Citromos lencseleves

2012. január 2, hétfő | leves | Szerző: Herczeg Gabriella

Vidámabb vizeken.
Új év, újra lencse (talán hihetetlen, de január első napjára az összes lencsesalátánk elfogyott…), és természetesen új fogadalmak. A bloggal kapcsolatban minden év elején nagy elhatározásokat teszek, a tavalyi az volt, hogy nem teszek fel több olyan posztot, ahol nem vagyok megelégedve a fotóval. Nos, ezt nem sikerült betartanom, bár év vége felé már egész elfogadhatóvá vált a helyzet, de azért ez a fogadalom az új évben is játszik, tehát

≠1: jobban odafigyelek a fotózásra. Nem hajigálok össze mindenféle kiegészítőket csak mert a gyerek közben meglép a fotómodellel, nem hagyom, hogy kihűljön és megmeredjen a fotózásra szánt étel, amíg becserkészem Csipit az ellopott derítéssel, nem kapkodom el a fotózást, mire végre felépítettem hozzá a megfelelő díszletet, és még sorolhatnám. Némileg komplikálja a helyzetet, hogy a minatűr saját kis fényképezőgépével, saját kis állványával a saját pici székén állva mostanában már akítvan részt vesz a fotózásban(=beleeszik az ételbe/megissza a vizet a pohárból/leszedi az “asztalt” és a tányér helyére a távirányítós kisautóját állítja be), de az ilyen kihívásokat szép dolog leküzdeni.

≠2: tavaly elindult a bisztró és nem indult el a b-bisztró, csak beüzemeltem az oldalt. Nos, az idén mindkét oldallal többet szeretnék foglalkozni. A bisztrón az idő és alapanyag igényesebb receptek lesznek, a b-bisztrón pedig a kifejezetten gyerekeknek készült receptek. Az utóbbin már van némi tartalom, a flatcat receptjeiből, és tegnap egy új darab is felkerült, a smartieszal dúsított kekszek.

≠3: lesz játék, nem is olyan sokára, egybekötve egy kis érdeklődéssel, hogy az olvasók szerint merre kellene hogy tartson a flatcat. Itt arra gondolok, hogy talán nem mindig azok a receptek lesznek lefotózva és kerülnek fel a blogra, amiket az olvasók többsége érdekesnek tartana, hanem azok, amiket sikerül lefotózni, illetve amikről én azt gondolom, hogy tetszik az erre járóknak. De ez nem is olyan biztos, hogy így van. Szóval érdekelne a véleményetek, milyen recepteket látnátok inkább szívesen, vagy a recepteken kívül milyen más tartalom érdekelne. Gondolok itt olyan dolgokra, amik nekem talán nem is jutnának az eszembe (de azért, legalább érintőlegesen a gasztrobloggal kapcsolatosak), vagy a házi sörfőzésre például, amit az öcsém már egészen magas szinten művel, esetleg, ahogy a visszajelzésekből észrevettem, ami az olvasókat a leginkább érdekli, a fotózáshoz használt kiegészítőkre. Ezek egy részét én készítem, egy részét magam újítom fel, sok dolog származik a helyi zsibiről, régi szenvedély ez, talán kicsit szeretnék is írni róla. Hogy legyen egy kis motiváció, természetesen lesz ajándék is kisorsolva a hozzászólók között.

≠4: készültem volna tavaly egy kis meglepetéssel a blogon, ez sajnos idő hiányában nem jött akkor össze, de az idén, talán még tavasszal igyekszem ezt pótolni. Erről többet nem is írok, hiszen meglepetés lesz, ha minden jól alakul.

Hát egyelőre ennyi. A többi fogadalom, pedig az előző évekhez hasonlóan, hűtőmágnessel a hűtőre rögzítve. Csak hogy meg ne feledkezzem róluk.

Most pedig egy igazi újévi leves, lencsével, savanyúan, csak hogy a megviselt gyomornak is kedvezzünk vele. Finom, és könnyen elkészül, főleg, ha van hozzá a szülőktől kapott jóféle marhahúsleves.

  • citromos kakukkfüves lencseleves gerslivel
  • 1,5 liter lezsírozott, átszűrt húsleves
  • 20 dkg lencse
  • 15 dkg gersli
  • 2 sárgarépa (20 dkg)
  • 1 nagy citrom
  • 1 kis csokor kakukkfű
  • 2 ek olívaolaj
  • 1 nagy fej vöröshagyma (15 dkg)
  • 1 ek római kömény
  • 1 ek koriander
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 csokor petrezselyemzöld

A lencsét előző este beáztatjuk, majd másnap friss, enyhén sós vízben puhára főzzük, leszűrjük.

A római köményt, koriandert mozsárban porrá őröljük, a hagymát finomra aprítjuk. A hagymát, apróra kockázott répát és a fűszereket megfuttatjuk az olívaolajon, hozzáadjuk a kés pengéjével meglapított fokhagymát, majd felöntjük a húslevessel, hozzáadjuk a kakukkfűből kötött csokrot, sózzuk, ha szükséges. Hozzáadjuk az átöblített, lecsöpögtetett gerslit is, puhára főzzük a levesben, majd hozzáadjuk a lencsét, összeforraljuk.

