Ezt a süti az egyik kedvenc nagyi féle receptem, nagyon egyszerű, gyors, és én nagyon szeretem. Az eredeti recept a következő: 1-1 bögre cukor, liszt, tej, sárgabaracklekvár, 3 tojás, 1 csomag sütőpor, bőven szegfűszeg és a tetejére durvára vágott dió.
A héten kunyeráltam egy fél üveg somlekvárt az öcsém barátnőjétől ( házi, sűrűre és édesre főzött), és féltem(?), hogy a bontott üveg megromlik, ezért gyorsan ezt a sütit sütöttem belőle. Szerintem sokféle lekvárból finom lehet, a lényeg, hogy lehetőleg házi legyen, de ha nem, akkor sem nem a nagyon zselés-pektines-befőzőcukrosokból válasszunk, hanem használjunk hozzá valamilyen magasabb gyümölcstartalmút.
3 tojás, 1-1 bögre liszt ( fele rétes, fele teljes kiőrlésű búza), nádcukor, tej, somlekvár, 3/4 csomag sütőpor, 1 ek szegfűszeg mozsárban finomra törve, 5 dkg olvasztott vaj, 10 dkg hámozott, szeletelt mandula
A tészta hozzávalóit a mandula kivételével egy tálban habverővel simára kavarom. Kivajazott piteformába öntöm, a mandulát a tetejére szórom, és 180°C fokon 40 percig vagy tűpróbáig sütöm.
A férjem szerint (majdnem) mindenféle ételt el lehet készíteni sósan is, és úgy finomabb. Ezen elgondolás mentén haladva született meg a ricottás palacsinta sós változata a mai reggelihez. Az eredeti recept szerinti lepénykéket néhány hete lelkesen készítem, málnaszósszal. A recept a Nigella féle ricottás palacsinta, de a tésztán most kicsit változtatni kellett, mivel a bryndza kevésbé lágy, mint a ricotta, került bele prosciutto is, és mivel hirtelen nem tudtam eldönteni, hogy mi illene hozzá jobban, ezért készült mellé bacon chips, fokhagymás tejföl és lilahagymás, paradicsomos ragu is. Hites uram kapott mellé még egy kis fűszeres rummal ízesített teát is, és nagyon meg volt elégedve.
A palacsintához ( 3-4 főre)
125 gr ricotta, 125 gr bryndza, 75 gr rétesliszt, 75 gr teljes kiőrlésű búzaliszt, 3 tojás, 150 ml tej, 5 dkg olvasztott vaj, 1 mokkáskanál sütőpor, 3 szelet prosciutto, só, 2 gerezd fokhagyma, 1 marék apróra vágott friss metélőhagyma ( szerintem jó lenne bele, de most nem volt itthon)
250 gr szeletelt bacon
2 nagy fej lilahagyma, 25 dkg koktélparadicsom, 3 dkg vaj, balzsamecet ( 1 dl), só
200 gr tejföl 1 nagy gerezd fokhagyma, só, bors
A palacsintához simára keverem a hozzávalókat, a fokhagymát présen átnyomva, a prosciuttot pici darabokra tépkedve. Ha szükséges, még adok hozzá tejet. Sűrű palacsintatésztának kell lennie. Pihentetem fél óráig a tésztát. Evőkanálnyi halmokat merek a tésztából forró teflon serpenyőbe (zsiradék már nem kell, az olvasztott vaj elég), és aranyszínűre sütöm. Amíg a tészta pihen, elkészítem a palacsintához a “körítést”.
A tejfölt összekeverem a fokhagymaprésen átnyomott fokhagymával, sóval, borssal.
A bacont sütőpapírral bélelt tepsibe fektetem, sütőben 200°C fokon 15 perc alatt ropogósra sütöm.
A lilahagymát apróra vágom, vajban üvegesre párolom, meglocsolom bőven balzsamecettel, és pár percig főzöm, amíg besűrűsödik. A koktélparadicsomot negyedekbe vágom, a hagymára dobom, és 1-2 perc alatt összeforralom.
