Ébresztő, mely a következőképpen zajlik: Csipi hangos Jooooj! (“Uram isten, már megint elaludtam!”) vagy Vvááváá! (ha a kutyás pizsamája van rajta) felkiáltással ébred, és ébreszt mindenkit, aki 50 méteres körzetben lakik.
Az ujjánál fogva kirángatja az ágyból az apját, vagy engem, attól függően hogy kit talál ott és kitől remél több focizást kora (tényleg nagyon kora)reggel, majd kituszkol minket a konyhába. Heves mutogatás kezdődik, mellyel követeli a reggeli narancslevét és tálka corn flakeset. Szigorúan magában, korán reggel még nem tud enni rendesen, de valami rágcsa azért kell. Vagy csak amivel lomolni lehet.
Anya +/- apa közben laposkúszásban elcsúszik a kávéfőzőig és bemelegíti azt.
Anya összeállítja, bekeveri a palacsintát.
Opcionális: amíg anya +/- apa felöltözik, addig Csipi kipakolja az ÖSSZES kávéscsészét, kettőt aláilleszt a kávéfőzőnek, a maradékot kipakolja az asztalra, majd egy csészécskéből ő is imitálja a kávé ivását, miközben kisujját kecsesen az égnek emeli. (ezt kitől tanulta?) Szintén opcionális: anya +/- apa összepuszilja a kacagó kisdedet.
X mennyiségű kávé lefőzve, attól függően, hogy mennyi alvást engedélyezett nekünk előző éjszaka a miniatűr. Természetesen X mennyisége fordítottan arányos az alvással töltött órákkal.
Közben a palacsinta kel/pihen, Csipi pedig számos kisautóját eregeti le a csúszdán. A kisautók után jönnek a repülőgépek. Végül a nagy(tényleg nagy) dömper.
Anya +/- apa partvis nyelével kikotorja a járműveket a tűzhely és a konyhaszekrény alól.
Nota bene: ha Ponty Úr elvonul, és látszólag csendben eljátszik a szobájában, az soha semmi jót nem jelent (bár mi még mindig bedőlünk ennek). Ilyenkor például a papírzsebkendőket húzgálja ki a dobozból és tépi apró darabokra (honnan szerezte?)/ egy doboz fülpiszkálóval játszik olyat, hogy mindegyikről lecsipkedi a vattát a végéről és szétszórja az ágyon (de tényleg honnan szerezte?). És ez csak a mai reggeli programja volt.
Anya leül a számítógép elé bogarászni, amit Csipi azonnal terminál és közös mesenézés következik a legújabb, legkedvencebb, kicsit azért (legalábbis szerintem) elmeroggyant kínálatból.
Egy műveletlen kispók balladája
Patakiskola (a patakiskola azért anyának is tetszik, tisztára mintha Yonderboi írta volna a zenéjét (na jó, kis túlzással))
Palacsinta megkelt, palacsintasütés. Csipi természetesen itt is segít: ellopja a spatulákat, az elkészült palacsintákat. Meg ilyenek.
A kicsi, fél centis-centis kockákra vágott sütőtököt a tejben fedő alatt puhára főzöm. Ez hamar megvan, forrástól számított 4-5 perc elég neki, mert utána fedő alatt még úgyis puhul. Ha ez megvan, hozzáadom a vajat, és fedő alatt hagyom langyosra hűlni.
Közben a lisztekkel elmorzsolom az élesztőt, hozzákeverem a tojást, cukrot, a fűszereket és a késsel durvára vágott diót és vörösáfonyát is.
A sütőtököt botmixerrel vagy habverővel pürésítem. Igazából a puha tököt habverővel is össze lehet törni, és így még a palacsintának is jobb, rusztikusabb állaga lesz. A tejes keveréket hozzákeverem a tésztához.
Félreteszem meleg helyre kelni, és amikor a tésztában buborékok képződnek, megemelkedik, átkavarom és kisütöm. Teflon serpenyőben, mérsékelt lángon, további zsiradék hozzáadása nélkül, kis merőkanálnyi adagokban.
Chai latte szirupot vagy juharszirupot adok mellé.
Megjegyzés:
1.) Ha chai szirup van mellé, akkor elég a tésztába a reszelt szerecsendió és a narancshéj. Ha szirup nélkül szeretnénk enni, akkor mehet bele a mézeskalács fűszerkeverék.
2.) 2 év alatti gyereknek ne adjunk diót. Én a Csipi adagját kisütöttem először, majd a maradék tésztához kevertem a diót.
3.) Úgy még finomabb, ha a diót kissé megpirítjuk a felhasználás előtt. De én ettől reggelente általában eltekintek.