A nyers salátákat télen mintha kicsit mellőznénk, pedig a szezonális zöldségekből most is remek dolgokat lehet kihozni, sőt, igazság szerint nekem ezek sokkal inkább a kedvenceim, mint a nyári darabok. A nyers répa, cékla, alma szerintem remek alapanyag, akárcsak a körte, vajretek, káposzta, és bár a nyers sütőtökkel nekem még nem sikerült túlságosan összebarátkoznom, azért rajta vagyunk az ügyön. Hogy miért nyersen együk ezeket a zöldségekete? Nem csak a magasabb vitamintartalom miatt, aminek egy része a hőkezelés során egyébként elvész, hanem mert friss ízük és ropogásuk egy kicsit visszacsalja a napfényt a ködös délutánokon. Legalábbis én így szoktam érezni. Most az abszolút két kedvenc darabom következik, amiknek receptje elég hasonló, sőt a három alapanyag akár együtt is felhasználható. A nyers répa talán nem annyira szokatlan egy salátában, a cékla viszont talán némi magyarázatot igényelhet. Nyersen igazából édesebb és üdébb az íze, az állaga pedig igazán ropogós. Egy kevés citromlével vagy enyhébb ízű vörösborecettel és mézzel, lereszelve vagy julienne-re szeletelve önmagában is finom, almával azonban tökéletes párost alkotnak. A lent lerít recept pedig tovább bővíthető, akár apróra vágott aszalt szilvával, akár citromlében pácolt lilahagymával, vagy kecskesajttal. Én a nyers céklát először nagymamám házi reszelt répás-céklás ecettel savanyított, cukorral édesített nyers savanyúságában kóstoltam, és azonnal megszerettem, jobban, mint a főtt vagy sült változatot. Az idei év nagy kihívása pedig, a céklagyűlölő férjem átnevelése, ami eddig sikeres, hiszen a sült cékla már a kedvenc zöldségei közé tartozik, most pedig a nyers változat megkedveltetése következne.
A céklás saláta tetejére eredetileg pirított tökmag került, de annak hiányában fenyőmag vagy napraforgómag is megfelel, tulajdonképpen valamennyi változatot nagyon szeretjük, bár szerintem tökmaggal az igazi.
A megtisztított almát, répát durvára reszeljük vagy julienne-re vágjuk, majd meglocsoljuk a citromlével. A joghurtot kikeverjük az olajjal, mézzel, ízlés szerint vékony csíkokra vágott bazsalikommal, majd összeforgatjuk a zöldségekkel. A tetejére durvára vágott diót szórunk.
A meghámozott almát és céklát durvára reszeljük vagy julienne-re vágjuk. A citromlevet, mézet, olívaolajat, reszelt tormát kikeverjük ajoghurttal, majd összeforgatjuk az almával és céklával.
Serpenyőben enyhén megpirítjuk a magokat, majd a saláta tetejére szórjuk.
Elkészült a karácsonyi recept összeállítás csokorba kötve, receptfüzet formájában. A receptekből több menü is összeállítható, akár a gyerekekkel ünneplők számára vagy vegetáriánusoknak is. Az alapanyagok többsége könnyen beszerezhető, a receptek nagy része pedig egyszerűen, kevés konyhai gyakorlattal is elkészíthető, a maradék néhány pedig inkább kitartást, mint kézügyességet vagy rutint igényel, hogy tényleg mindenki találjon magának tetsző receptet, ételt benne. Cserébe egy-egy igazán finom és különleges darabbal emelhetjük az ünnep fényét.
A receptek közé került néhány alap darab is, például a kalács vagy az almalekvár, csak hogy minden egy helyen legyen, ezek nem csak az ünnepi ebéd vagy vacsora alkatrészei lehetnek, de akár reggelire vagy uzsonnára is kiválóak, és persze sok alap darab ki is maradt, mint a mézeskalács fűszerkeverék vagy ötfűszer keverék házilagos elkészítése, ha esetleg nem sikerülne ezeket készen beszerezni hozzá, vagy egyszerűen csak szeretnénk házilag elkészíteni.
