pirított mogyorós babtorta kakaós mandulás mascarpone krémmel

Vannak receptek, amik éveket várnak a megvalósításra. Ebben az esetben évtizedeket. Az első süteményeskönyv, amit olvastam, a Váncza kicsi piros vászonkötésű sütis könyve volt, és bár azóta átforgattam már pár desszertes kiadványt, máig ez maradt az abszolút kedvenc (szorosan utána a nagy szürke, Nova könyvkiadó gondozásában 1000 éve megjelent süteményeskönyvvel) Szóval ebben a Váncza könyvben rengeteg könyvjelző lett betéve 20 éve (hát igen, akkoriban meséskönyvek helyett sütis könyvet olvasgattam lefekvés előtt), a könyvjelzők azóta fogytak, és ezek kapcsán örök kedvencekkel ismerkedtem meg, de ez a babtorta máig váratott magára. Ha pedig már ennyit várt, ne legyen olyan egyszerű, készüljön adzuki babból. Persze a recept nem ezt írja, libamáj paszullyal éppoly jó ez a recept (aki most még csodálkozik, annak elmondom, hogy a régi szakácskönyvekben a babot előszeretettel használták a gesztenye helyettesítésére, mivel állagban, ízben igen hasonló a végeredmény), de én most adzuki babot használtam, és ezen gondolatmenet mentén haladva a vanília+citrom, mint fűszerek is átváltoztak garam masalává, ami igencsak jót tett a tortának, szenzációs ízű darab született. Azt pedig már magyaráznom sem kell, hogy az eredetileg tejszínahabbal bevont tortára nálam nyers kakaóporral és keserű mandula kivonattal ízesített krém került.

Én túlozni nem akarok most, tényleg, de ez a torta isteni!

• 20 cm átmérőjű tortaformához:
• 18 dkg bab (adzuki)
• 15 dkg nádcukor
• 5 dkg törökmogyoró
• 3 tojás
• 1 púpos tk sütőpor (7 gr, fél zacskó)
• 1 tk garam masala
• krém:
• 25 dkg mascarpone
• 1 ek kakaópor (holland)
• 3 csapott ek porcukor
• 1 tk keserű mandula kivonat

A babot beáztatom nagyjából 12 órára, majd friss vízben puhára főzöm, leszűröm, átöblítem, botmixerrel pürésítem, nagyon simára.

A mogyorót száraz serpenyőben megpirítom, majd ledörzsölöm a héját és késes aprítóban/darálóban porrá őrölöm.

A babpüréhez adom a tojások sárgáját, cukrot, a garam masalát (vagy helyette vaníliás cukrot és reszelt citromhéjat, ízlés szerint), hozzászitálom a sütőport, alaposan elkeverem.

A tojások fehérjéből kemény habot verek, majd óvatosan  a babos masszához forgatom.

A sütőtálat kivajazom, kilisztezem, vagy sütőpapírral kibélelem, illetve én most szilikon formát használtam, ami nem igényle előkészítést. A tésztát a formába öntöm, a tetejét elsimítom.

180C fokon 40 percig sütöm (villanysütő, alsó-felső sütés), vagy tűpróbáig.

A kisült tésztát rácsra borítva hűtöm ki. Vigyázat, a tészta lisztmentes, így egy kicsit törékenyebb, óvatosan érdemes vele bánni.

A krémhez a mascarponeba szitálom a porcukrot, kakaóport, hozzáadom a keserűmandula kivonatot, majd habverővel alaposan kikeverem. Kihűtöm, mielőtt a tortára kenem.

A kihűlt tortát bevonom a krémmel.

