Kell hozzá 1 db megjuhász(kutyás)odott gyermek, aki egészen kezelhetővé szelídült az egész heti rémálom után. Ki tudja mi történt, talán csak megmelegedhetett végre napközben is. Kell hozzá apu húslevese, a kisvárdai zöldséges, egy szabad óra dél körül (és végre nem este tíz után), amikor kisded angyali ábrázattal a konyhába tuszkol és kezembe erősíti a fakanalat, hogy nnna (igen, valóban három n-nel mondja), akkor főzhetek.
Ennyi.
Meg még ez a néhány hozzávaló.
A vaj felén üvegesre sütöm a finomra aprított hagymát, hozzáadom a rizst és addig sütöm kevergetve, amíg az is áttetsző nem lesz, majd felöntöm a borral. Addig főzöm, amíg a rizs magába nem szívja a bort/az el nem párolog, hozzáadom a félbevágott vaníliarudat, majd elkezdem felöntögetni az alaplével, adagonként, gyakori kevergetés mellett, mindig csak annyit adva hozzá, amennyit a rizs magába szív.
Amikor a rizs félig megfőtt, hozzáadom a kelbimbót (ha apró félbevágva, ha nagyobb, négybe) és a félcentis kockákra vágott birsalmát is.
Ha a rizs haraphatóra főtt (ne főzzük szét, ne legyen teljesen puha, mint a tejberizsben), beállítom a rizottó végleges sűrűségét egy kis alaplével, majd hozzákeverem a maradék vajat és a reszelt pecorinot is.
Az utolsó kép:
Egy ideig kissé unalmas leszek, de mostanában ritkán jutok működőképes gép elé, meleg szobában, ordítozó kisded nélkül, szóval nem nagyon tudok most önkifejezni(?).
Ismét a Gasztrabbit nyulas bloggerversenyére, ismét a Tetrabbitos nyúlból.
Ez is egyszerű (de nagyszerű), könnyű (mármint elkészíteni), finom.
A szalonnáról levágom a bőrt és a sózott részt, majd hajszálvékonyra szelem. A nyulat besózom, megszórom frissen őrölt borssal, majd begöngyölöm a szalonnával, hogy mindenhol egyenletesen befedje, így sütés során nem fog kiszáradni a hús. Négy megjegyzés: 1.) a szalonna lehet másmilyen is, akár füstölt, vagy pl bacon, de a nyúlhúsnak olyan finom íze van, hogy kár lenne azt elnyomni, ezért én egyszerű sózott szalonnát használtam hozzá, csak hogy megvédjem a húst a kiszáradástól. 2.) mivel mi nagyon szeretjük a nyúl ízét, csak úgy natúran, ezért a fokhagyma, rozmaring nekem például nem kívánkozott hozzá. Válogatósabb asztaltársaság kedvéért viszont készült úgy is a nyúl, hogy a csont mellett vékony, hosszú pengéjű késsel felszúrtam húst óvatosan, és az így keletkezett nyílásba tömtem combonként egy gerezd hosszanti csíkokra vágott fokhagymát és egy kis darabka rozmaringot is. Ezt a műveletet egyébként előző este is el lehet végezni. 3.) ha van konyhai kötözőspárga, érdemes a szalonnát lazán rákötözni, így biztosan nem esik le róla sülés közben. 4.) a szalonnától nem kell megijedni, nem lesz zsíros a hús belül, csak kívül. A zsír egyébként majd a tál alján gyűlik fel, a sült szalonnát meg tálalás előtt szedjük le róla. (persze nem muszáj)
A combokat sütőtálba fektetem és 240°C fokra előmelegített sütőbe teszem, ahol a hőfokot azonnal mérsékelem 160°C fokra. Így sütöm 40-45 percen át a combok méretétől függően. Ha a csontig beszúrt hústűt kihúzva már színtelen lé, és nem rózsaszínű bugyog vissza, akkor kész. Tálalás előtt meleg helyen 5-10 percig pihentetem.
A körethez az előző este beáztatott babot friss, enyhén sós vízben felteszem főni egy babérlevéllel, ha megpuhult, leszűröm.
A szalonnát apró kockákra vágom, majd serpenyőben lassan kiolvasztom a zsírját, pörcösre sütöm. Hozzáadom finomra vágott hagymát, üvegesre sütöm, megy hozzá a finomra aprított fokhagyma és az átöblített, kinyomkodott savanyú káposzta is. Hozzáadom a csombort, felöntöm az alaplével, sózom ha szükséges és addig forralom mérsékelt lángon, amíg már csak egy kevés lé marad alatta. Tálalás előtt a borsikafű ágakat kidobom belőle.
