Igazán nem ezt akartam ma főzni, de délben kaptam egy könyörgő telefont életem párjától, hogy jajveszékelnek a macskák a fejében és háborog a gyomra a tegnapi búcsúztató buli után. Nem kezdtem el olyan elmésségekkel traktálni, hogy aki éjjel legény, az nappal is legyen az, meg minek iszik, aki nem bírja. Ezt majd akkor, ha hazajött.
Viszont a húst már kivettem a mélyhűtőből, szóval ezért szűzpecsenyéből főztem levest. Ez nem kötelező elem, sőt. Hagyományosan én is disznó vagy borjú combból főzök ilyen leveseket, ez csak a magyarázat, hogy nem megőrültem, hanem a helyzet volt speciális.
Mivel a influenza járvány miatt kisdeddel be vagyunk szorulva a házba, a közös bevásárlásoknak egy időre vége. Férj meg túlságosan el van foglalva, például holmi búcsúztató bulikkal ahhoz, hogy egyedül mehessek beszerző körútra, így abból főzök, ami itthon akad. A múlt heti sütőtökös sorozat után most a birsalma készleteinket élem fel. Meg a céklát is hozzá.
Ez a leves amúgy a fejben való megfőzés után kétesélyesnek indult, vagyis lehetett volna vagy nagyon rossz, vagy nagyon jó is. Szerencsére (Férj szerencséjére) ez utóbbi lett.
Nagyon finom, pikáns (utálom ezt a szót, de nem tudok rá jobbat, tényleg pikáns), kellemesen savanykás, beteg gyomorba való. Nem mintha megérdemelné.
A húst megtisztítom, lehártyázom, centis kockákra vágom. A vöröshagymát apró kockákra vágom. A birsalmát, céklát fél centisre kockázom.
Az olajon üvegesre pirítom a hagymát, majd hozzáadom a húst és 1-2 percig sütöm, amíg kis színt nem kap. Kihalászom az edényből, tálba szedem, alufóliával lefedem, majd a visszamaradt olajhoz hozzáadom a céklát és a birset, átpirítom az egészet, majd felöntöm 1 liternyi vízzel. Sózom, hozzáadom a fűszereket, babért, reszelt citromhéjat, egész szegfűborsot, a lereszelt gyömbér kinyomkodott levét. Ha nem nagyon szálkás a gyömbér, mehet bele simán csak reszelve is.
A krumplit finomra reszelem és ez is megy a levesbe. Ez majd teljesen szétfő, és ez fogja sűríteni.
Fedő alatt addig főzöm, amíg a birs és a cékla megpuhul. Nagyon sűrű leves, időnként meg kell kavarni, nehogy leégjen. Viszont hamar megfő.
Itt ki lehet venni egy adaggal a babának, a tejföl előtt. 7 hónapos kor után már adható, az enyém imádta. Ha azonban a picinek is adunk belőle, érdemes a gyömbér kicsavart levével csak ezek után ízesíteni az ételt. De az enyém már elég nagy ehhez és imádja a csípőset, szóval én azt az elején beletettem.
Végül a citrom levével, mézzel ízesítem, kevés levessel hőkiegyenlítek 3 dl tejölt és ezt is a leveshez adom, a félretett hússal együtt. A hőkiegyenlítést én most elblicceltem, ki is csapódott egy kicsit a tejföl, de ez szerencsére csak a leves esztétikai értékét csökkentette. Felforralom és ezzel kész is.
Nagyon sok tejföllel, savlekötővel és aszpirinnel tálalom.