A torta receptje: Váncza: A mi süteményes könyvünk

Címkék: bab, édes, mascarpone, törökmogyoró

gyors vacsorák 4-5.: karajszeletek gorgonzolával, vajban sült körtével és karamellizált petrezselyemgyökér kelbimbóval

Gombhoz  a kabátot. Bár mindkét étel nagy kedvenc lett, ennek a bejegyzésnek az apropója mégis az a két csodás szerzemény, aminek nemrég a tulajdonosa lettem. Az ott kezdődött, hogy imádom az öntöttvas edényeket. Gondolom, vannak ezzel mások is így, nagyon jó bennük főzni, van is egy pár darab belőle itthon. Aztán amikor Duendénél megláttam azokat a csodás öntöttvas edényeket, akkor már nem csak az anyag, hanem a forma is elkezdett érdekelni, el is kezdtem kutakodni, erősen vidéki lévén főként az interneten, így találtam erre a honlapra, ahol gyönyörű és nagyon jó minőségű svéd Skeppshult öntöttvas edényeket és serpenyőket lehet beszerezni. Jelenleg egy kis fanyelű öntöttvas serpenyő és egy kis sütőtál boldog tulajdonosa vagyok, és ha tehetném, mostanában mindent ezekben készítenék, és azt tervezem, hogy bővítem majd idővel a gyűjteményem. Szóval ez volt a gomb.

Aztán most a kabát. A tél legvégét idézi még meg ez a két étel, de tegnap a zöldségesnél még találtam szép kelbimbót és körtét is, szóval talán nem csúsztam ki nagyon a szezonból velük. Az első egy egyszerű karajszelet, amit a tetejére morzsolt gorgonzola tesz különlegessé, és tényleg percek alatt elkészül, akár több főre (és akár sima serpenyőben) is. A kelbimbó pedig egészen új dimenziókat kap a juharsziruppal karamellizált petrezseyem gyökértől, ami szerintem önmagában is kitesz egy vacsorát, akár egy pohár borral és néhány szelet friss bagettel elkísérve.

• fejenként 2 ujjnyi vastag szelet hosszúkaraj (15-20 dkg)
• 1 ek olívaolaj
• 1 ek vaj
• só
• bors
• 2-3 dkg gorgonzola dolce
• 2 körte
• 1 ek méz
• 2 dkg vaj
• 0,5 dl száraz, gyümölcsös fehérbor

A karajról a vastag hártyát levágom (ha van rajta), kicsit klopfolóval megütögetem. A vaj és olívaolaj keverékében mindkét oldalát 2-2 percig sütöm, sütés közben sózom, borsozom. Kiveszem, fedeles hőálló edénybe fektetem a szeleteket, rájuk morzsolom a gorgonzolát, lefedem a tálat, majd meleg helyen (pl langyos sütő) pihentetem pár percig, amíg a sajt ráolvad a karajra és elkészül a körte is.

A körtét hosszában négyfelé vágom, majd a karaj sütéséből visszamaradt zsiradékhoz adom a vajat, felhevítem és a körte cikkeket minden oldalukról színesre sütöm, közben rácsorgatom a mézet is. Felöntöm a borral, beforralom.

A karaj mellé adom a körtét köretnek, de aki kívánja, egy kis krumplipürével is kiegészítheti.

• 35 dk kelbimbó
• 35 dkg petrezselyemgyökér
• 1 salotta
• 2 ek juharszirup
• 5 dkg bacon
• 0,5 dl száraz fehérbor
• 1 ek olívaolaj

A kelbimbót megtisztítom, a salottát finomra aprítom, a petrezselyemgyökeret megtisztítom, fél centis karikákra vágom. A bacont vékony csíkokra vágom. Az olívaolajon kisütöm a baconből a zsírt, majd hozzáadom a gyökeret, salottát és a juharszirupot, kis láng fölött addig sütöm, amíg aranysárga bevonat képződik a gyökérkarikákon. Hozzáadom a kelbimbót, a bort, majd lefedem és addig párolom, amíg a kelbimbó megpuhul. Leveszem a fedőt, elforralom a levét és tálalom.