Aztán a tartalomjegyzék, kedvcsinálónak:
Levesek:
-mangós almakrémleves pirított mogyoróval
-kakukkfüves karamellizált petrezselyemgyökeres gesztenye krémleves
-tejszínes fehérboros halleves pisztráng gombócokkal
Előételek:
-gyömbéres ecetes marinált ponty
-kacsarilette
-füstölt pisztrángos almás céklás kosárkák
Főételek:
-pisztráng sáfrányos mandulamártással, karamellizált gyökérzöldségekkel
-pisztáciás bárányfasírt sült almával, ribizlimártással és kalácspuffancsokkal
-ötfűszeres sült kacsa sütőtökkel, aszalt szilvával, gesztenyével
-hajdinával, gombával és dióval töltött kelkáposzta
-gesztenyés egyben sült pulykafasírt almaszósszal
-diós harcsafilé almás savanyú káposztával
Desszertek:
-mákos guba felfújt narancsos almalekvárral
-pisztáciás aszalt vörösáfonyás trüffeltorták
-joghurtos mangó puding gránátalmával
-aszalt szilvás mézes diós tekercs
-karácsonyi trüffelek
Lekvár, kalács, savanyúság:
-mézes narancsos almalekvár
-olajos marinált gomba
-vajas kalács és puffancsok
letölthető karácsonyi receptfüzet pdf
letölthető karácsonyi receptfüzet doc
A receptfüzet letölthető PDF formátumban és képek nélkül, szöveges, nyomtatóbarát formátumban is, az e-book változat egyelőre várat magára, de talán az is felkerül ide hamarosan. Bár az önként vállalt rövid határidő majdnem kifogott rajtam, így aztán előre is mentegetőzök egy kicsit a fotók egyenetlen minősége miatt (szerencsére ez a receptekre egyáltalán nem igaz), meg hát ez az első ilyen próbálkozásom és a kiadványszerkesztés sem az erősségem, de ezzel be is fejezem a sopánkodást, remélem, tetszik a kiadvány és találtok benne hasznos recepteket a karácsonyi menühöz.
Az élet a forró csokoládén túl. Persze mi is szeretjük nagyon a hagyományos forró csokoládét, gyakran készítem is télen, a gyereknek pillecukorral vagy tejszínhabbal a tetején, magunknak kis csilivel, fahéjjal vagy reszelt narancshéjjal (esetleg ezek tetszőleges kombinációjával), de van még számos forró ital, ami érdemes a figyelemre. A forró almalé mifelénk a kézműves vásárok elmaradhatatlan kelléke, hiába, Szabolcsban hegyekben áll az alma, lé formájában is, de a téli fűszerekkel, és forrón egészen más az élmény, mint egyszerű gyümölcslé formájában. Aztán a forró csoki fehéren is lehet izgalmas, egy kis mandarin és kókusz igazán különleges ízeket ad hozzá, a mandulás forró ital pedig leginkább a madártej bögrés reinkarnációja, felnőtteknek egy kevés whiskeyvel kiegészítve. Mindhárom ital igazán lelket és testet melengető darab, épp ebbe a nagy téli zimankóba való.
kókuszos mandarinos forró fehér csokoládé
adagonként
2 dl tej
2,5 dkg fehér csokoládé
2 púpos ek kókuszreszelék
1 mandarin leve és finomra reszelt héja
0,5 dl tejszín
1-2 cm vaníliarúd
nádcukor, ízlés szerint
pillecukor ízlés szerint
A tejet a kókuszreszelékkel, a félbevágott vaníliarúddal és kikapargatott magjaival együtt felforralom. Közben hozzáadom a mandarin finomra reszelt héját és levét. Miután felforrt, lehúzom a tűzről, hozzáadom a széttördelt csokit és a nádcukrot, addig kavargatom, amíg a csoki felolvad, majd bögrébe szűröm. Ízlés szerint a bögrébe kerülhet egy-két darab pillecukor is.
forró fűszeres almalé
4-6 adag
1 liter 100 % almalé (szűrt vagy szűretlen, ízlés szerint)
1 citrom leve és finomra reszelt héja
1 csillagánizs
1 rúd fahéj
1/4 rúd vanília
6 szem szegfűszeg
2-4 ek méz
Az almalevet felforralom a fűszerekkel (a vaníliaruda előtte félbevágom és a magjait kikapargatva adom az almaléhez). Nagyjából öt percig forralom, majd hozzáfacsarom a citrom levét és ízlés szerint mézet adok hozzá.