További nyulas receptek nálam és a GasztRabbiton.
Tehát.
Egyfelől főztem nyulat a héten ezerrel, sokszor, mert finom (meg azért is, mert a GasztRabbit blog és a Tetrabbit Kft bloggerversenyt indított és felhívtak rá szépen), és aztán az ilyesmiből mindenki kér, de kép meg poszt az csak most van, mert ahhoz kell sok minden, többek között idő, fény, meg áram is. Igen, áram. Mert az elmúlt napokban, az e-on tervezett üzemszünetet tart, és ez még így lesz a jövő héten is, ami abból áll, hogy ők eltervezték, hogy télen, fagyban fognak villanyoszlopokat cserélni a mi kis falunkban, és naponta 8 órára áram nélkül hagynak mindenkit. Szerencsére minden kütyühöz (úgy mint gázkazán, amiből jön a fűtés és a meleg víz, villanysütő és egyéb apróságok, mint pl hűtő, villany…) áram kell, így a közel 16°C átlaghőmérsékletű lakásunkban a sötétben és a néma csendben igen vígan voltunk Ponttyal egy ideig, majd inkább megléptünk Kisvárdára. Itt egyébként szintén elromlott a fűtés, de nem folytatom, mert az még panaszkodásnak hangzana, és nem tartozna szervesen a nyúlhoz.
Nyúl. Meglepően könnyű elkészíteni, bevallom én ezzel most szemebsültem, mert a házaknál kapható 3-4 kilós edzett állatok túl az életük delén igen lassan főnek, míg az ifjú Tetrabbitos állatokról ez nem mondható el. Viszonylag rövid időn belül (az elkészítéstől függően) iszonyú finom dolgokat lehet belőlük művelni, szóval mindenkit csak biztatni tudnék a Tetrabbitos nyuszik lelkes fogyasztására. Minket meggyőztek mindenesetre.
Ez egyébként egy egyszerűen elkészíthető, finom egytálétel (nagyon finom), amihez leginkább a lepénykenyér passzol, bár önállóan is élvezetes tud lenni. Az olajbogyó megosztotta a társaságot, a fiatalság a magozott változatot preferálta (volna), az idősebbek viszont feláldozták az esztétikus fogyaszthatóságot az íz oltárán, és inkább karakteresebb ízű, maggal együtt főzött változatra voksoltak. De ez ízlés dolga.
Az alaplé hozzá esetemben nyúlból volt, mert sikerült a héten annyi nyesedéket és csontos alkatrészt felhalmoznom, hogy ezt is megtehettem, de ezt lehet helyettesíteni csirkével is. Ennyi volt az előzetes, most a recept.
A csicseriborsót beáztatom előző este, majd másnap bő, enyhén sós vízben puhára főzöm, leszűröm.
Az olajat felhevítem, hozzáadom a vajat és a combok mindkét oldalát aranyszínűre sütöm benne. Kiszedem a húst, a visszamaradt zsiradékra dobom a finomra aprított hagymát, üvegesre sütöm, majd hozzáadom a szintén finomra aprított fokhagymát, és felöntöm a borral. Hozzáadom a sáfrányt, babérlevelet, visszaszedem a combokat és visszaöntöm az alattuk összegyűlt levet is, sózom, hozzáadom az átöblített, lecsepegtetett olajbogyót, majd fedő alatt addig párolom kis láng felett, amíg a hús majdnem teljesen megpuhul.
Hozzákeverem a csicseriborsót, majd még nagyjából negyedórán át főzöm, fedő nélkül, erősebb lángon, hogy a szaft elérje a kellő (egyébként ízlés szerinti) sűrűséget, a hús pedig puha legyen.
Tálalás előtt kiemelem a combokat, a csicseriborsót elkeverem a finomra aprított petrezselyemzölddel, és visszarakom a húst a ragu tetejére.
További nyulas receptek nálam és a GasztRabbiton.
Ez most kép nélkül, de el lehet hinni, pont úgy néz ki mint a leszűrt húsleves.
Mivel ezt használtam több receptnél is, talán ez így egyszerűbb lesz talán, mint mindenhová leírni.
A nyúlaprólékot hideg vízben (2 liter) kevés(!) sóval felteszem főni, kis láng felett lassan felforralom, majd leszedem a képződő habot. Hozzáadom a megtisztított, egészben hagyott zöldségeket, a fűszereket, majd 4-5 órán át gyöngyöztetve főzöm, továbbra is igen kis láng felett.
Végül leülepítem, leszűröm (teaszűrőn vagy kávéfilteren).
A sózással óvatosan, ha redukáljuk majd az alaplevet.