Halpogácsák lazacból gyömbérrel, fokhagymával, korianderrel

A felejthetetlen Gordon Ramsay halpogácsák után szabadon.

Köretnek nálunk csak zöldsaláta volt hozzá, tépősalátából és zsenge céklalevélkékből, kevés olívaolajjal és citromlével összeforgatva, mert így ünnepeltük, hogy Férjnek majdnem egy éve először normális tartományban volt a koleszterinszintje. (nem a diétától persze, hanem egy elég erős gyógyszertől, de sebaj. Most már csak azt kellene kitalálni, hogy mivel őrizzük meg épségben a máját, ami majd a gyógyszertől szépen lassan tönkremegy…)

• 15 pogácsa (3-4 főre)
• 50 dkg lazacfilé
• 1 tojás
• 5 dkg zsemlemorzsa
• 2 ek olívaolaj
• 3 gerezd fokhagyma
• 4 cm gyömbérgyökér
• 1 kis csokor korianderzöld
• só
• szezámolaj vagy napraforgóolaj a sütéshez

A lazacot késes robotgépbe teszem a tojással, zsemlemorzsával, finomra reszelt fokhagymával, finomra reszelt gyömbér kinyomkodott levével, durván felaprított korianderrel, olajjal és némi sóval együtt, majd összedolgoztatom a géppel.

Teflon serpenyőben kevés olajat hevítek a sütéshez.

A formázásnál egy 5 centi átmérőjű pogácsaszaggatóba egyengetem a masszát úgy másfél centis vastagságban, adagonként, aztán kiborítom belőle és a forró serpenyőbe teszem. Ahogy formázom, úgy sütöm folyamatosan, és igyekszem egymás után sorban pakolgatni be az adagokat a serpenyő oldalához, hogy tudjam, hol kezdődött a sütés.

Mindkét oldalukon aranyszínűre sütöm a korongokat mérsékelt lángon, úgy 5-5 perc alatt.

Címkék: babának, fél óra, hal, lazac

Csokoládés mini Pavlova Créme de Cassis habbal

A hétvégén grillrendezvény volt a szülői házban, az öcsém és az egyik legjobb barátja szülinapját ünnepeltük. Azt mondanom sem kell, hogy a húsokhoz én hozzá nem fértem, csak egy picuri nyúl oldalast(?) sikerült bepácolnom, majd meredtre hűlve este tízkor ebéd gyanánt a konyhában állva elfogyasztanom egy fonnyadt sült gomba társaságában (ennyi maradt).

Hiába, ez az asszonyok sors, legalábbis anyu szerint. Na nem baj, a sütiket azt megnyertem természetesen. Készült egy Sacher torta, meg egy málnás mandulatorta az ünnepelteknek, meg a csokis mini Pavlovák könnyed édesség gyanánt.

A recept egyértelmű volt, Grenadine csokis Pavlováját már jó egy éve kinéztem magamnak, és most sort is kerítettem rá. A recept tökéletes, én nem variáltam rajta semmit. Hétvégén otthon még találtam a kertben néhány szem epret is, az került a Créme de Cassissal ízesített tejszínhab tetejére. Egy nagy hiba azonban akadt, hogy a csak másnap érkező Férjnek (aki a nagy napon ügyelt, természetesen) ebből nem maradt.

Szóval ez most az ő kedvéért készült. A csokis alap az változatlan, csak most a sima tejszínhab helyett egy feketeribizli likőrös hab került rá, lévén az itthoni kertben csak egy szem eper érett még meg eddig, így  a gyümölcsös ízt átköltöztettem a krémbe. Meg hát mi tagadás, így van benne egy kis alkohol is, azért ez így mindjárt picit férfiasabbá teszi.

• 14 db 10 centi átmérőjű tortácska
• 7 tojásfehérje
• 30 dkg cukor
• 3 csapott ek kakaópor (cukrozatlan, átszitálva)
• 5 dkg étcsoki (min 60% kakaótartalom)
• 1 tk balzsamecet
• a krémhez:
• 4 dl tejszín
• 2 dl Créme de Cassis
• 1 tk zselatin (2 gr)

A habhoz a Créme de Cassist kevergetve összemelegítem a zselatinnal, csak annyira, hogy a zselatin feloldódjon, felforralni nem szabad. Ha már csak alig langyos, de nem dermedt meg, hozzákeverem a tejszínt. Kihűtöm, habszifonba töltöm, két patron engedek bele (literes szifon) és hűtőbe teszem tálalásig.

A tojások fehérjéből csipet sóval habot verek, majd kanalanként hozzáadom a cukrot, és kemény, fényes habbá verem. Végül óvatosan hozzáforgatom a balzsamecetet, a kakaóport és a késsel finomra aprított csokit is. Lapáttal addig forgatom, hogy egyenletesen eloszoljon benne minden, de ne törjön a hab.

Sütőpapírral kibélelek két tepsit, és 10 centi átmérőjű, 3 centi magas halmokat rakok ki a habból. A kanál/lapát hátával nagyjából egyenletesen kör alakban elegyengetem, majd előmelegített 140°C fokos sütőben 1 órán át sütöm. Ez gázsütőben azt jelenti, hogy a legalacsonyabb hőfok+ a sütő ajtaja ki van támasztva egy lapos fa spatulával résnyire. Villanysütőben 50 percig sütöttem 120°C fokon hőlégkeverésen.

Ha kész (a teteje megszilárdult, kopog, de nem színeződött meg a sütéstől), akkor papírral együtt rácsra emelem, és ha kihűlt, lehúzom a papírról.