Bögrékbe vagy kancsóba szűröm.
mandulás tej (whiskeyvel vagy anélkül)
adagonként
2 dl tej
0,5 dl tejszín
1 tojássárgája
10 szem mandula
1/2 mk keserűmandula kivonat
szerecsendió
1 ek nádcukor
2 cl Jack Daniel’s whiskey (elhagyható, vagy ízlés szerint brandyre cserélhető)
A tejet, tejszínt, tojássárgáját, mandulát, keserűmandula kivonatot botmixerrel vagy turmixgéppel egyneműsítem. Alacsony lángon, vastag aljú edényben, állandó kavargatás mellett addig melegítem, amíg besűrűsödik. Lehúzom a tűzről, ízlés szerint édesítem, reszelek hozzá szerecsendiót, illetve hozzáadom a whiskeyt, bögrékbe szűröm.
A céklakrémleves szerintem már önmagában is nagyon jó dolog, kevés citrommal, gyömbérrel, igazán üdítő és melengető is egyszerre. A füstölt pisztráng gombóc pedig csak hab a tortán, ha lehet itt ilyen képzavarral élnem. A gombóc igazán látványos és álatlunk nagyon kedvelt levesbetét, és sokkal könnyebben és egyszerűbben készül el, mint gondolnánk. Ez a leves egy sima, hétköznapi vacsorának indult, de azt kell mondjam így utólag, hogy szerintem egy ünnepi asztalon is megállná a helyét. Nálunk mindenestre nagy kedvenc lett ez az igen egyszerű, de mégis nagyszerű darab.
A meghámozott, feldarabolt céklát, almát és krumplit felöntöm a zöldséglevessel, hozzáadom a finomra reszelt gyömbért, a citrom finomra reszelt héját, levét, sózom, ha szükséges és puhára főzöm a zöldségeket. Botmixerrel pürésítem a levest.
A füstölt psiztrángból eltávolítom a maradék szálkát (ha van), majd késes robotgépbe teszem a tojással és zsemlemorzsával együtt, pürésítem. Nedves kézzel diónyi gombócokat formázok belőle.
A levest ismét felforralom, majd kifőzöm benne a gombócokat. Addig főzöm, amíg az összes gombóc felúszik a tetejére, ha képződik közben egy kis hab, azt szűrőlapáttal leszedem.
*zöldség alaplé: 1,2 liter vízbe 2 szál répa, 4 szál angolzeller, 1 fej vöröshagyma, 2-3 babérlevél. A zöldségeket kevés sóval puhára főzzük, majd leszűrjük a levet.
Az egészben sült pisztráng szerintem az egyik leghálásabb téma, egyszerűen összeállítható, gyors, mégis látványos fogás, ha pedig a köret együtt sül a hallal, még egyszerűbb a dolgunk. Az alma és az édeskömény remekül elkíséri a pisztrángot, a citrom és bazslikom pedig jól illik hozzá, és bár az ízek könnyűek, már-már nyáriasak, azért ez mégis egy igazi, őszi darab, amihez remekül felhasználható az a több láda alma, ami ilyen tájban a kamrák polcaira költözik. A könnyű vacsora után pedig bűntudat nélkül jöhet akár egy fajsúlyosabb desszert is. (természetesen almával)
Az édeskömény zöldjét levágjuk, majd kettévágjuk lapjában és nagyon vékonyan felszeleteljük. Az alma magházát kivágjuk, gerezdekre szeljük. A bazsalikom nagyobb leveleit letépkedjük. Az almát, bazsalikomot, édesköményt egy kevés olívaolajjal és a fehérborral meglocsoljuk, összeforgatjuk, majd vajazott sütőtálba egyengetjük, sót darálunk rá. A citromot hajszálvékony szeletekre vágjuk, és 3 karika kivételével az szétosztjuk az édesköményes alma tetjén.