Címkék: bacon, egytálétel, fél óra, juharszirup, kelbimbó, köret, körte, petrezselymegyökér, sertés

céklakrémleves kelkáposztával

Nem borscs, mert nem az, csak majdnem, illetve inkább csak valami hasonló. Ismét a családi hétvégén beszerzett kiadós marhahúsleves tartalék sarkallt erre az egyszerű, mégis nagyon finom leves elkészítésre. Tulajdonképpen céklakrémleves, kelkáposzta betéttel, ami lehetett volna ugyan sima fehér káposzta is, csak hogy nagyobb legyen a hasonlatosság, de én a kelkáposztát annyira szeretem, és remekül illett is a levesbe. Szóval recept, mert erről nincs is mit beszélni többet, aki szereti a borscsot, az szerintem ezt is imádni fogja.

• 1 liter erős marhahúsleves
• 50 dkg cékla
• 15 dkg krumpli
• 15 dkg zsenge kelkáposzta
• 1 babérlevél
• 4-5 szem szegfűbors
• 2 gerezd fokhagyma
• 0,5 dl passzírozott paradicsom
• 1 fej vöröshagyma (15 dkg)
• 1,5 dl tejföl

A hagymát nagyjából feldarabolom, és az olajon üvegesre fonnyasztom. Hozzáadom a passzírozott paradicsomot, a meghámozott, feldarabolt céklát, krumplit, a fokhagymát, felöntöm a húslevessel, hozzáadom a babérlevelet, szegfűborsot és fedő alatt addig főzöm, amíg a cékla megpuhul. Kiszedem a babérlevelet, botmixerrel pürésítem.

A kelkáposztát nagyon vékonyra metélem, majd a leveshez adom, visszateszem a tűzre, felforralom, 2-3 percig főzöm. A tejföllel és egy kevés levessel hőkiegyenlítést végzek, simára kavarom, majd a levesbe öntöm é kavargatva összeforralom.

Címkék: cékla, fél óra, kelkáposzta, krumpli, leves, tejföl

aszalt paradicsomos, olajbogyós fetakrém és mini lepények

Egy olyan bejegyzés, ahol nincs is igazából pontos recept, de meg kell írnom, mert itt a tavasz, és  süt a nap, és lehet ráérősen reggelizni  a teraszon, a melegben, napfényben. És innentől fogva megint nem lehet fotózni az udvaron, mert a fotómodellt megeszik a macskák és/vagy a vörösbegyek, vagy a macskák eszik meg a vörösbegyeket, amíg azok a fotómodellt eszik, de nem is lehet igazán lekövetni, mert hangos és nyüzsög az egész erdő körülöttünk, és mi ettől vidámak is vagyunk, pedig a család 2/3 részének már megint be van gyulladva a torka, de mindez nem érdekes, mert itt a tavasz és nemsokára jön a nyár. Pont.

Amit pedig mégis hoztam, az egy banálisan egyszerű és kézenfekvő, de attól még nagyon finom krém, amit szendvicsre lehet kenni, vagy pirítósra, vagy a pizza megmaradt tésztájából készült pici lepényekre. Feta, olajbogyó, aszalt paradicsm- már-már triviális így együtt, aztán kell még bele metélőhagyma, hogy harsogó zöldünk is legyen. A lepények pedig egy egyszerű (maradék) pizzatésztából készültek, amiket fél centi vékonyra nyújtottam, pogácsaszaggatóval szaggattam ki, megkentem a krémmel, tettem rájuk egy-egy félbevágott, magjától megfosztott datolyaparadicsomot, és 200 C fokos sütőben 10 perc alatt megsütöttem.

• 20 dkg lágy, krémes feta
• tejföl, amennyivel krémesre lehet a fetát keverni (nagyjából 1 dl)
• 2 maréknyi zöld olajbogyó
• 1 maréknyi olajban eltett aszalt paradicsom,lecsöpögtetve
• 1 nagy csokor metélőhagyma

A paradicsomot és oljabogyót nagyon apróra vágom,  a metélőhagymát szintén. A fetát villával összetöröm, a tejföllel krémesre keverem, majd hozzáadom az azsalt paradicsomot, oljabogyót és metélőhagymát is.

