Lekvár sütőtökből és birsből, mézzel

Elvileg ez az utolsó sütőtökös recept a héten, mert elfogyott a sütőtök.

Csak viccelek persze. Nem azzal, hogy elfogyott, az a része igaz, de holnap hozok megint.

Részben ezért is született ma ez a lekvár Beatbull juharszirupos sütőtök lekvárja/szorbetje helyett, mert összesen 20 dkg sütőtök maradt. Volt viszont birs, ami valamiért gyorsan romlik mostanában, a hűtés ellenére is, így felhasználásra került, csak hogy megmentsem az enyészettől.

A lekvár, nos, az eszméletlenül finom. Ez most elég szerénytelenül hangzik, nyilván az is. Viszont amikor először megkóstoltam, én ugrálni és tapsikolni kezdtem a konyhában örömömben. ( ezzel a kisdednek is vidám perceket szerezve)

• 500 ml
• 20 dkg sütőtök tisztítva mérve (kemény, édes húsú úritök),
• 20 dkg birsalma (tisztítva mérve)
• 15 dkg virágméz,
• 0,5 dl birsalma pálinka
• 1 citrom leve és reszelt héja

A tököt és a birset felkockáztam, viszonylag kicsire, majd egy (lehetőleg) vastag aljú, öntvény, teflon edényben feltettem főni a pálinkával, citrom levével, a reszelt héjával, mézzel és annyi vízzel együtt, ami épp ellepi a “gyümölcsöket”.

Erős lángon főztem, nem több, mint fél óráig. Ez idő alatt a “gyümölcsök” megpuhultak, a folyadék fele elfőtt. Kevergetni nem kellett, én még csak nem is rázogattam.

Ha már minden puha, elég habverővel is átkeverni, pépesíteni az egészet, így maradnak benn kissé nagyobb, “rusztikus” darabok is. De lehet botmixerrel is pürésíteni.

Tiszta befőttes üvegbe töltöttem. Ha kihűlt, hűtőben tárolom.

Egy szárazdunszt után pedig hosszan eltartható és kiváló gasztroajándék ChefViki 30. jubileumi VKF! kiírására.

Címkék: birsalma, méz, sütőtök, üveges

Gesztenyés gnocchi sütőtökkrémmel

Ígérem, a héten már nem lesz több sütőtökös recept.

Csak ma még egy. (sütőtök sárgán vigyorgó szmájli)

Mindegy, ez van. Ma ez volt az ebédünk Ponttyal. A ház ura (nem, nem Ponty) meg majd ezt fogja vacsorázni is. Mert finom.

A gnocchi Rossamelától származik, a recepten csak azért változtattam, hogy egy 10 hónapos is ehessen belőle, azaz el kellett hagynom a tojást. Tettem bele helyette krumplit, mit mondjak, így is finom.

A tésztához való sütőtökös szósz ötlete pedig Huppancs konyhájából származik. Itt is van egy kis csalás, a szósz jelentős része csak Ponty adagjának elkülönítése után lett “felnőttesítve”, azaz a vaj, sonka csak ezután került bele. Ezt a macerát meg lehet úszni, ha nem kell otthon etetni egy csecsemőkorú sütőtökmániást.

A sonka csak az én telhetetlenségem miatt került bele, de Ponty adagját is megkóstoltam, finom ez anélkül is, szóval a sonka nélkül ez kiváló húsmentes fogás lehet.

• 2 szűken számított adag
• 25 dkg natúr gesztenyepüré (mirelit vagy sült/főtt gesztenye áttörve),
• 12,5 dkg héjában főtt krumpli meghámozva (nálam pont ennyi volt egy közepes méretű darab súlya),
• 5 dkg finomliszt,
• 1 kk só
• 15 dkg sütőtök,
• 5 levél zsálya,
• 3 dkg lilahagyma,
• 1 ek olívaolaj,
• 2+2 dkg vaj,
• 4 szelet prosciutto crudo

A krumplit megfőzöm, ha puha, leöntöm róla a vizet és egy száraz edényben hűtöm ki. Meghámozom, majd villával vagy krumplinyomóval áttöröm, ne maradjon darabos.

Hozzáadom a gesztenyemasszát, a lisztet, sót, villával összedolgozom, majd félreteszem kicsit pihenni. Nekem ehhez 5 dkg liszt kellett, de ettől ez lehet több és kevesebb is, ezért a lisztet csak apránként adagoljuk hozzá. A tésztának egyébként puhának , de jól összeállónak, jól gyúrhatónak kell lennie.

20 perc pihentetés után lisztezett gyúródeszkán jó ujjnyi hurkákat sodrok belőle, ezeket 2 cm darabokra vágom. Itt megpróbálkoztam a villa hátán hengergetős-recézős mutatvánnyal, de az engem oly mértékben lelassított, hogy rövid idő után feladtam. Viszont ha a nudli kinézettel megelégszünk, akkor szerintem ez a rész is gyorsan megy.

A sütőtököt megtisztítom, fél centis  kockákra vágom. A lilahagymát apróra kockázom, a zsálya levelét vékony csíkokra vágom. Az olívaolajon a hagymát a sütőtökkel és zsályával együtt átpirítom, a tök kapjon egy kis színt, de ne égjen meg. Felöntöm 2 dl vízzel és puhára főzöm. Ha ez kész, botmixerrel pürésítem, majd (miután a bébiételt kivettem belőle), hozzádobok egy darabka vajat.

A sonkát felcsíkozom és a maradék vajon ropogósra sütöm.

A gnocchikat sós, forró vízben kifőzöm (akkor jó, ha felúszik a víz tetejére), kihalászom, a vajas sonkával összeforgatom.

Tányérra szedem, majd sütőtökös krémet szedek a tetejére.

Nekem erről a sajt nem hiányzott, de lehet rá reszelni egy kis pecorinot is, annak, aki szeret i(pl Férj).

Egyébként desszertnek is remekül el tudnám képzelni ezt a gnocchit a sütőtökös birslekvárral jól megpúpozva, esetleg egy kis pirított, darált dióval megszórva. De majd legközelebb.

Címkék: gesztenye, krumpli, sonka, sütőtök, tészta