Gasztroajándék kategória megint, így karácsony előtt, az utolsó percben, még utoljára. Van előnye is annak, ha az ember rokonai, barátai nem olvasnak blogokat és semmi pénzért nem hajlandóak közelebbi kapcsolatba kerülni a facebookkal sem, így szépen mindent posztolhatok még az ünnepek előtt. Csak nehogy épp most változtassanak ezen a hozzáállásukon.
Elsőként a fűszersók, két sima, két fordított. A fűszersó szerintem egy dekoratív sóőrlőben igazán szép ajándék azoknak, akik szeretnek a konyhában tevékenykedni. Sóőrlő nélkül, házi használatra is működnek persze, csak ilyenkor a hozzávalókat porrá kell őrölni a sóhoz keverés előtt. Az első két fűszersó a legkonzervatívabb nagymamáknak is bejöhet, a második kettő viszont igazán különleges, én nagyon szeretem, de talán egy kis vállalkozó kedv szükségeltetik hozzájuk. Viszont a végeredmény megéri.
A provence-i fűszerkeverék nyomdokaiban haladva készült ez az összeállítás, főként édesanyám kérésére.
A hozzávalókat összekeverjük, sódarálóba töltjük.
Natúr húsokhoz, steakhez kedvenc fűszerkeverékem, amit talán túlzás is annak nevezni, de tény, hogy nagyon praktikus és nagyon finom.
Aztán a kicsit különlegesebbek.
Egyik kedvencem, nagyon finom, meleg ízt ad a húsoknak, zöldségeknek, gyakran használom, akár önmagában is. Bár elsőre talán kicsit furán hangzik, de elszántabbaknak érdemes kipróbálni, kacsához, főleg hízott kacsamájhoz, libamájhoz, sütőtökhöz és csicsókához is nagyon finom.
A vaníliarudat félbevágom, a magjait kikaparom és összeforgatom a sóval. A vaníliarudat abba az üvegbe teszem, amibe a sót is töltöm. Lezárom. Kész.
A következő összeállítás pedig például natúr csirkemellet tud feldobni nagyon, de rizottót is ízesítettem már vele, teljes sikerrel.
A hozzávalókat elkeverem, sódarálóba töltöm.
A fűszersók után két fűszerkeverék, az első kicsit orientális, de épp ezért az egyik kedvencem. Főként gazdag ragukhoz használom, remek ízt vad a csirkéből, bárányból, nyúlból készült ételeknek.
A fűszereket mozsárban vagy elektromos kávédarálóban megőrölöm, majd jól záródó üvegcsébe teszem.
Borsdarálóba is kerülhet, akkor előtte a nagyobb darabos fűszereket (szerecsendióvirág, fahéj, szegfűbors) mozsárban durvára törjük, majd összekeverjük a többi fűszerrel és borsdarálóba töltjük.
Végül a mézeskalács fűszerkeverék, házilag kivitelezve. Ez szerintem nem csak karácsony tájékán jön jól, hanem remekül passzol a téli almás, sütőtökös, mézes édességekhez is.
A hozzávalók közül a szemes fűszereket mozsárban vagy kávédarálóban megőrölöm, a szerecsendiót lereszelem, majd összekeverem a fűszereket.
Pici csalás azért van a címben, mivel ezek nem mind ajándékba, hanem inkább házi felhasználásra készültek, de igazából s.k. karácsonyi gasztroajándéknak is kitűnőek. Mindegyik percek alatt elkészül, és mégis különleges a végeredmény.
A fűszeres almalikőr nálunk leginkább a szenteste előkészületeit hivatott megkönnyíteni, a narancsos szirup pedig a kisfiam nagy kedvence palacsintára, sőt, ha nem figyelünk eléggé, akkor akár önmagában is (bár itt őszintén el kell mondanom: engem az íze leginkább egy kanalas orvosságra emlékeztet, de valamiért az aprónép odáig van érte meg vissza…).
A mézes csemege sok karácsonyi vásárban felbukkan, de otthon is könnyen (és sokkal gazdaságosabban) elkészíthető, látványos ajándék. Én még egy kis rozmaringot is adtam hozzá, hogy izgalmasabb legyen az íze, a mazsolaszemeket pedig aszúban puhítottam, mert hát karácsony van mégiscsak.
