Majdnem crema catalana karamellizált zsidócseresznyével

Bizonyos körülmények között remek fogyasztó válik belőlem. Így történ ez ma is, amikor elindultam a kutyáknak és macskáknak némi eleséget beszerezni. (igen, szegények el vannak hanyagolva… Mostanában már nem főzök neki annyit, mint régen. Ők bizony gyakran csak konzervet esznek.)

ALDIba mentem, megint reklám, de hátha van más is rajtam kívül, aki annyira bolond innovatív és kísérletező kedvű, hogy mindenféle növényt hazahurcol még akkor is, ha azt sem tudja mi az és mire való. Én bizony vettem zsidócseresznyét, leánykori nevén physalist (csak mert az ALDIban is ez van kiírva), mert tetszeni mindig tetszett, bár el nem tudtam képzelni róla, hogy ehető egyáltalán.

Hazahoztam. Kisded rövid, tíz perces délutáni szunyókán, mi meg rohantunk a számítógép elé. Férj azonnal kiszúrta, hogy ez mérgező. Nehéz volt meggyőzni, hogy a gyümölcs részlegen csak nem a mérgező változatot árulják. Igazából nem is sikerült, így a nyers felhasználása szóba sem jöhetett. (az, aki szintén ilyen aggodalmas típus, nézze meg Gabah részletes leírását a gyümölcsről!)

Miután ezen a körön túlestünk, jött a következő kérdés: mi legyen belőle? Gabah receptje szerint a vaníliás krém illik hozzá. Nem is keresgéltem tovább. Mivel a crema catalana amúgy is  tervbe volt véve, ezért azt készítettem, mintegy biztos pontként, ha esetleg a gyümölcs mégsem lenne finom. (nyersen kicsit keserű volt) Mivel nekem nincs karamellizáló pisztolyom, ezért a tetejére karamellizált  zsidócseresznyéből készült egy ragu ( az ennél sokkal látványosabb konyhai pirotechnikai barkácsmunkát megelőzendő). Ismét két legyet egy csapásra.

Na, ez finom lett! A zsidócseresznye nagyon finom! Karamellizálva meg főleg!

A crema catalana is nagyon finom, de hát ez meg nem újdonság…

4 adag

2 dl zsíros tej, 2 dl tejszín, 5 tojás sárgája, 1 púpos tk étkezési keményítő, 1 narancs reszelt héja, 1 fél rúd fahéj, 1 ek házi vaníliás cukor (~ 1 tasak Bourbon vaníliás cukor), 4 ek cukor

200 gr zsidócseresznye, 60 gr cukor, 2 narancs leve

A gyümölcsöket kiszedegetjük a héjból, mossuk, felezzük.

A 60 gr cukorból karamellt készítünk és rádobjuk a felezett gyümölcsöket. Kicsit rázogatva sütjük, majd felöntjük a narancs levével. Innentől addig főzzük, amíg a karamell feloldódik és a leve elforr.

A tojások sárgájából a tejjel, tejszínnel, keményítővel, fahéjjal, vaníliával, narancshéjjal kis láng fölött, habverővel állandóan verve-kevergetve sűrű krémet főzünk. Óvatosan, nem rántotta! Ha már nem ég alatta a láng, akkor is kell még kevergetni, mert még utána is fő! Ha kész, megy hozzá a cukor, a fahéjat meg ki lehet halászni és eldobni.

Szétosztjuk tálkákba, megy a hűtőbe és tálalás előtt kerül a tetejére a cseresznyés-karamellás ragu.

Megjegyzés:  A hagyományos crema catalana receptje

500 ml tej, 4 tojás sárgája, 1 púpos ek (20 gr) kukoricakeményítő, 1 rúd fahéj, 1 kisebb citrom vagy narancs reszelt héja, 4 ek cukor (ízlés szerint)

4 ek cukor a tetejére

A krémet hasonlóképpen készítjük el, mint fent. Tűzálló tálkákba öntjük, hűtőbe tesszük. Tálalásnál a krémnek hidegnek, a karamellnek a tetején forrónak kell lennie.

Közvetlenül tálalás előtt 1-1 ek cukorral egyenletesen megszórjuk a krémek tetejét, majd cukrász fáklyával karamellizáljuk azt.

Fáklya nélkül nehéz. Próbáltam gázgrill alatt, elég siralmas lett az eredmény: a krém is megégett, az egész felforrósodott és lehetetlen volt utána elmosogatni.

Címkék: édes, karamell, pohárkrém, zsidócseresznye

Hideg citromos szűzpecsenye meleg lencsesalátával

Miután a piknik elnapolódott, felváltva gardíroztuk a fiatalurat. Aki éppen nem volt szolgálatban, az a szabaddá váló idejét fakultatív programra használhatta. Én főztem. (meg el kellett mennem bevásárolni. Lásd következő poszt)

Csodálatos módon ki tudja simítani az idegrendszerem a konyhai munka, még akkor is, ha egyszülött fiam olyan hangokat hallat, mint amikor egy delfint nyúznak, miközben egyetlen fogát hites uram arcába mélyeszti… Nem vagyunk szívtelenek, sajnáljuk mi nagyon a picurit, de mostanra ő már alszik, én meg itt ülök álmatlanul a gép előtt tompa, zümmögő, szűnni nem akaró fejfájással.

Tehát kirándulás ugrott, lett helyette hideg-meleg vacsora.

A húst el lehet egy nappal korábban is készíteni, bár én pont azért szeretem így sütni, mert ez nem igényel előzetes tervezést. Azért is szeretem még így készíteni, mert  bőségesen használhatok hozzá friss fűszereket, de azok a sütés során mégsem égnek meg és nem is lesz annyira elnyomva a hús íze, mint egy száraz pác esetén.