Akit a pizzatészta is érdekel, az receptet itt talál hozzá.

Címkék: aszalt paradicsom, felvágott helyett, feta, kelt tészta, metélőhagyma, olajbogyó, sós

mini rétestekercs mézés gyömbéres szűzpecsenyével és brokkolival

Az a helyzet, hogy nálam időről időre előkerülnek ezek a kis rétestekercsek, mert egyfelől imádom gyártani a kis hengereket, másfelől csinosak és praktikusak, akár vendégvárásról, akár munkahelyi ebédről van szó. Mostanában két elöprő sikert arató recept született, egy juhtúrós aszalt szilvás (szintén sós változat) és ez az enyhén keleti irányba mutató ízű darab. A finom, fűszeres szűzpecsenye mellé párolt brokkoli került, mindez rétestésztába töltve. Ami az előbb leírtakon kívül még vonzóvá teszi ezt a receptet, hogy az egyébként a brokkolit a fura, marsbéli növénynek imponáló külleme miatt meg nem evő gyerekem azt a ropogós tészta burkában már szó nélkül, sőt kifejezetten lelkesen elfogyasztotta. A szűzpecsenye helyettesíthető más hússal is, aki a csirkemellet vagy borjúcombot jobban szereti, az használja nyugodtan azt a sertéshús helyett, a lényeg, hogy kevés sütéssel+párolással is könnyen megpuhuló húst válasszunk hozzá.

• rétestekercsek mézes gyömbéres szűzpecsenyével, brokkolival
• 6 réteslap
• 1 kis szűzpecsenye (40 dkg)
• 50 dkg brokkoli
• 1 kis vöröshagyma (6-8 dkg)
• 2 gerezd fokhagyma
• 3 cm gyömbérgyökér (vagy egy csapott tk szárított gyömbér)
• 2 ek szójaszósz
• 2 csapott ek méz
• 1 lime
• só
• olívaolaj vagy napraforgóolaj

A szűzpecsenyét lehártyázom, majd kis, nagyjából centis kockákra vágom. A hagymát finomra aprítom, a fokhagymát szintén, a brokkolit megmosom, lecsöpögtetem, apró rózsákra szedem.

Kevés (1-2 evőkanálnyi) olívaolajon a húst a hagymával együtt lepirítom, mad hozzáadom a fokhagymát, finomra reszelt gyömbér kinyomkodott levét, a mézet, szójaszószt és a lime levét. Hozzáadom a brokkolit is, sózom, majd lefedem és kis láng fölött addig párolom, amíg a brokkoli kissé megpuhul, de még roppanós marad.

A réteslap egyik felét lekenem olajjal, kettéhajtom, majd a keskenyebbik végére halmozom a töltelék 1/6 részét. A tészta két hosszanti oldalát felhajtom a töltelékre, majd feltekerem. Végül lekenem olajjal és sütőpapírral bélelt tepsibe teszem. Ezt az összes réteslappal megismételem.

Előmelegített sütőben 200 C fokon 15-20 percig sütöm, vagy amíg a tészta ropogós, aranybarna lesz.

Rácson hűtöm ki.

Címkék: brokkoli, sertés, sós, tészta

kókuszos gríztorta citrom sziruppal

Aki szereti a ragacsos közel-keleti sütiket, annak ez be fog jönni. Aki tejmentes, de mégis finom desszertre vágyik, annak szintén. Én nem vagyok egy nagy süteményes (ellentétben a fiúkkal), de ezek az aromás, szirupos sütik engem teljesen levesznek a lábamról. Ez tulajdonképpen a harissza (nem a fűszerpaszta, hanem a sütemény) egy kicsit megtekert változata, levegősebb az állaga a tojás miatt, így jobban magába issza a szirupot, és nem kerül bele tejtermék, csak kókusztej, mert így egyszerűbb, és még inkább kókuszos lesz az egész.

