Zabpelyhes mogyorós nagyon ropogós keksz

Vagyis ilyen lenne a zabfalatok, ha igazán finom lenne. (majdnem. Plusz mogyoró.)

Nagyon, nagyon gyors, nagyon, nagyon ropogós. Meg finom.

A szódabikarbónától. Nem állítom, hogy az első spontán kísérlet tökéletes lett, kicsit ott megszaladt a szódabikarbóna, és én például nem is bírtam belőle enni (tanulság: soha ne álljunk neki kekszet sütni kávé előtt, legalábbis ne próbáljunk meg improvizálni), de Férj elpusztította, és egyben megoldódtak a gyomorsav túltengési problémai is. Ez a recept természetesen már a továbbfejlesztett és azóta többszörösen letesztelt változat, ez tényleg nagyon jó lett, szerintem is, sőt, a dolgok jelenlegi állása szerint a család ezt napi rendszerességgel bírná enni. (és a lelkesedésem jelenlegi állása szerint pedig egy ideig fogja is)

• 18 nagy kekszhez
• 10 dkg vaj
• 8 dkg finomra hengerelt zabpehely
• 8 dkg rétesliszt
• 4 dkg finomliszt
• 1 tojás
• 6 dkg nádcukor
• 5 dkg egész mogyoró
• 1/4 tk szódabikarbóna
• 1/2 tk sütőpor

A liszteket, zabpelyhet, szódabikarbónát és sütőport alaposan elkeverjük, majd összegyúrjuk a többi hozzávalóval. (a cukor mennyiségét meg lehet emelni benne 8, vagy akár 10 dkg-ra egyéni ízléstől függően, nálunk ez részben a gyerek számára készült uzsonnára, így csak visszafogottan édes, nekünk így pont jó, de aki kifejezetten édességnek szánja, tegyen hozzá legalább 8 dkg nádcukrot.)

Ezt követően két módon lehet formázni:

1.) zöld diónyi gombócokat formázunk belőle, amit a két tenyerünk között ellapítunk

2.) 5 cm átmérőjű hengerré formáljuk a tésztát, folpackaba tekerjük és 1 órára a hűtőbe tesszük, majd miután vághatóra dermedt, éles késsel egy centi vastag korongokat vágunk belőle, amit kézzel még kicsit megigazítunk, megformázunk, ellapítunk. A kekszeket sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, egymástól jó messze, nagyon meg fognak nőni.

Előmelegített sütőben (villanysütő) 180°C, alsó-felső sütés, 10 perc, amíg aranybarnára sülnek.

Melegen még puha, így a sütőlapon érdemes kihűteni.

Megjegyzés:

A kekszet lehet ízesíteni 1 ek vaníliás cukorral, 1 tk őrölt fahéjjal, vagy mézeskalács fűszerkeverékkel is, ízlés szerint, felnőttek 1 mérőkanálnyi (7 gr) durvára darált kávét is tehetnek bele, de nálunk leggyakrabban a fent szereplő natúr változat készül.

Címkék: édes, keksz, mogyoró, zabpehely

Kacsamell saláta körtével, rukkolával

Hát most tudom, hogy nem leszek népszerű, mert már megint egy saláta, pedig kint még mindig -10°C az átlaghőmérséklet, és megint kacsamellből, ráadásul itt még a végére sincs odaírva hogy jó ez fetával is, mert ez most egy teljesen kacsa alapú saláta, és nem tehetek róla, de teljesen rákattantam. Persze jól jön hozzá több kilónyi pecsenyekacsamell adomány a szülőktől, de ha nem dől ránk a mélyhűtőből a szárnyas ezen testrésze, még akkor is megéri beszerezni hozzá, mert ez a saláta tényleg, és megdöbbentően és annyira finom! És ünneplős is, meg sima hétköznapi kényeztetős is lehet, mert laktató is, meg elegáns is egyszerre, és finom, finom, finom! Na elég meggyőző voltam?

• 2 fél fiatal pecsenyekacsamell, bőr és csont nélkül (30 dkg)
• 3-4 cm gyömbérgyökér (vagy 1 tk szárított, őrölt)
• 1 gerezd fokhagyma
• 3 ek kacsazsír
• só
• 2 nagyobb körte (40-50 dkg, keményebb téli körte)
• 2 salotta (vagy 4-5 dkg édes hagyma)
• 1/2 citrom leve
• 1 tk cukor
• 5 marék rukkola ( 100 gr)
• 2 ek olívaolaj
• 2 ek sűrű, édes balzsamecet
• 2 szelet kalács

A kacsamellekről levágom a hártyákat, lapjában kettévágom, majd vékony (úgy egy centis) csíkokra szeletelem. (a bőréből én közben kisütöttem a zsírt+tepertőt, de ez nem a recept szerves része, csak ha nem volt otthon kacsazsír, akkor így nem is kell külön venni) Ráreszelem a gyömbért és mellédobom a meglapított gerezd fokhagymát.

A körtéket meghámozom, magházukat kivágom, hosszában felszeletelem és meglocsolom a citrom levével. A rukkolát mosom, centrifugázom, a salottát finomra aprítom, a kalácsot kis kockákra vágom.

Egy nagyobb teflon serpenyőben felhevítem a zsír felét és mérsékelt lángon színesre sütöm benne a kalácskockákat. Ha kész, félreteszem, kitörlöm a serpenyőt, felhevítem és a maradék zsíron két perc alatt megsütöm rajta a kacsamell csíkokat. Sütés közben sózom, rázogatom. Kiöntöm egy tálba, alufóliával letakarom és melegen tartom tálalásig. A kacsa helyére dobom a körtét és a salottát, megszórom a cukorral, majd mérsékelt lángon, időnként rázogatva addig sütöm, amíg enyhén rákaramellizálódik a körtére a cukor.

