sertés

juhtúróval és medvehagymával töltött szűzpecsenye puliszka felfújttal

2013. május 2., csütörtök | köret, sertés | Nincs hozzászólás

A juhtúró és medvehagyma számunkra ideális párosítás, több variáció is készült már erre a témára, legutóbb ez a töltött sertésszűz. Igazából nem ördöngősség elkészíteni, és nagyon mutatós tud lenni akár egy ünnepi asztalon is. A puliszka felfújt szintén ez a kategória, itt egy dologra kell csak figyelnünk, mégpedig az időzítésre. Ha vendégeknek készül, a sütőből egyből az asztalra tegyük, különben összeesik a felfújt, mint az az alaábbi képen is látható. Ebben az esetben érdemes akár szuflé formákban, egy személyes adagokban sütni, hogy még dekoratívabb lehessen a tálalás.

  • juhtúróval és medvehagymával töltött szűzpecsenye
  • 1 szűzpecsenye (40 dkg)
  • 8 levél medvehagyma
  • 10 dkg juhtúró
  • bors
  • olívaolaj

A szűzpecsenyét lehártyázzuk, majd egy centi mélyen, a hús tengelyével párhuzamosan bevágjuk, a hosszanti szélétől nagyjából egy centi távolságra. Nem vágjuk át, csak mintegy zsebet vágunk bele. Úgy vágjuk tovább a húst, hogy nagyjából mindig egy centi vastag réteget fejtsünk róla, csigavonalban befelé haladva a metszéssel. Így a végeredmény egy szép, kiterített, ovális alakú lapos húsdarab lesz.

A megmosott, leszárított medvehagyma levelekkel befedjük a kiterített húst, majd rákenjük a juhtúrót, ügyelve arra, hogy a külső hosszanti szélre ne kerüljön már belőle. A hús két hegyesebb végét ráhajtjuk a juhtúrós medvehagymára, majd az egészet feltekerük, a hús belső része felől kifelé haladva. Konyhai kötözőzsineggel rögzítjük a tekercset, hosszában és kerszetben is több helyen.

Sózzuk, borsozzuk, megkenjük olívaolajjal, majd sütőtálba tesszük. Egy nagyobb darab sütőpapírt megnedvesítünk, kicsvarunk, majd lazán betakarjuk vele a húst.

Előmelegített sütőben 180 C fokon 30 percig sütjük, az utolsó 10 percben levesszük róla a papírt, hogy piruljon is. Szeletelés előtt legalább 5 percet pihentetjük.

  •  puliszka felfújt
  • 20 cm átmérőjű kerek sütőtálhoz
  • 2 dl víz
  • 2 dl tej
  • 2 dl kukoricaliszt (12 dkg)
  • 2 dkg vaj
  • 2,5 dkg juhtúró
  • 1 tojás

A vizet a tejjel felforraljuk, sózzuk, majd állandó keverés mellett beleszórjuk a kukoricalisztet. Addig főzzük, amíg sűrű masszát kapunk. Lehúzzuk a tűzről, belekeverjük a vajat, juhtúrót, tojást, alaposan kidolgozzuk, majd kivajazott sütőtálba öntjük.

Előmelegített sütőben 180 C fokon 30 percig sütjük, amíg megemelkedik és a teteje aranyszínűre pirul.

 

Címkék: , , , ,

tejszínes karalábé gyömbéres sült oldalassal

2013. április 30., kedd | sertés, zöldség | Nincs hozzászólás

Ez a fogás valamilyen formában számomra minden tavasszal kötelező. A karalábé korábban főzelékként készült, de mostanra már ez a tejszínes változat az abszolút kedvenc, kevés citrommal igazán nagyszerű, akár önmagában is, és még a karalábé ádáz ellenségeit (azaz a férjemet) is rá bírta venni az elfogyasztására. Az oldalas, főleg sülve, ebben a gyömbéres-fokhagymás-mézes változatban, szerintem a sertés legízletesebb része, kicsi korom óta a kedvenceim közé tartozik, és bár a fűszerezés azóta változott, de továbbra is úgy készül, ahogy édesanyámtól tanultam.

  • tejszínes karalábé gyömbéres sült oldalassal

  • a karalábéhoz:
  • 1 kg karalábé
  • 1 fej vöröshagyma
  • 4 gerezd fokhagyma
  • 1 kis citrom leve és héja
  • 1 ek olívaolaj
  • 1 ek vaj
  • 2 dl tejszín
  • 2 dl húsleves
  •  a sült oldalashoz:
  • 50 dkg oldalas
  • 2 ek méz
  • 1 ek mangalicazsír
  • 4 gerezd fokhagyma
  • 1 fej vöröshagyma (10 dkg)
  • 2 ek almaecet
  • 4 cm gyömbér

Az oldalast feldarabolom, a bordák között. A hagymát meghámozom, negyedelem, a fokhagymát meghámozom, kés pengéjével meglapítom. A gyömbért meghámozom, vékony szeletekre vágom. A mangalicazsírt megolvasztom, átpirítom rajta a hagymát, fokhagymát, gyömbért, hozzáadom az oldalast, sózom, hozzáadom a mézet, ecetet és annyi vizet, hogy a húsokat nagyjából ellepje. Fedő alatt kis láng fölött addig abálom, amíg a hús megpuhul és szinte már leomilik a csontról. Ekkor  afedőt leveszem és nagy láng felett elforralom róla  afolyadékot, majd ezután addig sütöm az oldalast, amíg a méz karamellizálódik rajta.

