Linguine sült paprikával, szalonnával

Ez még mindig a múlt heti Anyu-megőrzés hozadéka. Ez a paprika ugyanis nem úúúgy sült, hanem máshogy.

A kormozós-zacskóbanpárolós-kaparászós paprika sütéstől ugyanis engem kiver a hideg veríték. Nem szívesen szánom rá magam, mondhatni extrém ritkán. Akkor, ha majd  Vesta levesét elkészítem. Majd akkor. De ahhoz előtte komoly lelki trenírozás szükségeltetik.

Pedig imádom a sültpaprikát. Így nagyon megörültem, amikor a TV paprika egyik műsorában (igen. CSAK a TV paprika mehetett, ha már be kellett kapcsolnom a TV-t. Szerintem anyu egy életre megutálta a főzős műsorokat, de lehet, hogy még a TV-t is… Nem vagyok én gonosz alapvetően a felmenőimmel, de úgy gondoltam, hogy akkor most kihasználom a lehetőséget elmém és főzési technikám pallérozására. Valóban sok új dolgot láttam, amit fel tudok/fogok használni a jövőben. Tán még rehabilitáljuk is a TV-t… Nem, dehogy, csak vicceltem! (cinkosan kacsintó, ugyanakkor hamiskásan mosolygó szmájli)).

Szóval volt egy fiatal cseh szakács, akinek a nevét én nem tudom, és egyszerűen meghámozta zöldséghámozóval a kaliforniai paprikát, felcsíkozta, és megsütötte. Pofonegyszerű! Hogy ez nekem eddig miért nem jutott eszembe? A héj eltűnik, a húsa meg édesre sül. Tudom, nem ugyan az az élmény, mint az igazi, de ez sokkal egyszerűbb, tisztább, satöbbi. És nem eleve lehetetlen, hogy én is nekiálljak.

Nem utolsó szempont az sem, hogy így ez a fogás negyedóra alatt elkészül. Mivel mostanában Ponty Úr ismét leszokott az alvásról, helyette (még) ellenállhatatlan(abb)ul aranyos lett, és felfedezte, hogy velünk játszani sokkal izgalmasabb, mint egy plüss békával. Hát ki tudna neki ellenállni? Így nem is nagyon marad ennél több időm főzésre napközben. (csak éjszaka. Tudom, beteg dolog)

Onnan is látszik, hogy esténként meg ráérek, amikor a fiúk már alszanak, hogy megint egy regényt írtam egy pár perces receptről.

Fejenként (hozzávetőleges mennyiségek, én így készítettem, de ízlés szerint módosíthatóak)

1 kaliforniai paprika, 1 pici vöröshagyma (3 dkg), 3-4 dkg füstölt, húsos szalonna (erdélyi), 2 gerezd fokhagyma, 4-5 cm rozmaring ágacska, olívaolaj, só, bors, fél citrom leve

10-12 dkg linguine (vagy tetszőleges tészta)

kemény, reszelhető juhsajt vagy pecorino reszelve, ízlés szerint (sok), vagy friss kecskesajt, elmorzsolva

A paprikát határozott mozdulatokkal, a teljesség igénye nélkül meghámozom egy nagyon éles zöldséghámozóval. Vastag húsú, feszes héjú példányokat válasszunk, azzal könnyebb. Ami héj maradt, azt szeletelésnél majd lefarigcsálom.

A paprika húsát vékonyan felcsíkozom. A hagymát félbe, majd milliméteres karikákra vágom. A fokhagyma gerezdeket egészben hagyom, a kés pengéjével szétlapítom. Szalonnát pici kockákra vágom.

Széles serpenyőt használok, hogy süljön a paprika, ne párolódjon. Kevés olívaolajban pörcösre sütöm a szalonnát, megy hozzá a paprika, hagyma, fokhagyma, rozmaring is (ha nincs friss, akkor a szárítottat csak porrá őrölt formában használjuk!). Mérsékelt lángon addig sütöm, amíg kezd színt kapni a paprika. Sózom, borsozom, citromlevet csepegtetek rá.

Itt ki lehet halászni a rozmaringot és a sült fokhagymát is belőle. Bár én nem szoktam…

Összeforgatom az időközben kifőzött, és a teljesség igénye nélkül lecsepegtetett tésztával. Sajtot reszelek rá. Ennyi.

Elkészítés: 15 perc

Költségek: Itt nem tudok pontos összeget írni, függ a hozzávalók márkájától, a beszerzés helyétől és a felhasznált mennyiségektől is. De nagyjából 250-300 Ft/ adag

Off: Kedves Mókus! Léci állítsad vissza a szöveg beállításait, mert ettől a betűtípustól meg a szöveg elrendeződésétől megőrülök!!!! Nekem nem sikerült. A jó hír meg az, hogy mást sem állítottam el/töröltem ki. De ha nem igyekszel még valamit elrontok a nagy felindultságomban!!! (érzelmileg zsarolósan vigyorgó szmájli)

Címkék: fél óra, paprika, tészta