zöldborsó

zöldborsós rizottó

2012. május 28., hétfő | rizottó | 8 hozzászólás

Milyen kézenfekvő, aztán mégsem volt eddig zöldborsós rizottó a blogon. Talán épp azért, mert nálunk ez az egyik leggyorsabb, legáltalánosabb megoldás hétköznap este, bármelyik évszakban. Az év nagyobbik részében persze mirelit zöldborsóval, hiszen télen a friss igazán ritka. A kisfiam imádja az általa természetesen rizibizinek hívott rizottót, az egyszerű, parmezános változat friss petrezselyemmel az igazán menő itthon, de bármilyen változtatást szívesen fogadott eddig a kisember. A friss, zsenge zöldborsó pedig megérdemelt egy kis extrát, így most ez a változat kecskesajttal és mentával készült, ami igazán üde ízeket  eredményezett, és a gyerek ezúttal sem panaszkodott.

  • 2 főre
  • 2 dl rizottóhoz való rizs
  • 6-8 dl húsleves
  • 1 ek vaj
  • 1 ek olívaolaj
  • 1 salotta vagy 3-4 dkg édeskés vöröshagyma
  • 0,5 dl száraz fehérbor
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 pohár (2 dl) fejtett, zsenge zöldborsó
  • 6 dkg krémes, édeskés, lágy, friss típusú kecskesajt
  • 1 kis csokor menta

A salottát, fokhagymát finomra aprítom. Az olívaolajon üvegesre sütöm a hagymát, hozzáadom a rizst, fokhagymát, átmelegítem, amíg a rizs magába szívja a zsiradékot és üvegessé válik. Felöntöm a borra, beforralom, majd apránként elkezdem felöntögetni a húslevessel, gyakori kavargatás közben, egyszerre mindig csak annyi folyadékkal, amennyit a rizs felvesz.

Amikor már majdnem kész, azaz a rizs majdnem haraphatóra puhult, a zöldborsót is hozzáadom, az igazán zsenge fejtett borsónak 2-3 perc főzés is elég.

Végül a rizottó sűrsűségét beállítom húslevessel, elkeverem benne a kecskesajtot, összeforralom, majd tálalom.

Tálalásnál a tetejére finomra aprított mentát szórok.

Címkék: , , ,

Uzsonnásdoboz

Készült egy összeállítás a Kifőztük magazin aktuális számába az iskolakezdésre egészséges, könnyen elkészíthető uzsonnára, tízóraira csomagolható finomságokból. Szendvicsbe való krémek, muffinok, saláták, én az alábbi receptekkel készültem. A magazin még több recepttel pedig innen letölthető!

Sült padlizsános juhtúrós krém

3 kisebb padlizsán ( 80 dkg)

10 dkg juhtúró

1 fej (10 dkg) édes vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

2+3 evőkanálnyi olívaolaj

1,5 teáskanálnyi római kömény

A padlizsánokat hosszában félbevágjuk, majd vágási felülettel felfelé 200 C fokos sütőben 40-45 percig sütjük, amíg a belsejük puha, a vágási felületük pedig aranyszínű lesz.

A hagymát felaprítjuk, a római köményt mozsárban porrá őröljük, majd a hagymát a köménnyel 2 evőkanálnyi olívaolajon üvegesre sütjük, végül hozzáadjuk a felaprított fokhagymát is.

A padlizsán húsát kikaparjuk a héjából, hozzáadjuk a hagymát, a juhtúrót, sózzuk, majd botmixerrel pürésítjük.

Ricottás babos krém

10 dkg száraz szemes bab, tarka vagy fehér  (vagy 20 dkg leszűrt konzerv bab)

5 dkg aszalt paradicsom (olajban eltett, lecsöpögtetve)

5 dkg ricotta

2 evőkanál olívaolaj

6-8 levél friss bazsalikom

Az előző este beáztatott babot másnap bő vízben puhára főzzük, leszűrjük. Ha konzervet használunk, azt átöblítjük, leszűrjük.

A babhoz adjuk a ricottát, aszalt paradicsomot, bazsalikomot, majd botmixerrel simára pürésítjük. Ha nem lenne elég krémes, egy-két evőkanálnyit adhatunk hozzá az aszalt paradicsom olajából és sózhatjuk is, ízlés szerint.

Csirkés sajtkrém zellerrel

25 dkg Philadelphia típusú tejszínes krémsajt

25 dkg csirkemell

2 szál szárzeller

10 dkg édes vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

3 evőkanál olívaolaj

A szárzellert nagyon apró kockákra vágjuk, majd egy evőkanálnyi olívaolajon átpirítjuk, csak annyira, hogy üvegessé váljon, de ne puhuljon meg teljesen. Kiszedjük, félretesszük.

A hagymát és a csirkemellet felkockázzuk kisebb darabokra, a maradék olívaolajat is beleöntjük a serpenyőbe, felhevítjük. Üvegesre sütjük a hagymát, hozzáadjuk a csirkemellet és a felaprított fokhagymát, sózzuk, majd addig sütjük a húst, amíg kifehéredik és enyhe aranyszínt kap. Lehúzzuk a tűzről, majd hozzákeverjük a krémsajtot és botmixerrel simára pürésítjük. Végül hozzáforgatjuk a zellerkockákat is.