A karalábét meghámozom, majd juliennere vágom (ha van hozzá gyalu, készülhet azzal is). A hagymát és fokhagymát finomra aprítom, majd az olívaolajon megolvasztott vajon a hagymát megfonnyasztom. Hozzáadom a fokhagymát, átpirítom, majd hozzáadom a karalábét, a húslevest, a citrom héját és levét, sózom. Időnként megkavarva addig párolom, amíg a karalábé kissé megpuhul (ennél tovább főzni nem szükséges) Hozzáadom a tejszínt, azzal beforralom, hogy tetszőleges mennyiségű lé maradjon alatta és korrigálom az ízeket sóval, ha szükséges.

Tálalásnál a karalábét meg lehet locsololni az oldalas szaftjával és meg lehet szórni az apróra vágott zsenge karalábé levelekkel is.

Címkék: , , , , ,

sárgaborsós paradicsomos sertésragu spenóttal

2013. április 18., csütörtök | egytálétel, sertés | 2 hozzászólás

A gyors egytálételek megkönnyítik a mindennapjainkat, és mostanában, mi tagadás, elég gyakran kerül beléjük spenót is. Tulajdonképpen ezek tekinthetőek variációknak is egy témára, de ez a mostani annyira jól sikerült, hogy megér még egy posztot a recept. A raguba ezúttal sárgaborsó került a spenót és paradicsom mellé, tekintélyes mennyiségű gyömbérrel, és egy igazán ízben gazdag darab született, ami vélhetően gyakran kerül majd ismét az asztalunkra.

  • sárgaborsós paradicsomos sertésragu spenóttal
  • 50 dkg sovány, darált sertéshús (comb és lapocka)
  • 1 doboz hámozott paradicsom (400 gr)
  • 20 dkg sárgaborsó
  • 10 dkg spenót
  • 1 nagy fej vöröshagyma (15 dkg)
  • 4 gerezd fokhagyma
  • 5 cm gyömbérgyökér
  • 3 ág kakukkfű
  • 1 babérlevél
  • 4 dl húsleves(vagy víz)
  • 2 ek olívaolaj
  • 2 ek vaj
A hagymát, fokhagymát finomra aprítom. Az olívaolajon megolvasztom a vajat, majd lepirítom rajta  a húst, nagy láng felett, gyakran kevergetve. Hozzáadom a hagymát, mérsékelem a lángot, majd addig sütöm, amíg a hagyma üvegessé válik. Hozzáadom a fokhagymát, átpirítom, majd felöntöm a húslevessel (vagy vízzel). Hozzáadom a meghámozott, nagyobb darabokra vágott gyömbért, a babérlevelet, csokorba kötött kakukkfüvet, a paradicsomot és az átöblített sárgaborsót. Sózom, felforralom, majd kis láng felett, lefedve addig főzöm, amíg a sárgaborsó megpuhul.
A spenótot mosom, centrifugálom, a vastagabb szárakat kitöröm, majd metéltre vágom. Ha megpuhult a sárgaborsó, leveszem a fedőt, ha túl sok lé lenne alatta, azt beforralom (ha túl kevés, adok hozzá még levest vagy vizet). A babérlevelet, gyömbért, kakukkfüvet kiszedem, lehúzom a tűzről és összeforgatom a spenóttal.

 

Címkék: , , , ,

lassan sült malac lapocka

2013. január 2., szerda | sertés | Nincs hozzászólás

Az új év első napja bizony malac sütéssel is jár, és ha nincs olyan szerencsénk, hogy éjfél után egy egész ropogósra sült szopós malacból falatozhatunk, akkor a lassan sült malac lapocka is megteszi. Sőt. Igazából nem igényel túl sok munkát, inkább csak türelmet, és a receptben leírt módszerrel az előzetes hosszas pácolás is kikerülhető, mégis gazdagon fűszeres lesz a végeredmény.

  • lassan sült malac lapocka
  • 4-6 főre
  • 1 malac lapocka (1,6-1,7 kg, csontos, bőrös)
  • 3 ek (mangalica)zsír
  • 1 nagyobb narancs leve és a felének a finomra reszelt héja
  • 6 gerezd fokhagyma
  • 1 ek római kömény
  • 1 ek koriandermag
  • 1 ek mustármag
  • 1 ek szárított kakukkfű
  • 1 ek méz
  • 1 tk édesköménymag
  • fekete bors

A malac bőrét éles késsel bevagdossuk hosszában és keresztben is, nagyjából 2-3 centis kockákra. A húsát a bőr nélküli oldalán egy vékony, hosszabb pengéjű késsel több helyen felszúrjuk a csontok mentén, és a vastagabb hús részleteket is felszúrjuk több helyen. A fokhagymát meghámozzuk, vastagabb csíkokra vágjuk, ezeket kés pengéjével kissé meglapítjuk.

A római köményt, mustármagot, koriandermagot száraz serpenyőben enyhén megpirítjuk, majd az édesköménnyel és kakukkfűvel együtt mozsárban porrá őröljük. A fűszerekhez keverjük a narancs finomra reszelt héját, egy púpos evőkanálnyi sót, ízlés szerint őrölt fekete borsot és a mézet, majd a felszúrt résekbe tömködjük a fűszerkeverék felét, váltakozva a fokhagyma darabokkal. A maradék fűszerkeveréket a húsba dörzsöljük, a bőrös és a másik oldalán is.

