Mi az hogy…

Egyébként elég veszélyes “desszert” mert egy hangyányit sem csökken az alkoholtartalom az elkészítés során, így a veszélyes helyett akár az ütős kifejezést is használhatnám rá, egy-két pohár bekanalazása után mindenki értené, hogy miért.

A gyümölcs egyébként opcionális benne, de ha most van eper, és az szerintem meg elég jól illik a martinihez, akkor miért ne.

Egyébként az alkohol, mint zselé ötlete szintén nem nekem jutott az eszembe, egy igen korai Jamie Oliver műsorban láttam, csak ott proseccobol és erdei bogyós gyümölcsökből készült.

Ez amúgy a második változat, de itt meg kell említenem, hogy készült egy citromos is, ahol a martini egy részét citromlével helyettesítettem, és belekerült még a citrom finomra reszelt héja is, de ott a citromlétől a zselé kicsit zavaros lett, nem olyan szép áttetsző, mint itt, és igazából ízre (nem is hiszem, hogy ezt én írom le!) nem hiányzott bele a citrom. Persze én még mindig csak kóstolok, de már készülök a nyárra…

• 4 adag
• 40 dkg eper
• 4 dl Martini Bianco
• 4 púpos tk nádcukor
• 2 púpos tk zselatin (6 gr)

Az epret megmossuk, kicsumázzuk, lehetőleg úgy, hogy a gyümölcs húsa ne sérüljön. (ha sérül, a leve elszínezi majd a zselét) Szétosztjuk négy talpas (martinis) pohárba.

A zselatint a cukorral és fél deci vermuttal addig melegítjük, sűrű kevergetés közepette, amíg a zselatin felolvad. A zselatin olvadáspontja 35°C fok, szóval forralni nem szükséges.

Hozzáadjuk a maradék vermutot, majd az eperre öntjük.

Hűtőbe kerül, amíg meg nem dermed.

Címkék: édes, eper

Ricottás sóskás lepények eperrel és anélkül

Nem a lepényen van a sóska, hanem benne, a tésztában. Különben még Ponty lepiszkálná róla…

A történet egyszerű: a kisfiam utálja a sóskát, én meg imádom, ráadásul a szüleimtől kaptunk egy kazallal belőle, nem is akármilyent, hanem amit a Tisza parti töltésről szedtek. Ez pedig vadsóska, tudvalevően a legfinomabb.

Mivel a sóskaszósz, ami nekem gyermekkoromban nyaranta szinte kizárólagos élelemforrásként szolgált (mármint az édes szósz belőle, ahogy anyukám készíti), az Pontynál heves köpködési rohamot vált ki, így szükség van az alternatív megoldásokra. Nekem amúgy is mániám, hogy mindenféle zöldséget, gyümölcsöt belediktáljak a bőszen tiltakozó kisemberbe, ha máshogy nem, hát elbújtatva. Így született az alábbi, meglepően finom péksütemény. (egyébként meg milyen érdekes, hogy szinte semmilyen más recept nem létezik sóskára, csak a sóskaszósz, ráadásul az is többnyire sósan)

És láss csodát. Minimanó zabálja. Meg én is. Meg az apja is…

A tésztáról pár szót: nagyon hálás, könnyen kezelhető, percek alatt kidolgozható még kézzel is, formázni is jól lehet…csak aztán sütés közben amorf pacává válik. Ezért ne készüljön belőle bonyolult építmény, vagy fonott kalács hatos fonással, de ha megelégszünk az egyszerű, lapos alakzatokkal, lepényekkel, pogácsákkal, akkor nagyon finom, hosszú ideig puha péksüteményt kapunk. Amit nem mellékesen a gyerekek is imádni fognak. Hogy mennyire finom, azt az jelzi, hogy a harmadik adag készül belőle. Részben a tengernyi sóskának, részben a nagy sikernek köszönhetően.

Aztán úgy alakult, hogy maradt még egy kis ízetlen eper is, és hát kipróbáltam valami újat: egy lepény tetejére kerültek, cukorba forgatva. Nos, ez is jó döntésnek bizonyult.

