Azaz a szabolcsi töltött káposzta, cukkinire átültetve, csak éppen a paradicsom a töltelékbe került, az egész pedig ezekbe a csinos kis gömb alakú cukkinikbe. Természetesen a gömb alakú példányok hiányában hagyományos formájú cukkinivel, vagy éppen zsenge, kis méretű főzőtökkel, esetleg patiszonnal is elkészíthető, illetve amennyiben az aktuálisan a gömb alakú zöldségek látványától is dührohamot kapó kisdeddel rendelkezünk, a tölteléket sütőtálban, tetemes mennyiségű sajttal megszórva is megsüthetjük, esetleg oszthatjuk a tölteléket kétfelé, hogy abszolváljuk a baba és a felnőtt menüt is egyszerre, szóval a variációk száma tulajdonképpen végtelen. A töltelékhez használt kukorica kásadara nem biztos, hogy mindenhol beszerezhető, ebben az esetben használjuk az apróbb szemcseméretű, de bárhol kapható kukoricadarát helyette.
A hagymát, fokhagymát finomra aprítom, majd a hagymát üvegesre sütöm az olívaolajon. Hozzáadom a vajat, fokhagymát, átpirítom, hozzáadom a húst és együtt sütöm, amíg a hús kivilágosodik. Hozzáadom a finomra aprított fűszereket, a kukorica kását, sózom, borsozom, felöntöm a paradicsomlével és fedő alatt addig főzöm, amíg a dara megpuhul. Ha maradna alatta lé, azt a főzés végén beforralom.
A cukkinik kalapját levágom, a magos belsejüket karalábévájóval (vagy teáskanállal) kivájom, majd megtöltöm a paradicsomos töltelékkel. Vékonyan lekenem a cukkiniket olívaolajjal, majd kiolajozott sütőtálba teszem.
200 C fokon 30 percig sütöm, majd tejföllel tálalom.
(a gyerek adagját kiolajozott sütőtálba tettem és bőven megszórtam reszelt cheddar sajttal. A cukkinikkel együtt sült, 200 C fokon, 30 percig)
Kicsit túldimenzionáltam a bejegyzés adta lehetőségeket, amikor azt gondoltam, hogy egybe majd minden belefér, ami Lúdanyó VKF! kiírására készült… Szóval folytatás következik.
Túró Rudi fagyi
Szerintem ez nem igényel külön magyarázatot.
750 ml massza
4 dl joghurt, 15 dkg félzsíros tehéntúró, 1 dl mascarpone, 1 kisebb citrom leve és reszelt héja, 2-4 ek (nád)cukor, 2,5 dkg nagyon jó minőségű, 50-60% étcsoki+ a díszítéshez
A csoki kivételével a hozzávalókat turmixgép kancsójába töltjük és turmixoljuk. Ez a massza megy a fagyigépbe. Ha félig kifagyott, megy hozzá a durvára reszelt étcsoki is. Miután elkészült, poharakba adagoljuk, a maradék csokiból pedig reszelünk rá a díszítéshez. Ha előző nap készül, a masszát jégkrém formákba lehet tölteni (vagy műanyag pohárba, pálcikával), nagyon finom jégkrém lesz belőle.
Sajtos kréker
Vagy mini pogácsa. De mégis inkább kréker, mert az íze nagyon hasonlít a régen a Wolf által gyártott goldfischliéhez, ami akkor még finom volt. Legalábbis én úgy emlékszem. Most meg szörnyű. Legalábbis szerintem.
Mindegy, recept.
4 tepsihez
400 gr tejszín, 600 gr rétesliszt, 80 gr cukor, 80 gr extra érett cheddar (vagy más, jó minőségű kemény sajt), 60 gr vaj, 2 tk só, 2 kk szárított élesztő
tej, cukor, szezámmag, mák a tetejére
Az élesztőt a liszttel jól elkeverjük. A hozzávalókból a sajt kivételével közepesen kemény, rugalmas tésztát gyúrunk, alaposan kidolgozzuk. Akkor jó, ha a massza már nem ragad a kezünkhöz. Konyharuhával letakarva a duplájára kelesztjük.
Ha megkelt, hozzáadjuk a finomra reszelt sajtot, alaposan átgyúrjuk, és gyúródeszkán 3 mm vastagra nyújtjuk. Kis méretű (2-3 cm átmérő) sütemény szaggató formával kiszúrjuk (nekem csak csillag alakú van ilyen pici méretben). Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, a tetejét kevés cukros tejjel megkenjük, és megszórjuk mákkal vagy szezámmaggal, de maradhat natúran is. Én a mákos szórásra csak a legvégén jöttem rá, így a képen a natúr változat szerepel.