Répás muffin mazsolával, mogyoróval (12 db)

20 dkg rétesliszt

20 dkg sárgarépa (tisztítva mérve)

2 tojás

5 dkg mazsola

5 dkg törökmogyoró

5 dkg nádcukor

5 dkg olívaolaj

1 dl frissen facsart vagy 100% gyümülcstartalmú narancslé

1 narancs finomra reszelt héja

1 teáskanál őrölt fahéj

2 teáskanál sütőpor

1/2 teáskanál szódabikarbóna

A hámozott, nagyjából feldarabolt répát késes aprítóba tesszük a mogyoróbéllel és a mazsolával együtt, majd finomra aprítjuk.

A narancs levét, reszelt héját alaposan kikeverjük a tojásokkal, olívaolajjal, cukorral, fahéjjal, majd hozzáforgatjuk a répás-mogyorós keveréket is. Végül összeforgatjuk a sütőporral és szódabikarbónával elkevert liszttel, majd a tésztát papírkapszlikkal bélelt muffin sütőbe osztjuk szét.

Előmelegített sütőben (villanysütő, alsó-felső sütés) 180 C fokon 30 percig vagy tűpróbáig sütjük, rácsra szedve hűtjük ki.

Zöldborsós fetás muffin (12 db)

20 dkg rétesliszt

175 gr (1 kis pohár) natúr joghurt

10 dkg zsenge zöldborsó (lehet mirelit is)

10 dkg feta

1 dl olívaolaj

2 ág oregánó

2 tojás

2 teáskanál sütőpor

1/2 teáskanál szódabikarbóna

A joghurtot kikeverjük a tojásokkal és az olívaolajjal, majd hozzáforgatjuk a sütőporral és szódabikarbónával elkevert lisztet, a zöldborsót (ha mirelit, akkor fagyosan), a száráról lecsipkedett és finomra aprított oregánó leveleket és a nagyobb darabokra szétmorzsolt fetát is. Sózni nem szükséges, a feta elég sós.

A tésztát papírkapszlikkal bélelt muffin sütőbe adagoljuk, majd előmelegített sütőben 180 C fokon (villanysütő, alsó-felső sütés) 30 percig, illetve tűpróbáig sütjük. Rácsra szedve hűtjük ki.

Tipp: Készíthetjük feta helyett nagyobb szemcsés, szárazabb fajta ricottával is, az oregánót ilyenkor cseréljük friss bazsalikomra. Finom változata még, ha a fetát ordával helyettesítjük, zöldfűszernek pedig petrezselymet használunk.

Sült padlizsános gersli saláta petrezselyemmel, fetával

1 kis padlizsán (25 dkg)

10 dkg gersli

4 nagyobb fél (3-4 dkg) aszalt paradicsom (olajban eltett, lecsepegteteve)

1 csokor petrezselyemzöld

1 ág oregánó

1 kis fej édes vöröshagyma (3-4 dkg)

1 gerezd fokhagyma

10 dkg feta

1 teáskanál római kömény

2+2 evőkanál olívaolaj

2 evőkanál citromlé

A gersilt átöblítjük, majd bő, enyhén sós vízben puhára főzzük.

A padlizsánt kis kockákra vágjuk, a hagymát, fokhagymát, oregánó levélkéit finomra aprítjuk, a római köményt mozsárban porrá őröljük. Az olívaolaj felén üvegesre sütjük a hagymát a római köménnyel, majd hozzáadjuk a padlizsánt,  sütés közben sózzuk. Ha a padlizsán megpuhult és enyhe aranyszínt kapott, fél percre hozzáadjuk a finomra aprított fokhagymát, oregánót is, majd kiszedjük a serpenyőből.

A megpuhult gersilt leszűrjük, majd összeforgatjuk a padlizsánnal. Az aszalt paradicsomot nagyon finomra aprítjuk, a petrezselyemzöldet szintén, majd összeforgatjuk a gerslis padlizsánnal. A maradék olívaolajjal, citromlével ízesítjük és hozzáforgatjuk a szétmorzsolt fetát is.

Tésztasaláta csirkével, cukkinivel, mozzarellával

20 dkg csirkemell

15 dkg tészta (farfalle, mini farfalle, vagy más apróbb tészta)

20 dkg mozzarella

3 kis zsenge cukkini (45 dkg)

4 nagyobb fél (3-4 dkg) aszalt paradicsom (olajban eltett, lecsöpögtetve)

1 salotta vagy 3-4 dkg édes vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

6-8 nagyobb levél bazsalikom

3+3 evőkanál olívaolaj

2 evőkanál fehér balzsamecet vagy fehérborecet

A cukkint kis kockákra vágjuk, a csirkemellet szintén, a hagymát, fokhagymát finomra aprítjuk. Másfél evőkanálnyi olívaolajon roppanósra sütjük-pároljuk nagyobb láng felett rázogatva a cukkinit, sütés közben sózzuk, kiszedjük a serpenyőből, félretesszük. Kipótoljuk az olajat még másfél evőkanálnyival, majd üvegesre sütjük rajta a hagymát, hozzáadjuk a csirkét és a fokhagymát is. Sütés közben sózzuk, és addig sütjük mérsékelt láng felett, amíg a hús kifehéredik, majd egy kis aranyszínt kap. Kiszedjük a serpenyőből, félretesszük.

Közben bő, sós vízben kifőzzük a tésztát, leszűrjük, majd összeforgatjuk a cukkinivel, csirkével. Ha kihűlt, hozzáforgatjuk a kis kockákra vágottt mozzarellát, a finomra aprított aszalt paradicsomot és bazsalikomot is, végül a maradék olívaolajjal és a balzsamecettel ízesítjük.

Tipp: Ha olívaolajban eltett aszalt paradicsomot használunk, akkor a paradicsom olaja ideális lesz a salátához.