A halat alaposan leszárítjuk, olívaolajjal vékonyan bekenjük a bőrét, majd a hasüregét besózzuk, megtöltjük a finomra aprított salottával, a bazsalikom száraival, az édeskömény zöldjével és néhány karika citromot is teszünk bele egy vékony szelet vajjal együtt.
A pisztrángot az édesköményes alma tetejére fektetjük, tekerünk még rá sót és nagyjából egy evőkanálnyi hideg vajat szétmorzsolva még szétosztunk a zöldség és a hal tetején.
Előmelegített sütőben 200 C fokon 25-30 percig sütjük, amíg a hal bőre aranyszínű és ropogós lesz.
A nyár végének nagy kedvence nálunk a szeder-alma párosa volt, készült belőle egy igazán emlékezetes crumble, a morzsában mogyoróval és fahéjjal, és ez a lenti két darab: leves és lekvár, amikor már uralhatatlannak tűnt az a mennyiség, amit a szüleim a kertjükből hozzánk szállítottak. A szeder+alma remek kombináció, egyfelől az alma kiválóan tompítja a szeder fanyarságát, ha az még nem teljesen mézédesre érett (bár így augusztus végén ez az eshetőség már nem áll fenn), másrészt remekül lazítja a sütés-főzés után önmagában kicsit túl tömény, magos gyümölcsöt. A lekvárhoz egyébként is nagyon jól jön az alma pektin tartalma, remek természetes zselésítő anyag, az mondhatni csak ráadás, hogy még ízben is passzol. A lekvárba ezen felül körte is került, szintén az íz és állag miatt, továbbá gyömbér és vanília is. Aztán rögtön egy felhasználási lehetőséget is mellékelnék hozzá, nálunk leveles tésztából készült kosárkákba került, amiknek a tetejébe még egy-egy karika kecsekasajt is jutott.
A leveshez is tartozik néhány kiegészítés, mivel ennek három változata is készült. Az első egy hidegen készült leves volt, amihez a szedret és almát a joghurttal, lime levével, cukorral és gyömbérrel leturmixoltam, és turmixolás közben annyi jéghideg ásványvizet adtam hozzá, hogy kellemesen sűrű leves legyen. Ezt nem is kell tovább ragozni, a forró nyári napokon ideális volt, mind az íze, mind a hőmérséklete, mind a konyhában eltöltött munka hossza miatt. A második tulajdonképpen a lenti recepttel azonos, csak keményítő nélkül készült, kevesebb vízzel, mert én ennek nem éreztem szükségét, a sok alma és a joghurt miatt így is sima, krémes állaga lett, viszont a lenti, harmadik variáció a kisfiam kedvence. Kicsit retro hangulatú a keményítőtől selymes leves, de finom, és hát nincs mit tenni, a bölcsődei menza nagy úr, örökre nyomot hagy a gyerekekben. Tehát három változat, lehet belőle választani, kinek-kinek ízlése szerint, de a végeredmény egyaránt nagyon finom.
gyömbéres vaníliás szeder-alma-körte lekvár
3×220 ml
45 dkg szeder
35 dkg alma
35 dkg körte
10-15 dkg nádcukor ( a gyümölcsök édességétől függően, én most csak 10 dkg-ot használtam)
1/4 rúd vanília
3-4 cm gyömbér
1 lime leve
Az almát, körtét meghámozzuk, magházukat kivágjuk, felkockázzuk, egy szélesebb edénybe tesszük, majd meglocsoljuk a lime levével. Hozzáadjuk a szedret, félbevágott vaníliarudat, finomra reszelt gyömbért, cukrot. Elkeverjük, majd összeforraljuk és nagy lángon addig főzzük, gyakran kevergetve, amíg besűrűsödik, az alma pedig pépesre fő és sűrű lekvár állaga lesz a keveréknek. Ha az elején nem engedne elég levet a gyümölcs, kevés vizet is lehet alá önteni. Ez egy 24 cm széles fazékban ekkora mennyiségnél nagy lángon főzve 20 perc.
