Aranyszínű csibefalatok különféle formákban, avagy mit adjunk a gyereknek rántott dínó helyett

2010. április 8, csütörtök | babának, csirke, köret | Szerző: Herczeg Gabriella

P1012320

Az úgy van, hogy minimanó már nemcsak íz, hanem szín és forma szerint is válogat a különféle ételek között. Így például a puliszkát nem hajlandó megenni, csak ha a formájával is elégedett, akkor viszont csak úgy habzsolja befelé.

A húsokkal is hasonlóan állunk, egy kicsit furán hangzik, de csak azt eszi meg, ami félangolosra van sütve. Ergo amit teljesen át kell sütni, abból köszöni, nem kér. Szóval eddig a csirke, disznó ki volt lőve. Aztán most kezdek rájönni, hogy ezeket a húsokat is megeszi, ha le vannak darálva, és mindenféle ízekkel fel vannak tuningolva. Tegnap a hamis kebabból másfél nyársnyit megvett, és ma ezeknek a talléroknak is nagy sikere volt.

Az elkészítése egyébként sokkal kevésbé macerás, mint vártam. Én két részre osztottam a munkát, de mindkét rész elég gyorsan ment. A húspép elkészítése után nálam a mélyhűtőbe került fél órára, hogy könnyebben lehessen kiszúrni a formákat, de igazából a maradék összegyúrt-újraszaggatott péppel sem volt semmi gond, csak egy egészen picit kellett rá jobban ügyelni, hogy ne nyomódjanak szét a minták.

A húsból készülhet nagyobb adag is és a megformázott alakzatokat egyébként szerintem le lehet fagyasztani panírozás előtt vagy után, akárcsak az “igazi dínók” esetében, a macerát pedig igenis megéri, mert sokkal finomabb (természetesen), mint a gyári, és így nem tömjük a gyerkőcöket feleslegesen valamiféle ismeretlen eredetű, selejtes minőségű vacakkal.

Mellé morzsás sült krumplit és házilag készült paradicsomszószt (ketchup helyett) adtam a kölöknek, az apja meg kap mellé mustárt is, ha hazajön.

  • 2-3 adag
  • 50 dkg csirkemellfilé (vagy felsőcomb kifilézve)
  • 10 dkg sajt (kemény, reszelhető, és ementálit használtam)
  • 4 gerezd fokhagyma
  • 1 csokor petrezselyem
  • 3 ek olívaolaj
  • 2 maréknyi simaliszt, 4 maréknyi zsemlemorzsa, 2 tojás a panírozáshoz
  • olaj a sütéshez
  • a krumplihoz:
  • fejenként 3 szem közepes krumpli, 1 ek olívaolaj, 1 szűk maréknyi zsemlemorzsa, só
  • 3 adag paradicsomszószhoz:
  • másfél deci passzírozott paradicsom (Mutti passata), nádcukor, só ízlés szerint
  • 1 gerezd fokhagyma
  • friss bazsalikom (ha van)

A húst lehártyázom, megtisztítom, felkockázom. Késes robotgépbe teszem a felkockázott sajttal, olajjal, sóval, petrezselyemmel és a finomra reszelt fokhagymával. A géppel finomra aprítom.

Késes robotgép hiányában a húst daráljuk le, a sajtot reszeljük finomra, a petrezselymet metéljük nagyon apróra és így keverjük össze a masszát.

A húspépet egy műanyag vagy üveg tálcára/vágódeszkára egyengetem 1 centi vastagságban, majd a mélyhűtőbe kerül jó fél órára. Ha kicsit megdermed, könnyebb lesz kiszúrni az alakzatokat.

Sütemény kiszúróval tetszőleges alakzatokat vágok ki belőle, szerintem célszerű kb 5 cm átmérőjű kiszúrókat használni hozzá, amiben nincsenek túlságosan hegyes szögek, így biztosan egyben marad a formázás után. Ha nehezen akarna elválni a deszka/tálca aljától, egy vékony pengéjű késsel fel lehet segíteni. A maradékot összegyúrta, újból kiegyengettem és kiszaggattam, én itt már nem hűtöttem le előtte (persze azt is lehet), de így is kivitelezhető, csak egy kicsit lágyabb lesz a massza, így a panírozás picit több óvatosságot igényel.

