A leves, amiért tegnap este még megkaptam a “szupernő+szuperanyu” titulust. A történet persze úgy kerek, ha azt is elmondom hozzá, hogy mindez azért a teljesítményemért járt, amiért este nyolc körül hazaestem a napi rendes munka után még lezavart nyelviskolából, és gyorsan főztem egy meleg vacsorát a fiúknak, plusz mintegy mellékesen odadobtam egy ribizlis túrótortát is. Igaz, hogy este kilencre lett kész minden, és az is igaz, hogy a fiúk a biztonság kedvéért már jóval korábban megvacsoráztak, de az a helyzet, hogy mi szerintem nem bírjuk ki, ha nem eszik legalább naponta egyszer együtt, egy asztalnál, finom, meleg ételt az egész család. (már amikor teljes létszámban itthon vagyunk) Tehát adott 2 (na jó, másfél) éhes férfi, akiknek gyorsan le kell tenni valami nagyon finomat az asztalra. Ez a leves pedig nagyjából 5 perc aktív munka és háromnegyed óra passzív várakozás alatt meg is van. Igazából azon kívül, hogy nagyon finom, olyannyira laktató, hogy egy könnyű desszerttel kiegészítve nem is kell más vacsorára.
A sült szűzpecsenye csíkok levesbetétként alkalmazva számomra az ázsiai stílusú leveseket idézik, a könnyű, citromos spenótos íz pedig az egészet igazán tavasziassá teszi. Meg hát ugye mondtam, hogy nálam a spenót+gersli az új kattanás…
A képek mostanában kissé gyengécskék és ötletszegények, ezért itt kérek elnézést előre- és hátramenőleg, de sajnos most ennyire futja az időmből. Aztán ha akad egy szabad, napfényes hétvégém is, majd igyekszem behozni ezen a téren is a lemaradást.
A szűzpecsenyét lehártyázom, majd nagyjából 5 centis darabokra vágom. A darabokból centis csíkokat vágok (lapjában elvágva 2-3fele, majd ezt felcsíkozva). Olívaolajat hevítek egy lábosban, és kisebb adagokban, nagy láng felett nagyjából egy-egy perc alatt színesre sütöm a szűzpecsenye csíkokat. Mindig csak annyit teszek bele egyszerre, ami meg tud pirulni, és nem párolódik, majd ha aranyszínűre pirultak, szűrőlapáttal egy tálkába teszem. Alufóliával letakarom, félreteszem.
A visszamaradt zsiradékban üvegesre sütöm a finomra aprított hagymát, majd hozzáadom a szintén finomra aprított fokhagymát is. Felöntöm nagyjából 1 liter vízzel, sózom, beleteszem a megtisztított, egészben hagyott zellergumót, sózom, majd 15 percig főzöm. Ezután hozzáadom az átöblített gerslit és puhára főzöm a levesben. Végül hozzáadom a spenótot, a citrom finomra reszelt héját, a levét, a finomra reszelt gyömbér kinyomkodott levét és a szűzpecsenye csíkokat is az alattuk felgyűlt húslével együtt. Felforralom, majd lehúzom a tűzről (ezekkel főzni már nem kell) és tálalom.
Ismét egy (viszonylag) gyors vacsora, ami szerintem eszméletlen finom lett ÉS kivételesen le is tudtam fényképezni vállalható minőségben. Meg egy járulékos nyereség: csomagolható ebéd magamnak, másnapra. A malackaraj ismét Metros szerzemény, de mind a pestot, mind a köretet el tudom én képzelni más natúr sült mellé is, mert tulajdonképpen a pesto a lényeg és a gersli. A gersli spenóttal pedig egy új szerelem, ami egészen biztosan elő fog fordulni még mostanában a blogon.
A karajszeleteket forró serpenyőben olívaolajon, 1-2 gerezd meglapított fokhagymagerezddel 2-2 perc alatt mindkét oldalukon aranyszínűre sütöm, a sütés közben sózom, borsozom. Tepsibe szedem és előmelegített sütőben 160°C fokon (villanysütő, alsó-felső sütés) 15 percig sütöm.
A pestohoz a spenótot és a fokhagymát fél percre forróvízbe dobom, majd jéghideg vízzel átöblítem, leszűröm, kinyomkodom belőle a nedvességet. A száraz serpenyőben kissé megpirított dióval, az olajokkal és a sajttal együtt késes robotgépben pépesítem.
A gerslit bő, enyhén sós vízben puhára főzöm. Közben a cukkinit felkockázom, a salottát és fokhagymát finomra aprítom. Kevés olívaolajon átsütöm a hagymát, majd hozzáadom a cukkinit is és aranyszínűre pirítom. Megy mellé a fokhagyma, az egészben hagyott paradicsom, majd addig sütöm, amíg a paradicsom bőre kissé megráncosodik. Hozzákeverem a megfőtt, leszűrt gerslit.
Minden szelet húsra kerül tálalásnál egy-egy kanálka pesto, mellé a zöldséges gerslit adom.
A gerslit bő, enyhén sós vízben puhára főzöm. Közben a salottát, fokhagymát finomra aprítom, a spenótot mosom, leszűröm, leszárítom.
Kevés olívaolajon üvegesre sütöm a salottát, majd megy hozzá az egészben hagyott paradicsom és a fokhagyma is. Ha a paradicsom bőre már kissé megráncosodik, lehúzom a tűzről, és a még forró zöldségekhez keverem a spenótot. Ezzel már nem kell párolni, elég amennyire a maradék hőtől összeesik.
A megpuhult gerslit leszűröm, hideg vízzel átöblítem, lecsöpögtetem, és a zöldségekhez keverem a felkockázott fetával együtt. Végül sózom, majd olívaolajjal, fehér balzsamecettel ízesítem ízlés szerint. (én 1-1 evőkanálnyit használtam hozzá), és megszórom a finomra aprított petrezselyemzölddel.
Hidegen a legfinomabb, néhány óra pihenés után.