Kelni hagyjuk 10-15 percig.
180°C fok, 15 perc, vagy amíg aranyszínű nem lesz.
Tejcsokoládé torta
Igazából egy egyszerű, liszt nélküli csokis süti, torta formában kivitelezve. És nagyon fontos, tejcsokis. Ezt már megtanultam, hogy a gyerekek többsége nem rajong a masszívan kakaós, keserű csodákért. Ez most 18 cm átmérőjű kapcsos formában sült, de dupla adagban, normál méretű formában sütve (28 cm kapcsos) lehet csak egy egyszerű, nagyon finom csokis süti, még a tejcsokis máz sem kell hozzá, csak valamilyen gyümölcsragu.
A szórócukor pedig…hát, igen. Tele mesterséges színezékkel, adalékkal. De a díszítésnél én sem tudok ellenállni a színes bigyóknak. Mentségemre szolgáljon, hogy soha nem esszük meg…
18 cm kapcsos tortaforma
100 gr tejszín, 100 gr tejcsoki, 2 tojás, 100 gr darált mogyoró, 50 gr cukor a tésztához
vaj, liszt a formához
100 gr tejcsoki, 50 gr mascarpone a krémhez
A csokit a tejszínnel folyamatos kevergetés mellett összeolvasztjuk. Megy hozzá a mogyoró, cukor és ha langyos, a tojás is. Habverővel alaposan kikavarjuk. Kivajazott, kilisztezett tortaformában 170°C fokon 40 perc.
A krémhez a csokit a mascarponeval összeolvasztjuk. Langyosra hűtjük.
A kihűlt tortát rácsra borítjuk, óvatosan, mert ez a tészta kicsit törékeny. A krémmel bevonjuk, ízlés szerint díszítjük. Erre most került csokiforgács és színes szórócukor. De ha Ponty Úrnak készítek majd ilyet, azon csak csoki és házi marcipán díszek lesznek, természetes ételfestékekkel színezve…
Most kivételesen nem írom bele a címbe az elkészített ételek fantázi(átlan) nevét, mert akkor fél oldal lenne csak a cím. Merthogy főztem, sokat.
A készülődés egy kisebb pánikkal kezdődött ugyan a Lúdanyó által kiírt VKF! fordulóra, de aztán annyira sikerült belejönni, hogy összeállt egy komplett menüsor.
A pánik oka jelen estben nem (pont) a gyermek hiánya volt, hiszen Ponty Úr nagyon is létező entitás. Igaz, ha neki rendeznénk meg most ezt a zsúrt, csak anyatejjel készült krumplipüré szerepelhetne egyelőre a menüben, tortának meg talán felszolgálnék- hát, nem tudom, főtt krumplit? Ugyanis egy szem magzatunk a krumplin kívül semmit mást sem szeret. (igen, megeszik mást is, módjával, a kedvünkért. Bár azért azt még nem nevezném igazi evésnek…)
A saját emlékek hiánya már inkább adott okot az aggodalomra. Na, nem azért, mert olyan sanyarú gyermekkorunk volt. Nekem épp ellenkezőleg. Mivel én csak a hízott libamájat ettem meg, ha normális(?), főtt ételről volt szó, meg a fácánt és a bélszínt, ezért szülinapi zsúrra is ezt kaptam. Nálunk bizony hatalmas svédasztal volt, válogatott finomságokkal. Legalább egy meleg fogás, és több hidegtál. Füstölt marhanyelv, hideg libamáj, svéd gombasaláta, de még véletlenül sem franciasaláta, vagy valami hasonló, normális gyerekeknek való fogás. Süti, az alig akadt, mert utáltam az édességet, volt egy cukrászdai torta, de csak az illendőség kedvéért. Csoda, hogy a többi gyerek nem halt éhen… Mindegy, én szerettem. És mások sem panaszkodtak. Sokat játszottunk, a bújócska, fogócska, Amerikából jöttem… nálunk is nagy kedvencek voltak, de többnyire csak összevissza rohangáltunk a hatalmas, régi házban, meg az udvaron. Aztán gimnáziumba már messzire kerültem a szülői háztól, és a zsúrozásnak, vagyis a már éppen aktuálissá váló szülinapi bulizásnak vége szakadt.
Férj emlékei megint nem sokat segítettek rajtam a menüt illetően, náluk volt a másik véglet, a kóla-csipsz-keksz vonulat. Bár becsületesen törte a fejét egy ideig, de a varázsperec gondolatánál megrekedt, és innentől fogva csak ezt szajkózta, napokon át. A varázsperec pedig szerinte attól varázs, hogy én találom ki, milyen legyen… Férfiak.