Kifertőtlenített befőttesüvegekbe töltjük, a tetejükre két réteg celofánt teszünk, a celofánok közé lehet tenni egy-egy késhegynyi szalicilsavat is. A fejük tetejére állítjuk az üvegeket, majd visszafordítjuk és dunsztba kerülnek 1 napra.
kecskesajtos kosárkák szeder-alma-körte lekvárral
leveles tészta
tojás
lágy kecskesajt
szeder-alma-körte lekvár
A leveles tésztából 8-9 cm átmérőjű korongokat vágunk, minden második korong közepét kiszúrjuk egy kisebb átmérőjű kiszúróval. Tojással lekenjük a teli korongok szélét, majd ráragasztjuk a karimákat, és azok szélét is lekenjük a felvert tojással. Sütőpapírral lefedett sütőlapra tesszük.
Előmelegített sütőben 200 C fokon 7 percig sütjük, majd kivesszük, minden kosárkába egy-egy kanál lekvár és egy-egy karika kecskesajt kerül. Ismét mehet a sütőbe, további 7 percre 220 C fokon.
almaleves szederrel
75 dkg alma
3 dl víz
35 dkg szeder
2-3 ek nádcukor ízlés szerint
3-4 cm gyömbér
1 lime leve
25 dkg görög joghurt (vagy 20 dkg natúr joghurt+ 0,5 dl tejszín)
1 ek étkezési keményítő
Az almát meghámozzuk, magházát kivágjuk, felkockázzuk, felöntjük a vízzel és a lime levével, hozzáadjuk a finomra reszelt gyömbért. Felforraljuk, 6-8 percig főzzük. Közben a joghurtot csomómentesre keverjük a keményítővel, majd egy kevés levessel hőkiegyenlítést végzünk, és állandó kevergetés közben a forró leveshez öntjük. Miután besűrűsödött, lehúzzuk a tűzről, botmixerrel simára turmixoljuk, majd belekeverjük a cukrot és a szedret. Tovább főzni már nem szükséges.
Hidegen a legfinomabb.
Ez is egy téli lekvár, a kedvenc téli lekvár alapanyagomból: almából. Persze itt az alma inkább csak a lekvár testét adja, a karakteres ízek a gyömbérnek, vaníliának, mangónak és mandarinhéjnak köszönhetők. Finom, fűszeres lekvár, amiben a mangó kicsit darabosra van hagyva. Akár vajas kenyérre kenve, akár sütemény töltelékébe remekül működik, de még ajándéknak is kiváló. Lekvárt főzni pedig ekkora mennyiségben igazán nem nagy munka, pár perc alatt összeállítható és egy szélesebb fazékban fél óra alatt el is készül, kerámia bevonatos (vagy teflon) edényben készítve pedig a kavargatást sem kell túlzásba vinni.
Nem is olyan régen kaptam egy kedves meghívást Mátraházára a Lifestyle Hotelbe, lenne-e kedvem egy hétvégét családostól náluk tölteni és egy menüt összeállítani a szálloda étlapjára. Volt kedvem, tehát most egy rövid élménybeszámoló következik, plusz a receptek a szálloda márciusi étlapjáról.
