túrófánk

Ismét egy recept a kedvenc süteményes könyvemből, ami mi lehetne más, mint a piros vászonkötésű, ezer éves Váncza A mi süteményes könyvünk. Mert hogy farsang. Meg azért is, mert a várandósság utolsó heteiben ismét ellenállhatatlan vágyat kezdtem érezni a fánkok iránt, és ez az érzés a gyermek születése után sem múlt el. Bár a túrófánk nem a kedvenc kategóriám, ha fánkról van szó, és nem is egy igazán könnyed darab (már ha egyáltalán létezik a fánkok között ez a kategória), de ez a recept remekül működik. Egy kiadósabb leves után pedig igazán klasszikus vasárnapi ebéd is válhat belőle.

• túrófánk
• 25 dkg liszt
• 25 dkg (félzsíros) túró
• 20 dkg vaj
• 2 tojássárgája
• 12 dkg cukor
• 1 csomag sütőpor (15 gr)
• só

A túrót villával áttöröm, majd hozzászitálom a sütőporral elkevert lisztet, a puha vajat, tojássárgáját, cukrot, sót. A fenti az eredeti recept, de ízlés szerint kerülhet bele kevés őrölt vanília és reszelt citromhéj, vagy finomra őrölt ánizs is, én általában mindhármat teszek bele.

A masszából nagyjából 2 centis golyókat formázok, majd forró, de nem túl forró (180 C fokos) olajban aranyszínűre sütöm a fánkokat, sütés közben egyszer megfordítva a golyókat.

Ami kisült, szűrőlapáttal kiemelem, lecsöpögtetem, majd konyhai papírtörlőn felitatom a maradék zsiradékot.

Tálalásnál lehet mellé adni lekvárt is, ízlés szerint, de önmagában is nagyon finom.

Címkék: édes, túró

padlizsános gombás csirke bazsalikommal, paradicsommal

A könnyű, egyszerűen elkészíthető, sok zöldséges egytálételek reneszánszukat élik nálunk, ez is egy ilyen darab. Ezúttal csirkéből, de készülhet más sovány húsból is, ízlés szerint. A gazdag paradicsomos ragu mellé lehet kínálni friss fehér kenyeret, de párolt rizzsel is remek, és a legnagyobb előnye azon kívül, hogy finom, hogy egyszerre nagyobb adagban is gyorsan elkészíthető. Aztán a bejegyzés végén lesz majd egy fotó is arról, hogy miért lett fő szempont nálunk a főzésnél az egyszerre nagyobb adag és a  gyorsaság. :)

• padlizsános gombás csirke bazsalikommal, paradicsommal
• 60 dkg tanyasi csirke felsőcomb (csont és bőr nélkül)
• 1 nagy fej vöröshagyma (15 dkg)
• 4 gerezd fokhagyma
• 1 nagy csokor bazsalikom
• 1 nagy padlizsán
• 35 dkg gomba (laska vagy csiperke)
• 2 dl passzírozott paradicsom
• 2 dl víz
• 3+ 3 ek olívaolaj
• 2-3 ek balzsamecet
• 2 dkg vaj
• só
• fekete bors

A combokat az olívaolaj felén aranyszínűre sütöm, majd kiszedem a fazékból. A visszamaradt zsiradékon üvegesre sütöm az apróra vágott hagymát, majd hozzáadom az ujjnyi csíkokra vágott gombát és együtt lepirítom. Hozzáadom a fokhagymát, átpirítom, majd szűrőlapáttal kiszedem a fazékból a csirke mellé. Kipótolom az olívaolajat és lepirítom rajta a két centis kockákra vágott padlizsánt, sütés közben megsózom. A padlizsán mellé visszaszedem a csirkét, hagymás gombát, hozzáöntöm az alattuk felgyűlt levet is, majd hozzáadom a vajat, passzírozott paradicsomot, 2 dl vizet, sózom, borsozom és fedő alatt puhára párolom a húst.

Végül hozzáadom a vajat, a balzsamecetet, a csíkokra vágott bazsalikomot és fedő nélkül nagyobb lángon beforralom, ízlés szerinti mennyiségűre hagyva a szaftot alatta.

Párolt rizzsel vagy friss, fehér kenyérrel tálalom.

És a legfontosabb dolog, ami velünk történt mostanában: január 19-én megszületett a második kisfiunk, Bálint.

