zöldborsós rizottó

Milyen kézenfekvő, aztán mégsem volt eddig zöldborsós rizottó a blogon. Talán épp azért, mert nálunk ez az egyik leggyorsabb, legáltalánosabb megoldás hétköznap este, bármelyik évszakban. Az év nagyobbik részében persze mirelit zöldborsóval, hiszen télen a friss igazán ritka. A kisfiam imádja az általa természetesen rizibizinek hívott rizottót, az egyszerű, parmezános változat friss petrezselyemmel az igazán menő itthon, de bármilyen változtatást szívesen fogadott eddig a kisember. A friss, zsenge zöldborsó pedig megérdemelt egy kis extrát, így most ez a változat kecskesajttal és mentával készült, ami igazán üde ízeket  eredményezett, és a gyerek ezúttal sem panaszkodott.

• 2 főre
• 2 dl rizottóhoz való rizs
• 6-8 dl húsleves
• 1 ek vaj
• 1 ek olívaolaj
• 1 salotta vagy 3-4 dkg édeskés vöröshagyma
• 0,5 dl száraz fehérbor
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 pohár (2 dl) fejtett, zsenge zöldborsó
• 6 dkg krémes, édeskés, lágy, friss típusú kecskesajt
• 1 kis csokor menta

A salottát, fokhagymát finomra aprítom. Az olívaolajon üvegesre sütöm a hagymát, hozzáadom a rizst, fokhagymát, átmelegítem, amíg a rizs magába szívja a zsiradékot és üvegessé válik. Felöntöm a borra, beforralom, majd apránként elkezdem felöntögetni a húslevessel, gyakori kavargatás közben, egyszerre mindig csak annyi folyadékkal, amennyit a rizs felvesz.

Amikor már majdnem kész, azaz a rizs majdnem haraphatóra puhult, a zöldborsót is hozzáadom, az igazán zsenge fejtett borsónak 2-3 perc főzés is elég.

Végül a rizottó sűrsűségét beállítom húslevessel, elkeverem benne a kecskesajtot, összeforralom, majd tálalom.

Tálalásnál a tetejére finomra aprított mentát szórok.

Címkék: kecskesajt, rizottó, rizs, zöldborsó