Brownies

Tegnap fejembe vettem, hogy browniest akarok enni…Amíg Pécsen laktunk, ez egyszerű volt, beültünk az egyik törzshelyünkre, és megrendeltük. Hát most ez nem lehetséges. Sütni viszont sosem sütöttem még, és mivel nincs benne abban a 4-5 alapreceptben, amiből általában a sütijeim készülnek, kissé tanácstalanul fordultam az internethez. Hosszas keresgélés és jó néhány könyvjelző beiktatása után Milliehez fordultam segítségért, nála találtam ezt a receptet. Felkerült a listára, és úgy alakult, hogy a nagy brownies tesztelést ezzel is indítottam. Számomra az ideális brownies tésztája belül puha, sötétbarna, nem túl édes, benne kicsi kráterekben olvadós étcsokoládé, a teteje ropogós, csokoládén kívül egyéb extrákat nem tartalmaz, és valamilyen vaníliás dolog is szükségeltetik a tökéletességhez. Ez a tészta számomra kicsit túl édes volt, és mivel keveselltem a csokit, azt még megtoldottam, és plussz kakaó is került a tésztába (ebből ennél többet is elbírt volna).  Nekem picit a tésztája is száraz volt, bár pekándió helyett mandula  kerültek bele, amitől masszívabb lett az egész. Ami még hasznos információ, hogy, bár már az elején realizáltam, hogy a szuflé formában túl sok a tészta, mégsem tettem semmit (nem öntöttem át nagyobb formába), így a sütési idő 40 perc lett. Részben ennek is köszönhető a kissé szárazabb a (alja és teteje) tészta. A vaníliás dolog tejszínes-mascarpones vaníliahab formájában materializálódott.

Akkor a recept a minimális változtatással

140(+100 gr) étcsoki (70%), 120 gr rétesliszt, 120 gr őrölt mandula/ dió/mogyoró, 220 gr vaj+ a formák kikenéséhez, 250 gr cukor, 4 tojás,(4 ek kakaópor (cukrozatlan, holland))

A 140 gr csokit darabolom, megolvasztom és hozzáadom a vajat. Ha kicsit hűlt, hozzáadom a cukrot (szerintem a kétharmada bőven elég, ha csak magamnak készíteném, felezném a mennyiséget), és jól kikeverem habverővel. Beleszórom a kakaót, lisztet, keverés tovább. Mennek a tojások is. Végül a habverőt lecserélem kanálra, és beleforgatom a mandulát , meg a kisebb darabokra vágott 100 gr csokit. Kivajazott formába töltöm, 170°C fokon sütöm 40(?) percig. Tűpróba: még picit ragad a csokitól, de szilárdnak imponáló morzsák is vannak rajta. 25 perc után érdemes nézegetni normál ( kb 3 cm) rétegvastagságú próbálkozásnál.

A vaníliás hab:

Na ez igen jól sikerült, állandó játékos marad.

1,5 dl tejszínt egy tojás sárgájával lassú tűzön állandó kavarás mellett 5-7 perc alatt sűrű(bb)re főzök fél rúd vanília kikapirgált belsejével. 3 evőkanálnyi cukor megy bele. Ha kihűlt (időnként persze keverem közben), 1,5 dl mascarponet adok hozzá, simára kikeverem, habszifonba töltöm, majd a hűtőben tárolom felhasználásig.

Update: Megint megsütöttem, ezúttal az eredeti recept szerint, extra csoki és kakaó nélkül, 20×24 cm-es sütőpapírral bélelt formában. Ezúttal is 40 percig sült, 170°C fokon (de most 250°C fokra előmelegített sütőbe tettem). Ismét csak mandula volt :-(, de megpirítottam, így finomabb. És a lényeg: az állaga most tökéletes lett. Valóban túl édes, de hát legközelebb nem kell bele ennyi cukor…

Update 2.0: Az előző update óta pedig megsütöttem…nem tudom hányszor. Dióval, őrölt földimogyoró grillázzsal, csilivel -és egyszerűen tökéletes. Nem tudom, mit ronthattam el először, de a túlsütés biztosan benne volt. A mandula is elég uncsi a brownieshoz, más csonthéjassal sokkal ütősebb. És akkor a cukor sem lesz túl sok. Mostanában minimuffin formában sütöm (24 darab lesz), 180°C fokon, 25-30 percig, de 20 perc után tűpróbát végzek elég gyakran.

És mindenképpen revideálnom kell a brownies-verseny végeredményét: ez az abszolút győztes! A legjobb brownies, amit valaha ettem! :)

Címkék: édes, étcsoki, mascarpone