A balzsamecet szintén egy kedvenc kombináció, a Vom Vassban kapható datolyabalzsam után született, a házi változat természetesen nem ugyanolyan, de nagyon finom, és egy kevés rozmaring itt is nagyon jól kikerekíti az ízeket. Klasszikus előételként, vékony prosciutto crudoba tekert, olívaolajjal meglocsolt bébimozzarellák marinálására ideális.
A mazsolás, kakaós dióvaj ismét a gyerekeknek kedvez, bár pirított kalácsra kenve azért elég ünnepi reggeli kerekedhet ebből is.
Az almalevet a fűszerekkel és a mézzel felforralom, majd legalább 10 percig nagy láng fölött forralom. Ezután kihűtöm, átszűröm, elkeverem az alkohollal, majd üvegekbe öntöm.
Magában is finom, de forró, mondjuk gyömbéres gyümölcsteába öntve az igazi.
A hozzávalókat felforralom egy szélesebb edényben (így hamarabb elkészül), majd kb 10 percig nagy láng fölött főzöm, amíg sziruposra sűrűsödik. Ha kihűlt, átszűröm, üvegekbe töltöm.
Az olajos magvakat száraz serpenyőben enyhén megpirítjuk, kihűtjük.
Az aszút felforraljuk, a mazsolára öntjük, folpackkal lefedjük és időnként összerázzuk a tálat, amíg a mazsola az aszút magába szívja. A mazsoláról leitatjuk a nedvességet, megszárítjuk a felületét.
A megmosott, leszárított rozmaringot sterilizált befőttesüvegbe tesszük (lehetőleg a falhoz tapasztva), majd az üveget feltöltjük a mazsola, dió, mandula keverékével. Ezután az üveget óvatosan feltöltjük annyi mézzel, ami a gyümölcsöket ellepi.
A hozzávalókat összeturmixoljuk, összeforraljuk, majd finom szűrőn üvegbe szűrjük.
A diót szárazon megpirítjuk. Még melegen késes robotgépben vagy turmixgépben darálni kezdjük a kakóval és fahéjjal együtt. 5-10 perc alatt krémessé válik egyéb hozzávaló nélkül is, de ha mégis szükséges, 1-2 evőkanálnyi dióolajat is adhatunk hozzá. Amikor már krémes, hozzáadjuk a juharszirupot is. Végül hozzákeverjük a durvára vágott mazsolát is, de ezt már kanállal, nem aprítógéppel.
Sterilizált befőttesüvegekbe töltjük.
Tipp: a juharszirup mennyiségét ízlés szerint növelni is lehet, és ha felnőtteknek készül, akkor a mazsolát felhasználás előtt be lehet áztatni egy-két kanál brandybe is.
Két sós ajándék, ami nálunk ugyan nem ajándékba, hanem házi felhasználásra készült, de igazából pár perc alatt összeállítható, karácsonyi ajándéknak sem utolsó finomságok következnek. A kesukrém a földimogyoróvaj mintájára készült, izgalmas fűszerekkel gazdagítva, és pirított lepénykenyérrel, tortilla chipsszel igazán isteni, de húshoz, szószokba is kiváló lehet. A pácolt feta pedig akár vendégváró falatkaként is működik, koktélnyársakra tűzve pár szemmel a mellette lévő aszalt paradicsomból, datolyából, de pirítósra halmozva is nagyon finom. A fetának jót tesz, ha néhány napig hűtőben pihen, a kesukrém viszont azonnal fogyasztható, tehát a karácsonyi hajrában is még gond nélkül elkészülhet.
A földimogyoró olajban átforrósítom a curry fűszereket, majd elkeverem a kesudióval, cukorral.
Késes robotgépben addig darálom, amíg krémes nem lesz.
Sterilizált üvegekbe töltöm.
A fetát két centis kockákra vágom. Az aszalt paradicsomot, datolyát centis-félcentis darabokra vágom. Egy sterilizált befőttesüvegbe teszem a megmosott, leszárított rozmaring ágakat, majd belerétegezem a fetát, aszalt paradicsomot, datolyát. Annyi olívaolajat töltök rá, amennyi ellepi. Pár napig hűtőben érlelem felhasználás előtt.