Címkék: csirke, gomba, padlizsán, paradicsom

fánk

Ezt a fánkot először négy éve sütöttem, közvetlenül a kisfiam születése előtt. Nem kifejezetten farsangra, de a tészta annyira könnyű és puha lett, hogy azóta is ezt a receptet készítem farsangi fánkként. És most, pár nappal a második kisfiam születése előtt végre sor került arra is, hogy felkerüljön a blogra a recept. (a korábbi fánkok, ahogy azt Magyar Elek is javasolja az Ínyesmester szakácskönyvében, azonnal elfogyasztásra kerültek a kisütés utáni percekben) Tehát egy egyszerű kelt tészta, amit én fahéjas és kakaós porcukorral szórtam meg a kisütést követően, és cseresznye meg sárgabarack lekvár került mellé a tányérra.

• fahéjas fánk
• 40 dkg finomliszt
• 2 dl tej
• 10 dkg vaj
• 4 tojássárgája
• 1,5 dkg friss élesztő
• 6 dkg cukor
• só
• napraforgóolaj (vagy zsír, kókuszzsír) a sütéshez
• fahéjas porcukor vagy kakaós porcukor és sárgabaracklekvár a tálaláshoz

A vajat megolvasztom, majd hozzáadom a tejet és cukrot, belemorzsolom az élesztőt, feloldom benne. Fel is lehet futtatni, de ha igazán friss az élesztő, én általában ezt a lépést kihagyom, hozzáadom a többi hozzávalót és alaposan kidagasztom a tésztát. Lágy, rugalmas, sima felszínű tészta a végeredmény. A kelesztőtálat letakarom folpack fóliával, majd egy nem túl hideg helyern hagyom pihenni a tésztát, amíg duplájára nő.

Átgyúrom a tésztát, majd enyhén lisztezett deszkán nagyjából 2 centi vastagra nyújtom ki. Rombusz vagy kör alakú 4-5 cm átmérőjű kiszúróval kiszaggatom, a maradékot újra összegyúrom, majd nyújtom-szaggatom, addig, amg elfogy a tészta.

Langyos helyen hagyom kelni nagyjából 10 percig, amíg duplájára kel a tészta. Bő, forró zsiradékban kisütöm a fánkokat. Sütés közben maguktól átfordulnak, de ha ez mégsem történne meg, akkor átfordítom sütés közben, miután pirosra sült az egyik oldaluk.

Szűrőlapáttal kiemelem, lecsöpögtetem a felesleges zsiradékot és konyhai itatósra szedem a fánkokat.

Még forrón megszórom őrölt fahéjjal vagy kakaóporral elkevert porcukorral, és lekvárt kínálok mellé.

Címkék: édes, kelt tészta

egészben sült citromos csirke mellette sült csicsókával

Bár a csirke egyike azon húsoknak, amik amúgy elég ritkán kerülnek nálunk az asztalra, az elmúlt hetekben ez a tendencia megváltozott, és a fánk mellett szinte naponta készül valami csirkével- hiába, a várandósság vége már csak ilyen. Ez egyébként a férjem kedvenc sült csirkéje, ha úgy tetszik, és ő igazán nem bánja ezeket a változásokat az étrendünkben. Egy egyszerű, egészben sült csirkéről van szó, aminek a bőre alá citromos kakukkfüves pirospaprikás fokhagymás vaj kerül, és igazán ízesre, zamatosra sül. A sült csicsóka mellé opcionális, a körete lehet kevert saláta vagy sült krumpli is- ízlés szerint.

Még pár szót írnék az egészban sült csirkéről. Én általában szabadon tartott, de tenyésztett biocsirkét sütök, nekünk ez a hús jött be a legjobban az egészben sült csirkéhez. A megadott sütési hőmérséklet és idő is erre a fajtára vonatkozik. A tanyasi, házaknál tartott bokorugró csirke húsa már elég kemény, az egészben sütésre nem praktikus, darabokban, puhára párolva majd aztán lepirítva sokkal jobb a végeredmény (már ha nem eleve ragunak vagy paprikásnak szánjuk). A broiler csirkét én személy szerint nem favorizálom, viszont ha ebből készül, akkor a sütési hőfok és idő változik, mivel ennek a húsa puha, vizes, laza, így magasabb hőfok és rövidebb idő is elég. Egy 1,2-1,3 kg-os broiler csirke 180 C fokon, a hátára fekteteve nagyjából 75 perc alatt sül készre, de a végeredményt hústűvel vagy húshőmérővel is ellenőrizhetjük.