Aztán még egy dolog, de tényleg az utolsó: határozottan úgy vélem, hogy sóska helyett spenóttal is kivitelezhető ez a lepény, sósan, kis reszelt fokhagymával. Recept hamarosan!

• 12 db
• 50 dkg ricotta (2 doboz 25 dkg-os Óvártej )
• 50 dkg rétesliszt
• 20 dkg sóska
• 3 dkg élesztő
• 8 dkg nádcukor (vagy fruktóz)
• tojás a kenéshez
• eper és nádcukor ízlés szerint (vagy tetszőleges gyümölcs, nagyon finom tud lenni almával és körtével is!)

A sóskát megmosom, a vastag szárakat lecsipkedem, majd késsel nagyon finomra aprítom.

Az élesztőt elmorzsolom a liszttel, majd hozzáadom a cukrot, ricottát, a finomra aprított sóskát és alaposan összegyúrom, kidolgozom. A ricotta miatt nem lesz sosem olyan szép fényes a felszíne a dagasztás végére, minta sima kenyértésztáknak, de ez is egy rugalmas tészta lesz, ami szépen elválik a kéztől. A kelsztőtálat letakarom konyharuhával, majd félreteszem kelni. A ricotta miatt elég lassan kel, jó 3 óra lesz, amíg a duplájára nő.

A tésztát átgyúrom, 12 gombócra osztom, majd lisztezett deszkán kis, 2 centi vastag lepényeket formázok belőle.

Ismét félreteszem kelni, amíg a bucik a duplájukra nem nőnek. Ez sem megy annyira gyorsan, több mint fél óra kell nekik. Sütés előtt még lekenem, lehetőleg kétszer elhabart tojással a tetejüket. Az epresre még került fél maréknyi eper, negyedelve és enyhén a tésztába nyomkodva, mintha focaccianak készülne, amit aztán meg lehet szórni tetszőleges mennyiségű nádcukorral, az eper édességétől függően..

Előmelegített sütőben, 220°C fokon (gázsütő) 20 perc alatt sülnek ki. Akkor jó, amikor a tetejük már kissé aranyszínűvé válik.

Rácsra szedve hűtöm ki.

Megjegyzés: Azon kívül, hogy spanyol import epret lehetőleg egyáltalán ne adjunk kisbabának, 18 hónapos kor előtt az apró magvas gyümölcsök adása sem javasolt (kivéve, ha átpasszírozzuk a húsukat, és mag nélkül adjuk), ezért az epres változatot csak nagyobb babák kapják, majd az eperszezonban.

Egyébként tojásos kenés nélkül 8-9 hónapos kortól, tojással egy éves kortól adható.

Megjegyzés 2.0: Ha nem a műanyag dobozos Óvártej ricottát használjuk, hanem a zacskósat, ami jóval szárazabb, akkor szükség lehet néhány evőkanálnyi tej vagy joghurt hozzáadására a tésztához a megfelelő, gyúrható állag eléréséhez.

Címkék: babának, eper, kelt tészta, ricotta, sóska

Duplán kókuszos palacsinta gyömbérszirupos eperrel

Csupa-csupa kókusz édes, pillekönnyű palacsinták. Nem is tudom, mit írjak még róla… Ez most nem a reggelire készülő fajta, hanem a nagybetűs DESSZERT maga. Valami észveszejtően finom.

A tészta kókusztejjel és sok kókuszreszelékkel készült, ezért lett a neve duplán kókuszos. Ez most ismét a mini, duci, leginkább az amerikaihoz hasonló változat, de ezúttal légiesebben, köszönhetően a sok kókuszreszelék miatt laza, könnyű tésztának és a keményre felvert tojáshabnak.

