“Sima” gazpacho és a konyhai hulladékok újrahasznosítása

Sima gazpacho, vagyis semmi különös, a legelterjedtebb, legközismertebb receptekhez hasonlóan készítem én is. Már ha készítem egyáltalán… Ugyanis az történt, hogy a nagy recept dömpingben rám szakadt tengernyi fehér, zöld, sárga gazpacho receptek kipróbálgatása közben ez a változat valahogyan elsikkadt. Pedig ez az egyik legfinomabb. Még mindig.

Most is csak azért készült, szégyen vagy sem, mert a finom, nagyon finom, anyuéknál termett, rendkívül lédús paradicsom meghámozása-kimagozása során keletkező hulladékot sajnáltam kihajítani. Így kapóra jött a Beatbull átszerkesztett paradicsoma és áttetsző paradicsomlevese során használt gondolatmenet, a “hulladékot” szűrőbe tettem, és hagytam lecsepegni. Ameddig volt hozzá türelmem. Aztán nekiestem egy kanállal, átnyomtam a maradékot, és egészen indulatos lehettem, mert puskapor száraz végtermék maradt csak fenn a szitán. Nem használtam finom szűrőt/textilpelust stb., így a lé nem lett áttetsző, csak zavaros rózsaszín. Az így kapott levet hozzáadtam a többi paradicsomhoz, és víz helyett ezzel hígítottam a gazpachot. Az íze így sokkal intenzívebb lett, mintha csak vizet adtam volna hozzá. És ráadásul még büszke is lehettem magamra, hogy milyen takarékos vagyok…

De nem bánom, jó ez vízzel is.

4 adag

1 kg paradicsom+ 0,5 liter áttetsző/rózsaszín lé és/vagy víz, 30 dkg uborka, 1 hegyes, erős zöldpaprika, 2 szelet szikkadt kenyér (7-8 dkg), 0,5 dl olívaolaj, 3-4 szál  zellerzöld, sherryecet, só, bors ízlés szerint

Mindent beleteszek a turmixgépbe, simára mixelem, és hűtőbe teszem néhány órára, de inkább 1 napra kellene, csak addigra mindig elfogy…

Elkészítési idő: (vízzel) 10 perc+ a pihentetés

Költségek: paradicsom: 150 Ft (ha ennél drágább, az szupermarketes. Abból neki se kezdjünk…Tessék lemenni a sarki zöldségeshez!), Uborka: 70 Ft, paprika: 15 Ft, olívaolaj: 100 Ft, kenyér: 20 Ft, sherryecet: 100 Ft, zellerzöld: 30 Ft ?

összesen 485 Ft

Címkék: fél óra, paprika, paradicsom, uborka

Csicseriborsó saláta sült kecske- és juhsajttal,

Ismét egy kevés munkával hatalmas ovációt kiváltó fogás következik.

Bár a sütéshez a diós kecskesajt még a debreceni borfesztiválon beszerezett készletből származik (Békési kecskesajt néven fut, és a Diós tanyáról származik), kipróbáltam a sokkal könnyebben beszerezhető Merino juhsajttal is, és az sem vallott szégyent.

A paradicsom hámozás-magozástól is el lehet tekinteni, de az én hűtőm egy túlsúlyos dinnye következtében balesetet szenvedett, így a szakszerű tárolás kivitelezésének hiányában némi formai és minőségi hiba lett felfedezhető az egyébként nagyon finom  paradicsomokon. De így tényleg finomabb lett. A “hulladékot” pedig újrahasznosítottam a gazpachonál, recept nemsokára következik.

Ha előre gondolkodunk, mondjuk nem úgy mint én, akkor előző este be lehet áztatni a csicseriborsót, így a főzési idő lerövidül.

• 4-6 főre
• 50 dkg csicseriborsó,
• 1 kg paradicsom,
• 1 pici fej édes vöröshagyma (4 dkg),
• 2 gerezd fokhagyma,
• 1-2 citrom leve (0,5 dl),
• 0,5 dl olívaolaj,
• 1 babérlevél,
• 1 ek római kömény,
• 1 kis csokor friss kakukkfű,
• csili ízlés szerint
• fejenként 20 dkg kemény, sütésre alkalmas juh- vagy kecskesajt, olívaolaj

A csicseriborsót a babérlevéllel bő vízben puhára főzöm. Miután leszűrtem, még forrón a saláta öntetére öntöm, összeforgatom vele.

Az öntethez turmixgépben pürésítettem a kakukkfüvet az  olajjal, csilivel, citromlével, sóval. Hozzáadtam a hajszálvékony (tényleg!) karikákra vágott hagymát, a kés pengéjével meglapított, de egészben hagyott fokhagymát és a száraz serpenyőben megpirított, mozsárban porrá őrölt köményt is. A kömény pirítását nem ér elbliccelni, enélkül szörnyű íze van, pirítás után viszont nagyon finom. Jól összekevertem, erre szedtem a még forró csicseriborsót, így a hagyma kicsit megpárolódott és a borsó jobban magába szívta az öntetet.

Végül hozzákevertem a meghámozott, kimagozott, felkockázott paradicsomot, összeforgattam, és a hűtőbe száműztem tálalásig.

A sajtokból kb 5 dekás szeleteket vágtam, ez fél centi vastagok lettek, és nagyon forró serpenyőben annyi olívaolajban sütöttem ki, amennyi mindenhol egyenletesen beborította az edény alját kb 2 mm vastagon. Mindkét oldalán sütöttem 3-4 percig, hogy szép színt kapjon, de még ne folyjon szét. Széles spatulával fordítottam meg, majd szedtem ki, így nem esett szét a forró sajt. Én csak lecsepegtettem róla a felesleges olajat, de lehet konyhai papírtörlőre, vagy szikkadt/száraz kenyérre is szedni. Ez a rész kissé bravúros, de nem lehetetlen. A juhsajtot kicsit nehezebb volt sütni, de azért egyben maradt az is.

Összességében ez egy kiváló étel! Ha nem lenne ilyen késő, ódákat zengenék róla…

Címkék: csicseriborsó, juhsajt, kecskesajt, paradicsom