• egészben sült citromos csirke mellette sült csicsókával
• 1 csirke (1,2-1,3 kg)
• 5 dkg vaj
• 1 tk édesnemes fűszerpaprika
• 1 tk szárított kakukkfű
• 1 citrom héja
• 2 gerezd fokhagyma
• só
• olívaolaj
• bors
• 1 kg csicsóka
• 1 citrom leve
• só
• fekete bors
• olívaolaj

A csirkét megtisztítjuk, leszárítjuk, a püspökfalatját kivágjuk. A bőrét ujjainkkal óvatosan meglazítjuk a melle és a combja húsa felett, vigyázva, hogy ne szakadjon szét.  A mellét érdemes a fara felől kezdeni a hátára fordított csirkénél, a combokat is a püspökfalat felől, de a hasra fordított csirkén. A vajat kikeverjük a szárított kakukkfűvel, a finomra reszelt citromhéjjal és fokhagymával, a pirospaprikával, sóval, majd a meglazított bőr alá töltjük és egyenletesen szétoszlatjuk. Ha a bőr mégis elszakadna, fogvájóval össze lehet tűzni a nagyobb szakadásokat, de össze is lehet varrni erre a célra rendszeresített zsákvarrótűvel és konyhai kötözővel.

Sóval, fekete borssal és kevés olívaolajjal bekenjük a csirke bőrét, majd sütőtálba fektetjük és 200 C fokra előmelegített sütőbe tesszük. A hőfokot azonnal mérsékeljük 160 C fokra és 90 percig sütjük a csirkét.

Közben a csicsókát megtisztítjuk, a héját ledörzsöljük vagy meghámozzuk, ízlés szerint. Nagyobb darabokra tördeljük vagy vágjuk, összeforgatjuk sóval, borssal, citromlével és kevés olívaolajjal, majd sütőtálba terítjük egyenletesen, egy rétegben és a csirke mellett 50 percig sütjük 160 C fokon. 180 C fokon sütve 30 perc elegendő a sütéshez.

Címkék: citrom, csicsóka, csirke

gulyásleves vaddisznóból, babbal, csipetkével

A babgulyás egyértelműen az egyik legnagyobb családi kedvencünk. Persze ez most nem a hagyományos, családi recept, hiszen vaddisznóból készült, igazából csak egy egyszerű gulyásleves, babbal, csipetkével, és a legfőbb szempont most számomra az volt, hogy minél többet megőrizzek a hús csodálatos, eredeti ízéből. Nincs benne füstölt hús, nincs benne semmi faxni, de az íze eszméletlen. A vaddisznó az egyik kedvenc húsunk egyébként is, ha vadról van szó (bár itt nehéz rangsorolni, hiszen a nyúlon kívül talán az összes vad rajongásunk tárgyát képezi), és ha hozzájutunk, nem nagyon szoktam bonyolítani a dolgokat, általában hagyományos fogások készülnek belőle. Aztán két-három pörkölt, casserole és gulyásleves után, ha még marad a húsból, majd  jöhetnek a kevésbé hagyományos ételek.

A csipetke bele nálunk kötelező, ami igazán idegeket és izületeket próbáló vállalkozás, még ilyen kis adagban is, de ha van idő és türelem, igazán megéri elkészíteni.

Vaddisznó helyett pedig készülhet marha és sertés húsból is vegyesen, bár egész más az élmény, de kiváló alternatíva lehet egy hétköznapi gulyáslevesre.

• vaddisznó gulyásleves babbal, csipetkével
• 75 dkg vaddisznó lapocka (vagy helyette fele-fele arányban ugyanennyi marhalábszár és sertéslapocka)
• 25 dkg tarkabab
• 4 fej vöröshagyma (25 dkg)
• 1 babérlevél
• 1 kis csokor kakukkfű
• 5 ek mangalicazsír
• 1/2 zellergumó (20 dkg)
• 2 púpos ek fűszerpaprika
• 1,5 liter víz
• 10 dkg finomliszt
• 1 nagy tojás
• só

A babot előző este beáztatom.

A lisztet a tojással és bő csipetnyi sóval sima, rugalmas tésztává gyúrom. Gombóccá formázom, majd apró, nagyobb borsszemnyi-kisebb borsónyi darabokat csípek le belőle, melyeket a mutató és hüvelykujjam között hengergetve golyóvá formázok, majd enyhén ellapítom, hogy lencse formájú tészta darabokat kapjak belőle. Deszkára teszem ami elkészült, hogy szikkadjon kicsit, mielőtt a levesbe kerül.