Kizsírozott tepsibe fektetejük, bőrös oldalával felfelé, mellé öntjük a narancs levét és a maradék zsírt is. Egy nagyobb darab sütőpapírral letakarjuk, majd az egészet szorosan lefedjük alufóliával. 200 C fokra előmelegített sütőbe tesszük, a hőfokot azonnal 140 C fokra mérsékeljük és így, 130-140 C fokon sütjük 4,5 órán át. Ezt követően a fóliát és a sütőpapírt eltávolítjuk a húsról, a bőrét levagdossuk úgy, hogy egy kevés zsírréteg maradjon csak rajta, közben a sütőn a hőfokot a maximumra állítjuk. Visszatesszük a húst a sütőbe és addig sütjük így, amíg megpirul (nagyjából 10 perc) A bőrét egy sütőpapírral bélelt kisebb tepsiben mellé tettem a sütőbe, így az is ropogósra pirult, és a ropogós kérgű hús mellé ropogós malacbőr is készült, de aki jobban szereti, a bőrét eleve a húson hagyhatja és úgy piríthatja le az egész lapockát.

Szeletelés előtt legalább negyedórán át pihentetjük. Tálaláshoz én vékony szeleteket vágtam a húsból, amiket megforgattam alaposan a hús alatt sütés közben felgyűlt szaftban és tálra rendeztem a szeleteket. Burgonyapürével és ropogós fejes salátával nagyon finom.

 

Címkék: ,

szilveszteri svédasztal: vargányás lencsepástétom és marinált citromos szűzpecsenye tésztakosárkákban, füstölt lazacos tojáskrém, parmezános kekszek, mangós zöldcitromos és mandarinos gránátalmás frizzante

2012. december 30., vasárnap | felvágott helyett, hal, sertés, sós | Nincs hozzászólás

Közeledik  az óév utolsó napja, szóval néhány recept következik a szilveszteri büféasztalra. Számunkra legideálisabb megoldást az évnek erre a napjára a könnyen kézbe fogható, izgalmas falatkák jelentik, melléjük pedig néhány könnyű, gyümölcsös kevert ital, amihez ezúttal a La Gioioso bianco és rose frizzantei szolgáltatták. A leveles tésztából készült kosárkákba vargányás lencsepástétom és citromos marinált szűzpecsenye került, de mindkét darab önállóan, friss bagett szeleteken, szendvicsként is megállja a helyét. A füstölt lazacos tojáskrém ezúttal uborkából vágott vastagabb karikákra került, de itt is érvényes, hogy mini szendvicsként, uborkával vagy kapribogyóval is tökéletes lehet. A vajas parmezános kekszek zöld borssal  kiváló borkorcsolyák, a két variáció frizzantera pedig igazán könnyű, gyümölcsös darab.

  • vargányás lencsepástétom
  • 10 dkg lencse
  • 2-3 ág kakukkfű
  • 1 kis babérlevél
  • 1 nagyobb fej vöröshagyma (8 dkg)
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 púpos ek szárított vargánya por (15 gr)
  • 1 ek olívaolaj
  • 3 dkg vaj

A lencsét enyhén sós vízben a babérlevéllel és kakukkfűvel puhára főzzük, leszűrjük, a fűszereket kiszedjük közüle.

A hagymát felkockázzuk, majd az olívaolajon üvegesre sütjük. Hozzáadjuk a vajat, porított vargányát és további 2-3 percig sütjük, kis láng felett, kavargatva. Hozzáadjuk a lencsét, összeforrósítjuk, majd botmixerrel pürésítjük.

  • marinált szűzpecsenye
  • 2 szűzpecsenye (75-80 dkg)
  • olívaolaj
  • fekete bors
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 1 nagyobb citrom (vagy két kisebb) leve és finomra reszelt héja
  • 1 csokor petrezselyemzöld
  • 4 ek olívaolaj

A szűzpecsenyéről levágjuk a nagyobb hártyákat, sózzuk, borsozzuk, majd kevés olívaolajon 2-3 perc alatt, nagy láng felett körbepirítjuk. Amikor már szép színt kapott, mellédobjuk az egész, hámozatlan gerezd fokhagymákat, és 180 °C fokos sütőben 20 percig sütjük.

Közben a petrezselyemzöldet finomra aprítjuk, majd elkeverjük az olívaolajjal, a citrom finomra reszelt héjával és levével.

A húst sütés után 6-8 percig pihentetjük, majd éles késsel hajszálvékony szeletekre vágjuk. A sült fokhagymát meghámozzuk, majd pépesre törjük és hozzákeverjük a citromos marinádhoz. A szűzpecsenyéből vágott szeleteket megmártjuk a marinádban, majd egy nagyobb tálra rendezzük, viszonylag szellősen. A maradék marinádot a hús tetején egyenletesen eloszlatjuk. Tálalás előtt legalább fél órán át érdemes érlelni, hideg helyen.

Tálaláshoz leveles tésztából készítünk kis kosárkákat. Ehhez a leveles tésztából kis köröket szaggatunk (én ehhez egy 7 cm átmérőjű kerek formát használtam), a körök felét pedig kiszúrjuk egy kisebb átmérőjű kerek formával. A teli köröket sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, a széleket lekenjük elhabart tojással, mindegyikre egy-egy kiszúrt közepű karikát helyezünk. A tésztakosárkák tetejét lekenjük tojással, majd 200 °C fokos sütőben 10 perc alatt aranyszínűre sütjük. Tálalás előtt megtöltjük a kosarakat a lencsepástétommal, és egy-egy szelet szűzpecsenyét teszünk a tetejükre.

