Rozmaringos sült kacsacomb, mellette sült krumplival

Hát ez nem egy nagyon kacifántos recept, de ha már minden másnap ezt sütöm… Természetesen egyszerű és finom, nekem kevés munka, aztán meg hatalmas ováció a fiúk részéről. Ez is az a fajta recept, amit mindenki az elsők között tanul meg, de hátha akad olyan is, aki még nem ismeri.

• 4 kacsacomb
• 5 ág rozmaring
• 1 nagyobb fej fokhagyma
• 2 ek kacsazsír
• 80 dkg krumpli (ha van apróbb szemű)
• só
• bors

A fokhagyma gerezdeket meghámozom, kés pengéjével meglapítom, egy kizsírozott sütőtál aljába szórom (akkora tál/tepsi kell, amibe még a krumpli is belefér majd a combok köré, egy rétegben), erre fektetem a rozmaringágakat és a sóval, borssal bedörzsölt kacsacombokat, bőrükkel felfelé, alájuk öntök 1-1,5 dl vizet. Alufóliával szorosan lefedem a tálat, majd előmelegített sütőben 160°C (alsó-felső sütés) 1,5 óráig így sütöm.

A krumplit meghámozom, ha apróbb szemű, egészben, ha nagyobb 4 cikkre vágom, majd másfél óra sütés után a kacsa köré szórom, a zsírjával meglocsolom (ez ekkorra már bőséges zsiradékot eresztett maga köré). Az alufóliát már nem teszem vissza, hanem fólia nélkül sütöm még másfél óráig. Az utolsó fél órában már lehet locsolgatni 10 percenként a húst és a krumplit a saját zsírjával.

Ennyi.

A bőre vékony, ropogós, a hús meg leomlik a csontról. Isteni.

Most extrának csicsóka saláta volt mellé.

Címkék: babának, kacsa, krumpli

Csicsóka saláta almával és egy csicsókás élménybeszámoló

Akkor most egy nagyon egyszerű saláta. Ez még mindig az a kategória, amivel érdemes kezdeni az ismerkedést a csicsókával, könnyű (az étel és az elkészítés is), egyszerű, nagyon finom.

De először néhány szó a csicsókáról. Nem a növénytanról és a hasznos beltartalmi értékeiről, arról mindent meg lehet találni szépen, összeszedetten a Terebessen (de ha valaki azt nem akarná végig olvasni: magas fruktóz tartalma van=édeskés, és cukorbetegek is fogyaszthatják. Magas inulin tartalma van= édeskés, de ez egy nem emészthető cukor, tehát nem szívódik fel, nem hizlal, cukorbetegek fogyaszthatják miatta dettó. Magas rost tartalma van, jó az emésztésnek, viszont puffadást okozhat, egyéni érzékenységtől függően eltérő mértékben (pl csipi olyan lett tőle mint egy luftballon és értelemszerűen azóta kerüli a csicsókával készült ételeket)). Én most inkább még egyéb paramétereiről, ízéről, állagáról, felhasználásáról írnék egy keveset. Kezdem azzal, hogy szerintem nyersen a legfinomabb. Mert természetesen nyersen is ehető, állagra hasonló a hónapos retekhez, ízre pedig minket leginkább a mogyoró és paszternák kombinációjára emlékeztet. Persze lehet puhára főzni, párolni és héjában sütni is, lesznek még csicsókás receptek nálam is, de addig is álljon itt egy gyűjtemény a nekem leginkább tetsző csicsókás receptekből:

Átfogó írás a Bűvös szakácson, receptek tejszínes csicsókához, csicsókapüréhez, krémelveshez, salátához

Sajtkukac Niki csicsókás receptjei (csicsóka rósejbni, csicsókafánk, csicsókás szilvalekváros papucs, csicsóka csőben sütve, csicsókás kelt palacsinta)

Ízbolygó csicsókás receptjei (krémleves gorgonzolával, étcsokival, pogácsa, csicsóka-karfiol gratin)