Eredetileg gyömbérszirupot terveztem mellé, csak úgy, simán, egyszerűen, de aztán a hirtelen elmezavarból kifolyólag beszerzett, tökéletesen ízetlen, de hatalmasra nőtt spanyol eper is belekerült, mert magában valahogy nem csúszott olyan könnyen. Hiába, a szépség nem minden. Az ötletadó természetesen ismét Mamma, és a gyömbéres eperpüréje, melynek hála még ezek a félig érett gyümölcsök is a mennybe mentek. Az éretlen import eper természetesen nem kritérium, a mélyhűtött éppúgy megfelel.

• 4 adag
• palacsinta:
• 25 dkg kókusztej
• 5 dkg kókuszreszelék
• 5 dkg simaliszt
• 3 tojás
• 2 ek nádcukor
• 2 ek földimogyoró olaj (vagy ha nincs, valamilyen semleges ízű olaj is megteszi)
• 1 tk sütőpor
• gyömbérszirupos eper:
• 50 dkg eper
• 2 dl nádcukor
• 2 dl víz
• 4 cm gyömbér (vagy 2 tk szárított)
• 1 lime
• 1 ek ázsiai citromfű (szárított)

A sütőporral elkevert lisztet és kókuszreszeléket csomómentesre keverem a kókusztejjel, cukorral, földimogyoró olajjal és a tojások sárgájával.Félreteszem 15 percre pihenni. A tojások kemény habbá vert fehérjét csak közvetlenül a sütés előtt forgatom hozzá óvatosan.

A sziruphoz a cukrot felfőzöm a vízzel, a felaprított gyömbérrel, citromfűvel és a lime levével, majd beforralom szirup sűrűségűre. Amikor ez kész, hozzáadom a megtisztított, negyedekbe vágott epret, és azzal is főzöm még fél percig.

Forró vastag aljú teflon serpenyőbe evőkanálnyi halmokat teszek a palacsintatésztából, a kanál hátával kicsit elegyengetem, és mindkét oldalukon aranyszínűre sütöm. Ha teflon serpenyőben készül, akkor már nem kell hozzá további zsiradék, elég ami a tésztában van, a hagyományos serpenyőt viszont minden újabb adag előtt olajozzuk ki.

Címkék: édes, eper, kókusz, kókusztej, palacsinta, tejmentes

Gyömbéres körtekrém-most eperrel

Melynek a története pedig a következő: Férj újabb bolondériája, hogy bejelenti, mit szeretne enni. Például ma diétásat (meg még házias(?) is legyen persze), egész pontosan joghurtos csirkemell salátát. Annyi szerencséje volt életem párjának, hogy még nem egészen voltam ébren, plusz a bejelentéstől kisebb sokkot is kaptam, mivel ez talán egy fokkal rosszabbul érintett, mint a “házias konyha” mizéria. Ezzel az ételcsoporttal (ti. fitness jellegű, egészségesnek titulált, végtelenül unalmas, egyhangú, jellegtelen proteindús saláták (és akkor megint elnézést kérek mindazoktól, akik ezt szeretik, én nem, nem is vagyok erre büszke, stb, stb) ) a hátam mögött ugyanis tényleg egész komoly távok lefutására lehetne rábírni engem. Ennél már csak egy fok van lejjebb, a majonézes-kecsöpös salátaöntet konzerv kukoricán vagy az errefelé “őshonos” gyros majonézzel és körözöttel(!), ami itt kulináris élvezetnek számít.(szerintem erről írtam már valahol. Ezen egyszerűen nem tudom túltenni magam. Hogy ilyen egyáltalán létezik)

Na de azért azt csak nem, Férjnek hamarosan megjön a józan esze. (Ugye?)

A helyzetemet tovább könnyíti, hogy Ponty Úr újabban visítórohamot kap minden élelmiszer árusításával foglalkozó műintézményben (is), így mostanában csak az erdőben sétálunk, aminek nagyon örülök persze, csak ott viszonylag ritka a joghurtos csirkemell saláta elkészítéséhez szükséges alapanyag (bár vadsóskát már láttam. Meg egyszer egy félig megcsócsált őzet is, de az salátába nem jó)

Szóval nekiálltam elkészíteni a salátát, mert jó feleség vagyok persze. Aztán este írás közben kipuffogom magam, és reménykedem benne, hogy Férj majd elolvassa, és megszán. (ez eddig, jelzem csendesen, még nem történt meg!)