 

 

 

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Finom rizottó

2011. július 17., vasárnap | babának, rizottó | 2 hozzászólás

Ami nem csak azért kapta ezt a nevet, mert tényleg finom, hanem mert többé-kevésbé a finomfőzelék alapjaira épül. Tehát gyermekétkeztetés következik. Nem kell viszont elrémülni a felnőtteknek sem, hiszen egy kevés citromlével, borssal kiegészítve a nagykorúak asztalán is megállja a helyét, akár egy szelet hús mellé köretnek, akár önmagában.

Az igazsághoz pedig még az is hozzátartozik, hogy eredetileg ez a recept a zsenge zöldborsó szezonjában született, és mivel az már elmúlt, így hát ez csak háromnegyed részben készült friss zöldségből most, a borsóból maradt a mirelit. De hátha valakinél a kertben még épp most lép a zsenge korszakába a második vetés…

  • 2 főre
  • 2 dl rizottóhoz való rizs
  • 7-8 dl csirke/zöldség alaplé vagy átszűrt, lezsírozott húsleves
  • 1 salotta
  • 0,5 dl száraz vermut
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 szál répa, fél fej kisebb, zsenge karalábé, fél fej kis, zsenge zellergumó, 1 bő maréknyi zsenge zöldborsó (az összes zöldség tisztítva nagyjából 20 dkg legyen)
  • 1 maréknyi zellerzöld
  • 1-1,5 ek olívaolaj
  • 1 ek vaj
  • 1 maréknyi reszelt parmezán (3 dkg)
  • citrom, fekete bors

A zöldségeket egyenletesen apró, nagyjából centis kockákra vágjuk, majd a borsó kivételével kevés olívaolajon közepes lángon rázogatva, kavargatva lassan aranyszínűre sütjük. Kiszedjük az edényből, félretesszük.

Az olívaolajat kiegészítjük, majd üvegesre sütjük rajta a felaprított salottát, hozzáadjuk a rizst és kevergetve addig sütjük, amíg áttetszővé válik. Hozzáadjuk a finomra aprított fokhagymát, átkeverjük, felöntjük a vermuttal, elforraljuk az összes folyadékot. Ezután apránként adagoljuk hozzá az alaplevet és gyakran kevergetve haraphatóra főzzük a rizst. A főzés vége előtt 2-3 perccel hozzáadjuk a zöldborsót is, a zsenge zöldborsó ennyi idő alatt megpuhul. Végül hozzákeverjük a sült zöldségeket, a finomra aprított zellerzöldet, alaplével beállítjuk a rizottó állagát, összeforraljuk, hozzáadjuk a vajat, parmezánt, átkeverjük és kész is.

Felnőttek egy csavarásnyi citromlével és frissen őrölt fekete borssal élénkíthetik az ízeket.

 

Címkék: , , , , , ,

Citromos bárányraguleves zöldborsóval

2010. június 12., szombat | babának, juh-bárány-birka, leves | 10 hozzászólás


P1014459

Tegnap azért volt nagy meglepetés, amikor a kebabnak tervezett húsról kiderült, hogy zömmel csont és ín, és sok mindenre alkalmas (pl Férj szerint kutyaeledelnek, bár kissé zaklatott és csalódott volt a meghiúsult terveink miatt, amikor ezt mondta), de kebabnak nem. Egyébként nagyon szép, fiatal hús, jó áron, helyes kis egységcsomagban apróhúsként árulják (természetesen a Metroban), és nekem eszembe sem jutott áttapogatni a vákuumzacskózott adagot a csontok után, amikor megvettem (főleg azért, mert nagy gátat tud szabni az alapos és körültekintő vásárlásnak egy 17 hónapos, aki teljes hangerővel csatakiáltva rohangál közben körbe-körbe egy vákuumfóliázott kacsacombbal a kezében a hűtőkamrában). Legközelebb már okosabb leszek, számítok rá, bár kebabot továbbra sem tudok majd előállítani kedvező áron, de levesnek nagyon jó ez a hús is, és a tárkonyos bárányraguleves amúgy is nagy kedvencünk.

És igen, ez mégsem az lett, inkább olyan csajos változat, sok zöldséggel, citrommal, tejszínnel. Ennek oka egyfelől az, hogy a kertben növő tárkony még igen fiatal, nem bírna ki egy ekkora adag leveshez szükséges ritkítást, másfelől meg ez is inkább olyan hűtőkiürítős project lett a végén, ami az értékeiből csöppet sem von le, csak magyarázza az összetételt és az arányokat.

Aztán még mit is írhatnék róla? Nagyon finom, de hát ilyen alapanyagokkal nem lehet hibázni.

  • 6 adag
  • 1,2 kg bárány apróhús (csontos, lapocka, gerinc, lábszárhús vegyesen)
  • 4 szál répa (~ 20 dkg)
  • 1 újzeller (vagy 3 szál angolzeller)
  • 2 fej vöröshagyma (~ 15 dkg)
  • 25 dkg krumpli
  • 40 dkg zöldborsó (tisztíva mérve)
  • 6 gerezd fokhagyma
  • 1 babérlevél
  • 1 kis csokor kakukkfű
  • 4 púpos tk szárított vargánya por (vagy 8 gr szárított vargánya)
  • 2 nagyobb citrom leve (~1 dl)és finomra reszelt héja
  • 1 nagy csokor petrezselyem
  • 2 dl tejszín
  • 2 dl száraz fehérbor
  • 3 ek olívaolaj

A húst konyhakészen vettem, azaz már eleve fel volt kockázva 3-4 centis darabokra, így már nem nagyon tudtam volna eltávolítani belőle a vaskosabb hártyákat, inakat nagyobb veszteségek nélkül, úgyhogy a hosszas főzés mellett döntöttem, igen alacsony láng felett.