Beatbullnál pedig fogas cékla jus-vel, kesudióval és csicsókával

Aztán magáról a növényről. Azt elmondhatjuk, hogy nagyon divatosnak számít, hatalmas karriert futott be napjainkra a korábban főként csak takarmányként hasznosított növény, illetve annak is a gumója, amit mi elfogyasztunk. Ebből kifolyólag drága, legalábbis én errefelé olcsón nem láttam. Viszont termeszteni meg felettébb egyszerű, homokos, jó vízáteresztő képességű talajon bőséges termést hoz.  Nálunk vörös homok-erdei magházföld keveréke a talaj ahová került, bő háromnegyed kilót vetettem tavasszal, és 16 kg-ot szedtem fel -eddig. Ez ugyanis csak a szárak kihúzgálása után a talaj felszínéhez közel lévő mennyiség volt. Hát ilyen nagyságrendekben kell gondolkodni róla. Egyébként meg elég egyszer elvetni (lehetőleg tavasszal, a felszínhez közel, mint a krumplit) és mivel a gumókat maradéktalanul felszedni nem lehet, ezért ezután ki sem lehet irtani. Még ha akarjuk sem. Ha meguntuk, érdemes próbálkozni az elárasztásos technikával, bő vízben állva tartósan talán kirohad. Esztétikusnak egyébként nem mondanám, valóban a napraforgóra hasonlít leginkább (növénytanilag ezzel rokon), még a virága is, viszont gyorsan nő és magasra, szóval ideiglenes (azaz tavasztól őszig tartó) sövénynek ideális. A gumók felszedés után hamar veszítenek a fruktóz és víztartalmukból, így érdemes néhány napon belül felhasználni, illetve mindig csak annyit szedni fel, amennyi szükséges, mert a tárolás során veszít ropogósságából, édes ízéből. Hűtőben, hideg helyen persze tovább is eltartható, viszonylag csekély minőségromlással.

Nos, egyelőre ennyi. Meg még a saláta.

Hideg vagy meleg sültek mellé, nálunk sült kacsacomb és a tepsiben mellette sült krumpli kísérője volt. Persze a történethez hozzátartozik, hogy nem a mai volt a létező legjobb párosítás, igazán az egészben sült pisztráng natúr változatának (azaz kakukkfű és fokhagyma helyett csak egy kevés salotta került a hal hasába a citrom mellé) volt ez ideális kísérője, de a csicsókát én amúgy is leginkább a pisztráng mellé kedvelem. Minél frissebb csicsókából készítsük lehetőleg, a nyers csicsókából készült ételeket így érdemes.

• 20 dkg csicsóka (tisztíva mérve)
• 20 dkg savanykásabb alma (pl Idared) (tisztíva mérve)
• 2 tk méz (akác)
• 2-3 ek hidegen sajtolt dióolaj
• 4-5 levél friss bazsalikom
• 3 cm gyömbérgyökér
• 1 lime leve
• só

A meghámozott csicsókát és almát azonnal a hámozás után durvára reszeljük vagy legyaluljuk, és azonnal meglocsoljuk a lime levével, mindkettő hajlamos ugyanis nagyon hamar megbarnulni. Elkeverjük a dióolajat, mézet, a finomra reszelt gyömbér kinyomkodott levét, kevés sót, majd a salátára öntjük és óvatosan összeforgatjuk.

A bazsalikomot vékonyra felcsíkozzuk, és végül ezt is a salátához keverjük.

Címkék: alma, csicsóka, hús nélkül, saláta

Pulykás szendvics majonézzel

100% home-made. Természetesen, máskülönben mit is keresne a blogon.

Mert van az az érzés, amikor este 11 után, filmnézés közben (Idétlen időkig, ezeregyedik alkalommal, és Férj még nem unja! Persze ő az ünnepelt (khmmm…tadaaaam: kiválóan megfelelt a szakvizsga eredménye. Mondjuk nem vagyok meglepve. (csakazértis szmájli)))(rászoktam a tripla zárójelre)

Elnézést.

Szóval van az, amikor valami befészkeli magát az ember fejébe, és nem lehet onnan kiverni, legyen az bármilyen egyszerű és/vagy gasztronómiai szempontból kihívást nem jelentő étel (ezeknek az ételeknek, úgymint még a vajkaramella, sült krumpli, csokis fánk, az ilyesfajta viselkedés amúgy is tulajdonsága), és ha ez még másnapra is így marad, akkor bizony neki kell állni. Lehetne persze készen venni hozzá az alkatrészeket, nem vagyok naiv, vannak igen jó minőségű pékáruk és felvágottak is – de nem errefelé és/vagy nem olcsón. Tehát ha éppen nem szakadt rám a nemzeti bank (ez sajnos nem szokása) és nem épp Debrecenben vagyok nagybevásárolni, akkor inkább nekiállok magam. Mert nem bonyolult.

A felvágott helyett mi hideg sültet eszünk (most erről itt nem futtatok (hosszan) eszmét, legyen elég annyi, hogy sokkal finomabb, 100% húsból van, ugyanennyi százalék természetes összetevőből, és -nagyon fontos!-sokkal olcsóbb, mint a bolti “sonka”), a kenyér meg általában, főleg télen, szintén házi, de igyekszem minél kevesebb macerával és extra alapanyaggal járó recepteket kiötölni hozzájuk, szóval tényleg egyszerűen elkészíthető, és az eredmény a boltihoz képest ég és föld.