Az utazás már eleve kalandosan indult, hiszen arra a hétvégére időzítettük, amikor a nagy hó leesett, és a mínusz sok fokban, a vastag porhóban még az autópályán is csak araszolva tudtunk haladni. A küzdelmünk azonban alig három-négy óra utazás után (mindezt 180 km-re kell számítani) meghozta gyümölcsét, és felértünk a behavazott Mátra tetejére. A tervezett kültéri programoktól a kisded határozottan elzárkózott, kicsit megrémítette élete első komolyabb hófúvása, így maradtunk a szállodában. Ennek a rossz oldala: gyönyörű volt a téli táj, a csupasz erdő a szikrázó fehérség alatt, és nekem hatalmas kedvem lett volna hosszú sétákat tenni a környéken. A jó oldala: maradtunk a meleg hotelben. Nagyon szép, letisztult, kellemes a dizájn az egész szállodában, pihenteti a szemet is, a szobák kényelmesek, komfortosak, és így legalább volt alkalmunk megismerni a szálloda wellness részlegét is. Mit is írok, nekem nem volt, de Férj és az aprónép közel hat órán át áztatta magát egyfolytában, és ezúton is elnézést kérek az ott tartózkodó vendégektől Csipi némileg felhangolt állapota és rendkívül aktív viselkedése miatt, de hát tetszett neki az intézmény, mit lehet tenni, ha egy hároméves lelkes, akkor nagyon lelkes.
Amíg Férj és az apróság lubickolt, addig én a konyhában foglaltam el magam, elkészítettük vacsorára a flatcat menüt, amit meg is osztanék majd a bejegyzés végén. A 90 adag csokimousse összeállítása elsőre ugyan megterhelőnek hangzik, de az ipari berendezések nagyban megkönnyítik a munkát. Egyébként én nagyon jól éreztem magam, alig vártam, hogy ismét beszabadulhassak egy profi konyhába főzni, ahol a mosogató akkora mint egy fürdőkád és a robotgép a konyhám méreteivel vetekszik, ez engem valahogy mindig boldogsággal tölt el. Bár a hivatalos forgatókönyv szerint a vacsora alatt nekem a látványkonyhában kellett volna sütni a pisztrángot, a séf volt olyan aranyos, és nagyon hamar elengedett gyermeket etetni.
Aztán másnap reggel kezdődött minden elölről, én ekkor újrafőztem és fotóztam mindent, míg a gyerkőc ismét a wellness részlegen múlatta az időt az apjával, letesztelték a gyermekmegőrzős játszóházat (nagy találmány, kisgyermekes szülők figyelmébe ajánlanám a szakképzett gondozónőt, aki a gyerekere felvigyáz), és Csipinek továbbra sem akarózott kimenni a hóba. Hát ez van, alföldi gyerek, a hegy+hó nem igazán fekszik neki. És itt a vége, rövid volt ez a két nap… Csipi kézzel-lábbal tiltakozott, amikor megtudta, hogy kiköltözünk a hotelből, és megfogadtatta velünk, hogy jövünk még ide máskor is. Jövünk. Egy gyereknek nem lehet nemet mondani, ha ilyesmire kér.
Hoztam pár fotót, bár igazából főként a főzésre és az ételfotókra összpontosítottam, így csak kevéssé tudom visszaadni velük a hely hangulatát, viszont itt a teljes menüsor is: diós rozmaringos sült camembert vajban sült almával és balzsamecetes céklával, körtés gorgonzolás sütőtök krémleves, pisztrángfilé pirított gombával és kínai kellel, csokoládémousse lime szirupos körtével.
A tököt felkockázom, a hagymát nagyjából feldarabolom. Az olívaolaj és vaj keverékén kis láng felett addig sütöm a sütőtököt és a hagymát, amíg enyhe aranyszínt kapnak. Felöntöm a borral, beforralom, majd hozzáadom az alaplét, a meghámozott, feldarabolt körtét, fedő alatt puhára főzöm a gyümölcsöt, zöldségeket. Hozzáadom a gorgonzolát, a tejszínt, botmixerrel pürésítem, sózom, ha szükséges, majd összeforralom.
A diót száraz serpenyőben illatosra pirítom, durvára vágom és tálalásnál a leves tetejére szórom.
Tálalásnál még kevés friss, nagyon vékony csíkokra metélt bazsalikom levél is kerülhet bele, remekül illik a leveshez.
A camembert tetejéről a kemény kérget vékonyan levágom, majd megkenem a durvára vágott dió, finomra aprított rozmaring és olívaolaj keverékével, sózom. Alufóliával bélelt sütőtálba teszem, majd grillrács alatt addig pirítom, amíg a dió megpirul és a sajt kissé megolvad. Grillsütő hiányában maximális hőfokra melegített sütőben, ha van, légkeveréssel addig sütöm, amíg a tetején az olaj sercegni kezd és a dió kicsit megpirul.
