Grillezett zöld spárga grillezett eperrel, naranccsal, sült kecskesajttal, rukkolakrémmel és szalag kenyérrel

Kicsit össze vagyok zavarodva, nem nagyon tudom, hogyan és mit kellene most  írnom. Az tény, hogy számomra ez a legfinomabb étel, ami valaha spárgából készült. De visszaolvasva már maga az elnevezés is elég kaotikus, pedig fele sem szerepel abból a címben, ami ma a tányéromra került.

Szóval azt gondolom, hogy ez az étel csak nekem ízlik ennyire. Nekem viszont nagyon! Benne van egyszerre minden, amiért rajongok, és ebből a nagy összeeresztésből akár rossz dolgok is kisülhettek volna, de nem így történt. Szerintem. Férj már attól rosszul lett, hogy elmeséltem neki, ma mit ebédeltem. Eleve ez volt az utolsó köteg spárga, amit legálisan hazahozhattam az idén. (szerencsémre, ez is volt a legszebb!)

Tehát leírom, hogy jövőre ismét elkészíthessem ugyanígy, de nem tudom azt állítani, hogy mindenki készítse el otthon, mert biztos siker lesz.

Az egész úgy kezdődött, hogy megint el szerettem volna készíteni azt a salátát, amit Mammanál olvastam. De a rukkola sápadt volt, és satnya, bár finom. És grillezni támadt kedvem, meg lehetőségem, mivel Ponty Úr ismét maratoni alvást tartott a kissé fárasztóra sikeredett hétvége után.  Meg akartam bele narancsot is. Meg kecskesajtot, mert volt itthon nagyon finom. És ha már vacsorára úgyis pizza lesz, akkor süthetnék egy kis szalag kenyeret is mellé. És ha már feje tetejére állítottam mindent, akkor tehetnék rozmaringot az eperhez, mert azt annyira imádom (nem tudom, hogy ezek mennyire illenek össze, de én a rozmaringot a legtöbb gyümölcshöz nagyon szeretem)

Szóval lett belőle ez. És én most úgy érzem, hogy méltóképpen zártam le a spárgaszezont.

(de mint említettem, ezért a receptért én felelősséget nem vállalok, elfogult vagyok, és mint ilyen, nem vagyok józan ítélőképességem birtokában)

1 főre

A salátához

250 gr tisztított, zsenge, vékony szárú zöld spárga, 250 gr nagy szemű eper, 1 narancs, 1/4 ág rozmaring, 6-8 nagy levél menta, 2-3 ek dióolaj, 1 tk nagyon jó minőségű, sűrű balzsamecet, bors

A sült kecskesajthoz

75 gr friss típusú, édeskés kecskesajt, 1/2 narancs leve, 1/4 ág rozmaring, 1 kis gerezd fokhagyma, 8 gerezd dióbél, dióolaj, só, bors

A rukkola krémhez

100 gr rukkola, 1 kis gerezd fokhagyma, 1,5-1,5 ek dió- és olívaolaj, 1 tk balzsamecet, 1 tk citromlé, só, bors

A kenyér szalagokhoz

100 gr rétesliszt, 1 tk cukor, bő csipet só, 1 ek olívaolaj, bő csipet ( kb 30 gr) friss élsztő

 

 

A saláta

A narancsot meghámozom, kifilézem, és egy saláta keverésére alkalmas tálba teszem a gerezdeket. Megy hozzá a nagyon finomra aprított rozmaringlevél, a vékony csíkokra metélt menta, az olaj és a balzsamecet, kevés bors. Leheletnyi só került bele, de tényleg csak nagyon kevés, először ki is hagytam, de utána győzött a megszokás.

A spárgát mindkét oldalán 3-4 perc alatt zsiradék nélkül forró grillserpenyőben megsütöm, majd forrón a narancsos keverékre szedem. Szerintem a spárga íze így, grillezve a legfinomabb, és a pácot is csodálatosan magába szívja, amíg forró.

Miután a spárga megsült, megy a grillrácsra a félbevágott eper is, vágott felével lefelé. Ennek elég 1-2 perc, és csak a vágott felén kell sütni. A gyümölcscukor így fantasztikusan  karamellizálódott, bár a mosogatás utána nem volt egy leányálom!

Az eper megy a spárga mellé, ezután óvatosan összeforgatom, és kész is a saláta. Fél óra pihenés jót tesz neki, de akkor finom, ha még langyos.

 

 

A sajt

A kecskesajtot fél centis kockákra vágom, , ráfacsarom a narancslevet, rászórom a finomra aprított rozmaringot, és meglocsolom az olajjal. Sózom, borsozom. A fokhagymát kés hátával megzúzom, és egy kis tűzálló tálba teszem. Erre kanalazom a sajtot. A tetejére rátördelem a dióbelet, majd 20 perc alatt 200°C fokos sütőben megsütöm.

 

 

A szalag kenyér

Az olajjal,  cukorral és sóval elkevert lisztet elmorzsolom az élesztővel, és annyi vizet adok hozzá, hogy keményebb, jól gyúrható, rugalmas tésztát kapjak. Cipóvá formázom, olajjal lekenem a tetejét, és letakarva 40-50 percig pihentetem. Ezután átgyúrom, 2 mm vastagra nyújtom, derelyevágóval 3 cm széles csíkokra vágom, sütőpapírra rendezem, majd 10 perc pihentetés után sütőpapíron megsütöm, mint a pizzánál. 280°C fok 4-5 perc.

 

 

 

A rukkola krém

A rukkolát megmosom, alaposan lerázogatom róla a vizet, sőt, ki is csavarom (nem nagyon, mert zöldséglé lesz belőle), és a többi hozzávalóval összeturmixolom.

Valójában nem a fent megadott mennyiségekből, hanem annak többszöröséből készült. Mert nem vagyok azért őrült, hogy magam miatt ekkora felhajtást rendezzek egy ebéd kapcsán, egyszerűen csak vacsorára pizza készült, meg rukkola krémes kenyér(?)csíkok (nem tudom hogy hívják, még nem kereszteltem el), szóval amúgy is kellett tésztát dagasztani, meg kellett ez a krém is, és akkor már úgy gondoltam, csatlakozhatnának az én ebédemhez is.

 

 

Összességében lehet, hogy a legtöbb dolog hivatalosan nem illett egymáshoz a tányéromon, de nemhivatalosan: régen ettem ennyire finomat!

 

Címkék: dió, eper, kecskesajt, kelt tészta, rukkola, spárga