Sonkába tekert spárga körtével, kéksajttal, bazsalikommal

Van a sonkába tekert spárga, a megunhatatlan. (tényleg)

Meg van az éhségnek az a foka, amikor kényszeresen kirámolom a hűtőt, és mindenből főzök egyszerre (és ráadásul néha csak egyetlen ételt!), ami a kezem ügyébe akad. Ebből néha jó dolgok sülnek ki (na jó, többnyire ez a helyzet), néha meg rosszak (a spárga balzsamecetben sütve ROSSZ). De ez most az előbbi.

Mostanában, hogy elmúlt a takonykórsága, megint sokat csatangolunk Ponttyal, ebből egyenesen következik, hogy az anyagbeszerzés speciális formákat öltött, azaz vettünk fekete csilit, baraka magot, zatart, valamit, amit iránban mazsola helyett használnak, de elfelejtettem a nevét, viszont nincs itthon mondjuk tej, vagy más zöldség és gyümölcs csak a spárga, hónapos retek, meg körte. Meg ami a kertben terem (figyelem! Rejtett információ! A kertemben teremnek dolgok!!! Ez hülyén hangzik, de eddig a kutyák miatt csak kies pusztaság volt, ahol öngyilkosok lettek még a békák is, de a kerítésünk óta (igen, elkerítettük magunkat a saját kutyáinktól…) van már konyhakertem, burjánzik benne a spenót, rukkola, négyféle hagyma, sóska, csicsóka, meg annyi minden, és erről még órákig tudnék írni! De emberbaráti okokból nem teszem.)

Igazából megint elég messzire kalandoztam, szóval inkább visszatérnék a recepthez.

(pedig még azt is le akartam írni, hogy mekkora király dolog Ponttyal bevásrlókocsi-részingelni a Metro üres parkolójában, és hogy a bevásárlókocsi tulajdonképpen alakalmi ringlispilként szolgálhat már egészen apró gyerekek számára is, akik ki tudja milyen okból, de imádják ha gyorsan (NAGYON gyorsan) pörgetik őket meg hajigálják a levegőbe (ez utóbbit nem a bevásárlókocsival), és közben csak egészen picit érzem magam furán, amikor az ott lézengő vásárlók elhűlve néznek ránk, mert mindeközben cecelégy napszemüvegben, csipkés batiszt blúzban, kandeláber méretű mexikói kézműves fülbevalókkal decens dámának vagyok öltözve, de nem úgy viselkedem, és akkor ez így egy kicsit disszonáns, közben meg a gyermek fakutyaként nevet, és olyan hangosan, hogy visszhangzik tőle a parkoló, és csak akkor hagyja abba, ha én is abbahagyom a tologatását, de akkor sikít, mert két napja nem alszik rendesen, és most már egy kicsit túl van pörögve, de azért imádnivaló rendületlenül.)

• 2 adag főétel/ 4 adag előétel
• 16 szál zöld spárga
• 1 nagyobb, keményebb körte
• 8 szelet prosciutto crudo
• 8 levél bazsalikom
• 3 dkg kéksajt (Danish Blue Cheese)
• 1/4 citrom leve
• olívaolaj

A spárgákat elpattintom, a fás szárat félreteszem, jó lesz még mondjuk leveshez.

A körtét meghámozom, nyolc cikkelyre vágom, meglocsolom a citrom levével.

Egy szelt prosciutto keskenyebbik szélére fektetek 2 szál spárgát, 1 cikk körtét, 1 levél bazsalikomot, kevés kéksajtot morzsolok rá, és az egész halmot betekerem a sonkába. Kevés olívaolajjal bekenem a csomagokat.

Sütőtálba rakosgatom, nem túl szorosan, majd letakarom alufóliával.

Előmelegített sütőben 240°C fokon (gázsütő) 10 percig sütöm letakarva, majd 15 percig a fólia nélkül.

Friss fehér kenyérrel, kevés fehérborral (már aki teheti).

Címkék: előétel, fél óra, körte, sajt, sonka, spárga