Így hát olyan ételeket igyekeztem készíteni, amikről én azt gondolom, hogy óvodás-kisiskolás korú gyerekek zsúrjára ideális lenne. (bevallom, sokat segített, hogy mindig becsületesen elolvastam az éttermekben a gyerekmenüt is az étlapon) De nemcsak az ízvilágot tartottam szem előtt, hanem azt is, hogy egészséges ételek szülessenek. Mivel én nem adnék a gyermekemnek soha mesterséges színezéket, aromát, tartósítószert, ezért ez is fontos szempont volt az ételek kiválasztásánál.
Hát, azt hiszem, Férj még egyetlen VKF! fordulótól sem volt ilyen boldog… Mert azt mondanom sem kell, hogy végül ő fogyasztotta el kitörő lelkesedéssel az elkészült pályaműveket. Így azzal kell kiegészítenem a fent elhangzottakat, hogy tapasztalataim szerint ezek a fogások egy bizonyos felnőtt szülinapi zsúrján is sikerrel szerepelnének…
Zöldalmás jégkása
Rögtön kezdem is a legcsúfabbal. Azért ha időben adjuk hozzá a citromlevet, megőrzi az üde, zöld színét is, és nem lesz ilyen lehangoló a látvány sem, de az íze így is remek volt. És hát tudjuk, hogy vannak dolgok, amik rondák, de finomak. Felmerült bennem, hogy teszek hozzá némi matchat, és akkor az egész harsogó banánzöld árnyalatot kap, de ugye gyerekeknek nem adunk koffein-származékokat…
2-4 adag
30 dkg zöldalma, 1,5 dl víz, 2,5 dkg cukor, 1/2 citrom leve
A vízből a cukorral szirupot főzünk. Ez kiváltható a gyümölcsös massza kitartó turmixolásával. Egyébként a meghámozott, nagyobb kockákra vágott alma a többi hozzávalóval együtt megy a turmixgépbe, azután a mélyhűtőbe egy nagyobb tálban, majd óránként villával át kell keverni a jégkása állag eléréséig. Az ehhez szükséges idő a készített mennyiségtől függ.
Csibefalatok melegen kukoricapürével, sajtmártással és hidegen, zöldségnyárson
Jó, igazából sima fasírt csirkéből, de szerintem ez akkor is veri bármelyik gyereknél a mekis verziót. A kukoricapüré és sajtmártás pedig emlékeim szerint még a legfinnyásabbaknál (én) is tuti befutó. Lehet, sőt igazából kötelező mellé sütni krumplit is, de nálunk nem lévén megfelelő alany az elfogyasztásához, ez elmaradt. A nyársra huzigált változat pedig amellett, hogy praktikus, gyorsan és könnyen, rohangálás közben is fogyasztható változat, remek rejtett zöldség-beviteli forrás. Meg még szép is, nem mellékesen.
4-6 adag csibefalat
50 dkg csirkemell filé, 1 tojás, 3 púpos ek zsemlemorzsa, 3 gerezd fokhagyma, 1 közepes fej vöröshagyma (6 dkg), 1 szűk ek őrölt édes fűszerpaprika, 1 kis csokor (vagy 2-3 ek szárított) petrezselyemzöld, 3 ek napraforgó olaj, 1 púpos tk só, bors
olaj a sütéshez
A hagymát, fokhagymát, olajat, tojást, petrezselymet késes robotgépbe tesszük, pürésítjük. Utána megy hozzá a nagyobb kockákra vágott hús, és az összes többi hozzávaló is, majd a robotgéppel egynemű masszává dolgozzuk ki. Ha van húsdaráló, lehet azzal darálni a húst, ebben az esetben a hagyma, fokhagyma, petrezselyem finomra vágva kerül a masszához. Ez így szofisztikáltabb, de sokkal több munka. Én meg lusta vagyok, és nincs is húsdarálóm…
Másfél centi átmérőjű golyókat hengergetünk a masszából.
Ujjnyi olajat forrósítunk egy serpenyőben, és adagonként mérsékelt lángon aranyszínűre sütjük a gombócokat.
