Kugler után szabadon, ahogy mi szeretjük… Anyci, jegyzetelj!
Én kicsit még ennél is jobban szeretem a lágyabb, remegős galuskákat, amihez 1 evőkanállal kevesebb zsemlemorzsa szükségeltetik, és annyira laza a tésztája, hogy csak 2 kanál segítségével lehet belőle galuskákat formázni. Persze én is érzem, hogy ez már kissé túlzás, úgyhogy inkább íme az “igazi” túrógombóc receptje.
A tojásfehérjét habbá verjük. A tojássárgáját a túróval alaposan kidolgozzuk, belekeverjük a citromhéjat, lágy vajat, tejszínt, cukrot, zsemlemorzsát, jól összeforgatjuk. Végül hozzáforgatjuk a tojáshabot is. A masszának lágynak, de jól formázhatónak kell lennie. Ha nagyon lágy, nagyon ragad és nem lehet belőle gombócot formázni, kell még hozzá zsemlemorzsát adni.
2 cm átmérőjű golyókat formálunk belőle, lobogó, picit(!) sós vízbe szaggatjuk, addig főzzük, amíg feljön a víz tetejére.
A vajon aranyszínűre megpirítjuk a zsemlemorzsát, édesítjük porcukorral.
A tejfölt porcukorral kikeverjük.