Végül a rukkolát összeforgatom a körtével, kacsahússal, meglocsolom az olívaolajjal, balzsamecettel, a tetejére pedig ropogós kalácskockákat szórok.

Címkék: fél óra, kacsa, körte, rukkola, saláta

Pomelo saláta uborkával és édes savanyú mázas szűzérmékkel

Meg persze párolt rizzsel, a fiúknak, majd pótebédre-elővacsorára(vagy minek is nevezzem), de a képen az én egyszemélyes, magányos kis ebédem látható. Nem véletlen egyébként, hogy a saláta neve került előre, nekem most az volt a fő attrakció, a szűzérme meg csak hab a tortán, édes, savanyú, csípős mázban. (bár ez így most nem hangzott túl jól ha jobban belegondolok…)

Szóval a saláta az aktuális kedvenc uborka-gyömbér duó egy újabb változata, és nekem nagyon megkönnyítette a pomelo megkedvelését. Annyi helyen kapni már, hogy mostanában én is elkezdtem ismerkedni vele, először csak magában, aztán gyümölcssalátában, most pedig ebben, és meg kell mondjam, nálam ez az abszolút csúcs. A gyümölcs húsa egyébként a grapefruitra emlékeztet, de annál sokkal kevésbé keserű, a nagyon enyhe kesernyésség és enyhe savanyúság mellé pedig nekem egy kis lime íz is társul, szóval nagyon kellemes, érdemes kipróbálni. A filézése egyébként összehasonlíthatatlanul könnyebben megy, mint a narancsnál, a keményebb gyümölcshúsnak és a hatalmas méretének hála, és bár megpróbálom majd leírni a receptben is, de azért a biztonság kedvéért idelinkelek egy videót a citrusok filézéséről.

A szűzérmékről még néhány szó: a sütés ismét Anthony Bourdain Francia bisztrókonyhájában olvasott módszere szerint zajlott, én a szűzérméket nagyon szeretem így készíteni, mert viszonylag hamar lehet vele szaftos, egyáltalán nem száraz végeredményhez jutni, ahol a vastagabb szeletek is szépen át, és nem pedig túlsülnek. Az elősütés után a húsra kerülő fűszeres réteg (ez jelen esetben a mézes, csilis máz) nálam főként arra szolgál, hogy egy ízes, színes elem legyen a hús mellett, de anélkül, hogy elnyomná, megváltoztatná a hús eredeti ízét, mint ahogy ez a pácolás esetében történik. Nekem ez a jó minőségű, házi sertésszűz esetében fontos szempont, hiszen a húsnak nagyon finom a saját íze, igazából egy kevés sóval is tökéletesen élvezhető. (sőt, hát valójában többnyire nálunk így kerül az asztalra, a pecsenyeszaftból készített mártással, de arról talán majd legközelebb)

Az adagok száma jelen esetben kettő és fél, vagyis két felnőtt és egy gyerek, de párolt rizzsel igazából három főre elvileg ez a mennyiség elég.

• 1 kisebb pomelo
• 1 kígyóuborka
• 2 szál újhagyma
• 1 marék bébispenót
• 3 cm gyömbérgyökér
• 1 tk cukor
• csipet só
• 1 ek hidegen sajtolt szőlőmagolaj (vagy egyéb, semlegesebb ízű hidegen sajtolt olaj)
• 1 szűzpecsenye (~45 dkg)
• 2 ek méz
• 2 ek rizsecet
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 kis csili
• 1 ek földimogyoró (vagy napraforgó) olaj+ a sütéshez
• só

A pomelot meghámozom, ehhez az aljáról és a tetejéről levágom a héját, mintha talpat vágnék a gyümölcsnek, majd az aljára állított citrusról cikkenként haladva függőlegesen is levágom a héjat. A megmaradt hordó alakú gyümölcsből a hártyák mentén vezetve a kés pengéjét kivágom a gyümölcshúst.

Az újhagymát egy kevés zsenge zöld szárral együtt vékonyra karikázom.

A hártyák között/körül maradt gyümölcshúsból kinyomom a levet, ezt elkeverem a finomra reszelt gyömbér kinyomkodott levével, nádcukorral, csipet sóval, olajjal és az újhagymával.

Az uborkát meghámozom, majd a vágódeszkára fektetem és a zöldséghámozóval hosszában vízszintesen haladva “hámozni” kezdem, azaz vékony szalagszerű csíkokra vágom. (de lehet helyette simán csak vékony szeletekre vágni) A bébispenótot mosom, centrifugálom. Az uborkát összeforgatom a pomeloval, bébispenóttal és végül meglocsolom az öntettel.

A szűzpecsenyéről levágom a hártyákat, majd két ujjnyi (3 cm) szeletekre vágom. A csilit és a fokhagymát finomra aprítom, majd elkeverem a mézzel, ecettel, sóval, 1 ek olajjal.

Felhevített serpenyőben, kevés zsiradékon, nagy lángon 2-2 percig sütöm a szűzérmék mindkét oldalát, majd mindegyiket megforgatom a mézes mázban. Sütőtálba teszem, ha maradt a mézes keverékből, azt ráöntöm és előmelegített sütőben 180°C (alsó-felső sütés) 10 percig sütöm. Tálalás előtt még kb 5 percig meleg helyen pihentetem.

Párolt jázminrizzsel és pomelo salátával tálalom.

Címkék: fél óra, pomelo, saláta, sertés, spenót, uborka, újhagyma