A húst felkockázom 2-3 centis darabokra, a hagymát finomra aprítom. A zsírt felhevítem és nagy láng felett színesre pirítom benne  a húst. Hozzáadom a hagymát, átpirítom, hozzáadom a pirospaprika felét, átkavarom gyorsan majd felöntöm a vízzel. Beledobom a babérlevelet, a csokorba kötött kakukkfüvet, hozzáadom a meghámozott, egészben hagyott zellergumót, majd felforralom és a legkisebb lángon, épp csak gyöngyöztetve, lefedve főzöm.

Nagyjából másfél óra múlva a babot friss, enyhén sós vízben előfőzöm. Amikor már félig megpuhult, lehabozom, leszűröm és a gulyáshoz adom, a maradék pirospaprikával együtt.

Végül, amikor már a hús és a bab is megpuhult, hozzáadom a csipetkét, és addig főzöm, amíg a tészta is megpuhul.

Megjegyzés: a főzési idő a vaddisznó korától és méretétől függ, ez most egy nagyobb, de viszonylag fiatalabb állat volt, és nagyjából 3 óra alatt készült el belőle  a gulyás. A megadott főzési idők erre a három órás össz főzési időre vonatkoznak.

Címkék: bab, leves, tészta, vaddisznó, zeller

lassan sült malac lapocka

Az új év első napja bizony malac sütéssel is jár, és ha nincs olyan szerencsénk, hogy éjfél után egy egész ropogósra sült szopós malacból falatozhatunk, akkor a lassan sült malac lapocka is megteszi. Sőt. Igazából nem igényel túl sok munkát, inkább csak türelmet, és a receptben leírt módszerrel az előzetes hosszas pácolás is kikerülhető, mégis gazdagon fűszeres lesz a végeredmény.

• lassan sült malac lapocka
• 4-6 főre
• 1 malac lapocka (1,6-1,7 kg, csontos, bőrös)
• 3 ek (mangalica)zsír
• 1 nagyobb narancs leve és a felének a finomra reszelt héja
• 6 gerezd fokhagyma
• 1 ek római kömény
• 1 ek koriandermag
• 1 ek mustármag
• 1 ek szárított kakukkfű
• 1 ek méz
• 1 tk édesköménymag
• só
• fekete bors

A malac bőrét éles késsel bevagdossuk hosszában és keresztben is, nagyjából 2-3 centis kockákra. A húsát a bőr nélküli oldalán egy vékony, hosszabb pengéjű késsel több helyen felszúrjuk a csontok mentén, és a vastagabb hús részleteket is felszúrjuk több helyen. A fokhagymát meghámozzuk, vastagabb csíkokra vágjuk, ezeket kés pengéjével kissé meglapítjuk.

A római köményt, mustármagot, koriandermagot száraz serpenyőben enyhén megpirítjuk, majd az édesköménnyel és kakukkfűvel együtt mozsárban porrá őröljük. A fűszerekhez keverjük a narancs finomra reszelt héját, egy púpos evőkanálnyi sót, ízlés szerint őrölt fekete borsot és a mézet, majd a felszúrt résekbe tömködjük a fűszerkeverék felét, váltakozva a fokhagyma darabokkal. A maradék fűszerkeveréket a húsba dörzsöljük, a bőrös és a másik oldalán is.

Kizsírozott tepsibe fektetejük, bőrös oldalával felfelé, mellé öntjük a narancs levét és a maradék zsírt is. Egy nagyobb darab sütőpapírral letakarjuk, majd az egészet szorosan lefedjük alufóliával. 200 C fokra előmelegített sütőbe tesszük, a hőfokot azonnal 140 C fokra mérsékeljük és így, 130-140 C fokon sütjük 4,5 órán át. Ezt követően a fóliát és a sütőpapírt eltávolítjuk a húsról, a bőrét levagdossuk úgy, hogy egy kevés zsírréteg maradjon csak rajta, közben a sütőn a hőfokot a maximumra állítjuk. Visszatesszük a húst a sütőbe és addig sütjük így, amíg megpirul (nagyjából 10 perc) A bőrét egy sütőpapírral bélelt kisebb tepsiben mellé tettem a sütőbe, így az is ropogósra pirult, és a ropogós kérgű hús mellé ropogós malacbőr is készült, de aki jobban szereti, a bőrét eleve a húson hagyhatja és úgy piríthatja le az egész lapockát.