Vajas-tejszínes kukoricapüré hozzávalói adagonként
10 dkg kukorica (nyáron a csövesről levágott szemek, télen mirelit), 1 dkg vaj, 2-3 ek tejszín+ a pürésítéshez, 1/2 gerezd fokhagyma
A vajon megpároljuk a kukoricát a fokhagymával, ha már puha, megy hozzá a tejszín. Botmixerrel pürésítjük, és még annyi tejszínt öntünk hozzá, hogy sűrű krémes, krumplipüré állagú legyen. A pürésítés el is maradhat, ha magunknak készítem, akkor én a szemes változatnál maradok (ráadásul így kevesebb tejszín kell bele), de valamiért az a kényszerképzetem, hogy a gyerekek előtt álcázni kell a zöldségeket…
Sajtmártás 3 dl-kb 6 adag
1,5 dkg simaliszt, 1,5 dkg vaj, 3 dl zsíros tej, 5 dkg extra érett cheddar (vagy más kemény sajt, pl ementáli, de azért nem trappista…), szerecsendió, késhegynyi kurkuma (vagy 1-2 szál sáfrányos szeklice)
Híg besamelt készítünk: a vajon serpenyőben megfuttatjuk a lisztet (színt ne kapjon!), és lehetőleg habverővel való folyamatos kevergetés mellett hozzáöntjük a tejet. Ha felforrósodott, megy hozzá a reszelt/durvára darabolt sajt, késhegynyi kurkuma és kevés őrölt szerecsendió. Addig kevergetjük, amíg a sajt teljesen elolvad.
A kurkumától szép színe lesz, de ne vigyük túlzásba, az íze ne érződjön a mártáson!
Zöldségnyársak
hónapos retek, koktélparadicsom, kaliforniai paprika, mini mozzarella golyók, és még bármi, ami az eszünkbe jut
műanyag/bambusz kardocskák
Tetszőleges sorrendben és összeállításban nyársara húzgálunk minden hozzávalót. Arra kell csak ügyelni, hogy lehetőleg minden közel egyformára darabolva kerüljön a nyársakra.
Mint az óvodában. Ha egérke volt építve a sajtoskenyérből, akkor megettem. És ízlett.
Mivel felnőttem, ezért lasagnet építettem a csirkepaprikásból, és így megettem. És ízlett. Nem is kicsit.
Ebben az ételben a tészta helyett vékony tök-lapocskák vannak, a húsos ragu gyakorlatilag csirkepaprikás, darált formában, a besamel pedig kaporral van dúsítva. De hát ezt a címben már írtam.
Férj persze hatalmas ovációval fogadta, de ami még nagyobb szó, sőt, ami igazán nagy szó, hogy Anyu is el volt ragadtatva tőle. És ez az igazi dicséret.
4 adag
40 dkg csirkemellfilé, 3-4 ek olívaolaj, 1 nagy fej fehér hagyma (10 dkg), 1 ek paradicsompüré, 1 dl száraz fehérbor, 1 dl Mutti passata (passzírozott paradicsom), 2 gerezd fokhagyma, 1 tk majoranna, 1 ek őrölt piros fűszerpaprika, 0,5 dl tejszín, só
10 dkg vaj, 10 dkg simaliszt, 0,5 liter 3,5% tej, 1 dl tejszín, 1 nagy csokor kapor, só
1 kis főzőtök, vagy egy nagy fele
5 dkg érett cheddar (vagy más, hasonló kemény sajt)
A csirkét a hagymával együtt ledarálom, késes robotgépben akár. Az olajon megpirítom, és ha kezd színt kapni felöntöm a borral, beforralom. Megy hozzá a felaprított fokhagyma, pirospaprika, majoranna, só, paradicsompüré, majd a passata is. Kis lángon még pár percig rotyog, hogy a lé elfőjön, ha ez megvan, hozzáadom a tejszínt, egyet forr, és kész. Félreteszem.
A besamelhez a vajat serpenyőben megolvasztom, majd megy hozzá a liszt, folyamatos kevergetés mellett. Megy hozzá az apróra vágott kapor, és ezzel is sütöm picit. Ezután apránként hozzáadom a tejet, folyamatos kevergetés mellett. Habverővel könnyebb. Persze akkor nem teflonban. Ha besűrűsödött, megy bele a tejszín is, és a só, majd egyet forr, és ez is kész. Csomómentesnek kell lennie, ha nem az lett, akkor jöhet a botmixer!
A tököt meghámozom, kimagozom, és 2 mm hosszanti szeletekre vágom. Nagyobb tökből ez könnyebb, de mennyiségileg annak csak a fele fog kelleni. Igyekszem úgy csinálni, hogy minél nagyobb felületű, egybefüggő szeletek legyenek, mintha lasagne tészta lenne.
A sajtot lereszelem.