Feketeribizli likőrös habot nyomok a tetejükre.

Címkék: édes, étcsoki

Citromhéj tartósítása

Ki járt már úgy, hogy 1-2 nap tárolás után a kezében mállott finom sötétzöld penészporrá a méregdrága biocitrom, ami a halom alján csücsült?

Nos, én gyakran szembesülök ezzel. Nem tudom, minek köszönhető, a masszív tartósítás és felületkezelés hiányának, vagy simán csak több nap késéssel, közel a felhasználhatóság végső határához érkezik ide az áru (amin nem lennék meglepve). Mindenesetre a biocitrom itt nemcsak drága, hanem ritkaságszámba is megy, csak elvétve kapni (ezt sem nagyon értem, mert a biokivi az halomban áll, pedig még élő embert nem láttam, hogy vett volna belőle. Amikor félig megszottyad és leértékelik, még akkor sem.)

Persze az is igaz, hogy ha kapok, akkor annyira megörülök neki, hogy többet veszek, mint amit egy-két nap alatt felhasználnék.

A mai sötétzöld ködfelhő után azonban úgy döntöttem, hogy végre követem drága jó nagyanyámat, és lereszelve elteszem a citrom héját. Ő persze nem a biocitrom miatt csinálta, sőt, hát akármilyen citromot is csak ritkán kapott annak idején, így ha hozzájutott, rögtön felvásárolt egy nagyobb adagot, lereszelte a héját, elkeverte cukorral, és egy kis befőttesüvegben a hűtőben tárolta. Végtelen sokáig elállt, és így mindig volt citromtorta vagy citromhéjjal ízesített túrós süti.

Ezen a ponton azért már lehet sejteni, hogy ez nem egy olyan igazi recept, csak nagyi tartósítási eljárásának a továbbfejlesztése (amit gyanítom, nem ő talált fel, így aztán többeknek ismerős lehet), illetve az is nyilvánvaló, hogy megtaláltam a légkondi távirányítóját, és visszatért a testhőmérsékletem a melegvérűek számára fenntartott tartományba.

Szóval csak annyit pluszt adtam hozzá nagyi módszeréhez, hogy

1.) a citrom(szigorúan bio, tekintettel a májunkra és a miniatűrre) héját (persze alapos meleg vízzel való mosás és szárítás után) a szerecsendió számára rendszeresített reszelőn reszelem le, így nagyon finom lesz a reszelék, és szinte lehetetlen belereszelni a keserű fehér héjat.

2.) nemcsak cukorral, hanem sóval is tettem el citromhéjat, fenntartva ezzel egy adagot a sós citromos ételeknek. Az édes változathoz meg nádcukrot használtam, ismét csak tekintettel a miniatűrre, de itt a nád változat nem esszenciális..

Az arányok nálam úgy alakultak, hogy 40 dkg/ 4 közepes citrom finomra reszelt héjához (4 mokkáskanálnyi) 4 ek nádcukrot kevertem, illetve  a sós változatnál ugyanennyi citromhéjhoz 2 púpos ek durva szemű sót.

A keveréket jól záródó üvegcsében a hűtőbe tettem, és bár csak a nagyi változatáról vannak hosszútávú tapasztalataim, de hónapokig eláll. Igazából ezek olyan tömény cukor illetve só oldatok, hogy bármilyen kórokozó számára szinte lehetetlenné teszik a szaporodást.

A citromok levét pedig természetesen kicsavartam, átszűrtem, és kicsi üvegben ment ez is a hűtőbe. Azért ennek csak néhány napot mondanék a felhasználhatóságára.

Címkék: citrom, üveges

Zöldborsó krémleves petrezselyemmel

Most valahogy nem nagyon jön az ihlet az írásra, köszönhetően a 18°C foknak, ami a lakásban tombol, ugyanis a miniatűr ellopta a légkondi távirányítóját, bekapcsolta, majd elrejtette, ki tudja hova. Ha nem hozza elő miután felébredt, kénytelen leszek felmászni a plafonra és manuálisan kikapcsolni.

Addig meg sütök egy pavlovát, a sütő legalább melegít.

Egyébként a leves nagyon finom, könnyed, nyárias, frissítő ízű, már ha valaki ilyenre vágyik, és nem fagyoskodik éppen…

• 4 adag
• 50 dkg zsenge zöldborsó (kifejtve mérve)
• 15 dkg újkrumpli
• 4 gerezd fokhagyma
• 5 dl alaplé (vagy leszűrt csirkehúsleves)
• 1 nagy csokor petrezselyemzöld
• 5 dkg mascarpone
• 1 citrom héja finomra reszelve és a felének a leve
• friss típusú kecskesajt a tálaláshoz

A zöldborsót felteszem főni az alaplével és még 5 dl vízzel, hozzáadom a négyfelé vágott megtisztított fokhagymagerezdeket, a meghámozott, nagyobb kockákra vágott krumplit, majd fedő alatt addig főzöm, amíg a krumpli megpuhul.

Hozzáadom a száráról lecsipkedett petrezselyemzöldet, a citrom héját, levét, a mascarponet, és botmixerrel pürésítem. Sózom ízlés szerint.

Tálalásnál tányérokba szedem, és kecskesajtot morzsolok a forró levesbe. De lehet hozzá adni reszelt parmezánt vagy pecorinot is, sőt a levesbetét el is hagyható, én a sajtot csak a kisded forszírozott fehérjebevitele miatt tettem bele.

Címkék: babának, fél óra, kecskesajt, leves, mascarpone, újkrumpli, zöldborsó