Közben a megmosott, magházától megfosztott, gerezdekre vágott almát a vajban megsütöm, sütés közben forgatom, úgy hogy minden vágott felületéről megpiruljon. Akkor jó, ha enyhén megpuhul, és a húsa mindenütt kicsit áttetszővé válik.
A céklát meghámozom, gerezdekre vágom, majd az olívaolajban kis láng fölött megsütöm, amíg a cékla elveszíti a tartását. Hozzáadom a balzsamecetet, sózom, beforralom.
Tálalásnál a pirult tetejű camembert mellé szedem a sült almát és a céklát.
A kínai kelt nagyon vékony csíkokra vágom. A hagymát finomra aprítom, a fokhagymagerezdet kés pengéjével meglapítom. A gombát felszeletelem, ha sikerül apró fejű gombát beszerezni, negyedekbe vágom.
Az olívaolaj és vaj keverékének felén nagy láng fölött hirtelen megpirítom a kínai kelt, félreteszem, ráfacsarom a citrom levét. A maradék zsiradékot a serpenyőbe teszem, majd nagy láng fölött megpirítom a gombát. Hozzáadom a hagymát, fokhagymát és együtt sütöm, amíg a hagyma is színt kap. Sózom, borsozom, hozzákeverem a kínai kelt.
A pisztrángot az olívaolaj és vaj keverékén nagy láng fölött kezdem sütni, a bőrös oldalával lefelé. 2-3 perc után, miután a bőr már ropogóssá vált, megfordítom a halfilét, mérsékelem a lángot, és nagyjából egy percig sütöm még. Egy 15 dkg-os filének ennyi idő elég is. Sütés után sózom, borsozom.
A zöldségekre szedem a pisztrángfilét, citromgerezdeket adok mellé.
Az úgy alakult, hogy amíg a férjem okosodik egy továbbképzésen, addig én szabadon csatangolhatok majd Budapesten a kisdeddel. Gasztrotúra, persze. Számos jól bejáratott célpont mellet most végre újakat is ki tudok próbálni, három nap nagy idő, ha semmilyen kötelezettségünk nincsen. Illetve egy mégis. Van a Konyhakiállítás. Már harmadik alkalommal kerül megrendezésre, és én eddig minden évben szerettem volna megnézni, de eljutni nem tudtam eddig. Aztán most úgy alakult, hogy a hétvégi programunk pont a konyhakiállítás idejére esik, ráadásul meg is hívtak, hát lehet erre nemet mondani?
Tehát akkor először írnék pár szót a Konyhakiállításról. Budapestiek illetve mobilis vidékiek előnyben. Március 2-4-ig a Budapest Sportarénában harmadik alkalommal kerül megrendezésre a Konyhakiállítás. A legújabb konyhatrendek mellett a hazai konyhabútorok és konyhai gépek teljes kínálata, kisgépek, konyhai eszközök, kiegészítők várják az ide látogatókat, de nem maradnak majd el a gasztronómia bemutatók, főzőshow-k sem. A kiállítás megtekintése előtt érdemes felkeresni a rendezvény weboldalát is, ugyanis a www.konyhakiallitas.hu oldalon és a helyszínen is regisztráló látogatók között fődíjként egy 2,5 Millió Ft értékű NOLTE konyhabútort sorsolnak ki a NonoArt Konyhastúdió felajánlásával.
2012. március 2-3-4.
Papp László Budapest Sportaréna
Nyitva minden nap 10-18 óráig
Felnőtt belépőjegy: 1900 FtAztán pedig a kiállítás szervezője megkérdezte, lenne-e kedvem egy receptet készíteni és ajánlani a Konyhakiállítás látogatóinak, és mivel főzésről van szó, természetesen igent mondtam. A recept egy különlegesen finomra sikerült füstölt pisztrángos kínai kel saláta kapribogyóval, almával. A kínai kel kicsit elhanyagolt zöldség, pedig remek téli saláta alapanyag, ropogós, friss ízű, és remekül kombinálható, én nagyon szeretem. A füstölt pisztránggal, almával és a kapris citromos tejfölös öntettel igazán remek, a férjem szerint a skandináv ízeket idéző salátát alkot.
