Czifray

Hát akkor megyek főzni vasárnap a Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskolára a Czifray amatőr szekciójának közös főzésére …

Aminek hihetetlenül örülök, és még hihetetlenebbül izgulok miatta (igazából akkora pánikba estem, hogy ma újra megfőztem a juh tokányt, csak most birkából, mert ezt kaptam frissen, és csak a biztonság kedvéért, hogy még mindig finom e. De még az. Szerencsére.), és amíg el nem felejtem a nagy izgalomban, addig had köszönjem meg a zsűrinek, hogy bizalmat szavazott nekem. Nagyon köszönöm és igyekszem rászolgálni.

Szóval megyek főzni, és remélem anyósom megérti, hogy miért szököm majd el a vasárnapi ebédről, de megérti, mert egy arany asszony. Meg holnap reggel indulás előtt még megyek sóskát szedni, mert az még hiányzik, de a többi csomag már összekészítve, és mondjuk nem is kell messzire menni, csak a ház végébe, mert az erdőben is van már szép nagy vadsóska, és a tokány csak azzal igazán finom. Aztán felcuccoljuk a kis családot, bepasszírozunk mindent a Micrába (aki látott már ilyet belülről, az tudja, hogy a passzírozás mokkáskanálnál nagyobb csomagok estén szó szerint értendő), és elindulunk, és utána majd Férj jól magunkra hagy minket miniatűrrel, amíg elugrik néhány órára tágíttatni a fejét, én meg elkezdem a főzést egy idegen konyhában, már megint. Hát érdekes lesz. Duna parti luxuslakásban még soha nem főztem, de mondjuk turistaházban, vaskályhán meg már igen, szóval talán ez is menni fog. Mit lehet tenni, ezt kaptuk kölcsön, majd csak megbirkózom a gondolattal, hogy úszómedence és konditerem használat is jár a lakásokhoz… (esküszöm, ez jobb mint a nyaralás. Pedig úgy indult az egész, hogy adott a kötelező továbbképzés Férjnek, mi meg majd csak kihúzzuk Ponttyal a hétvégét valahol, valahogy.)

Aztán közben még felveszek és átadok egy-két csomagot, meg elmegyek végre a Culinarisba is, annyi év (kettő) után, és jól elköltöm a családi összvagyont balzsamecetekre. Meg elmegyek az IKEAba tortaformáért, és elmegyek a Vásárcsarnokba is, és ez már régen nem fér bele három napba sem, szóval majd valamit muszáj leszek kihagyni. Hát igen, vidéki lány Pesten jár. Súlyosbító körülmény: gasztroblogger is.

Az egésznek a legvégén pedig megszököm a családi vizitről, és elmegyek főzni a Czifrayra. És igyekszem nem annyira izgulni, mint anatómia szigorlat előtt. Nem fog menni. De azért próbálkozom.

Élményekkel teli beszámoló hamarosan.