  • füstölt lazacos tojáskrém
  • 10 dkg füstölt lazac
  • 5 tojás
  • 15 dkg Philadelphia (típusú) tejszínes krémsajt
  • 1-2 ek mustár, ízlés szerint
  • uborka a tálaláshoz

A tojásokat lobogó vízben 10 percig főzzük, majd kihűtjük, meghámozzuk. A széttépkedett füstölt lazaccal, tojással, krémsajttal és mustárral együtt botmixerrel pépesítjük.

Az uborkából nagyjából egy centi vastag karikákat vágunk, majd megkenjük a tojáskrémmel (én habzsákba töltöttem és abból nyomtam rá halmokat, így csinosabb lesz a végeredmény), és egy-egy vékony szelet koktélparadicsommal díszítjük.

  • vajas parmezános kekszek zöld borssal
  • 20 dkg finomliszt
  • 15 dkg vaj
  • 3 dkg parmezán, finomra reszelve
  • 1 tojás
  • 2 ek porcukor (3 dkg)
  • 1 tk só
  • 1 ek zöld bors

A zöld borsot mozsárban porrá őröljük. A felkockázott hideg vajat gyors mozdulatokkal összedolgozzuk a többi hozzávalóval. Folpack fóliából letépünk egy nagyobb darabot, majd a tésztát nagyjából henger alakúra formázva a közepére tesszük. A tésztából egy szabályos, 4-5 cm átmérőjű hengert formázunk  a fólián (ha úgy könnyebben megy, előtte is betekerhetjük a fóliába), majd betekerjük a fóliába, és hideg helyen fél-egy órán át pihentetjük.

Éles (vagy recés pengéjű) késsel nagyjából fél centi vastag karikákat vágunk a tésztahengerből, sütőpapírral bélelt tepsire tesszük és 180 C fokon 12-14 perc alatt aranyszínűre sütjük.

A tepsiben hűtjük ki.

  • mangós lime-os bazsalikomos frizzante
  • 6-8 adag
  • 1 mangó
  • 2 lime
  • 6 levél bazsalikom
  • 3 ek nádcukor
  • frizzante bianco, adagonként 1,5 dl

A mangót zöldséghámozóval meghámozzuk, a húsát levágjuk a magról, feldaraboljuk. A lime finomra reszelt héjával, levével, a nádcukorral és a bazsalikom levelekkel együtt turmixgépben vagy botmixerrel pürésítjük. Szűrőn áttörjük, a koktélokhoz csak a levét használjuk.

A koktélokhoz minden pohárba 2-3 evőkanálnyi gyümölcslét teszünk, majd felhúzzuk nagyjából 1,5 dl behűtött frizzanteval poharanként. Egy gyors kavarás után azonnal fogyasztható.

  • gránátalmás mandarinos frizzante rosato
  • 4 adaghoz
  • 1 gránátalma
  • 2 mandarin
  • 3 ek nádcukor
  • adagonként 1,5 dl frizzante rosato

A mandarin héját finomra reszeljük, levét ráfacsarjuk, hozzáadjuk a cukrot. A gránátalmát kettévágjuk, magjait kiütögetjük, a mandarinos keverébe, a kicsorgó levével együtt. Elkeverjük, pár percig állni hagyjuk, amíg a cukor feloldódik, majd szűrőbe tesszük és áttörjük.

A gyümölcslét felhasználás előtt átszűrjük, majd 2-3 evőkanálnyit teszünk belőle egy-egy pohárba és felöntjük a frizzanteval.

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , ,

sült karfiol és sütőtök pirított gombával, szűzpecsenye csíkokkal és hajdinával

2012. december 11., kedd | egytálétel | Nincs hozzászólás

Nos, azt hiszem, ez talán a legcsúnyább étel, amit valaha készítettem, az hogy mégis ide került a blogra, viszont talán jelzi, hogy mennyire nagyon finom. Ismét egy gazdagon zöldséges egytálétel, kevés hússal (bár ez vega verzióban, csak gombával is remekül működik), hajdinával, sok fűszerrel. Amiről pedig még szeretnék írni ebben a posztban, az nem csak az étel, hanem az is, amiben készült. Végül is jön a karácsony, és konyhamániás szeretteinknek ajándéknak sem lehetnek utolsók ezek a darabok.

