Babakeksz, tej és tojás nélkül, fruktózzal, almával

Ismét egy kényszer szülte recept. (bár ezúttal igen hasznos)

A történet lényege, hogy a folyamatosan fogzó Ponty Úr szűnni nem akaró rágcsálási kényszerét babakeksszel  szerettem volna orvosolni. Ezen elhatározásomon felbuzdulva nekiindultunk kisdeddel vásárolni, majd kissé meghökkenve tapasztaltam, hogy egyáltalán nem árulnak Nyíregyházán olyan babakekszet, amit én egy 9 hónapos csöppségnek nyugodt szívvel odaadnék.

Az a legkevesebb, hogy mindegyik répacukorral készül. Ez még nem bűn, bár nem szerencsés. De olyat, amiben nincsen legalább tej vagy tojás, nem is találtam. Én esküszöm, nem értem miért olyan nehéz kekszet sütni ezek nélkül, ha nekem sikerült, talán a bébiételeket gyártó cégeknek is menne.

Igaz, már korábban megdöbbentem egyszer, amikor futottam egy kört a bébikonzerv részlegen, Pontynak a hétvégi kirándulásra üveges bébitápot keresve és nem hittem a szememnek az összetételeket olvasgatva. Egyes üveges borzadályok gyakorlatilag borítanak mindenféle gyerekorvosok által jóváhagyott hozzátáplálási útmutatást. Mások meg ehetetlenül rosszak, de ez csak utólag derült ki. Nem csoda, ha a rendkívül kifinomult ízlésű poronty egy falatot sem evett belőlük.

De a keksz témára visszatérve, Debrecenben végül találtam olyat (nem csak kekszből), ami minden szempontból megfelelő, meg is vettük, bár az ára vetekedett az aranyéval. Aztán az elfogyott, mert botor módon csak egy csomaggal vettem, az utánpótlásról meg nem gondoskodtam.

Hát hogy az a gyermek milyen bánatos szemekkel tudta fixírozni reggel az üres kekszes dobozt, arra én nem is találom a szavakat. Ezt enyhe nógatásnak éreztem, hogy kerítsek neki kekszet, akár a föld alól is. Jobb ötletem nem lévén arra az estre, ha nem autókázunk 50 kilométert a kekszért, megsütöttem.

A tojás és tej helyett almát használtam "kötőanyagnak", jelentem, bevált és még finom is. Vaj helyett meg olajat, ez is remekül működik kekszben. Az ízesítése kakukkfű, Ponty miatt, mert ő az almát azzal szereti, de hagyományos ízlésű kisbabáknak mehet bele a vanília.

A liszt nem egyértelmű, mert az általam leginkább használt táblázat szerint teljes kiőrlésű búzalisztet csak 1 éves kor után ajánlott adni, de a védőnő és a gyerekorvosunk szerint meg korábban is lehet. Persze biot. Mivel a legtöbb babakeksz, az általam favorizált, leginkább megbízható márkákból is teljes kiőrlésű lisztből készült, így én fele-fele arányban használtam teljes kiőrlésű bio búzalisztet átszitálva ( hogy a korpa nagyobbik részét eltávolítsam belőle) és bio simalisztet. Bár legközelebb valószínűleg majd győz a félelem, és maradok a bio réteslisztnél. Egy éves kor után pedig bátran készíthető csak teljes kiőrlésű liszt felhasználásával is.

Répacukor helyett fruktózt használtam, ez sokkal kedvezőbben befolyásolja a szénhidrát anyagcserét, és ha már megtehetem, mert én sütöm a kekszet, akkor miért is ne. Egyébként ez a legtöbb drogériában, patikában kapható. De ha ez nincs otthon és nem kívánunk szaladgálni utána, természetesen az egy év feletti gyerekeknek mézzel is készülhet a keksz.

Kisded egyébként lelkesen tömte bele a pofikájába, még lelkesebben, mint a boltit (bár szerintem csak be akart nálam vágódni. Még nem tudja, hogy ez már felesleges...), de azért el kell mondanom azt is, hogy ez csak babakeksz, vagyis senki ne számítson egy Albert kekszhez hasonló állagra a sütés után. Ez belül puha, kívül szilárdul csak meg, és nem ropogós, hanem olyan nyammogni való apróságeledel.

Az ára meg -bár a gyereknek semmi nem drága, de tényleg- töredéke így a boltinak.

És hát nem lett szép, mert siettem, és arra gondoltam, hogy Ponty még úgysem értékeli az állatos kekszeket, így csak egyszerűen golyókat gyúrtam és azokat ellapítottam. De a massza jól formázható, szóval majd ha a gyerek nagyobb lesz.

További előny (bár ez szerencsére nálunk nem szempont), tej és tojásallergia esetén is adható.

• 2 tepsihez
• 20 dkg bio rétesliszt ( vagy 10 dkg bio teljes kiőrlésű búzaliszt átszitálva+10 dkg bio simaliszt)
• 60 gr extra szűz olívaolaj (helyettesíthető napraforgó- vagy kukoricacsíra olajjal is),
• 30 gr fruktóz (vagy méz, esetleg nádcukor),
• 50 gr finomra reszelt, hámozott alma (de lehet villával áttört banán, reszelt körte, őszibarack is),
• fűszer (jelen estben 3 ág kakukkfű levélkéi letépkedve, mozsárban összezúzva, ami helyettesíthető a baba kedvenc fűszerével),
• 1 mk borkő sütőpor (opcionális)

A hozzávalókat összegyúrom, félreteszem a masszát 20 percre pihenni.

Ki is lehet nyújtani, formákat szaggatni belőle, de én csak mogyorónyi golyókat formáztam belőle, a két tenyerem között ellapítottam és sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam.

180°C fokon 8 perc alatt megsült gázsütőben, de a sütési idő a kekszek nagyságától, vastagságától is függ.

Miután kihűlt, jól záródó dobozba került. Néhány napig biztosan jó, de gyanítom, tovább is eláll.

8 hónapos kor után adható fruktózzal, egy éves kor után mézzel. (amennyiben nem bio lisztet használunk, ne legyen benne teljes kiőrlésű egyáltalán 1 éves kor alatt!)

Ennek a keksznek a tésztája egyébként sütőpor nélkül kicsit tömör, olyan nyammogni való, ezért nem is szerencsés belőle vastagabb darabokat gyártani. De lehet borkő sütőport is adni a tésztához, akkor az állaga kicsit levegősebb lesz, jobban hasonlít majd a babakekszekhez. Ez bioboltban, drogériákban kapható, foszfátmentes sütőporként kell keresni.

Az alma pedig helyettesíthető banánnal vagy körtével is, mindkettővel készítettem már és remekül vizsgáztak.

Nagyon fontos azonban, hogy margarint ne adjunk a kicsiknek, ne használjuk az ételeikhez, ne helyettesítsük vele az olajat (és ha lehet, mi se fogyasszuk!). Egyértelműen káros, nemcsak a benne lévő adalékok miatt, hanem maga az alapjául szolgáló, iparilag előállított, vegyszerekkel kezelt zsiradék is ártalmas benne! Bátran rá lehet keresni a Googleban  a transz-zsírsavakra. Használjunk helyette növényi olajat, jó eredmény érhető el ezzel is, és ez tényleg egészséges.