És hogy miként kerül ide a körtekrém: nagyon egyszerű, kompenzálásképpen kellett készítenem valami igazán finomat, vagyis olyat, amit én is szívesen megennék. És persze abból, ami itthon volt. És vilmoskörte, gyömbér, meg mascarpone az mindig van. És most akadt itthon csodaszép eper is, ami a közös pelenkavásárlás során lopott öt percnyi magánprogram keretein belül került beszerzésre.

Borzasztóan egyszerű, és borzasztóan finom. Ezt a krémet még számos gyümölcs tetején el tudom képzelni. Vagy gyümölcs nélkül.

4 adag

60 dkg ( 4 db) vilmoskörte (vagy más puha húsú, lédús, zamatos körte), 2,5 dl mascarpone, 2 ek nádcukor, 3 cm gyömbér, 1/2 citrom leve

50 dkg eper, 4 ek Cointreau/narancslé

A körtét meghámozom, és a lereszelt gyömbérrel, citromlével, cukorral és a mascarponeval együtt összeturmixolom. Sokáig kell turmixolni, akkor homogén és habos lesz.

Az epret megtisztítom, negyedelem, meglocsolom a Cointreauvel (magamnak ugye narancslével, Ponty Úrnak ez még kissé korai lenne), szétosztom 4 csinos tálba, és rárétegezem a krémet. És ennyi.

Címkék: édes, eper, körte, mascarpone, pohárkrém

Grillezett zöld spárga grillezett eperrel, naranccsal, sült kecskesajttal, rukkolakrémmel és szalag kenyérrel

Kicsit össze vagyok zavarodva, nem nagyon tudom, hogyan és mit kellene most  írnom. Az tény, hogy számomra ez a legfinomabb étel, ami valaha spárgából készült. De visszaolvasva már maga az elnevezés is elég kaotikus, pedig fele sem szerepel abból a címben, ami ma a tányéromra került.

Szóval azt gondolom, hogy ez az étel csak nekem ízlik ennyire. Nekem viszont nagyon! Benne van egyszerre minden, amiért rajongok, és ebből a nagy összeeresztésből akár rossz dolgok is kisülhettek volna, de nem így történt. Szerintem. Férj már attól rosszul lett, hogy elmeséltem neki, ma mit ebédeltem. Eleve ez volt az utolsó köteg spárga, amit legálisan hazahozhattam az idén. (szerencsémre, ez is volt a legszebb!)

Tehát leírom, hogy jövőre ismét elkészíthessem ugyanígy, de nem tudom azt állítani, hogy mindenki készítse el otthon, mert biztos siker lesz.

Az egész úgy kezdődött, hogy megint el szerettem volna készíteni azt a salátát, amit Mammanál olvastam. De a rukkola sápadt volt, és satnya, bár finom. És grillezni támadt kedvem, meg lehetőségem, mivel Ponty Úr ismét maratoni alvást tartott a kissé fárasztóra sikeredett hétvége után.  Meg akartam bele narancsot is. Meg kecskesajtot, mert volt itthon nagyon finom. És ha már vacsorára úgyis pizza lesz, akkor süthetnék egy kis szalag kenyeret is mellé. És ha már feje tetejére állítottam mindent, akkor tehetnék rozmaringot az eperhez, mert azt annyira imádom (nem tudom, hogy ezek mennyire illenek össze, de én a rozmaringot a legtöbb gyümölcshöz nagyon szeretem)

Szóval lett belőle ez. És én most úgy érzem, hogy méltóképpen zártam le a spárgaszezont.