Szeletelés előtt legalább negyedórán át pihentetjük. Tálaláshoz én vékony szeleteket vágtam a húsból, amiket megforgattam alaposan a hús alatt sütés közben felgyűlt szaftban és tálra rendeztem a szeleteket. Burgonyapürével és ropogós fejes salátával nagyon finom.

Címkék: narancs, sertés

lencse

Először is, boldog új évet kívánok!

Aztán mi más kerülhetne az új év első napján az asztalra, mint lencse? Egyébként is a kedvenceink közé tartozik, akár saláta, akár leves vagy köret formájában, de ilyenkor ráadásul még hagyománya is van a fogyasztásának, mivel az apró szemek a bőséget, gazdagságot jelképezik, és aki ebben szeretne bővelkedni az új esztendőben is, az lencsét eszik a jeles napon (vagy babot, esetleg más apró szemű terményt, de ennek a fejtegetése már messzire vezetne)

Szóval lencse, ezúttal leves és saláta formájában is. A leves vöröslencsével készült, van benne még sütőtök és paradicsom, továbbá a fűszerek miatt elég keleti hangulatú a végeredmény, nagyon finom, és nem csak az évnek ezen a napján tudom elképzelni az asztalunkon. A lencsesaláta lassan már az ezeregyedik változat a blogon, de tényleg nagyon szeretjük, nem csak enni, de variálni is. Ebbe most édesre sült cékla, balzsamecetes lilahagyma és kecskesajt került a lencse mellé, igazán tartalmas, finom darab lett ez is.

• sütőtökös vöröslencse leves
• 50 dkg sütőtök (tisztítva mérve, nagyjából egy fél kisebb sütőtökből)
• 20 dkg vöröslencse
• 2 dl passzírozott paradicsom (passata)
• 1 nagy fej vöröshagyma (15 dkg)
• 2 gerezd fokhagyma
• 1 liter zöldségleves vagy alaplé
• 1 ek római kömény
• 1 ek koriandermag
• 1 mk édesköménymag
• csipetnyi őrölt fahéj
• só
• 4 ek olívaolaj

A hámozott sütőtököt, hagymát felkockázzuk, majd a mozsárban porrá őrölt édesköménnyel, korianderrel, római köménnyel együtt az olívaolajon közepes lángon, gyakori kevergetés mellett addig pirítjuk, amíg enyhe aranyszínt kap a keverék. Hozzáadjuk a felkockázott fokhagymát, átkeverjük, felöntjük a zöldség alaplével és a passzírozott paradicsommal, hozzáadjuk a fahéjat, sózzuk, majd kis láng felett puhára főzzük a zöldségeket. Botmixerrel pürésítjük.

Tálalásnál apróra vágott petrezselyemzöld vagy korianderzöld is kerülhet a tetejére, mi pirított tökmagot szórtunk rá.

•  lencsesaláta sült céklával
• 25 dkg lencse (zöld)
• 1 nagy babérlevél
• 3-4 ág kakukkfű (vagy 1 tk szárított)
• 25 dkg sült cékla (tisztítva mérve)
• 2 fej lilahagyma (15 dkg)
• 2 gerezd fokhagyma
• 4 ek balzsamecet
• 6 ek olívaolaj
• 20 dkg friss típusú kecskesajt (vagy feta)

A lencsét átöblítjük, majd bő, enyhén sós vízben a babérlevéllel és kakukkfűvel puhára főzzük, leszűrjük.

A sült céklát és a sajtot apró kockákra vágjuk.

A lilahagymát megtisztítjuk, majd hajszálvékony karikákra vágjuk, a fokhagymát finomra aprítjuk. Az olívaolajból 2 evőkanálnyin a hagymát és fokhagymát addig sütjük, amíg a hagyma üvegessé válik. Hozzáadjuk a balzsamecetet, beforraljuk a felére. Lehúzzuk a tűzről, hozzáadjuk a lencsét, összeforgatjuk, majd salátástálba öntjük, hozzáadjuk a sajtot és céklát, összeforgatjuk ismét. Tálalás előtt jó, ha pár órát pihen hűvös helyen.

Megjegyzés: a sült céklához a cékla gumókat alufóliába csomagoltam és 1 órán át 180 C fokon sütöttem, majd meghámoztam.

Címkék: cékla, feta, hús nélkül, kecskesajt, lencse, leves, lilahagyma, paradicsom, saláta, sütőtök, vöröslencse