Az olívaolajat felhevítem, majd átpirítom rajta a húst nagy láng felett, gyakran kevergetve. A cél a szép pörkös aranybarna szín elérése a hús és a csontok külsején, de vigyázzunk, ne égessük meg. Ha már kezd barnulni, hozzáadom a zöldségeket is: a megtisztított, felkarikázott répát, a kettévágott zellergumót (zöldje nélkül), a finomra aprított hagymát. Addig sütöm, amíg a zöldségek is elkezdenek pirulni, majd felöntöm a borral. Visszaforralom, amíg alig marad már alatta folyadék, majd felöntöm 2 liter vízzel. Hozzáadom a babérlevelet, a szárított vargánya port, az egyik citrom finomra reszelt héját, a kakukkfű ágakat egészben (de csokorba is lehet kötni, úgy könnyebb lesz majd kihalászni), sózom. Fedő alatt igen kis lángon főzöm, épp csak gyöngyözzön a leves.

Ha a húsok már majdnem megfőttek, azaz olyan puhák, hogy villával könnyen kettévághatók, akkor kerül a levesbe a zöldborsó és a felkockázott krumpli is. Fedő nélkül addig főzöm, amíg a krumpli teljesen megpuhul, ízesítem a citromok levével, a maradék citrom finomra reszelt héjával, majd folyamatos kevergetés mellett vékony sugárban hozzácsorgatom a tejszínt is. Egyet forr és kész, tovább főzni már nem kell.

Kihalászom a kakukkfű ágait, a babérlevelet, végül megszórom a levest a nagyon finomra aprított petrezselyemzölddel, majd tálalom.

Címkék: , , , , ,

Kecskesajtos, zsenge zöldborsós orecchiette tészta kis citrommal, 15 perc alatt

2010. június 10., csütörtök | babának, hús nélkül, tészta | Nincs hozzászólás


P1014366Nyár van, visszavonhatatlanul.

Igaz, hogy alig néhány nap alatt érkezett meg hozzánk mind a 36°C fokával, perzselő sugaraival, és ahol még egy héttel ezelőtt állt a víz, ott most szárazon pereg a homok. A békák öngyilkosok lesznek (nem vicc, az egyik felnyársalta magát a szögesdrótra),a  csigák petyhüdten lógnak a virágcserepeken, és olyan szánalmasak, hogy már nincs is szívem kilakoltatni őket a kertünkből.

Ponty bágyadtan pislog egész nap egy szál pelusban, és már a meztelenkedés sem dobja fel, nincs kedve homokozni, focizni a kertben, mert meleg van, és pára, iszonyatos pára, szinte megfojtja az embert. Engem is, nemhogy egy 17 hónapost. Persze ragad a naptejtől, és ez sem tetszik neki, nem az a piperkőc fajta akit csak úgy kenegetni lehet, minden reggel külön küzdelem, amíg egyenletesen bevonom faktorokkal a kicsi testét. Hát ez van most az öltöztetés helyett.

De a legyek jól vannak, köszönik szépen, a nagy vízben szépen kikeltek a lárvák, és aztán pont időben jött a meleg, felszárította a pocsolyákat, hogy ily módon biztosítsa nekik az optimális életkörülményeket. Ennek köszönhetően hemzsegnek kint és persze bejutnak a lakásba is, és hiába lóg a plafon minden négyzetméteréről légycsapda, éjszakára mindig marad egy, amelyik azzal szórakozik, hogy a hajunkba fúrja magát, ezzel percenként felébresztve a kiszemelt áldozatát. Azt meg már nem is említem, hogy miattuk Férj mostanában naponta előadja a légycsapós jelenetet a Félelem és reszketés Las Vegasban című filmből…

Ha valaki mostanra arra a következtetésre jutott, hogy a nyár talán nem az én kedvenc évszakom, annak igaza van, nem szeretem, nagyon nem. Három hónap az évben, amit túl kell élni valahogy, és a meleg első percétől csak arra tudok gondolni, hogy mikor jön már az ősz. A június talán a legrosszabb, minden évben sokkol a hirtelen beköszöntő nyári időjárás, az égető nap, a forróság, a szárazság, a mozdulatlan és bágyasztó levegő. Aztán júliusra már kicsit megszokom, az augusztusi nyárutó pedig egészen magával ragad a hervadó szépségével.

Hát röviden(?) ennyi, ez a magyarázat, hogy miért fognak most megszaporodni a sütemények, a néhány perc alatt összedobható önvigasztaló finomságok a blogon, mert mint minden rendes nő, én is gyógyítom a lelkem, és egyáltalán nem meglepő módon én ezt ételekkel teszem.

Az elmúlt napok nagy kedvence, egy könnyű és nagyon finom tészta, ami 15 perc alatt készül el. (kis csalás a dologban: kifejtett borsót hozott Férj a piacról hozzá, olyan Nigellásan leegyszerűsítve a dolgokat) Az orecchiette csak a ráadás hozzá, nem kötelező, lehet helyette más durumlisztből készült apróbb tésztát is használni, de szerencsére én most szereztem belőle egy nagyobb mennyiséget a debreceni Corából.

  • 2 adag
  • 25 dkg zsenge zöldborsó (tisztítva)
  • 8 dkg friss típusú lágy kecskesajt
  • 2 nagyobb gerezd fokhagyma
  • 1/2 citrom reszelt héja
  • 2 ek citromlé
  • 2 dkg vaj
  • 20 dkg orecchiette ( vagy más apróbb tészta)
  • 10 nagyobb levél menta

A tésztát kifőzöm a zacskón lévő utasítások szerint.

