2010. január 22-i archívum

Aszalt meggyes, csokis keksz

2010. január 22., péntek | desszert | 5 hozzászólás

P6300007

Vagyis a fekete-erdő keksz.

Csajos süti, ugyanis nálunk Férj úúútálja a meggyet és a csokit együtt. Ezért most a “bébiszitternek” (azaz Anyunak),  és magamnak sütöttem egy adaggal.

Elég finom lett, ezt abból gondolom, hogy Férj hazaérkezett, és azonnal eltüntetett belőle néhány darabbal, leküzdve heveny úúútálatát, és még azt is találta rá mondani, hogy ez nagyon finom. Na, ez aztán a dicséret!

Ropogós, csokis, meggyes, erről nem is kell többet beszélni.

Ha valaki meg unná a meggyet és csokit együtt, az tegyen bele egy teáskanálnyi őrölt csilit (én tettem a fele adagba), az garantáltan feldobja majd.

  • 3 tepsi
  • 30 dkg simaliszt
  • 20 dkg vaj
  • 13 dkg cukor
  • 1 tojás
  • 5 dkg aszalt meggy
  • 5 dkg étcsoki (60% kakaótartalom felett)
  • 1 ek kakaópor (cukrozatlan, holland)
  • 1 csipet (nem több!) sütőpor
  • opcionális: 1 tk szárított, őrölt csili

A csokit és a meggyet késsel nagyjából felaprítom.

A lisztet elkeverem a kakaóval és a sütőporral, majd hozzáadom a vajat, cukrot, tojást, csokit és az aszalt meggyet.

Összegyúrom, majd egy nagyobb darab folpack fólia közepére egyengetem és hengert formálok belőle. Ráhajtom a fóliát, és addig hengergetem a rudat az asztalon, amíg egyenletes vastagságú és felületű, 5 cm átmérőjű hengert nem kapok.

Hűtőbe kerül 1-1,5 órára, amíg megdermed benne a vaj. Ezt követően éles késsel 3-4 mm szeleteket vágok belőle, és ezeket sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgatom.

180°C fokon (gázsütőben) nekem 15 perig sültek. Érdemes figyelni, a sütési idő függ a kekszek vastagságától és a sütőtől is.

A sütőpapírral együtt rácsra emeltem a kekszeket kihűlni.

Megjegyzés: 1.) Ami szerintem még illene hozzá, az egy kevés őrölt fahéj a tésztájába keverve.

2.) Nem szeretjük a túlságosan édes sütiket, így ez a keksz is csak visszafogottan édes. Ráadásul 85% kakaótartalmú csokit használtam hozzá, amivel nekünk nagyon ízlett, de el tudom képzelni, hogy másnak ennyi cukor kevés bele, így aki alapból édesszájúbb, az emelje meg a cukor mennyiségét 15 dkg-ra.

3.) A díszítéshez használt mascarpone nagyon jól illett a kekszhez, így akár kevés porcukorral kikevert mascarponeval keksz szendvicseket is készíthetünk belőle (és az már majdnem fekete-erdő torta…)

Címkék: , , , ,

Variációk céklalekvárra, első fejezet: feketeribizlivel

2010. január 22., péntek | üveges | 4 hozzászólás

P6290027

Azaz hogyan kerül Heston Blumenthal Szabolcs megyébe.

A nemrég készített céklalekvárnak (ami, ismét jelzem, nem igazi lekvár, inkább savanyúság) akkora sikere volt a barátok és rokonok között, hogy azóta tömeggyártásba kezdtem, rendelésre. A gránátalma szirup viszont elfogyott, és már azt is pedzegetni kezdték, hogy kellene a recept, esetleg egyszerűbben beszerezhető alapanyagokból, akkor ugye, mégsem lennének kiszolgáltatva az én konyhám véges kapacitásának.

Az előző céklalekvárnál Beatbull megjegyezte, hogy Blumenthal feketeribizlit használ a cékla mellé. Nos, a feketribizli errefelé könnyebben elérhető -legalábbis én ezt gondoltam-, mint a gránátalma szirup, így kézenfekvő volt a helyettesítés. Később kiderült, hogy a mirelit gyümölcsöt már nem tartják egyik általam ismert beszerzési helyen sem, így kissé barbár, viszont mindenki számára elérhető megoldásként jött a feketeribizlilé. Pfanner, 25% gyümölcstartalom, de legalább 0% mesterséges összetevő.

Az utolsó kóstolásnál én még megszavaztam a bizalmat némi kakukkfűnek, szerintem jó döntés volt, én legalábbis nagyon meg vagyok elégedve a végeredménnyel.

2 X 500 ml

80 dkg cékla (tisztítva mérve)

1 nagy fej vöröshagyma (~ 10-12 dkg)

4 dl feketeribizli lé (25%)

3 ek olívaolaj

1 dl fehérborecet

1 tk szárított kakukkfű

1 kk só

A céklát nagyon apró kockákra vágom, vagy késes robotgéppel felszecskázom.

A vöröshagymát nagyon apró kockákra vágom.

Az olívaolajon üvegesre párolom a hagymát, majd hozzáadom a céklát, és addig sütöm, amíg a cékla levet ereszt. Felöntöm a feketeribizlilével, az ecettel, és hozzáadom a sóval mozsárban porrá őrölt kakukkfüvet. Magas falú, vastag aljú 24 cm teflon serpenyőt használok hozzá, így a legnagyobb lángon főzve fél óra alatt elkészül, és még kevergetni sem kell, csak az utolsó 5-10 percben.

A legnagyobb lángon főzöm addig, amíg szinte az összes lé el nem párolog alóla. Az elején csak rázogatom, amikor már alig van alatta lé, kevergetem is.

A kész “lekvárt” üvegekbe töltöm, és a hűtőben tárolom.

hűtőben 1-2 hétig biztosan eláll.

Címkék: , ,