Az talán már kiderült korábban is, hogy imádom a jó minőségű, praktikus és szép konyhai eszközöket, edényeket, és hogy számomra  a jól felszerelt konyha mennyire fontos. Már egy ideje szemezgetek a zománcozott öntöttvas edényekkel, mivel a rozsdamentes sorozatom mellett eddig mindig volt egy széria tapadásmentes edényem is, ez korábban öntvény teflon, újabban kerámia bevonatos edényekből állt, nem is a legolcsóbb fajtából, de a közös jellemzőjük az volt, hogy 2-3 év alatt teljesen tönkrementek. A zománcozott öntöttvas edények kézenfekvő váltásnak tűntek, és bár az áruk kicsit húzósabb, mint az előbb említett két fajtának, de hosszú távú befektetések, élethosszig tartó darabok, és összességében jobban megéri egyszer beruházni pár ilyen darabra, mint 2-3 évente egy komplett teflon vagy kerámia bevonatos garnitúrát kidobni. Aztán a végső lökést az adta meg, amikor rátaláltam erre az oldalra. A Staub vagy a Le Creuset talán már sokaknak ismerősen csengő nevek, de bevallom őszintén én eddig a Berghoff edények zománcos darabjairól nem igen olvastam korábban. Aztán sok jó dolgot találtam róluk, amikor utánanéztem, és nekem nagyon megtetszett ez a barna-krémszín kombináció is (egyértelműen jól mutatnak a konyhámban :)), végül az utolsó lökést az adta, hogy náluk rátaláltam az ideális méretű edényekre, egy 30 centiméter átmérőjű serpenyőre és egy 28 centiméter átmérőjű fazékra. Talán említettem már azt is, hogy hamarosan három férfiembert kell etetnem, és a jelenleg főzött mennyiségek már most olyan méreteket öltöttek, amik az eddig használt, egyébként normál méretű edényeimben nem nagyon fértek el. Szóval a fiúk úgy döntöttek, hogy családilag meglepnek engem ezzel a két darabbal, tulajdonképpen előkarácsonyra. Hát mit mondjak. Imádom őket. Teljesen egyenletes a hőleadásuk, az egészben sült serpenyős pisztráng farka végre nem lóg ki a serpenyőből, elfér az összes zöldség és hús a fazékban, kavargatásnál sem repülnek szanaszét a darabok, és nem tapad le benne az étel, pedig nem is igazán ez volt a cél, amikor erre a zománcozott megoldásra szántam el magam. Főztem bennük eddig lekvárt, ragukat, a serpenyőben sütöttem már szinte minden létező húst, halat, ami a konyhámban fellelhető, és eddig még nem okoztak csalódást az új szerzeményeim, egyetlen percig sem. Szóval mit is írhatnék még? Megérte kivárni, megéri rá gyűjteni akár, és sokkal de sokkal jobban megéri, mint egy újabb teflon sorozatba beruházni. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy egy-egy ilyen 5-6 kilós öntöttvas darab emelgetése akár testedzésnek sem utolsó. Szóval jön a karácsony, ne felejtsük el. :)

Aztán végül a ronda, de nagyon finom egytálétel receptje:

  • hajdinás gombás sült karfiol és sütőtök szűzpecsenyével
  • 1 szűzpecsenye (35 dkg)
  • 1 kis karfiol (50-60 dkg, tisztítva mérve)
  • 1/2 sütőtök (50-60 dkg)
  • 25 dkg gomba (csiperke)
  • 2 kis fej vöröshagyma (15 dkg)
  • 4 gerezd fokhagyma
  • 2 ek római kömény
  • 1 tk édesköménymag
  • 1/4 szerecsendió
  • 1 tk nádcukor
  • fekete bors
  • 5 ek olívaolaj
  • 10 dkg hajdina

A hajdinát átöblítem, bő, enyhén sós vízben puhára főzöm, leszűröm. A szűzpecsenyét lehártyázom, majd vékony, 2-3 centi hosszú csíkokra vágom. A hagymát, fokhagymát finomra ípratom, a karfiolt rózsáira bontom, a sütőtököt meghámozomn, kimagozom, nagyobb kockákra vágom, a gombát megtisztítom,  szintén nagyobb darabokra (negyedekre-nyolcadokra) vágom. Az édesköményt és római köményt mozyárban porrá őrölölm.

Az olívaolaj felén nagy láng felett átpirítom a szűzpecsenyét egy-két perc alatt a porrá őrölt fűszerekkel, hozzáreszelem a szerecsendiót, majd a ha a szűzpecsenye már megpirult, hozzáadom a cukrot, a hagymát, üvegesre sütöm, majd sózom, borsozom, hozzáadom a fokhagymát. Még pár másodpercig kavargatva-rázogatva sütöm, majd szűrőlapáttal kiszedem, és lefedve melegen tartom.

A maradék zsiradékot kipótolom az olívaolajjal, majd ismét nagy láng felett átpirítom rajta a gombát, hozzáadom a karfiolt, azzal is átpirítom, mérsékelem a lángot, és fedő alatt hagyom párolódni a zöldségeket. 5-6 perc után hozzáadom a sütőtököt is, és addig párolom tovább fedő alatt, amíg a tök megpuhul. Végül visszaszedem a fazékba a húst, az alatta felgyűlt szaftot is hozzáöntöm a zöldségekhez, hozzáadom a hajdinát és nagy láng felett lepirítom.

 

 

Címkék: , , , , ,

tex-mex szűzpecsenye csíkok sült paprikával, házi búza tortillával

2012. szeptember 11., kedd | egytálétel, sertés, tészta | 2 hozzászólás

A nyár folyamán a gyors tex-mex ételek és thai fogások sokszor mentettek meg minket az éhenhalástól, mert bár talán elsőre furcsán hangzik, némelyikük valóban nagyon gyorsan és egyszerűen elkészül, és igazán intenzív ízű darab a végeredmény. Elsőként egy pirított szűzpecsenye csíkokból és sült paprikából álló ételt hozok, amit rögtön a házilag összeállított fűszerkeverékkel kezdenék. Tehát lehet boltban venni tex-mex fűszerkeveréket, igazán széles a választék, és egy idő után valószínűleg megtatláljuk az ízlésünknek leginkább megfelelőt, de sokkal egyszerűbb (talán még gazdaságosabb is), ha házilag állítjuk össze, úgy, ahogy mi szeretjük. A fűszerkeverék általános összetevői a szárított chili, cayenne bors, fűszerpaprika, fekete bors, római kömény, szárított hagyma és fokhagyma por változó arányú keveréke, de szárított kakukkfű, oregano és gyömbér is előfordul az összeállításokban. Én leginkább a lenti keveréket szeretem használni, ami kicsit talán eltér a megszokottól, de szerintem nagyon finom a végeredmény. Érdemes egyszerre nagyobb adagban készíteni, ha beválik, jól záródó üvegben gond nélkül tárolható.