Közben serpenyőben felhevítem a vajat és néhány másodpercig sütöm rajta a finomra aprított (vagy reszelt) fokhagymát, majd hozzáadom a zöldborsót. A zsenge zöldborsó 1-2 perc alatt megpuhul, ennél több idő nem kell neki. (viszont a magasabb keményítőtartalmú, idősebb zöldborsót jóval tovább kell párolni, és ilyenkor célszerű fedő alatt puhítani)

A borsóra reszelem a citrom héját, hozzácsavarok úgy 2 evőkanálnyi citromlevet, majd rámorzsolom a kecskesajtot. Kis láng fölött gyakran kavargatva felolvasztom a sajtot.

A közben kifőtt tészta főzővizéből bő fél decit a sajtos zöldborsóhoz merek, majd leszűröm a tésztát és összeforgatom a borsóval.

Végül a finomra metélt mentát is hozzáadom, összeforgatom vele, majd tálalom.

Címkék: , , , ,

Zöldborsó krémleves petrezselyemmel

2010. május 26., szerda | babának, leves | 2 hozzászólás

P1014048

Most valahogy nem nagyon jön az ihlet az írásra, köszönhetően a 18°C foknak, ami a lakásban tombol, ugyanis a miniatűr ellopta a légkondi távirányítóját, bekapcsolta, majd elrejtette, ki tudja hova. Ha nem hozza elő miután felébredt, kénytelen leszek felmászni a plafonra és manuálisan kikapcsolni.


Addig meg sütök egy pavlovát, a sütő legalább melegít.

Egyébként a leves nagyon finom, könnyed, nyárias, frissítő ízű, már ha valaki ilyenre vágyik, és nem fagyoskodik éppen…

  • 4 adag
  • 50 dkg zsenge zöldborsó (kifejtve mérve)
  • 15 dkg újkrumpli
  • 4 gerezd fokhagyma
  • 5 dl alaplé (vagy leszűrt csirkehúsleves)
  • 1 nagy csokor petrezselyemzöld
  • 5 dkg mascarpone
  • 1 citrom héja finomra reszelve és a felének a leve
  • friss típusú kecskesajt a tálaláshoz

A zöldborsót felteszem főni az alaplével és még 5 dl vízzel, hozzáadom a négyfelé vágott megtisztított fokhagymagerezdeket, a meghámozott, nagyobb kockákra vágott krumplit, majd fedő alatt addig főzöm, amíg a krumpli megpuhul.

Hozzáadom a száráról lecsipkedett petrezselyemzöldet, a citrom héját, levét, a mascarponet, és botmixerrel pürésítem. Sózom ízlés szerint.

Tálalásnál tányérokba szedem, és kecskesajtot morzsolok a forró levesbe. De lehet hozzá adni reszelt parmezánt vagy pecorinot is, sőt a levesbetét el is hagyható, én a sajtot csak a kisded forszírozott fehérjebevitele miatt tettem bele.

Címkék: , , , , , ,

Borjú bélszín érmék kapris, citromos fűszervajjal, parmezános zöldborsópürével

2010. március 1., hétfő | borjú, köret | 10 hozzászólás

P1011369

Jön a tavasz, elvileg most fel kellene töltődnöm mindenféle energiával, eldobálnom a télikabátomat, az arcomat a napsugarak felé tartani és kirobbanó lelkesedéssel újratervezni az életem. Salátákat enni és hóvirágot gyűjteni (fújjjj, nem szabad, védett!).

De nekem semmi ilyesmire nincsen késztetésem.

Azt a részét várom, hogy végre kiszabaduljak az újdonsült, elkerített, kutyátlanított kertrészletembe, és nekiálljak rendbehozni, amit a kutyák elpusztítottak, reményeim szerint egy darab minimanó lelkes segítségével, de az egész tavaszváró mizéria nekem kimarad az életemből. Nem először. Egyrészt nem vágyom a változásra, másrészt meg az új dolgok óhatatlanul úgyis megtalálnak, megtaláltak. Szintén nem először. Milyen furcsa, pedig most örülnöm kellene. De semmi mást nem érzek, csak hogy a Ponttyal töltött aranyidők vége vészesen közeleg.

Szóval nincs saláta, helyette van bélszín. Meg hús, úgy általában, mostanában kicsit több is, mint kellene. De mit lehet tenni, nekem ez az édes bűnbeesés.

Hivatalosan a húsokból 15 dkg számít egy adagnak főétkezésre, de bélszínből steak house-okban a 20 illetve a 30 dkg-os adagokat szokták feltüntetni, így én is ez utóbbi adagnál maradnék.

A borjú bélszín annyira gyenge, puha hús, hogy én leginkább angolosan szeretem, azaz alig átsütve, épp csak egy kis kérget kapjon a hús, de feltüntetem a félangoloshoz való sütési időket is.

A köret lehet steak burgonya is hozzá, vagy krumplipüré, de én most az ezeknél sokkal gyorsabban és egyszerűbben elkészülő zöldborsópürét választottam, pusztán a mostanában igen magasra emelkedett lustasági faktor miatt.

A sütéshez érdemes olyan zsiradékot használni, ami jól tűri a hevítést, ez lehet a semleges ízű, sütéshez kiváló napraforgó, vagy földimogyoróolaj (nem hidegen sajtolt!). Zsírt, szalonnát azonban nem szívesen használok a natúr bélszínhez, bár ezek jól hevíthetőek, de az ízük karakteres.