• kókuszos gríztorta citrom sziruppal
• 20 cm átmérőjű kerek formához
• 4 dl kókusztej
• 10 dkg gríz
• 5 dkg kókuszreszelék
• 2 tojás
• 5 dkg nádcukor
• vaj/kókuszzsír a formához
• a sziruphoz:
• 2 nagyobb citrom
• 10 dkg cukor
• 1 dl víz

A kókusztejben megfőzöm a grízt, lehúzom a tűzről, hozzákeverem a kókuszreszeléket, cukrot, ha kihűlt, belekeverem az elhabart tojásokat is. Kivajazott (vagy ha van, kókuszzsírral kikent) sütőtálba öntöm, előmelegített sütőben

180 fokon (villanysütő, alsó-felső sütés) 40 percig sütöm.

A sziruphoz az egyik citrom héját citrushámozóval vékony csíkokban lehántom (ha ez nincs, éles késsel le lehet vágni úgy, hogy a fehér rész ne kerüljön bele, majd vékony csíkokra metélni, esetleg a reszelő nagyobbik lyukú oldalával lereszelni), majd a cukorral, 1 dl vízzel és a két citrom kifacsart levével együtt sűrűs szirupot főzök.

A forró sütit megszurkálom villával, majd rámerem a szirupot, úgy hogy mindenhova egyenletesen jusson belőle.

Ha a szirupot magába itta a tészta, lehet szeletelni.

Címkék: citrom, édes, kókusz, kókusztej, tejmentes

mangós almalekvár mandarinnal, vaníliával, gyömbérrel

Ez is egy téli lekvár, a kedvenc téli lekvár alapanyagomból: almából. Persze itt az alma inkább csak a lekvár testét adja, a karakteres ízek a gyömbérnek, vaníliának, mangónak és mandarinhéjnak köszönhetők. Finom, fűszeres lekvár, amiben a mangó kicsit darabosra van hagyva. Akár vajas kenyérre kenve, akár sütemény töltelékébe remekül működik, de még ajándéknak is kiváló. Lekvárt főzni pedig ekkora mennyiségben igazán nem nagy munka, pár perc alatt összeállítható és egy szélesebb fazékban fél óra alatt el is készül, kerámia bevonatos (vagy teflon) edényben készítve pedig a kavargatást sem kell túlzásba vinni.

• 2 kis, 330 ml-es üveg
• 1 kg alma
• 15 dkg nádcukor
• 2 nagy mandarin (20 dkg)
• 1 mangó
• 2 dl víz
• 4 cm gyömbér
• 1/2 rúd vanília