A gyorsan elkészülő kritériumnak a házi tortilla nem felel meg, ezt nem vitatom, de elmúlt a nyár, és nekem ismét tenger sok időm marad a főzésre. Tehát finomabb-e mint a bolti? A válasz: igen. Egyszerű-e elkészíteni? Nos, nem annyira macerás, mint amennyire időigényes, vagyis ha van rá egy kis időnk, próbáljuk ki, tényleg nagyon finom. De egyéb esetben marad a bolti változat. Szerencsére lehet már kapni jó minőségű lapokat is kisebb fűszerboltokban, amit idehaza sütnek, adalékanyagoktól mentesek, és fagyasztva pár hétig eltarthatók.

A tortillához a liszt búza, mivel a kukoricalisztből készülő tortillához szükséges speciálisan előkezelt kukoricaliszt, a masa harina (ami a szárított, majd meszes vízbe áztatott és ismét kiszárított kukorica finomra őrölésével készül) idehaza nem elérhető. A nálunk is kapható kukoricaliszt törékennyé teszi a lapokat, és igazából a bolti lapok is többnyire tisztán búzalisztből készülnek. Még egy érdekesség a tortillával kapcsolatban: van pár recept, ami a felhasználható zsiradékok közül a disznózsírra esküszik. Én maradtam a napraforgó olajnál, de aki érez magában kedvet a zsírral készülő változathoz, próbálja ki, állítólag még jobb lesz a végeredmény. A lényeg igazából a sütés után következik, ha ezt betartjuk, igazán puhák maradnak a lapok: a még forró tortillákat ecsettel vízzel lekenjük vagy bespricceljük, majd jól zárható edénybe tesszük, és így tároljuk felhasználásig. A keletkező gőzben a lapok puhák és hajlékonyak maradnak. Ha pedig később szeretnénk felhasználni, akkor a felmelegítés előtt érdemes lekenni vízzel, majd egy jól zárható tetejű edényben sütőben, mikrohullámú sütőben átmelegíteni. Ilyenkor kicsit hajlamosak összeragadni a lapok, de ezt elkerülhetjük, ha sütőpapírt vagy zsírpapírt teszünk közéjük.

Recept.

  • tex-mex szűzpecsenye csíkok sült paprikával
  • 1 ek római kömény
  • 1 ek koriander
  • 1 tk szárított oregano
  • 1tk fekete bors
  • 1 tk cshilipehely
  • 1/2 mk őrölt fahéj
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 szűzpecsenye (40-45 dkg)
  • 2 piros kaliforniai paprika vagy nagy kápia paprika
  • 1 nagy fej vöröshagyma (15 dkg)
  • 2+2+2 ek olívaolaj
  • tortilla, tejföl, tabasco, guacamole a tálaláshoz

A szárított fűszereket kávédarálóval vagy mozsárban finomra porrá őröljük. Ez így nem túl csípős, aki az erősebb ízeket kedveli, tehet bele ennél több csilipelyhet is.

A szűzpecsenyéről levágjuk a vastagabb hártyákat, majd vékony és nagyjából 4-5 centis csíkokra vágjuk. Összekeverjük a fűszerekkel, 2 evőkanálnyi olívaolajjal, és a finomra aprított fokhagymával. Legalább fél órán át hagyjuk pácolódni sütés előtt, de ha több idő van rá, még jobb lesz a végeredmény.

A paprikát vékony csíkokra vágjuk, a hagymát nagyon vékonyra szeleteljük.

Egy széles serpenyőt felforrósítunk a két evőkanálnyi olajjal, majd addig sütjük benne a hagymát, amíg kis színt kap. Sütés végén sózzuk, kiszedjük, félretesszük. Pótoljuk az olajat, majd megsütjük a paprikát is, szintén nagy láng felett, amíg ez is színt kap. Sütés végén sózzuk, kiszedjük, félretesszük. Ismét pótoljuk az olajat, majd nagy láng fölött kisütjük a húst. Sütés közben sózzuk. 2-3 perc alatt megpirul és átsül, tovább sütni nem érdemes. A húshoz keverjük a sült paprikát és hagymát, átforrósítjuk, majd megtöltjük vele a meleg tortilla lapokat.

A megtöltött tekercseket lehet azonnal tálalni, tejföllel, guacamoleval, Tabascoval ízlés szerint, de át is lehet sütni. Ehhez a kiolajozott/kizsírozott sütőtálba fektetett tekercsek tetejét lekenjük tejföllel, bőven megszórjuk reszelt sajttal (cheddar vagy más aromásabb, jól olvadó sajt) és 220 C fokos sütőben 15-20 percig, vagy grillsütőben 5-10 percig sütjük, amíg a tetején a sajt aranyszínű és hólyagos lesz.