  • 2 adag (többnyire)
  • hús (2 adag):
  • 60 dkg borjú bélszín
  • 4 ek olaj (napraforgó vagy földimogyoró)
  • só, fekete bors
  • fűszervaj (4 adag):
  • 10 dkg vaj (puha, szobahőmérsékletű)
  • 2 ek kapribogyó
  • 1 citrom reszelt héja és fél citrom leve
  • zöldborsópüré (2 adag):
  • 50 dkg zsenge zöldborsó (lehet mirelit)
  • 2 dkg vaj
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 2-3 dkg parmezán (vagy Grana Padano) reszelve
  • 5 dkg mascarpone

A fűszervajhoz a citrom levét és reszelt héját az átöblített, lecsepegtetett, durvára vagdosott kapribogyóval együtt beledolgozom a vajba egy villa segítségével, majd fóliába csavarva a hűtőbe teszem.

A húst lehártyázom, megtisztítom, és ujjnyi (kb 2 cm) szeletekre vágom.

A vajon néhány másodpercig sütöm a felaprított fokhagymát, majd hozzáadom a zöldborsót, és lefedve 3-4 perc alatt puhára párolom (a zsenge zöldborsónak elég ennyi idő, ha ennél tovább pároljuk, kemény lesz, és további 15-20 perc alatt puhul csak meg ismét!). A puha zöldborsóhoz adom a mascarponet és a parmezánt, kevés sót, majd botmixerrel pürésítem. Tálalásig melegen tartom.

A húst kevés olajjal egyenletesen bekenem, igen forró serpenyőben fél percig sütöm az egyik oldalán, majd megfordítom, és a serpenyőt fél perc után lehúzom a tűzről. Sózom, borsozom. Ha nem vastag aljú a serpenyő, akkor maradhatnak benne a szeletek, tálalás előtt alufóliával letakarva 5-6 percre pihenni (közben egyszer fordítsuk meg a szeleteket), de ha vastag az alja, akkor vegyük ki, mert tovább fog sülni a hús. Ez volt az angolos. A félangoloshoz 2 percig süssük a húst mindkét oldalán.

Tálalásnál a bélszínérmék tetejére egy-egy darabka fűszervajat teszek, mellé zöldborsópürét és kevert zöldsalátát (rukkola+ olívaolaj+ levendulás fehérborecet) adok.

 

Címkék: , , ,

Pisztráng egészben sütve, citrommal, kakukkfűvel, mellé tejszínes zöldborsópürével

2010. február 12., péntek | hal, köret | 34 hozzászólás

P1010649

A lehető legegyszerűbben és az egyik legfinomabb módon elkészítve.

A helyi Metro mostanában azzal kényeztet minket, hogy újabban rendszeresen kapni (csak el ne kiabáljam!) frissen halászott magyar halakat, nagyon jó áron. Fura dolog volt ez, mert évekig volt “friss” nyelvhal, lazac halomban, a harcsát meg a pisztrángot pedig vadászni kellett. Én már többször említettem, hogy a magyar halakat ezerszer jobban kedvelem a tengeri társaiknál. Ebben persze az is szerepet játszik, hogy az itthon “frissen” kapható tengeri halak azért meg sem közelítik elkészítés után azt az ízt, minőséget, amit külhoni utazásaink során helyben, az Adria partjainál néhány órával az elfogyasztás előtt kipecázott társaiknál megtapasztaltunk. Többek között ezért is gondolom, hogy szép is, meg jó az egzotikum, néha kell olyan is (persze a gasztrobolg írás első időiben én is hányszor kísértésbe estem…), de azért én részemről maradnék a  magyar halaknál. Szebb, frissebb, olcsóbb, jobb. Meg egyébként is. Az a mienk.

Egyébként nekem a süllő, pisztráng, harcsa tényleg jobban ízlik bármilyen frissen fogott tengeri szörnynél. Hiába, én ezen nőttem fel. Aztán majd Rómában élek úgy, mint a rómaiak. (ez persze csak a saját véleményem, mert Férj imád mindenféle egzotikus tengeri kütyüt. De szerencsére ebben a gyerek meg rám ütött, így egyelőre 2:1-re mi állunk nyerésre.)

Miután kellőképpen kitombolta magát bennem a magyar virtus, azért ejtenék pár szót a receptről is. Az ősmagyar mentalitásnak megfelelően a szilvásváradi pisztrángot egy Jamie Oliver recept alapján készítem. Legalábbis Férj határozottan emlékszik, hogy Jamie volt az a TV szakács, akinek a receptje alapján először készítettem így a pisztrángot, még évekkel ezelőtt, de nem kizárt, hogy tévedünk, és mondjuk ez egy Nigella recept.

Mondjuk arra sem emlékszem, hogy pontosan hogyan is szólt az eredeti recept, mert az évek során minden átalakul egy kicsit, és a saját ízlésünkhöz idomul, így a hiteles, eredeti változattal most nem szolgálhatok. Csak az enyémmel.

Rém egyszerű recept, mert a jó minőségű, friss halnak nem kell semmiféle fakszni, nem kell agyonnyomni fűszerekkel, hogy elvegye a kellemetlen halízt (mert olyan itt nincs is), meg úgy egyáltalán. Igazából a filéket még ennél is sokkal egyszerűbben készítem. De arról majd egy másik bejegyzésben.

Minden kitartó olvasómnak köszönöm a türelmet az önkifejezés eme szószátyár formájának végigasszisztálásához, és akkor most jöjjön a recept.