Címkék: alma, fél óra, mangó, üveges

márciusi menü Mátraházán

Nem is olyan régen kaptam egy kedves meghívást Mátraházára a Lifestyle Hotelbe, lenne-e kedvem egy hétvégét családostól náluk tölteni és egy menüt összeállítani a szálloda étlapjára. Volt kedvem, tehát most egy rövid élménybeszámoló következik, plusz a receptek a szálloda márciusi étlapjáról.
Az utazás már eleve kalandosan indult, hiszen arra a hétvégére időzítettük, amikor a nagy hó leesett, és a mínusz sok fokban, a vastag porhóban még az autópályán is csak araszolva tudtunk haladni. A küzdelmünk azonban alig három-négy óra utazás után (mindezt 180 km-re kell számítani) meghozta gyümölcsét, és felértünk a behavazott Mátra tetejére. A tervezett kültéri programoktól a kisded határozottan elzárkózott, kicsit megrémítette élete első komolyabb hófúvása, így maradtunk a szállodában. Ennek a rossz oldala: gyönyörű volt a téli táj, a csupasz erdő a szikrázó fehérség alatt, és nekem hatalmas kedvem lett volna hosszú sétákat tenni a környéken. A jó oldala: maradtunk a meleg hotelben. Nagyon szép, letisztult, kellemes a dizájn az egész szállodában, pihenteti a szemet is, a szobák kényelmesek, komfortosak, és így legalább volt alkalmunk megismerni a szálloda wellness részlegét is. Mit is írok, nekem nem volt, de Férj és az aprónép közel hat órán át áztatta magát egyfolytában, és ezúton is elnézést kérek az ott tartózkodó vendégektől Csipi némileg felhangolt állapota és rendkívül aktív viselkedése miatt, de hát tetszett neki az intézmény, mit lehet tenni, ha egy hároméves lelkes, akkor nagyon lelkes.
Amíg Férj és az apróság lubickolt, addig én a konyhában foglaltam el magam, elkészítettük vacsorára a flatcat menüt, amit meg is osztanék majd a bejegyzés végén. A 90 adag csokimousse összeállítása elsőre ugyan megterhelőnek hangzik, de az ipari berendezések nagyban megkönnyítik a munkát. Egyébként én nagyon jól éreztem magam, alig vártam, hogy ismét beszabadulhassak egy profi konyhába főzni, ahol a mosogató akkora mint egy fürdőkád és a robotgép a konyhám méreteivel vetekszik, ez engem valahogy mindig boldogsággal tölt el. Bár a hivatalos forgatókönyv szerint a vacsora alatt nekem a látványkonyhában kellett volna sütni a pisztrángot, a séf volt olyan aranyos, és nagyon hamar elengedett gyermeket etetni.
Aztán másnap reggel kezdődött minden elölről, én ekkor újrafőztem és fotóztam mindent, míg a gyerkőc ismét a wellness részlegen múlatta az időt az apjával, letesztelték a gyermekmegőrzős játszóházat (nagy találmány, kisgyermekes szülők figyelmébe ajánlanám a szakképzett gondozónőt, aki a gyerekere felvigyáz), és Csipinek továbbra sem akarózott kimenni a hóba. Hát ez van, alföldi gyerek, a hegy+hó nem igazán fekszik neki. És itt a vége, rövid volt ez a két nap… Csipi kézzel-lábbal tiltakozott, amikor megtudta, hogy kiköltözünk a hotelből, és megfogadtatta velünk, hogy jövünk még ide máskor is. Jövünk. Egy gyereknek nem lehet nemet mondani, ha ilyesmire kér.
Hoztam pár fotót, bár igazából főként a főzésre és az ételfotókra összpontosítottam, így csak kevéssé tudom visszaadni velük a hely hangulatát, viszont itt a teljes menüsor is: diós rozmaringos sült camembert vajban sült almával és balzsamecetes céklával, körtés gorgonzolás sütőtök krémleves, pisztrángfilé pirított gombával és kínai kellel, csokoládémousse lime szirupos körtével.

• körtés gorgonzolás sütőtök-krémleves pirított dióval
• 6-8 főre
• 60 dkg sütőtök (tisztítva)
• 40 dkg körte (tisztítva)
• 0,75 dl csirke alaplé
• 2 dl tejszín
• 7,5 dkg gorgonzola dolce
• 2 dl száraz fehérbor
• 1 ek vaj
• 1 ek olívaolaj
• 2 fej vöröshagyma (15 dkg)
• 2 marék dió (8-10 dkg)

A tököt felkockázom, a hagymát nagyjából feldarabolom. Az olívaolaj és vaj keverékén kis láng felett addig sütöm a sütőtököt és a hagymát, amíg enyhe aranyszínt kapnak. Felöntöm a borral, beforralom, majd hozzáadom az alaplét, a meghámozott, feldarabolt körtét, fedő alatt puhára főzöm a gyümölcsöt, zöldségeket. Hozzáadom a gorgonzolát, a tejszínt, botmixerrel pürésítem, sózom, ha szükséges, majd összeforralom.
A diót száraz serpenyőben illatosra pirítom, durvára vágom és tálalásnál a leves tetejére szórom.
Tálalásnál még kevés friss, nagyon vékony csíkokra metélt bazsalikom levél is kerülhet bele, remekül illik a leveshez.

