Erre az évre be lett tervezve egy-két új akácvirágos recept, az egyik ez a tejespite volt. A tejespite érdekes műfaj, szépnek semmiképpen nem nevezném, de a lágy, remegős tészta a látványért kárpótol. Egy régi magyar édességről van szó egyébként, ami nem más, mint kemencébe tolt tepsiben egyben, vastagon kisütött palacsintatészta és kísértetiesen hasonlít a franciák clafoutisára, de ebbe gyümölcs nem kerül, hanem a végén híg lekvárral megcsorgatva tálalják. Egyes vidékeken a lekvárral való megcsorgatás még a sütés előtt megtörténik, és ezzel sül együtt felül remegősre, alul egy kicsit szilárdabbra a tészta.
A tálalás pedig megoldható úgy is, ha minden adagot külön kis formákban sütünk, így nem szeletelni kell a végén a tésztát, hanem mindenki kap egy csinos kis tálat.
Ez a tészta most egy kicsit könnyebbre lett hagyva a klasszikus recepteknél és kukoricaliszttel készült, alacsonyabb hőfokon inkább csak szilárdult, mint sült, lekvár helyett pedig akácvirág került a tetejére. Persze lehet mellé is tálalni lekvárt, például házi sárgabarackot vagy körtét, csak hogy tartsuk magunkat a hagyományokhoz is.
- 1 db 20 cm átmérőjű piteforma vagy 3 db egyszemélyes sütőtál
- 2 dl tej
- 1 dl tejszín
- 2 tojás
- 3 dkg kukoricaliszt (2 ek)
- 5 dkg akácméz
- 1/2 citrom finomra reszelt héja
- 5 fürt akácvirág
- kukoricaliszt és vaj a formához
- porcukor
A tojásokat kikeverem csomómentesre a liszttel, mézzel, majd hozzáadom a tejet, tejszínt, reszelt citromhéjat. Végül hozzáforgatom a száráról lecsipkedett akácvirágokat is.
Kivajazott, kilisztezett formákba öntöm, majd előmelegített sütőben 140°C fokon 40 percig sütöm.
Tálalás előtt porcukrot szitálok rá, és ízlés szerint lekvárt adok mellé.
Az idei első spárgás recept egy egyszerű tészta, tényleg tíz perc alatt elkészíthető, és bár kicsit talán téli hangulatú, de nagyon nagyon finom. A héten többször készült vacsorára, és egyszerűen nem tudtuk megunni.
Az év nagy felfedezése számomra a fehér spárga, amit eddig valahogy nem tudtam annyira megkedvelni mint a zöldet, de idén mintha fordulni látszana a kocka. Ebben nem kis szerepe van a juharsziruppal való karamellizálásnak, és bár kissé az újvilágot idézi a juharsziruppal karamellizált spárga és bacon, de hát onnan is származhatnak jó dolgok, ugye.
De ennél több szó ide talán már nem is kell, recept.
A spárgát megmosom, elpattintom a szárakat (meghajlítom a két végénél fogva, és ahol magától elpattan, ott van a fás/nem fás rész határa. A csúcsát megtartom, az alját felhasználhatom pl spárgakrémleveshez)
A spárgákat rézsútosan felszeletelem 3 mm vastag szeletekre, a bacont és a salottát finomra aprítom. A vajon nagyobb lángon lepirítom a salottát, bacont, majd amikor kezd színt kapni, a spárgát is hozzáadom. Ráöntöm a juharszirupot, és addig sütöm, amíg aranyszínű, sűrű karamelles bevonat képződik a hozzávalókon. Felöntöm az ecettel, visszaforralom, végül hozzáadom a tejszínt, sózom, borsozom, összeforralom és lehúzom a tűzről. A mártás végső sűrűségét majd a tészta főzővizével állítom be.
Közben kifőzöm a tésztát bő, sós vízben.
A tésztát összeforgatom a szósszal és parmezánt forgácsolok rá.