(de mint említettem, ezért a receptért én felelősséget nem vállalok, elfogult vagyok, és mint ilyen, nem vagyok józan ítélőképességem birtokában)

1 főre

A salátához

250 gr tisztított, zsenge, vékony szárú zöld spárga, 250 gr nagy szemű eper, 1 narancs, 1/4 ág rozmaring, 6-8 nagy levél menta, 2-3 ek dióolaj, 1 tk nagyon jó minőségű, sűrű balzsamecet, bors

A sült kecskesajthoz

75 gr friss típusú, édeskés kecskesajt, 1/2 narancs leve, 1/4 ág rozmaring, 1 kis gerezd fokhagyma, 8 gerezd dióbél, dióolaj, só, bors

A rukkola krémhez

100 gr rukkola, 1 kis gerezd fokhagyma, 1,5-1,5 ek dió- és olívaolaj, 1 tk balzsamecet, 1 tk citromlé, só, bors

A kenyér szalagokhoz

100 gr rétesliszt, 1 tk cukor, bő csipet só, 1 ek olívaolaj, bő csipet ( kb 30 gr) friss élsztő

A saláta

A narancsot meghámozom, kifilézem, és egy saláta keverésére alkalmas tálba teszem a gerezdeket. Megy hozzá a nagyon finomra aprított rozmaringlevél, a vékony csíkokra metélt menta, az olaj és a balzsamecet, kevés bors. Leheletnyi só került bele, de tényleg csak nagyon kevés, először ki is hagytam, de utána győzött a megszokás.

A spárgát mindkét oldalán 3-4 perc alatt zsiradék nélkül forró grillserpenyőben megsütöm, majd forrón a narancsos keverékre szedem. Szerintem a spárga íze így, grillezve a legfinomabb, és a pácot is csodálatosan magába szívja, amíg forró.

Miután a spárga megsült, megy a grillrácsra a félbevágott eper is, vágott felével lefelé. Ennek elég 1-2 perc, és csak a vágott felén kell sütni. A gyümölcscukor így fantasztikusan  karamellizálódott, bár a mosogatás utána nem volt egy leányálom!

Az eper megy a spárga mellé, ezután óvatosan összeforgatom, és kész is a saláta. Fél óra pihenés jót tesz neki, de akkor finom, ha még langyos.

A sajt

A kecskesajtot fél centis kockákra vágom, , ráfacsarom a narancslevet, rászórom a finomra aprított rozmaringot, és meglocsolom az olajjal. Sózom, borsozom. A fokhagymát kés hátával megzúzom, és egy kis tűzálló tálba teszem. Erre kanalazom a sajtot. A tetejére rátördelem a dióbelet, majd 20 perc alatt 200°C fokos sütőben megsütöm.

A szalag kenyér

Az olajjal,  cukorral és sóval elkevert lisztet elmorzsolom az élesztővel, és annyi vizet adok hozzá, hogy keményebb, jól gyúrható, rugalmas tésztát kapjak. Cipóvá formázom, olajjal lekenem a tetejét, és letakarva 40-50 percig pihentetem. Ezután átgyúrom, 2 mm vastagra nyújtom, derelyevágóval 3 cm széles csíkokra vágom, sütőpapírra rendezem, majd 10 perc pihentetés után sütőpapíron megsütöm, mint a pizzánál. 280°C fok 4-5 perc.

A rukkola krém

A rukkolát megmosom, alaposan lerázogatom róla a vizet, sőt, ki is csavarom (nem nagyon, mert zöldséglé lesz belőle), és a többi hozzávalóval összeturmixolom.

Valójában nem a fent megadott mennyiségekből, hanem annak többszöröséből készült. Mert nem vagyok azért őrült, hogy magam miatt ekkora felhajtást rendezzek egy ebéd kapcsán, egyszerűen csak vacsorára pizza készült, meg rukkola krémes kenyér(?)csíkok (nem tudom hogy hívják, még nem kereszteltem el), szóval amúgy is kellett tésztát dagasztani, meg kellett ez a krém is, és akkor már úgy gondoltam, csatlakozhatnának az én ebédemhez is.

Összességében lehet, hogy a legtöbb dolog hivatalosan nem illett egymáshoz a tányéromon, de nemhivatalosan: régen ettem ennyire finomat!

Címkék: dió, eper, kecskesajt, kelt tészta, rukkola, spárga