  • tortilla
  • 6 db
  • 30 dkg rétesliszt
  • 15 dkg víz
  • 2,5 dkg napraforgóolaj vagy disznózsír
  • 1 kk só
  • 1 késhegynyi sütőpor

A hozzávalókat összegyúrjuk, egy rugalmas, nem túl kemény, sima, fényes felszínű tésztává. Pihentetjük letakarva legalább 15 percig, átgyúrjuk, majd 6 részre vágjuk, a darabokat gombóccá formáljuk és lisztezett deszkán vékonyra nyújtjuk. A nyújtás végén sütés előtt kézzel még vékonyabbra lehet kihúzni a lapokat.

Felhevített száraz serpenyőben addig sütjük mindkét oldalukat, amíg aranyszínű hólyagok jelentkeznek a lapokon. (Két lap sütése között érdemes kitörölni a serpenyőt, a lepergő liszt csúnyán feketére tud égni és az illata sem kellemes)

Sütés után azonnal lespricceljük vagy ecsettel lekenjük vékonyan vízzel a tortillák mindkét oldalát, és jól záródó fedelű edénybe tesszük tálalásig.

Címkék: , , , ,

húskenyér ecetes uborkával

2012. május 4., péntek | felvágott helyett, sertés | 7 hozzászólás

Vagy egybesült fasírt. Mindegy hogy hívjuk, a kisfiam egyik kedvenc étele következik. Tulajdonképpen minden ünnepi eseményre ezt kéri, annak ellenére, hogy ez nem egy kifejezetten ünnepi étel, inkább házias, gyorsan elkészülő finomság, de hát a három és fél évesek már csak ilyenek. Krumplipürével rendeli természtesen. Ezen az érdekességen túl azonban ez egy könnyen összeállítható recept, ami napokra megoldhatja egy kisebb család élelmezési problémáját, akár ha munkahelyi ebédről, akár piknikről van szó, de főzelékfeltétként is remekül funkcionál, mi már minden helyzetben teszteltük.

  • 1 kg sertéshús ( 1/3 hasalja, 2/3 comb)(ha nincs hasalja, akkor 85 dkg comb, 15 dkg húsos szalonna)
  • 2 zsemle
  • tej
  • 4 tojás
  • 1 nagy csokor petrezselyemzöld
  • 1 nagy fej vöröshagyma (12-15 dkg)
  • 4 gerezd fokhagyma
  • 2 ek vaj
  • 15 dkg ecetes uborka
  • olívaolaj

A hagymát, fokhagymát finomra aprítom, majd a vajon üvegesre fonnyasztom a hagymát, hozzáadom a fokhagymát és kissé átpirítom. A zsemléket széttépkedem és leöntöm forró tejjel.

A húsokat ledarálom (szerencsésebb esetben ezt a hentes már megteszi), majd alaposan összegyúrom a hagymával, a tejtől alaposan kinyomkodott és szétmorzsolt zsemlével, az elhabart tojásokkal, finomra aprított petrezselyemzölddel, sózom, borsozom (ízlés szerint), majd hozzáadom az apró kockákra vágott ecetes uborkát, ismét átgyúrom.

Egy tepsit sütőpapírral kibélelek (mert így könnyebb lesz mosogatni), kiolajozom, majd a masszából két hosszú rudat formázok a tepisben olajos kézzel. A tetejüket olívaolajjal vékonyan átkenem, majd előmelegített sütőben 200 C fokra állítva a hőmérsékletet (villanysütő alsó-felső sütés)  50 percig sütöm. Nekem a sütőhőmérőm végig 180 C fokot szokott mutatni a művelet közben, tehát pontosabb hőfoknak inkább ezt adnám meg.

A kész húskenyeret rácson hűtöttem ki.

Címkék: , ,

gyors vacsorák 4-5.: karajszeletek gorgonzolával, vajban sült körtével és karamellizált petrezselyemgyökér kelbimbóval

2012. március 26., hétfő | egytálétel, sertés | 2 hozzászólás

Gombhoz  a kabátot. Bár mindkét étel nagy kedvenc lett, ennek a bejegyzésnek az apropója mégis az a két csodás szerzemény, aminek nemrég a tulajdonosa lettem. Az ott kezdődött, hogy imádom az öntöttvas edényeket. Gondolom, vannak ezzel mások is így, nagyon jó bennük főzni, van is egy pár darab belőle itthon. Aztán amikor Duendénél megláttam azokat a csodás öntöttvas edényeket, akkor már nem csak az anyag, hanem a forma is elkezdett érdekelni, el is kezdtem kutakodni, erősen vidéki lévén főként az interneten, így találtam erre a honlapra, ahol gyönyörű és nagyon jó minőségű svéd Skeppshult öntöttvas edényeket és serpenyőket lehet beszerezni. Jelenleg egy kis fanyelű öntöttvas serpenyő és egy kis sütőtál boldog tulajdonosa vagyok, és ha tehetném, mostanában mindent ezekben készítenék, és azt tervezem, hogy bővítem majd idővel a gyűjteményem. Szóval ez volt a gomb.

Aztán most a kabát. A tél legvégét idézi még meg ez a két étel, de tegnap a zöldségesnél még találtam szép kelbimbót és körtét is, szóval talán nem csúsztam ki nagyon a szezonból velük. Az első egy egyszerű karajszelet, amit a tetejére morzsolt gorgonzola tesz különlegessé, és tényleg percek alatt elkészül, akár több főre (és akár sima serpenyőben) is. A kelbimbó pedig egészen új dimenziókat kap a juharsziruppal karamellizált petrezseyem gyökértől, ami szerintem önmagában is kitesz egy vacsorát, akár egy pohár borral és néhány szelet friss bagettel elkísérve.