A hagymát nagyon finomra aprítjuk, sózzuk, ráreszeljük a citrom héját és meglocsoljuk a citrom levével, félretesszük.
A kínai kel leveleit megmossuk, lecentrifugáljuk/leszárítjuk, majd nagyon vékony csíkokra vágjuk, az almát meghámozzuk, durvára reszeljük és összeforgatjuk a citromos hagymával. Az almás keverékhez adjuk az olívaolajat, tejfölt, simára keverjük, majd hozzáadjuk az átöblített, lecsöpögtetett kapribogyót és a porrá őrölt fehér borsot is.
A füstölt pisztrángot ujjnyi csíkokra vágjuk, majd a kínai kellel együtt összeforgatjuk a tejfölös-almás keverékkel. Vajas pirítóst kínálhatunk mellé.
Furcsa dolog, amikor nagyon vágyunk valamire, aztán az hirtelen a nyakunkba szakad. Mindig mozgalmas életet képzeltem el magamnak, magunknak, de az, ami az elkövetkező két hétben áll előttünk, kicsit most mégis inkább rémülettel tölt el. Két bőrönddel hárman ötfelé megyünk, én persze a gyerekkel mindenhová, anyós felügyel az aprónépre, amíg engem képeznek tovább, mialatt Férj egy másik országban képződik, aztán az egész kezdődik elölről. De nemcsak a munka, lesz itt más is, hiszen a jövő hét végén én inkább a gasztronómiával leszek elfoglalva, márciusban jön az általam készített menü a Lifestyle Hotelben, és még erről is adós vagyok egy beszámolóval, meg a receptekkel is, persze, időközben pedig meghívtak a Konyhakiállításra, és mivel épp Budapesten leszünk, így ezt örömmel fogadtam el. De ezekről majd később, egy másik posztban. Most inkább egy kevéssé hagyományosnak mondható vasárnapi ebéd részleteit hoztam, egy picit csípős, mozgalmas ízű rizottót, ami kicsit szintén eltér a klasszikus olasz alapoktól, és egy áfonyás pitét, ami leginkább a prósza és a clafoutis közös leszármazottjának tekinthető, és nagyon finom. A rizottó mennyisége két főre szól, de ez ne tévesszen meg senkit, én három főre készítettem, csak a gyermek részére elkülönített adagból a torma kimaradt. Imádta, úgyhogy torma nélkül abszolút gyermekmenü-kompatibilis a rizottó is.
A hagymát finomra aprítom, majd a vaj és olívaolaj keverékén megfonnyasztom. Hozzáadom a rizst, addig sütöm, amíg a szemek áttetszővé válnak, felöntöm a vermuttal, beforralom. Ezután elkezdem apránként felöntögetni a húslevessel, gyakran kavargatva.
A céklát, almát meghámozom, nagyon apróra vágom (vagy durvára reszelem), amikor a rizs közel haraphatóra puhul, hozzáadom a rizottóhoz. 4-5 percig együtt főzöm, majd beállítom a rizottó sűrűségét húslevessel, végül hozzáadom a mascarponet, parmezánt és a reszelt tormát, elkeverem, összeforralom és tálalom.
A liszteket habverővel simára keverem a tojással, cukrokkal, tejföllel, mascarponeval, a citrom finomra reszelt héjával, majd kivajazott piteformába öntöm. A tetejére szórom az áfonyát.
Előmelegített sütőben 160 C fokon (villanysütő alsó-felső sütés) 30 percig sütöm, majd kikapcsolom a sütőt és még 10 percig hagyom benne pihenni a pitét.
Magában, vagy még forrón, vaníliafagyival (esetleg házi tejfölfagyival) tálalom.