Narancsos csokoládés nyúl édesköménnyel

Vagyis a csokinyuszihoz, és ezzel Férjnek már húsvét óta tartozom, amikor is először a fejébe vette a csokoládé+nyúl ilyen módon való kivitelezését.

Természetesen ez nem egy bizarr édesség, és a közép-amerikai vagy spanyol konyhában még csak nem is meglepő társítás. Hisz a 88% étcsokoládé nem egy kifejezetten édes valami, viszont a telt kakaó íz és a krémes állag kifejezetten jól tud állni egy mártásnak. Először ugyan egy sokkal elegánsabb és ünnepibb változatban készült, hátfiléket vágtam fel és terítettem ki, tekercseltem fel bazsalikomlevéllel, majd összekötöztem és megsütöttem, és mellé volt egy sűrű, krémes csilis narancsos csokiszósz. Meg a pirított édeskömény. Aztán erről az egyébként tényleg nagyon jól sikerült ételről a szürkületben készült néhány elképesztően elmosódott és zajos fotó, amin leginkább az látszik, hogy sötétszürke pacák vannak egy világosszürke tányérnak látszó tárgyon. Lett volna ismétlés, ha lett volna nyúlfilé a Metroban, de persze nem volt, a Tetrabbit kft és a Gasztrabbit blog bloggerversenye viszont nemsokára lezárul, ráadásul bizonyos családtagok követelik rajtam a csokinyulukat, mert a 4 kis filé a fél fogukra sem volt elég. Hát lett ez. Igazából egyszerűbb elkészíteni, meg ez még gazdaságosabb is, mivel az ehhez használt nyúl lapocka (ez egyébként a nyúl első lábát jelöli a lapockával együtt) az egyik legolcsóbb, de szerintem a legízletesebb nyúl alkatrész. Nem is árt, ha spórolunk a csokira, mert abból viszont nem árt igazán minőségit venni. Az első próbamártáshoz (igen, most én tényleg nem voltam benne biztos, hogy finom lesz)  lustaságból (mivel ez volt itthon) a sütéshez amúgy elég jól bevált Aldis csúcsterméket használtam, és csúnyán befürödtem vele, az állaga pocsék lett, és az íze is hagyott maga után kívánnivalót bőven. Szóval ez most egy Dolfine márkájú 88% kakaótartalmú belga étcsokiból készült, és maximálisan beváltotta a hozzá fűzött reményeket.(szerencsére nem kell hozzá sok csoki, a többit meg meg lehet enni magában is)

• 2-3 főre
• 50 dkg pecsenyenyúl lapocka (6 db csontos első láb)
• 4 dkg salotta
• 5 dl nyúl alaplé
• 2 dkg étcsokoládé (88%)
• 1 kisebb narancs  finomra reszelt héja
• 1 cm friss csili
• 1 ek olívaolaj
• 2 dkg vaj
• 4 kisebb gumó édeskömény
• 2 dkg vaj

Az olívaolajt felhevítem a vajjal, majd minden oldaláról elősütöm rajta a húst. Több részletben érdemes, hogy piruljon a hús és ne párolódjon. Kiszedem az edényből, majd a visszamaradt zsiradékon üvegesre sütöm a finomra aprított hagymát. Visszaszedem a húst, felöntöm 2 dl alaplével, sózom (nem nagyon, a bekoncentrálódott alaplétől elég sós lehet) majd fedő alatt igen kis lángon puhára párolom. Ezt követően fedő nélkül fő továbbra is igen kis láng felett, ha elpárolog alóla a folyadék és visszasül zsírjára, akkor öntök hozzá egy keveset a maradék alapléből. A folyamat végére a nyúl húsának annyira meg kell puhulnia, hogy szinte leomoljon a csontról. Közben ne kavargassuk, csak rázogassuk, nehogy felrostozódjon a hús.

A húst kiszedem a serpenyőből (hőálló tálba érdemes, aztán lefedni, hogy meleg maradjon), majd a szafthoz annyi alaplevet öntök, hogy nagyjából 2 dl legyen. Felforralom a csilivel (ha csak enyhén csípősre szeretnénk, előtte magozzuk ki), lehúzom a tűzről, hozzákeverem a széttördelt csokit, hozzáreszelem a narancs héját, majd botmixerrel pürésítem. Finom szűrőn átszűröm.

Közben a maradék vajon megsütöm-párolom a vékony cikkekre vágott édeskömény gumókat.

A sült édeskömény mellé szedem a nyulat, külön tálkában adom mellé a mártást.

Több nyulas recept nálam és a GasztRabbit blogon.

Címkék: édeskömény, étcsoki, nyúl