Azon kevés ételek egyike, amit mindenki megeszik a családban. Igaz, a kicsinek gondosan ki kell szedni a zöldséget a kuszkusz közül (az továbbra is fuji kategória), de hát nagyjából le lehet ültetni vele az asztal köré az emberket nagyobb érzelmi megrázkódtatások nélkül. Gyors és finom, jó alternatíva a karaj a hagyományos rántott húsra (azt én utálom), a kuszkusz a hagyományos rizsköretre (azt a férjem utálja), van benne zöldség, de nem feltűnő mennyiségben (ezt a kisebbik fiam utálja), de nincs benne főtt-sült-párolt zöldség (amit a nagyobbik fiam utál), csak nyers, amit meg szeret.
Na hát egyszerű dolog a főzés nálunk, rögtön látszik. Meg hát válogatnak, mert megtehetik. :)
karajszeletek zöldséges kuszkusszal
A vizet vagy levest (átszűrt, lezsírozott) felforralom, majd a kuszkuszra öntöm. Átkeverem, lefedem és pihentetm 15 percig.
Közben a lilahagymát nagyon finomra aprítom, leöntöm az ecettel. A paprikát is apró kockákra vágom, a petrezselyemzöldet finomr metélem.
A kuszkuszt, miután megpuhult, magába szívta a folyadékot, és kicsit kihűlt, villával átlazítom, meglocsolom az olajjal, majd hozzáadom az ecetes hagymát, paprikát és a petrezselyem zöldjét is. Villával átkeverem. Tálalás előtt még megszórom petrezselyemzölddel.
A karajt lehártyázom, ujjnyi szeletekre vágom, majd alaposan kikloppfolom. A fokhagymát finomra reszelem, a kakukkfüvet a sóval finom porrá őrölöm mozsárban pár szem fekete borssal. A fűszereket elkeverem egy evőkanálnyi olívaolajjal, majd a karajszeletekre kenem, félreteszem pihenni fél órára.
Sütéshez napraforgóolajat hevítek egy nagyobb serpenyőben ujjnyi magasságban, kb 180 C fokra. A hússzeleteket kukoricalisztbe forgatom, alaposan a szeletekre nyomkodom a lisztet, majd lerázom a felesleget, és a forró olajban sütöm mindkét oldalukat 3-4 percig. Miután kisültek, papírtörlőre szedem őket, leitatom a felesleges zsiradékot róluk.
Na, hát igen, elvileg. A szél letépi a fejem, megfagyok az átmeneti kabátomban, de azért süt a nap. Vágyom a zöldbe, a zöldre- de még nincs, és várni is kell elég sokat, mire az első kiskerti veteményesekből felszedik az újhagymát, hónapos retket. Szóval addig van ez, és az ehhez hasonló saláták. Döntően a munkahelyi ebéd kategória, elég tartalmas is, meg finom is, szóval inkább mégsem panaszkodom. :)
télvégi saláta
A kenyeret apró kockára vágom. Hozzáadom a szintén nagyon apró kockára vágott paprikát, vajretket, a meghámozott, zöldséghámozóval vékonyra metélt (gyalult? borotvált? nem tudom mi a helyes kifejezés) sárgarépát, az apróra vágott petrezselyemzöldet, a szétmorzsolt fetát, összeforgatom az olívaolajjal és ecettel. Mehet bele egy apróra kockázott paradicsom is, összeforgatjuk, a tetejére pedig szórhatunk pirított napraforgómagot, apróra vágott zöld olajbogyót, tökmagot, a lehetőségek száma még bőséges a kiegészítésre.
Ha munkahelyre viszem, akkor csak a zöldségeket forgatom össze az olívaolajjal és ecettel, a fetát a tetejére morzsolom és a kenyeret is a tetejére szórom, csak közvetlenül evés előtt forgatom össze.
Ha itthon eszem majd meg, akkor pedig egy fél fej finomra vágott lilahagyma is kerül bele.