  • fejenként 2 ujjnyi vastag szelet hosszúkaraj (15-20 dkg)
  • 1 ek olívaolaj
  • 1 ek vaj
  • bors
  • 2-3 dkg gorgonzola dolce
  • 2 körte
  • 1 ek méz
  • 2 dkg vaj
  • 0,5 dl száraz, gyümölcsös fehérbor

A karajról a vastag hártyát levágom (ha van rajta), kicsit klopfolóval megütögetem. A vaj és olívaolaj keverékében mindkét oldalát 2-2 percig sütöm, sütés közben sózom, borsozom. Kiveszem, fedeles hőálló edénybe fektetem a szeleteket, rájuk morzsolom a gorgonzolát, lefedem a tálat, majd meleg helyen (pl langyos sütő) pihentetem pár percig, amíg a sajt ráolvad a karajra és elkészül a körte is.

A körtét hosszában négyfelé vágom, majd a karaj sütéséből visszamaradt zsiradékhoz adom a vajat, felhevítem és a körte cikkeket minden oldalukról színesre sütöm, közben rácsorgatom a mézet is. Felöntöm a borral, beforralom.

A karaj mellé adom a körtét köretnek, de aki kívánja, egy kis krumplipürével is kiegészítheti.

  • 35 dk kelbimbó
  • 35 dkg petrezselyemgyökér
  • 1 salotta
  • 2 ek juharszirup
  • 5 dkg bacon
  • 0,5 dl száraz fehérbor
  • 1 ek olívaolaj

A kelbimbót megtisztítom, a salottát finomra aprítom, a petrezselyemgyökeret megtisztítom, fél centis karikákra vágom. A bacont vékony csíkokra vágom. Az olívaolajon kisütöm a baconből a zsírt, majd hozzáadom a gyökeret, salottát és a juharszirupot, kis láng fölött addig sütöm, amíg aranysárga bevonat képződik a gyökérkarikákon. Hozzáadom a kelbimbót, a bort, majd lefedem és addig párolom, amíg a kelbimbó megpuhul. Leveszem a fedőt, elforralom a levét és tálalom.

 

Címkék: , , , , , , , ,

mini rétestekercs mézés gyömbéres szűzpecsenyével és brokkolival

2012. március 11., vasárnap | sertés, sós, tészta | 8 hozzászólás

Az a helyzet, hogy nálam időről időre előkerülnek ezek a kis rétestekercsek, mert egyfelől imádom gyártani a kis hengereket, másfelől csinosak és praktikusak, akár vendégvárásról, akár munkahelyi ebédről van szó. Mostanában két elöprő sikert arató recept született, egy juhtúrós aszalt szilvás (szintén sós változat) és ez az enyhén keleti irányba mutató ízű darab. A finom, fűszeres szűzpecsenye mellé párolt brokkoli került, mindez rétestésztába töltve. Ami az előbb leírtakon kívül még vonzóvá teszi ezt a receptet, hogy az egyébként a brokkolit a fura, marsbéli növénynek imponáló külleme miatt meg nem evő gyerekem azt a ropogós tészta burkában már szó nélkül, sőt kifejezetten lelkesen elfogyasztotta. A szűzpecsenye helyettesíthető más hússal is, aki a csirkemellet vagy borjúcombot jobban szereti, az használja nyugodtan azt a sertéshús helyett, a lényeg, hogy kevés sütéssel+párolással is könnyen megpuhuló húst válasszunk hozzá.

  • rétestekercsek mézes gyömbéres szűzpecsenyével, brokkolival
  • 6 réteslap
  • 1 kis szűzpecsenye (40 dkg)
  • 50 dkg brokkoli
  • 1 kis vöröshagyma (6-8 dkg)
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 3 cm gyömbérgyökér (vagy egy csapott tk szárított gyömbér)
  • 2 ek szójaszósz
  • 2 csapott ek méz
  • 1 lime
  • olívaolaj vagy napraforgóolaj

A szűzpecsenyét lehártyázom, majd kis, nagyjából centis kockákra vágom. A hagymát finomra aprítom, a fokhagymát szintén, a brokkolit megmosom, lecsöpögtetem, apró rózsákra szedem.

Kevés (1-2 evőkanálnyi) olívaolajon a húst a hagymával együtt lepirítom, mad hozzáadom a fokhagymát, finomra reszelt gyömbér kinyomkodott levét, a mézet, szójaszószt és a lime levét. Hozzáadom a brokkolit is, sózom, majd lefedem és kis láng fölött addig párolom, amíg a brokkoli kissé megpuhul, de még roppanós marad.

A réteslap egyik felét lekenem olajjal, kettéhajtom, majd a keskenyebbik végére halmozom a töltelék 1/6 részét. A tészta két hosszanti oldalát felhajtom a töltelékre, majd feltekerem. Végül lekenem olajjal és sütőpapírral bélelt tepsibe teszem. Ezt az összes réteslappal megismételem.

Előmelegített sütőben 200 C fokon 15-20 percig sütöm, vagy amíg a tészta ropogós, aranybarna lesz.

Rácson hűtöm ki.

Címkék: , , ,