A saláta meg meleg, mert azokat szeretem a legjobban és a hús pácleve is remekül elfér így benne. Csak hogy semmi ne vesszen kárba.

2 adag

1 kisebb szűzpecsenye (30 dkg) lehártyázva, zsírtól, inaktól letisztítva

1 citrom leve és reszelt héja, 4-5 nagyobb ág oregánó, olívaolaj, só, bors, 2 gerezd fokhagyma

25 dkg lencse, 1 kis lilahagyma (4 dkg)

A páchoz a citrom héját lereszelem, a levét kifacsarom. Megy hozzá a finomra metélt oregánó levél is, továbbá a kés pengéjével meglapított fokhagymagerezdek és 2-3 evőkanálnyi olívaolaj.

A húst sóval és borssal, meg egy evőkanálnyi olívaolajjal bedörzsölöm. Serpenyőben nagy lángon minden oldalára kérget sütök, majd a lehető legkisebb lángon sütöm tovább. Egy ekkora hús nekem kb 20 perc alatt sült át. Időnként fordítottam rajta egyet és ellenőriztem az állagát. Ha kiszáradt gumicukorhoz hasonló, kissé keményebb, de még picit rugalmas, akkor jó. Ha hústűt/villát szúrunk bele, színtelen lének kell előbugyognia (piros, rózsaszínes esetén még sütni kell).

Ha megsült a hús, még forrón a páclébe teszem, megforgatom benne, amíg mindenhol egyenletesen bevonja a lé. Hűlés közben is még locsolgatom időnként, néha megforgatom.Ha előző nap készül, a páclével együtt mehet a hűtőbe.

A lencsét puhára főzöm, leszűröm és még forrón meglocsolom a hús alatt maradt fűszeres lével. Hozzákeverem a félfőre, majd hajszálvékony szeletekre vágott lilahagymát is. A hideg sült mellé tálalom.

Férj szerint olyan volt, mintha Olaszországban ült volna a kedvenc vendéglőjében…

Címkék: köret, lencse, sertés, szilveszter

Mozzarellás, paradicsomos tésztasaláta

Ma mentünk volna kirándulni… Férj ugyanis megkezdte rendes nyári szabadságát, teljes egy hétig itthon lesz és közben csak egyszer ügyel.

Egészen délig ez volt a terv, szóval gyorsan összeeszkábáltam megint egy tésztasalátát negyedóra alatt. Gyorsan kész, jól szállítható, hidegen is finom. Ideális egy piknikre. Azaz csak lett volna…

Ponty Úr ugyanis ma elkezdte kinöveszteni a második fogát (azért ezt sem kapkodja el). Szegénykém ilyenkor nem sír, csak hiperaktívvá válik. Gyakorlatilag egy percre sem áll meg a keze-lába, folyamatosan delfineket megszégyenítő hangokat hallat és hatalmasra tágult pupillákkal, szemrehányóan mered ránk, ha megpróbáljuk letenni, akár egy percre is.

Így hát nem tettük le. Ölben tombolt egész nap. Valamiféle fura ideológia mentén haladva így elhalasztottuk a kirándulást. (ez hiba volt, holnap korrigáljuk. Ugyanis ha eltereljük a figyelmét mindenféle romos várakkal meg fákkal, akkor kevésbé éli meg a fájdalmát)

Nem baj, holnap is lesz nap. Meg talán akkorra már Ponty Úrnak is két foga lesz…

4 adag

500 gr penne (vagy más rövid csövű olasz tészta), 500 gr lucullus paradicsom, 300 gr mozzarella, 30 gr kapribogyó, 30 gr fenyőmag, 1 pici fej lilahagyma (40 gr), 2 gerezd fokhagyma, 3-4 nagyobbacska ág oregánó, olívaolaj, fehérborecet

Rém egyszerű. A tésztát meg kell főzni. Picit rövidebb ideig, mint a zacskón szerepel, mert a saláta levét még úgyis magába szívja és puhulni fog.

Amíg a tészta fő, elkészítem az öntetet. A hagymát félfőre, majd hajszálvékony szeletekre vágom, a fokhagymát a kés pengéjével meglapítom, az oregánó leveleit lecsipkedem és vékonyra metélem. Ezeket egy mélyebb tálba teszem, meglocsolom olívaolajjal és erre szedem a még forró tésztát. Így a hőtől kicsit megpárolódik a hagyma, fokhagyma és nem lesz olyan erős az íze.

A paradicsomot most meghámoztam, de csak azért, mert annyira érett volt, hogy mindenféle előzetes macera, forrázás nélkül szinte egyben le tudtam húzni a héját. A magját nagyjából kiszedegettem, majd a húsát centis-fél centis kockákra vágtam. Ment a tésztához ez is.

A kapribogyót leöblítettem, lecsepegtettem, durvára daraboltam (mert nagyobb szemű volt). A fenyőmagot száraz serpenyőben megpirítottam. A mozzarellát fél centis kockákra vágtam. Ezeket is a tésztához kevertem.

Került még rá bőven olívaolaj és egy kevés  fehérborecet is.

Mivel Férj szerint ez kivételesen jól sikerült, ezért gyorsan le is írtam.

Elkészítés: 20 perc

Költségek: tészta:350 Ft, sajt: 450 Ft, paradicsom: 60 Ft, fenyőmag: 250 Ft, hagyma, fokhagyma, oregánó~ 100 Ft, olívaolaj, ecet~ 200 Ft

összesen 1410 Ft

Címkék: fenyőmag, mozzarella, paradicsom, saláta, tészta