A kisült palacsintát baconnal, a tejföllel, és a paradicsomos raguval tálalom.
Ma nem volt kedvem főzni. A helyzetet az bonyolította, hogy már tegnap este előbányásztam a mélyhűtőből egy kis bokorugró csirke földi maradványait, amelyek szépen, becsületesen kiolvadtak reggelre, és nem voltak tekintettel az éppen rajtam eluralkodó általános rosszkedvre. Azt tapasztalatból tudjuk már, hogy ilyenkor nem szabad kreatívkodni, maradni kell a jól bevált, elronthatatlan ételeknél. Mint sült csirke és krumplipüré.
Ráadásul a csirkemell is elveszítette bőre egy részét valahogyan a porciózás során, így azt kis baconnel kellett pótolnom. De összességében nem ártott neki.
2 főre
1 csirkemell (csontos, bőrös), 2 comb, 4 gerezd fokhagyma, 1 ek zsálya, 4 dkg vaj, 1 nagy fej vöröshagyma, 1 TV paprika, 1-2 paradicsom, bacon, olívaolaj, só, bors
40 dkg burgonya, 1 dl tejszín, 5 dkg juhtúró, 3 dkg vaj, só, bors
30 dkg zöldbab, 2 gerezd fokhagyma, 2 dkg vaj, só, bors
A csirkemellet középen egy erőteljesebb mozdulattal megfelezem a csonttal együtt, úgy, hogy a bőrét (jelen esetben annak maradéka) ne vágjam le. A húst a csont mellett fellazítom mondjuk egy villa nyelével, vagy csak kézzel (a mellén és a combokon is). A combokon fellazítom kicsit a bőrt, úgy hogy tasak legyen a hús és a bőr között. A fokhagymát finomra aprítom, összekeverem zsályával, vajjal, sóval, borssal, és a bőr alá meg a főleg csont mellé tömködöm. A csirkemellet ezután néhány szelet baconbe csavarom, hogy mindenhol beborítsa (hústűvel lehet rögzíteni). Olívaolajon körbesütöm a húsokat, azután mellédobom a nagyjából felkarikázott hagymát, négybe vágott paprikát, felcikkezett paradicsomot, kevés vizet öntök alá, és fedő alatt lassú tűzön puhára párolom. Úgy készüljünk, hogy ez nagyon sok idő. Alaphangon másfél óra. De inkább több. Ha ez kész, fedő nélkül zsírjára sütöm.
Közben a krumplit meghámozom, megfőzöm, forrón összetöröm a vajjal és a juhtúróval, hozzáadom a tejszínt, ízesítem, és habverővel krémesre keverem.
A zöldbabot a fokhagymával együtt fedő alatt puhára párolom a vajon kb 5 perc alatt.
Nem a leggyorsabb vacsora, de semmilyen bonyolultabb agykérgi tevékenységet nem igényel.
Tegnap végre kaptam házi csirkét, és főleg csirkemellet (mivel én a csirke egyéb részeit nem szeretem…), szóval most megint csirke. Hamarosan el kell juttatnia a férjemnek engem és egyre terebélyesedő pocakomat valamilyen szélesebb húsválasztékkal rendelkező helyre, mert rövidesen kotkodálni kezdünk. Addig pedig igyekszem olyat főzni ebből a szerencsétlen kis szárnyasból, ami a változatosság illúzióját kelti. Ez egyébként most (is) sikerült. Terveztem még a tetejére pirított, durvára vágott pisztáciát (ami jól illett volna hozzá), de elfelejtettem.