P1010610

 

  • fejenként
  • egy pisztráng egészben, belsőségektől megtisztítva  (25-35  dkg)
  • 1 kis csokor kakukkfű
  • egy nagyobb citrom fele
  • 2-3 dkg vaj
  • 2 gerezd fokhagyma
  • kevés (olíva)olaj

A pisztrángot átöblítem, ha kell, még megtisztítom, papírtörlővel leitatom róla a nedvességet. A bőrét mindenhol egyenletesen bekenem olajjal.

A fokhagymát megtisztítom, hosszában kettévágom és a kés pengéjével meglapítom, és a hal  besózott hasüregébe teszem. A kakukkfű felét is (vagy amennyi belefér) betömködöm a hal hasába, szárastól, levelestől.

A citromot felszeletelem 2 mm karikákra, és a felét szintén belegyömöszölöm a hal hasüregébe, erre kerülnek a forgácsolt vajdarabkák. Ennél több dolog szerintem már nem is fér ide, úgyhogy ezt a továbbiakban békén hagyom.

Egy alkalmas méretű sütőtálban megágyazok a halnak a maradék kakukkfűből (csak úgy, egészben elrendezgetem a hal alá az ágakat), erre kerülnek a maradék citromkarikák, majd ráfektetem a pisztrángot is.

Előmelegített sütőben (gázsütő!) 240°C fokon 25 perc a 35 dkg-os, 20 perc a 25 dkg-os halaknak. Amikor a bőre elkezd hólyagosodni és pirulni, akkor jó.

P1010652

 

Köretnek általában párolt zöldség és mandulás rizs kerül mellé, de néha csak párolt zöldség. Az alatta felgyűlő vajas-sült citromos szaft pedig mártásként funkcionál.

Viszont gyakran készítem mellé a tejszínes zöldborsópürét is, ami szintén percek alatt elkészül, és szerintem nagyon jól passzol hozzá.

 

  • 2+1/4 adag
  • 450 gr zsenge zöldborsó (mirelit)
  • 3 dkg vaj
  • 0,5 dl tejszín

opcionális: egy marék petrezselyemzöld finomra vágva, vagy egy marék friss menta finomra vágva, vagy 2 gerezd fokhagyma, vagy 1 marék reszelt parmezán. Vagy ezek tetszőleges kombinációja. Esetleg egyik sem.

A vajon megpárolom a zöldborsót, fedő alatt, mérsékelt lángon. 2-3 perc elég neki, ha ennél tovább pároljuk, elveszti zsengeségét, kemény lesz, és csak hosszabb főzés után puhul meg ismét. Én gyakran fel sem olvasztom előtte, így legfeljebb 1-2 perccel tart tovább a párolás.

Miután a zöldborsó megpuhult, hozzáadom a tejszínt, sózom, megvárom, amíg egyet forr, majd botmixerrel pürésítem. Ennyi.

Ha fokhagymásan szeretnénk, az egészben, kés pengéjével meglapítva a borsó előtt megy a vajhoz, majd azzal együtt párolódik, de a friss zöldfűszereket viszont csak a kész, még forró pürébe kell belekeverni, akárcsak a parmezánt.


 

Címkék: , , ,

Lazac leveles tésztában, kapris majonézzel, cukorborsóval

2009. december 6., vasárnap | hal, köret | Nincs hozzászólás

P5120042

A főétel nemisbéka karácsonyi receptversenyére. Tudom, ez is úgy néz ki, mint egy szendvics, de valamiért ez a formája a tálalásnak most nekem nagyon megtetszett. Ez a tálalási módot és a leveles tésztás halas “szendvics” ötletét egyébként az Art Nouveau kiadó gondozásában megjelent Halételek című könyvben találtam.

A hal klasszikus karácsonyi fogás, fogyasztása az ünnepen szintén az elkövetkezendő esztendő pénzbőségét biztosítja a néphit szerint. Bár nem feltétlenül gondolom, hogy eleink lazacot ettek volna cukorborsóval és kapris majonézzel. Szerencsére ma már mindez elérhető, akár a tél közepén is és kiváló alapanyagul szolgál egy igazán gyors főételhez.

Az előkészítéssel, házi majonézzel és a tészta sütésével együtt is csak fél óra összesen, viszont friss ízű, színes, (szerintem) látványos és nagyon finom. Tényleg. Pedig én nem is annyira szeretem a lazacot.

  • 4 adag
  • 4 szelt lazac (60 dkg),
  • só,
  • bors,
  • 2 ek olívaolaj,
  • 2 dkg vaj,
  • 1/2 citrom
  • 25 dkg cukorborsó (=egy kis tálca)
  • 2 tojássárgája,
  • 2 ek apróra vágott kapribogyó,
  • 8 levél bazsalikom,
  • 2 dl semleges ízű olaj (napraforgó vagy lágyabb ízű olívaolaj),
  • 1/4 kk só,
  • 1 kk porcukor,
  • 1 kk dijoni mustár,
  • 2 tk fehérborecet,
  • 2 ek citromlé,
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 2 csomag (2×270 gr) leveles tészta (Tante Fanny),
  • tojásfehérje

A majonézzel kezdem az elkészítést, de közben a sütőt bekapcsolom, előmelegítem.

A tojás sárgájához adom a sót, ecetet, majd apránként adagolom hozzá az olajat, kezdeteben cseppenként, később, ha már szilárdabb masszává állt össze, vékony sugárban, miközben habverővel folyamatosan verem-keverem. Mire az összes olajat felveszi, sűrű, keményebb krémnek kell lennie. Ezt követően hozzákeverem a citromlevet, cukrot, majd az átmosott, alaposan lecsöpögtetett, kinyomkodott és apróra vágott kaprit és a finomra aprított bazsalikomot is. A fokhagymát finomra reszelem és a kinyomkodott levéből 1-2 cseppet szintén a majonézhez adok.

