Azaz Lúdanyó nyereménye a piskóta futamon (ahol minden résztvevőnek ezúton is köszönöm a részvételt!). Mivel a szerencse, azaz Csipi keze neki kedvezett.
Szóval nem babapiskóta, mert az talán nem annyira praktikus, ha postai kézbesítésről van szó, hanem cantuccini, amibe a nyertes is beleegyezett.
Mivel véletlenül tudom, hogy a kávés cantuccini kedvező fogadtatásra talál majd, ezért egyszer az, és egyszer egy étcsokis kókusz chipses szegfűborsos, ami egyébként kísértetiesen hasonló a segítsütis étcsokis szegfűborsoshoz, csak hát mandula helyett kókuszpehellyel (és egy kicsit Bountys lett a fíling, de a lehető legjobb értelemben)
És hát kár lenne tagadni, elég ízletesre sikerültek, szóval magunknak is sütöttem belőle egy adaggal. A kókuszost kissé nehezebb szépen szeletelni a kókusz chips (vagy pehely, és egyébként az Aldiban is kapható) miatt, de én szeretem a Bountyt, szóval szerintem megérte.
A mogyorót száraz serpenyőben megpirítjuk, a héját nagyjából ledörzsöljük. A csokit 2-3 milliméteres kockákra vágjuk éles késsel. A szegfűborsot mozsárban kevés cukorral porrá őröljük.
A hozzávalókat összegyúrjuk, a tésztát két gombócra osztjuk, majd lisztezett deszkán a tepsivel azonos hosszúságú, nagyjából 4-5 centi vastag rudakat sodrunk belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük (óvatosan, a tészta elég lágy), egymástól elég távol, mert sütés közben meg fog nőni, és kissé ellapítjuk a rudakat.
170°C fokon (légkeverés, villanysütő) 30 percig sül. A félig kész rudakat ezután éles késsel háromnegyed-fél centi vastag szeletekre vágjuk, és sütőpapírral bélelt tepsiben 140°C fokon 10percig sütjük-szárítjuk, ezután a szeleteket átforgatjuk és ismét 10 perc következik 140°C fokon.
Rácsra szedve kihűtjük majd jól záródó dobozban tároljuk.
A mandulát és a mogyorót külön-külön száraz serpenyőben megpirítjuk, majd a mogyoró héját kissé ledörzsöljük. A hozzávalókat összegyúrjuk, majd a továbbiakban hasonlóan járunk el, mint az előző eseteben.
Nagyon szeretem ezeket, de ritkán sütök ilyeneket. Ez a mogyorós most nagyon megfogott, karácsonyra elteszem ezt a receptet is. Ez már a második recept a blogodról az idei karácsonyomra. -)
Ottis, örülök hogy tetszik! :)
Én mostanában gyakran készítem, a férjem nagyon rákapott, mert ezt mindenhová magával tudja vinni. :)
Hálás süti, sokáig eláll, és nem nagy ördöngősség elkészíteni sem. :)
ó, én is úgy szeretem, de még soha nem sütöttem. ideje lenne pedig..
:) Nem túl bonyolult, csak az a baj, hogy iszonyú gyorsan fogy. :)
de valszleg azért mert olyan jó ropogós, nem egy puha, krémes süti, szóval emiatt mindig azt hiszem, hogy ez tulajdonképpen egészséges…:)
:)))
Hát igen. Hozzáadott zsiradék tényleg nincs benne. :)
De a mandulában meg mogyoróban lévő zsírsavak határozottan egészségesek. A kávéról nem is beszélve! :)))
Lelkiismeretesen végigkóstoltam a doboz tartalmát, hátha alul nem olyan, mint a tetején :) Jelentem, hogy nagyon finom volt mindenhol. Rendszeres olvasódként szeretnék még több ilyen játékot a blogodon ;-)
:)))
Kedves Lúdanyó igazán örülök és megfontolom! :)
Megcsináltam a kávés mandulás mogyorós verziót.
Nagyon bejött a pörkölt törökmogyoró meg az őröltkávé.
Az tetszik benne a legjobban, hogy olyan egyedi, ritkán találkozik ilyen sütivel az ember. Még mindig a számban van a pörkölt törökmogyoró íze, pedig ma nem is ettem:)
Az elején az elkészítésnél ijedtem meg egy kicsit, mert összekavartam a hozzávalókat és nagyon száraz volt a tészta, alig akart összeállni. Nagyon kis vízzel sikerült valamennyire összetapasztani, és kicsit repedezettek lettek a kígyók. A végeredményben ez nem tett kár, csak fura volt.
Máshol is megnéztem hogy csinálják a Cantuccini-t. Mindkét helyen először habnak fel kell verni a tojás fehérjét és utána jönnek bele a dolgok. Te ezt kihagytad. Direkt?
Hát először is örülök hogy ízlett! :)
A második: az olasz receptekben nem verik fel habnak, én főleg az olasz szakácskönyveimet meg olasz nyelvű oldalakat, blogokat néztem, ott az alaptésztához ez a tradicionális recept szerepel, pontosan így, és ez nekem is bevált. Nagyobb méretű (nagyjából L-es) tojást célszerűbb hozzá használni (ezt az előző cantucciniknél írtam is, itt most valahogy sajnos lemaradt), azzal könnyebben gyúrható lesz a tészta. De én már készítettem párszor kisebb tojással is, és tényleg nehezebben áll össze, viszont azzal is megy, víz nélkül, csak kicsit tovább kell vele dolgozni. Esetleg úgy érdemes még megpróbálni kisebb tojásból, hogy először összedolgozod a tésztát a magok nélkül, és a többi hozzávalót csak utána gyúrod bele. A habbá verés lehet hogy segít, próbáld ki. :) A repedezés előfordul, én ezt úgy tapasztaltam, hogy inkább a sütőtől függ, a légkeverő hatékonyságától. Az anyu sütőjében nem repedt ki a kisebb tojásos tészta sem, az enyémben meg a viszonylag lágyabb tészta is kirepedezett. Én az utolsó sütésnél csökkentettem a hőfokot és növeltem a sütési időt hogy ne repedezzen annyira (a repedés a hirtelen térfogat növekedéstől van, ha túl gyorsan melegszik át és nő meg a tészta). Hát most ennyi jutott eszembe. :)
[…] Forrás: https://flat-cat.hu/2010/10/06/cantuccini-variaciok-2-0/ […]
2010. október 6., szerda