A téli langyos-meleg saláták nálunk igen nagy népszerűségnek örvendenek, és az egyik kedvenc leveles növényünk ezekhez a kínai kel. Ropogós, színes, finom. Ez egy keleti hangulatú saláta, amihez én édes szójaszószt használtam, de ennek hiányában azt lehet helyettesíteni szójaszószhoz adott mézzel. Nem kifejezetten csípős, aki ezt hiányolná belőle, nyugodtan adjon csilit is a húshoz, a narancs+csili kombináció nagyon jól fog működni együtt, de mi a gyömbér és fekete bors visszafogottabb erejével meg voltunk most elégedve.
Frissen, langyosan a legfinomabb.
A csirkemellet kisujjnyi csíkokra vágom. A salottát finomra aprítom, a fokhagymát szintén. A gombát megtisztítom, tönkjét kitöröm, a kisebbeket egészben hagyom, a nagyobbakat felezem-negyedelem.A kínai kelt félbevágom, majd vékony csíkokra metélem.
2 evőkanálnyi mogyoróolajon pirosra sütöm a gombát nagy láng felett. Sózni nem kell. Egy keverőtálba szedem a kínai kelt, majd a forró gombát ráöntöm.
A visszamaradt zsiradékhoz adom a maradék olajat, majd nagy láng fölött, rázogatva aranyszínűre sütöm benne a csirkemell csíkokat. Sütés közben hozzáadom a hagymát, fokhagymát, szójaszószt, a narancs levét és finomra reszelt héját, a finomra reszelt gyömbér kinyomkodott levét, sózom, borsozom. 3-4 perc sütés elég is neki, amíg színt kap, de nem sül össze nagyon.
A csirkét még forrón a salátához keverem.
Közben száraz serpenyőben megpirítom a szezámmagot, és tálalás előtt a salátára szórom.
Néhány hasznos info a recepthez:
-szilikonos bonbonformát használtam, de elvileg a bonbonkészítéshez már bevált szilikonos jégkockatartóval is működik
-csoki: fehér 20 dkg-os Choceur, ét: 70% Moser Roth, mindkettő az Aldiból. Általában édességekhez ezt használom, nekem nagyon bevált
-olvasztáshoz vastag aljú öntvény teflon edényt használok és a lehető legkisebb lángot, de a vízfürdő is jó.
- az Aldis bonbonformákat használtam, erre vonatkoznak a mennyiségek.
- szilikonos bonbonforma rendelhető a GasztroShoptól, illetve megvásárolható a Butlersben.
A széttördelt csokit megolvasztom vízfürdő felett vagy nagyon kis lángon, vastag aljú teflon edényben, épp csak addig melegítem, amíg folyós nem lesz, ezt követően szilikonos ecsettel kikenem a bonbonformákat (a bonbonformákat érdemes lehűteni kenés előtt, akkor hamarabb rádermed a csoki, szebben lehet kenni). Hűtő, 15 perc, amíg megszilárdul. Ha vékony rétegben sikerült csak a kenés, vagy nem lett egyenletes, még egy rétegben fel lehet vinni a csokit vagy korrigálni a hibákat. (én két rétegben kentem) Ezután ismét 15 perc hűtő (a visszaszilárduló csokit minden alkalommal óvatosan, kíméletesen kell újramelegíteni, de vízfürdő felett is lehet melegen tartani, ilyenkor ügyeljünk arra, hogy 32°C körül legyen a hőmérséklet, és ennél ne magasabban)
A cukorból karamellt készítek, a nagyon kis csipet sóval együtt, majd hozzáadom a tejszínt és két evőkanálnyi vizet, feloldom vele a karamellt majd sűrűre főzöm, pohárba csorgatom és kihűtöm.
A szezámmagot száraz serpenyőben enyhén megpirítom.
A krémmel betöltöm a bonbonokat (ne érjen fel a krém a peremig teljesen), majd megszórom kevés szezámmaggal.
Végül minden bonbont kevés olvasztott csokival lezárok, a felesleget spatulával lehúzom és a hűtőben 2-3 órán át dermesztem kipattintás előtt.
A kókusztejből, kókuszreszelékből, cukorból és rózsavízből sűrű krémet főzök, majd kihűtöm. (több krém lesz egy kicsivel, mint amennyi a bonbonba kell)
A csokival, bonbonformával, betöltéssel hasonlóan járok el, mint fent, de a fehér csokira sokkal jobban kell ügyelni az olvasztásnál, mert nagyon hamar összeugrik, ha túlmelegítjük. Olvasztásnál ne kevergessük, és ahogy kenhetővé válik (még akkor is, ha vannak benne fel nem olvadt darabok) azonnal húzzuk le a tűzről/vízfürdőről.
Amióta ezt a recptet megtaláltam, azóta akarok tökmagos sütit sütni. Részben a színe miatt, mert nem tudok ellenállni a zöld süteményeknek (és itt most nem az ételfestettekre gondolok).
Az eredeti recept helyett én egy másikat készítettem, mert abban kicsit soknak találtam a zsiradékot, de az elképesztő zöld szín az itt is megmaradt. Kár, hogy a képek ezt nem adják vissza…
Állagát tekintve a piskóta és az egyensúlytészta között van, nekem ez a fajta süti magában egy kicsit száraz, de narancslekvárral megkenve nagyon finom teasütemény lett belőle. Férj pedig egészen odáig volt érte, szerinte ez az aktuális “tökéletes sütemény”.
Püspökkenyér formában szerettem volna sütni, de az mind foglalt volt, szóval maradt a minimuffin, és a tökmagból már a tetejére nem jutott, így oda meg szezámmag került.
A tökmagot kicsit megpirítom, majd késes robotgépben ledarálom.
A tojásokat a cukorral fehéredésig keverem, majd hozzáadom a sütőporral elkevert lisztet, mascarponet, olajat, és a masszát csomómentesre keverem.
Szilikonos muffin formába, vagy papírkapszlikkal bélelt hagyományos formába adagolom a masszát, a tetejét szezámmaggal megszórom.
180°C fokon, gázsütőben 30 perc alatt megsültek a mini változatok. De végezzünk tűpróbát.
Megjegyzés: Nekem ez a süti tényleg elég száraz, Férjnek meg tényleg nagyon ízlik, szóval nem vagyunk egyformák. Viszont lekvárral isteni finom uzsonnára való. A lekváros kenegetéshez viszont célszerű inkább püspökkenyér formában sütni, ebből az adagból 2 db 20 cm formába való adag lesz, és a sütési idő így majd egy kicsit hosszabb.