• mézes mustáros pulykasült
• 75 dkg pulykamell
• 5 gerezd fokhagyma
• 2 ek magos mustár
• 1 ek méz
• 0,5 dl száraz fehérbor (elhagyható)
• 1-2 ek olaj (szőlőmag, napraforgó)
• só

Elkeverem a mézet a mustárral, sóval (én 1 ek-nyit adok ennyi húshoz, de mi elég kevés sót használunk), és ezt egyenletesen a húsra kenem. Egy serpenyőt felhevítek benne az olajjal (magas falú, fedeles, teflon előny), majd beleteszem a húst, mellédobom a meghámozott, kés pengéjével meglapított gerezd fokhagymákat, felöntöm a borral (vagy ugyanennyi vízzel), és fedő alatt, a lehető legkisebb lángon puhára párolom. Ez úgy 40-45 perc. Félidőben egyszer megfordítom a húst. Végül leveszem a fedőt és nagy lángon elforralom alóla a folyadékot, majd mindkét oldalán enyhén lepirítom a húst. (vigyázzunk, a méz miatt könnyen odaég!)

Kiveszem, bekenem a serpenyő alján maradt mázzal, kihűtöm, és még langyosan szeletelem, ilyenkor lehet belőle a legszebben hajszálvékony szeleteket vágni.

Hűtőben 4-5 napig jól záródó edényben tárolható.

• rozsos kenyér
• 20 dkg rozsliszt (fehér)
• 20 dkg rétesliszt (BL 80)
• 25 dkg natúr joghurt
• 1 ek olaj (olíva)
• 1 tk cukor
• 2 tk só
• 1 tk őrölt köménymag
• 15 gr friss élesztő

Az élesztőt elmorzsolom a lisztekkel, majd a többi hozzávalóval együtt alaposan kidolgozom, ruganyos, sima felszínű, kéztől szépen elváló tésztává dagasztom. A kelesztőtálat letakarom és félreteszem a tésztát pihenni.

Ha a duplájára nőtt (szobahőmérsékleten legalább 2 óra, a rozslisztes tészták sokkal lassabban kelnek), átgyúrom, veknivé formázom, sütőpapírral kibélelt (vagy kiolajozott, kilisztezett, vagy szilikonos) szögletes kenyérformába teszem. Kelés közben a tetejét lekenem kevés vízzel, egy ecset segítségével, legalább 2x.

Miután a tészta ismét a duplájára nőtt, előmelegített sütőben 240°C hőmérsékleten (alsó-felső sütés) sütöm 10 percig, utána 180°C, 40 perc.

Rácsra borítva hűtöm ki.

megjegyzés: macera nincs vele sok, az igaz, de az elkészítés hosszadalmas, ehhez napi szinten legalábbis gyesen lévő anyukának kell lenni. Viszont van egy barátságosabb verzió, a mai adag is így készült: összegyúr, egy órát keleszt, előző este. Ezt mondjuk meg lehet csinálni mosogatás után, lefekvés előtt. A kelesztőtál tetejére folpack, be a hűtőbe. Másnap este kivenni a tálat, átgyúrni a tésztát, megformázni (azaz egy rudat készíteni belőle), formába tenni, és meleg helyre tenni. 1 óra alatt magához tér a tészta, és lehet sütni.

• majonézes mártás
• 2 friss(!) tojás
• olaj (szőlőmag, napraforgó, vagy nagyon enyhe ízű olíva)
• 2 tk mustár
• 2 tk fehérborecet
• 2 tk porcukor
• 1 dl tejföl
• só

Igazából ez egy sima majonéz, tejföllel, azaz egy kevéssé hígított tartár mártás. Férj így szereti.

A tojásokat megmosom, megtörlöm, majd lobogó vízben 1 percig főzöm. Ez nem szükséges, de a friss tojásnál a szalmonella csak a héjon van, így ezt el lehet pusztítani, ha kisgyerek is eszik belőle, szerintem célszerű így készíteni. A tojásfehérjét elveszítjük, de legalább jól járnak a macskák is.

A tojást feltöröm, szétválasztom, a sárgáját edénybe teszem, leszedem róla az ún. jégzsinórt (fehér, fonalszerű trutyi)(ezt egyébként érdemes megcsinálni a tojással készülő ételeknél úgy általában, mert nem lehet elhabarni, nem “oldódik” fel, gumicukor szerű zárványként megmarad pl a krémekben), hozzáadok egy csipet sót és a borecetet, majd állandó, habverővel/robotgéppel való kevergetés mellett elkezdem csepegtetni hozzá az olajat. Ahogy veszi fel az olajat a sárgája és lesz egyre tömörebb a krém, úgy lehet egyre bátrabban csorgatni hozzá az olajat. Én két kisebb tojást használtam (kb M-es méret), ehhez 1,5 dl olaj kellett.

A majonézhez hozzákeverjük a cukrot, mustárt (lehetőleg ne magosat, de nekem most csak ilyen volt itthon), sót még ízlés szerint. Ezen a ponton meg is lehet állni, de én még kevertem hozzá egy kevés tejfölt is, így könnyebb lett a mártás.

A szendvicsek összeállítása a következő:

kenyér

majonéz

salátalevél

pulykasült

uborkakarikák

még majonéz

kenyér

De ezt már úgyis mindenki tudja….

Mellé pedig egy pohár tej kötelező.

Címkék: babának, felvágott helyett, kelt tészta, kenyér, pulyka