2 főre
30 dkg csirkemellfilé, 1 narancs, 2 dl joghurt, 1 ek koriandermag, 2 gerezd fokhagyma, 1 csomag újhagyma, sáfrány, olívaolaj
25 dkg liszt ( 1/3 teljes kiőrlésű búza, 2/3 rétes), fél csomag szárított élesztő, 1 tk koriander, 1 tk cukor, 1 tk fehérborecet, 1 kk só, 2 ek olívaolaj
20 dkg koktélparadicsom, 2 gerezd fokhagyma, fél csomag újhagyma, olívaolaj
A húst 1 centis kockákra vágom, és a pácba rakom legalább fél órára, persze hosszabb ideig jobb. Ehhez a joghurtba keverem a durvára tört koriandert, felkarikázott újhagymát, finomra vágott fokhagymát, a narancs levét, és fél Kotányi zacskónyi sáfrányt. Csak sütéskor sózom. Felhevített serpenyőben kevés olívaolajon sütőm, erős lángon, gyakran rázogatva, amíg elforr a folyadék, majd színesre pirítom.
A lepényhez az élesztőt 1,5 dl vízben 1 tk cukorral feloldottam, ezután liszttel, a durvára tört korianderrel, sóval, ecettel és a 2 evőkanálnyi olívaolajjal simára dagasztom. 30-40 perc kelesztés, átgyúrás, 3 lapos lepény formázása, 200°C fokon 20 perc sütés sütőpapírral bélelt tepsiben.
A paradicsomot félbevágom, és olívaolajon a felkarikázott újhagyma és felaprított fokhagyma társaságában vágott felével lefelé 5 percig sütöm.
A csirkére jó estben került volna a pirított pisztácia, de így csak a paradicsommal és lepénnyel tálaltam. Ekkora mennyiségben nagyon könnyű vacsora két embernek, de inkább egy közepesen éhes férjnek való adag.
A csirkét 1 centis kockákra vágom, és összekeverem az apróra vágott fokhagymával, hagymával, csilivel, az olívaolajjal, néhány darabka fahéjjal és a fél citrom levével. Ezt legalább fél óráig hagyom a hűtőben. A mangót meghámozom, felkockázom. Erős lángon, állandó kevergetés mellett elkezdem sütni a csirkét, ekkor sózom. Aranyszínűre pirítom, majd hozzáadom a mangót, és kisebb lángon sütöm-párolom még 4-5 percig. Ha kész, a fahéjat kidobom, és adok hozzá még kevés őrölt csilit, csak a színe miatt.
Az avokádókrémhez a fokhagymát az avokádóval, sóval és citromlével robotgépben pürésítem néhány evőkanálnyi jó minőségű olívaolajjal, az avokádó méretétől függően. Én úgy szeretem, ha tejföl állagú lesz.
A fokhagymás tejfölhöz a fokhagymát átpréselem, és sóval, borssal a tejfölhöz keverem.
A pirított burgonyához nagyjából egyenletes méretű darabokat választok, a hámozás után cikkekre vágom és 2-3 evőkanálnyi olívaolajon fedő alatt megpárolom, ez nagyjából fél óra, nem kell hozzá folyadék. Néha megrázogatom közben. Annyi idő alatt van kész, mint a hús, érdemes egyszerre kezdeni a sütést. Ha már puha, leveszem a fedőt, sózom, lepirítom.
Ez egy igazi óltájmfévörit. A férjem egyébként is nagyon szereti a sütiket, de ez a torta valami megmagyarázhatatlan oknál fogva minden alkalommal lenyűgözi. Pedig ez egy igazán klasszikus recept, végtelenül egyszerű, semmi extra, és bevallom, főleg csak a hatása kedvéért szeretem sütni.
A recept egyébként valamelyik Dr Oetker süteményeskönyvből való.