A leveles tésztából kb 10 cm átmérőjű köröket szúrok ki, de lehet hasonló méretű, tetszőleges formájú darabokra is vágni, a két csomag tésztából 8 darabot kell kivágni összesen. Ezeket sütőpapírral bélelt tepsibe teszem. A maradék tésztából még karácsonyi sütemény kiszúróval kivágtam néhány darabot, így egyrészt nem megy kárba a tészta, másrészt nagyon helyes díszítő elemeket kapunk. Ezeket is a tepsibe tettem a nagyobb körök mellé, lekentem tojásfehérjével, szintén a maradékok felhasználása jegyében. De ha valaki ragaszkodik a tojássárgájához, akkor kenje le inkább azzal.

220°C fokon gázsütőben 15 perc alatt aranyszínűre sültek.

A sütés közben elkészül a hal és a borsó is.

A lazacot lebőröztem, kihúztam a szálkákat, majd sóval, sok borssal, az olívaolajjal bedörzsöltem, citromlével megcsepegtettem.

Forró teflon serpenyőben kezdtem sütni, majd közepes lángon folytattam, és mindkét oldalán 3-3 percig sütöttem, amíg éppen átsült teljes vastagságában. (ezt az szeletek oldalán lehet ellenőrizni, amikor teljesen kivilágosodik a hús, akkor kész) Miután megfordítottam a halszeleteket, egy-egy kis darabka vajat kerül a tetejükre, ez a sütés végére szépen ráolvad a halra.

Közben vizet forralok, és a borsót 2 percre a forrásban lévő vízbe dobom, majd leszűröm és jeges vízzel lehűtöm. (vagyis blansírozom)

Tálalásnál egy leveles tészta alapra kerül a hal, mellé a borsó, rá kevés majonéz és ismét egy réteg tészta. A tányérra még leveles tészta díszek kerülnek és egy jó adag majonéz.

Címkék: , , , ,

Téli zöldségkrémleves

2009. október 22., csütörtök | babának, hús nélkül, leves, zöldség | 5 hozzászólás

P3290014

Tudom, hogy még nincs itt a tél, de csak a naptár szerint. Ha előkerülnek a kesztyűk a fiókból, és fel kell installálni a téli gumikat a kocsikra, akkor az már tél, legalábbis nálunk.

Ez nem panaszkodás, szeretem én a telet, csak most kicsit rosszul érint, hogy az ősz meg elmaradt.

De ha már így alakult, akkor legalább jöjjenek a finom, meleg krémlevesek. Annyi változtatással, hogy most a tejszínes receptek helyett a Ponty-barát verziók kerülnek előtérbe, azaz csupa olyasmi készül, amit egy 10 hónapos csöppség is nyugodtan fogyaszthat, velünk együtt. Ez ugyanis szempont, kisded nem igazán szereti, ha kirekesztjük a családi étkezésekből, azaz ő is azt akarja enni, amit mi, nem elég, hogy etetőszékestől odaültetjük az asztalunkhoz, holmi bébitáppal. A gyermek szaglása pedig igen kifinomult, észlelése élénk, így egyből kiszúrja, ha nem ugyanazt kapja és iszonyú hisztit rendez. Enni meg persze nem eszik belőle.

A kisördög ízlése szerencsére igen kiváló, szóval lehet úgy is nézni a dolgot, hogy enyhe külső kényszer hatására ugyan, de a krémleveseim forradalmasítva és tejszín-mentesítve lettek és egy sokkal egészségesebb irányba mozdultak el. A fejenként egy deci tejszín helyett ugyanis most mást kell kitalálnom.

2+ 1/4 adag

200 gr zöldborsó (zsenge, amúgy meg mirelit),

2 répa (~ 15 dkg),

2 szál angol zeller (vagy kéz pici, zsenge zellergumó, ~ 6 dkg a kettő együtt. Nekem most ilyen volt, nem tudom hogyan, de Apu szerezte)

1 szem nagyobb krumpli (~ 20 dkg)

1 fej fokhagyma (~ 10 gerezd. Nem tévedés. Ez egy kisebb fej a magyarból, és nem a  kínai fokhagymából)

5 dl csirke alaplé

2 dl víz

2-3 ek olívaolaj

a felnőtt adagba őrölt csili, reszelt parmezán/grana padano, barna kenyér kockák, vaj

A fokhagyma gerezdeket nagyjából felvágtam, az olajon kissé megsütöttem. Rövid ideig (~ 1 perc), színt ne kapjon!

Ment hozzá a meghámozott, nagyobb kockákra vágott répa, krumpli és a zeller, kicsit ezeket is átpirítottam. Felöntöttem a vízzel és az alaplével, beleöntöttem a borsót, majd fedő alatt addig főztem, amíg a krumpli is megpuhult.

Botmixerrel pürésítettem. Ezen a ponton lehet hígítani, ha túl sűrűnek találjuk, én nem tettem, és át is lehet szűrni, én ezt sem tettem.

A baba adag ezzel kész, ezt kimertem. Ez már így is nagyon finom.

A maradékot felforraltam, majd került bele némi őrölt csili és reszelt grana padano, úgy egy maréknyi (~ 3 dkg). Közben vajon fél centisre vagdosott barna kenyér kockákat pirítottam aranyszínűre, ezzel tálaltam.

A babáknak való változat passzírozással 7, passzírozás nélkül 8 hónapos kor után adható. 9 (10)  hónapos kor után egy kis parmezán is kerülhet a bébitápba.

Címkék: , , , , , , ,