Nos, azt hiszem, ez talán a legcsúnyább étel, amit valaha készítettem, az hogy mégis ide került a blogra, viszont talán jelzi, hogy mennyire nagyon finom. Ismét egy gazdagon zöldséges egytálétel, kevés hússal (bár ez vega verzióban, csak gombával is remekül működik), hajdinával, sok fűszerrel. Amiről pedig még szeretnék írni ebben a posztban, az nem csak az étel, hanem az is, amiben készült. Végül is jön a karácsony, és konyhamániás szeretteinknek ajándéknak sem lehetnek utolsók ezek a darabok.
Az talán már kiderült korábban is, hogy imádom a jó minőségű, praktikus és szép konyhai eszközöket, edényeket, és hogy számomra a jól felszerelt konyha mennyire fontos. Már egy ideje szemezgetek a zománcozott öntöttvas edényekkel, mivel a rozsdamentes sorozatom mellett eddig mindig volt egy széria tapadásmentes edényem is, ez korábban öntvény teflon, újabban kerámia bevonatos edényekből állt, nem is a legolcsóbb fajtából, de a közös jellemzőjük az volt, hogy 2-3 év alatt teljesen tönkrementek. A zománcozott öntöttvas edények kézenfekvő váltásnak tűntek, és bár az áruk kicsit húzósabb, mint az előbb említett két fajtának, de hosszú távú befektetések, élethosszig tartó darabok, és összességében jobban megéri egyszer beruházni pár ilyen darabra, mint 2-3 évente egy komplett teflon vagy kerámia bevonatos garnitúrát kidobni. Aztán a végső lökést az adta meg, amikor rátaláltam erre az oldalra. A Staub vagy a Le Creuset talán már sokaknak ismerősen csengő nevek, de bevallom őszintén én eddig a Berghoff edények zománcos darabjairól nem igen olvastam korábban. Aztán sok jó dolgot találtam róluk, amikor utánanéztem, és nekem nagyon megtetszett ez a barna-krémszín kombináció is (egyértelműen jól mutatnak a konyhámban :)), végül az utolsó lökést az adta, hogy náluk rátaláltam az ideális méretű edényekre, egy 30 centiméter átmérőjű serpenyőre és egy 28 centiméter átmérőjű fazékra. Talán említettem már azt is, hogy hamarosan három férfiembert kell etetnem, és a jelenleg főzött mennyiségek már most olyan méreteket öltöttek, amik az eddig használt, egyébként normál méretű edényeimben nem nagyon fértek el. Szóval a fiúk úgy döntöttek, hogy családilag meglepnek engem ezzel a két darabbal, tulajdonképpen előkarácsonyra. Hát mit mondjak. Imádom őket. Teljesen egyenletes a hőleadásuk, az egészben sült serpenyős pisztráng farka végre nem lóg ki a serpenyőből, elfér az összes zöldség és hús a fazékban, kavargatásnál sem repülnek szanaszét a darabok, és nem tapad le benne az étel, pedig nem is igazán ez volt a cél, amikor erre a zománcozott megoldásra szántam el magam. Főztem bennük eddig lekvárt, ragukat, a serpenyőben sütöttem már szinte minden létező húst, halat, ami a konyhámban fellelhető, és eddig még nem okoztak csalódást az új szerzeményeim, egyetlen percig sem. Szóval mit is írhatnék még? Megérte kivárni, megéri rá gyűjteni akár, és sokkal de sokkal jobban megéri, mint egy újabb teflon sorozatba beruházni. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy egy-egy ilyen 5-6 kilós öntöttvas darab emelgetése akár testedzésnek sem utolsó. Szóval jön a karácsony, ne felejtsük el. :)
Aztán végül a ronda, de nagyon finom egytálétel receptje:
A hajdinát átöblítem, bő, enyhén sós vízben puhára főzöm, leszűröm. A szűzpecsenyét lehártyázom, majd vékony, 2-3 centi hosszú csíkokra vágom. A hagymát, fokhagymát finomra ípratom, a karfiolt rózsáira bontom, a sütőtököt meghámozomn, kimagozom, nagyobb kockákra vágom, a gombát megtisztítom, szintén nagyobb darabokra (negyedekre-nyolcadokra) vágom. Az édesköményt és római köményt mozyárban porrá őrölölm.
Az olívaolaj felén nagy láng felett átpirítom a szűzpecsenyét egy-két perc alatt a porrá őrölt fűszerekkel, hozzáreszelem a szerecsendiót, majd a ha a szűzpecsenye már megpirult, hozzáadom a cukrot, a hagymát, üvegesre sütöm, majd sózom, borsozom, hozzáadom a fokhagymát. Még pár másodpercig kavargatva-rázogatva sütöm, majd szűrőlapáttal kiszedem, és lefedve melegen tartom.
A maradék zsiradékot kipótolom az olívaolajjal, majd ismét nagy láng felett átpirítom rajta a gombát, hozzáadom a karfiolt, azzal is átpirítom, mérsékelem a lángot, és fedő alatt hagyom párolódni a zöldségeket. 5-6 perc után hozzáadom a sütőtököt is, és addig párolom tovább fedő alatt, amíg a tök megpuhul. Végül visszaszedem a fazékba a húst, az alatta felgyűlt szaftot is hozzáöntöm a zöldségekhez, hozzáadom a hajdinát és nagy láng felett lepirítom.