• rozmaringos diós camembert vajban sült almával, balzsamecetes céklával
• adagonként
• 1 kis guriga camembert (10-12,5 dkg)
• fél marék dió (2 dkg)
• 2 tk olívaolaj
• 1 mk finomra aprított friss rozmaring levél
• só
• fekete bors
• 1 kis sárga alma (12-14 dkg)
• 1 ek vaj
• 1 kis cékla (10 dkg)
• 1 ek balzsamecet
• 1 ek olívaolaj
• só

A camembert tetejéről a kemény kérget vékonyan levágom, majd megkenem a durvára vágott dió, finomra aprított rozmaring és olívaolaj keverékével, sózom. Alufóliával bélelt sütőtálba teszem, majd grillrács alatt addig pirítom, amíg a dió megpirul és a sajt kissé megolvad. Grillsütő hiányában maximális hőfokra melegített sütőben, ha van, légkeveréssel addig sütöm, amíg a tetején az olaj sercegni kezd és a dió kicsit megpirul.
Közben a megmosott, magházától megfosztott, gerezdekre vágott almát a vajban megsütöm, sütés közben forgatom, úgy hogy minden vágott felületéről megpiruljon. Akkor jó, ha enyhén megpuhul, és a húsa mindenütt kicsit áttetszővé válik.
A céklát meghámozom, gerezdekre vágom, majd az olívaolajban kis láng fölött megsütöm, amíg a cékla elveszíti a tartását. Hozzáadom a balzsamecetet, sózom, beforralom.
Tálalásnál a pirult tetejű camembert mellé szedem a sült almát és a céklát.

• pisztrángfilé pirított gombával és kínai kellel
• adagonként
• 1 pisztrángfilé
• olívaolaj
• vaj
• só
• fekete bors
• 1/2 kis, zsenge kínai kel (15 dkg)
• 1/2 citrom
• 20 dkg csiperke
• 1 salotta
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 ek olívaolaj
• 1 ek vaj
• só
• fekete bors

A kínai kelt nagyon vékony csíkokra vágom. A hagymát finomra aprítom, a fokhagymagerezdet kés pengéjével meglapítom. A gombát felszeletelem, ha sikerül apró fejű gombát beszerezni, negyedekbe vágom.
Az olívaolaj és vaj keverékének felén nagy láng fölött hirtelen megpirítom a kínai kelt, félreteszem, ráfacsarom a citrom levét. A maradék zsiradékot a serpenyőbe teszem, majd nagy láng fölött megpirítom a gombát. Hozzáadom a hagymát, fokhagymát és együtt sütöm, amíg a hagyma is színt kap. Sózom, borsozom, hozzákeverem a kínai kelt.
A pisztrángot az olívaolaj és vaj keverékén nagy láng fölött kezdem sütni, a bőrös oldalával lefelé. 2-3 perc után, miután a bőr már ropogóssá vált, megfordítom a halfilét, mérsékelem a lángot, és nagyjából egy percig sütöm még. Egy 15 dkg-os filének ennyi idő elég is. Sütés után sózom, borsozom.
A zöldségekre szedem a pisztrángfilét, citromgerezdeket adok mellé.

• csokoládémousse lime szirupos körtével
• 4 főre
• 10 dkg étcsokoládé (85%)
• 4 tojásfehérje
• 2 tojássárgája
• 5 dkg cukor
• fél csipet só
• 0,75 dl tejszín
• 2 nagyobb körte (40 dkg)
• 1 lime
• 1 ek vaníliás cukor
• 2 cm gyömbérgyökér
• 3 ek cukor

Címkék: alma, camembert, cékla, dió, édes, édesen liszt nélkül, étcsoki, fél óra, gomba, kéksajt, kínai kel, körte, leves, pisztráng, saláta, sütőtök