A tészta hozzávalóit összegyúrom, a tortaforma aljába nyomkodom (kapcsos jobb, de most lusta voltam elővenni) és körülbelül 3 cm-es peremet is ragasztok hozzá. És ha formát meg előtte még sütőpapírral is kibélelem, úgy hogy túlérjen a peremén, akkor meg tuti szépen ki is lehet majd emelni belőle a tortát, miután kihűlt. A hűtőben pihen fél órát. Erős idegzetűek persze nyújthatják is, de akkor nyújtás előtt megy a hűtőbe fél órára. Ezután 15 perc alatt 200°C fokon elősütöm. Amíg sül, elkészítem a tölteléket: a tojásfehérjék kivételével mindent beleteszek egy nagy tálba, és simára keverem A tojásfehérjéből csipet sóval keményebb habot verek, és lazán hozzákeverem a túróhoz. Az elősütött tésztára öntöm, ezután 60-70 perc 180°C fokos sütőben. A sütőben hagyom kihűlni, csak hidegen lehet szépen szeletelni.
Milyen furcsa, hogy húsgombócról mindenkinek az olasz paradicsomos, vagy a svéd IKEA-s jut rögtön az eszébe. Pedig ez szinte minden nemzetnél előfordul, gondoljunk csak akár a mi fasírtunkra. Hát ez a recept a magyaros ízvilág és az olasz paradicsomos húsgombóc összeházasításából született, (nem) kis fellengzősséggel nevezhetnénk akár fúziósnak is. Mindenesetre nekünk nagy kedvencünk, és az előre kigyurmázott, lefagyasztott golyóbisok gyakran mentettek meg már minket az éhhaláltól.
A húst darálóval kétszer (de inkább háromszor) átdarálom, vagy késes robotgéppel nagyon finomra aprítom.
A marhahúst összegyúrom a mozsárban porrá őrölt fűszerekkel, kis sóval, a nagyon finomra vágott (ez tényleg fontos, ezt a részt nem szoktam ellustálkodni) fokhagymával, és annyi olívaolajjal, hogy tapadós massza legyen. Nem szeretek sem tojást, sem pékárut beletenni, nekünk így jobban ízlik. A masszából kicsi (1 centis) golyókat formázok, és kevés olajon lehetőleg teflon serpenyőben kisütöm.
Az apró kockára vágott hagymát olívaolajon üvegesre sütöm, rádobom a szintén apróra vágott fokhagymát. Felöntöm a passzírozott paradicsommal, megy hozzá a bazsalikom, petrezselyem, cukor, pici só, és az egészet sűrűre főzöm.
Végül a szószba szedem a kisült húsgolyókat, és összemelegítem vele.
Hozzáadom a kifőtt tésztát is, átkeverem, majd tálalom. Reszelt sajtot adok mellé bőségesen.
Reggelire, kávéval álá Twin Peaks, és azt követően egész nap, csak úgy… Ez az a süti, amiből bármekkora mennyiséget el tudunk fogyasztani, én és a kis családom. Almás, meggyes, áfonyás, gyakorlatilag mindegy. Mivel most főleg alma van itthon, ezért almás.
Recept:
A tészta hozzávalóit összegyúrom a mandula kivételével( látványelem: 1 csapott mokkáskanál sütőpor, ettől a tészta lazább, szebb lesz, de szerintem anélkül finomabb), és mivel utálom kinyújtani, 2/3 részét piteformába nyomkodom egyenletesen, ezt követően a hűtőbe megy fél órára. Ha valaki inkább nyújtani szeretné, akkor nyújtás előtt fél óra a hűtőben. A tésztát villával megszurkálom, előmelegített 200°C fokos sütőben 15 percig elősütöm.
Az almákat meghámozom, fél centis kockákra vágom, citromlével meglocsolom, megy rá a fahéj, cukor és a keményítő. A keményítő megköti az almából kifolyó levet, és kellemes állagú lesz tőle az töltelék. Nem kell a keményítő, ha kevesebb almából készül, vagy ha a cukrozott alma levet enged, és azt leöntjük, de én úgy nem szeretem. Az eddig hűtőben pihenő maradék tésztát szétmorzsolom, a morzsát mandulával összekeverem, megy az alma tetejére. 35 perc 200°C fokon, vagy ameddig aranybarna nem lesz.