Végül a levest lehúzzuk a tűzről és hozzáadjuk a citrom finomra reszelt héját, levét. Tálalásnál a tetejét finomra aprított petrezselyemmel szórjuk meg (ebből sajnos a fotómodellre már nem jutott, de el is hagyható róla, ízlés szerint).

 

Címkék: , , ,

7 hozzászólás a bejegyzéshez: Citromos lencseleves

Beatbull
2012. január 3., kedd

Rögtön 4 blogos újévi fogadalom is? Ejhaj, mi lesz itt az év során ;) Szerintem a fényképeid már így is látványosan sokat javultak 2011-ben. A 3. pontodnál viszont nem szeretném, hogy elferdítsd magad ill. a főzési stílusodat. Sütiknek és édességeknek pl. mindig nagyobb a népszerűsége, de már így is bőven elég recept olvasható ezekhez a blogokon.

Beatbull
2012. január 3., kedd

3. ponthoz még eszembe jutott, hogy esetleg kitehetnél egy “téma ajánlása” gombot vagy ugyanezzel a címmel egy kapcsolatfelvételi oldalt. Ott privátban tudnák megosztani az olvasóid a javasolt témákat és ennek köszönhetően talán többen is írnak, ill. szabadabban is fogalmaznak, hisz nem látszik, hogy ki mit írt.

killervidra
2012. január 3., kedd

Beatbull, a blogon csak a blogos fogadalmak! Ha látnád a listát a hűtőn… :)
Nagyon örülök, hogy a fényképeimről ez a véleményed, köszönöm. A fényképek javulása főleg az új objektívnek köszönhető, de az Olympus rendszerben kb ez az egy megfizethető(?) objektív van, ami alkalmas ételfotózásra. Az előző, kithez kapott objektívvel azért sokat küzdöttem (részben sikertelenül). Szóval most ezt igyekszem kihasználni, ezzel azért könnyebb a fotózás. Viszont a fény az továbbra is az egyik főellenségem (illetev bárcsak az lenne, ha lenne…), a másik meg az idő. Meg a fényképezőgépem sem a legjobb, és kicsit talán meg is bántam az Olympust, mint márkát.
Azt viszont szeretném tudni, hogy ki milyen receptekért jár ide, nem főznék én másként, más ételeket mint eddig, csak így tudnám, hogy mikor érdemes fotóznom.:) Nekem nagyon jó érzés, ha azt írják, hogy elkészítették a receptet és ízlett, azt hiszem, mostanában ez ami leginkább motivál a blogolásban. A bisztróval szeretnék többet foglalkozni, csak az az igazság, hogy amikor olyan étel készül, ami oda való lenne, azt megesszük fotó nélkül. Meg sajnos az elmúlt év nem pont erről szólt, sok olyan ötlet van összegyűjtve, amit végül nem sikerült kivitelezni.
A kapcsolatfelvétel oldal jó ötlet, köszönöm, ezt felvetem az öcsémnek, engem ugyanis eltiltott az adminisztrátori munkáktól. :)

Gabah
2012. január 4., szerda

Na igen! Ezt már szeretem! :-)A képeid nekem nagyon tetszenek, a smartieses kekszes összeállítás különösen! Gyerek legyen a talpán, aki nem kezdi el ráncigálni anya szoknyáját, hogy “ilyet én is kééééreeeek!” Viccet félretéve nekem a b-bisztrós vonal nagyon tetszik, ezt semmiképp ne hanyagold el! Ma szerintem rengeteg tanácstalan anyuka kering a neten, és te is tudod, hogy mit esznek általában a gyerekek a bölcsődében/oviban/iskolák menzáján…
Mindemellett pedig tudod már, hogy mindig szerettem szezonális, egyszerűen elkészíthető de apró csavarral mégis “különleges”, az átlagostól, a megszokottól mégis más ételeidet, szóval én azt mondanám, csak így tovább! Ha tudsz, jelentkezz gyakrabban!
A domani! :-)

killervidra
2012. január 4., szerda

Gaba, köszönöm. :) Csipi is megnézi napjában többször, miután hazajöttünk, ma pedig kellett neki venni smartiest, csak hogy legyen mit pakolni a lego vonatjába. :) (na jó, evett is belőle :) )
A b-bisztrót szeretném folytatni- meg az összes többi blogot is.:) Nagyon szeretek Csipire főzni, egészen más a gyerekeknek szóló étel, és szerintem hálás téma, az anyuka és a gyerek is örül neki. :)
Igyekszem gyakrabban írni majd, az idei év remélem más lesz mint a tavalyi. :)
Akkor holnap! :)

peel
2012. január 7., szombat

Pazar ízvilág, nagyon bejött!!!

killervidra
2012. január 7., szombat

:) Peel, nagyon örülök hogy ízlett! :)

Szólj hozzá

(Spamcheck Enabled)