A receptet Olzkánál találtam, a nevezéktan számára sem volt egyértelmű, így ő a babéros ujjmelengető elnevezés mellett döntött, nekem pedig ez tökéletesen megfelel, hiszen remekül körülírja a lényeget.
Ez voltaképpen egy tojáspuding, csak nem tejjel, tejszínnel készül, hanem narancslével vagy borral. Én a biztonság kedvéért mindkét változatban kipróbáltam, és mindenhogy finom.
Az aktív munka vele van vagy öt perc, aztán már csak ki kell várni, hogy készre gőzölődjön a sütőben.
Másik nagy előnye, hogy végre én is készíthettem ilyen kis csini üveges finomságokat, amikkel a külhoni gasztroblogokon már régóta szemezek. Direkt ezért tartottam meg néhány bébiételes üveget a korai időkből, amikor még Pontyba mindenféle formában próbáltunk babáknak való ételt tömködni (megjegyzem sikertelenül. Igazából az összeset én ettem meg, és, hááát, nem volt túl finom. Szóval maximálisan megértem a kölköt…)
Ez most a narancsos változat, de leírom a borral készültet is, mert azt mindenképpen kár lenne kihagyni.
A narancsok levét vagy a bort a mézzel és a tojásokkal alaposan kikeverjük, hogy teljesen egynemű legyen.
Kis üvegekbe, vagy tűzálló formákba egy-egy babérlevelet teszünk, ezekre merjük a tojásos keveréket.
Egy tűzálló, magasabb peremű edénybe állítjuk az üvegeket, majd forró vizet öntünk köréjük, úgy, hogy az a tojásos masszát teljesen körülvegye, ellepje.
160°C fok, 40 perc.
Lágyan remegő, krémes puding lesz a végeredmény.
Megjegyzés: Ha borral szeretnénk készíteni, de alkohol nélkül, akkor dupla mennyiségű borból álljunk neki, azt forraljuk be a felére, így az alkohol elillan, és az íze is koncentráltabb lesz.
Megint ketten maradtunk minimanóval, így ma csupa olyasmit ehettünk, amit a ház rangidős ura csak viszonylag mérsékelt lelkesedéssel fogadna. Ebédre volt cékla, vacsira meg sütőtök. Ehhez persze az is kellett, hogy a fagyok miatt megsemmisült sütőtök tartalékaink helyére megérkezzen az utánpótlás. De ez megtörtént, katasztrófa elhárítva, ismét jönnek majd a sütőtökös receptek.
Eredetileg vaníliával terveztem ízesíteni, de észrevétlenül kifogytak a készleteim, így fahéj került bele, és egy kevés szerecsendió. Ezt később nem bántuk meg.
Nem egy formabontó ízvilág, de nagyon kellemes, aprónép például két tányérral is bevágott belőle.
A recept pedig ismét pofátlanul egyszerű.
A sütőtök héját levágom, kimagozom, húsát nagyjából felkockázom.
Megy hozzá a fahéj, kevés reszelt szerecsendió, csipet só, majd a vízzel felöntve fedő alatt puhára főzöm.
A tűzről lehúzva hozzáadom a krémsajtot, juharszirupot (én kb 4 evőkanálnyit használtam), narancs levét, majd pürésítem, botmixerrel, de nekem most nekem az is elég volt hozzá, hogy egy habverővel erőteljesen átkavartam a levest.
És kész.
Némi hidegen sajtolt dióolaj a tetejére csepegtetve kifejezetten jól áll neki. De ez el is hagyható.