Az idők változnak, mi is változunk, meg a körülmények is, mennyi közhely egy mondatban. Attól még igaz. És írok rögtön még egy közhelyet, valahogy régen minden könnyebben ment.
Sokszor próbáltam ismét nekifutni, hogy írom tovább a blogot, mert főzni azért főzök, szerencsére ismét egyre több olyat is, aminek korábban a blogon lett volna a helye, csak hát…
A gyerek, a munka, meg nem is írom tovább, mert tudja úgyis mindenki, és én magam is elunom a panaszkodást. Helyette hoztam valamit, amit egy csoda folytán sikerült megörökítenem, és ezzel rögtön meg is ünneplem azt, hogy hónapok óta először édesség készült a házban. (tehát a porcukrot 3 éve vettem, de még van belőle. Hiába, a gyerekeim nem édesszájúak) Nem kell nagy dologra gondolni, ez a percek alatt összeállítható, hatásvadász finomság, ami, ki tudja miért, mégis osztatlan sikert aratott. Bolti tölcsér (az aldis kiválóan megfelel), citromos krémsajtos töltelék, színes szórócukor. Ennyi.
A tejszínt robotgéppel addig vertem, amíg habosodni kezdett. Utána kanalanként hozzáadtam a porcukrot, majd a krémsajtot is kis adagokban. Végül a citrom levét és héját is hozzáadtam, miközben a gép keverte a krémet.
Habzsákba töltöttem (ezúttal eldobhatósba, kiváló, bár kevéssé környezetbarát találmány), majd behűtöttem.
Tálalás előtt a tölcsérekbe nyomtam (a tölcsér legaljától érdemes megkezdeni a habzsákkal való betöltést), és színes cukorkával meghintettem.
A kisebbik fiam aközben kérte a következőt, hogy az előző még a kezében volt. :)