Az összeállításnál egy megfelelő méretű sütőtál aljára elkezdem lerétegezni a tököt, úgy, hogy a szeletek kissé átfedjék egymást (lehet akár 2 rétegben is, azért ez mégsem tészta), erre jön egy sor csirkés ragu, egy sor besamel, ismét tök, és így tovább. Legfelülre besamel kerül. Erre pedig a sajt.
200°C fok, 30-40 perc, formától függően.
Én most 22 cm formakenyérhez valót használtam, ez nem volt túl szerencsés döntés, mivel pontosan tele lett, így sütés közben oldalt kicsordogált belőle a felbugyogó szaft. De egy 20 cm átmérőjű, magas falú piteforma ideális lett volna, vagy még inkább egyszemélyes, átlátszó üveg sütőformák, mint például ez. Akkor nincs macera a tálalással sem, és mégis szépen látszanak a rétegek.
A tálalás hasonlóképpen megy, mint a lasagnenál, ha kicsit már kihűlt, szeletekre vagdosás- lapáttal kiemelés. Csak ennek más az íze. De nem rosszabb. Egyáltalán nem. Sőt!
Sajnos nem találom a szavakat. Sem az angol név hű fordítására, sem annak a leírására, hogy ez milyen isteni finom volt!
Ha valaki nem szereti a halat, az ezután fogja! Én még mindig nem zökkentem ki a zen állapotából, ahová a mai vacsoránk repített. (kicsit szánalmas, tudom, de engem egy ennyire finom étel tényleg képes teljesen kisimítani, és a világ legboldogabb és legkiegyensúlyozottabb emberévé tenni- legalább átmenetileg)
A hozzávalók ne riasszanak el senkit, halnak a legegyszerűbb fehér húsú, viszonylag semleges ízű is megteszi, az édesburgonya már a legtöbb szupermarketben kapható, de uram bocsá’ sütőtökkel is helyettesíthető, vagy egyszerűen elhagyható, és mehet rá sima krumplipüré, de a cheddar helyett is el tudok képzelni másféle aromásabb, kemény sajtot. De ha csak ementáli van otthon, akkor az is megteszi.
Igazi angol klasszikus, csak egy egészen picit másképpen!
2 (nem túl nagy) adag
25 dkg fehér húsú halfilé (nálam tőkehal), 1 nagy fej fehér hagyma (10 dkg), 1 nagy szál sárgarépa (10 dkg), 2 gerezd fokhagyma, 1 dl száraz fehérbor, 0,5 dl tejszín, 1 ek kakukkfű levélke, só, bors, napraforgó olaj
25 dkg újkrumpli, 1 közepes édesburgonya (20 dkg), 3 dkg vaj, 0,5 dl tejszín, 1 tojás, 3-4 dkg érett cheddar, őrölt szerecsendió, só, bors
Ha van késes robotgépünk, akkor ne féljünk használni. Ezzel órákat spórolhatunk meg.
Tehát a megtisztított, nagyobb darabokra vágott sárgarépát és hagymát késes robotgéppel felszecskázom. Ennek hiányában nagyon apróra felkockázom. Kevés olajon teflon serpenyőben megdinsztelem, majd hozzáadom a centis kockákra vágott halat, és erősebb lángon átsütöm. Megy hozzá a bor, az átpréselt fokhagyma, só, bors és a kakukkfű. Erős lángon beforralom, majd hozzáadom a tejszínt, egyet forr, és kész.
A krumplit és az édesburgonyát szintén meghámozom, nagyobb darabokra vágom, és a késes robotgép gondjaira bízom. Ha ez nincs, akkor a legegyszerűbb durvára reszelni. A vajon átpirítom, majd kevés vizet öntök alá, és fedő alatt puha pürévé párolom. Ez nem több tíz percnél. Ha már kész, és még maradt alatta folyadék, azt célszerű állandó kevergetés mellett elforralni. Ízesítem sóval, borssal, reszelt szerecsendióval, és ha kihűlt kicsit, hozzáadom a tojást, tejszínt és a lereszelt sajtot is. Homogén masszává keverem.
A halas ragut szétosztom két egyszemélyes, hőálló formába- vagy ami van otthon, egy alkalmas méretű sütőtál vagy jénai is megteszi. Az édesburgonya-pürét én most habzsákba töltöttem, és úgy rétegeztem a tetejére, de ez az én személyes perverzióm, mert szeretek habzsákot használni. Igazából kanállal is rá lehet pakolni, a kanál hátával meg elsimítani, még hullám mintásra is akár, csak hogy szép is legyen, ne csak finom.
Ezután 25 perc következett a sütőben, 220°C fokon.
Fejes salátára csepegtettem citromot, meg olívaolajat, azt ettük mellé.
Isteni volt.
De ezt már mondtam…