A formázott húspépet ezt követően bepanírozom, megforgatom lisztben, elhabart tojásban, zsemlemorzsában, majd bő olajban mindkét oldalán pirosra sütöm.

Konyhai papírtörlővel bélelt tálba szedem ki, ez felissza a felesleges olajat a csibefalatokról.

Miközben a csirke hűl, a meghámozott, cikkekre vágott krumplit összeforgatom a zsemlemorzsával, kevés sóval és az olajjal, majd sütőpapírral bélelt tepsibe terítem. 220°C fokon (gázsütő) 45 perc alatt megsül.

A paradicsomszószhoz a passzírozott paradicsomot elkeverem ízlés szerinti mennyiségű nádcukorral, sóval, ha van kerül bele egy kevés finomra metélt bazsalikom is, végül belekeverem a megtisztított, kés pengéjével meglapított fokhagymát is. Ezt érdemes az egész procedúra elején megcsinálni, mert jó, ha van ideje állni 1-2 órát fogyasztás előtt. Így a fokhagyma aromáját átveszi, de mégsem lesz benne túl erős az íze.

Címkék: , , ,

6 hozzászólás a bejegyzéshez: Aranyszínű csibefalatok különféle formákban, avagy mit adjunk a gyereknek rántott dínó helyett

GasztroRéka
2010. április 8., csütörtök

Gratulálok! Nagyon leleményes vagy! Én egyszer kóstoltam állatfigura alakú előregyártott húst valami menzán,szerintem borzasztó. Biztos szegény gyermekek is csak az alakja miatt eszik! Speciel én olykor-olykor eszem zacskós levest,de a műhúsokat az én gyomrom sem veszi be. Olyan szép lett az alkotásod! ..és a maci evőeszköz:) Jó a gyermekednek!

killervidra
2010. április 8., csütörtök

GasztroRéka, köszönöm, kedves vagy! :) Remélem a kisfiam is egyetért veled! :)
Én egyszer kóstoltam talán még az egyetem idején,a szobatársam “készítette”. Hát soha többet. Igazából ez a mélyhűtéssel és a formázással együtt is megvolt egy órán belül (közben van még fél óra szabadidő is), anélkül pedig fél órán belül kész. Teljesen természetes alapanyagokból áll, és még a 15 hónapos kicsi fiam is odavolt az alakjáért. :)

Férj
2010. április 9., péntek

“…igazi dínók..”! Ez tetszik. (háromszájú mosolygós szmájli)

killervidra
2010. április 9., péntek

Csak most, csak neked! :)))

Jenis
2010. április 9., péntek

Na mostmár igazán le vagyok döbbenve. Lehet, hogy csak én vagyok lusta, de mindig elcsodálkozok azon milyen türelemmel főzöl. Nekem eszembe sem jut ennyit “pepecselni” egy étellel. Bár az én kisfiam nem válogatós…

killervidra
2010. április 9., péntek

Jenis, a színek és formák szerinti válogatás most kezdődött, úgy két hete. Gyanítom, most tanulja ezeket, így különös figyelmet szentel az ételek küllemének. Általában ezek a hóbortok átmeneti időszakok szoktak lenni, nemsokára visszaáll minden a rendes kerékvágásba (remélem), és jó lesz a golyó formájú csibefalat is. (bár tényleg nem volt annyira macerás) Aztán a többi gyerekre gondolva, akit ismerek, majd a kisiskolás kor körül megint jöhetnek a dínó formájú kaják… :) Nekem muszáj olyat főzni, amit a kölök szeret, különben képes lenne itt éhen halni nekem. :)
Golyókat formázva pedig nem kell a mélyhűtés, és akkor fél óra alatt megvan. Esetleg a panír is elhagyható, elég zsemlemorzsába forgatni. Mint egy sima fasírtot. De ez finomabb. :)

Szólj hozzá

(Spamcheck Enabled)