Nem is olyan régen kaptam egy kedves meghívást Mátraházára a Lifestyle Hotelbe, lenne-e kedvem egy hétvégét családostól náluk tölteni és egy menüt összeállítani a szálloda étlapjára. Volt kedvem, tehát most egy rövid élménybeszámoló következik, plusz a receptek a szálloda márciusi étlapjáról.
Az utazás már eleve kalandosan indult, hiszen arra a hétvégére időzítettük, amikor a nagy hó leesett, és a mínusz sok fokban, a vastag porhóban még az autópályán is csak araszolva tudtunk haladni. A küzdelmünk azonban alig három-négy óra utazás után (mindezt 180 km-re kell számítani) meghozta gyümölcsét, és felértünk a behavazott Mátra tetejére. A tervezett kültéri programoktól a kisded határozottan elzárkózott, kicsit megrémítette élete első komolyabb hófúvása, így maradtunk a szállodában. Ennek a rossz oldala: gyönyörű volt a téli táj, a csupasz erdő a szikrázó fehérség alatt, és nekem hatalmas kedvem lett volna hosszú sétákat tenni a környéken. A jó oldala: maradtunk a meleg hotelben. Nagyon szép, letisztult, kellemes a dizájn az egész szállodában, pihenteti a szemet is, a szobák kényelmesek, komfortosak, és így legalább volt alkalmunk megismerni a szálloda wellness részlegét is. Mit is írok, nekem nem volt, de Férj és az aprónép közel hat órán át áztatta magát egyfolytában, és ezúton is elnézést kérek az ott tartózkodó vendégektől Csipi némileg felhangolt állapota és rendkívül aktív viselkedése miatt, de hát tetszett neki az intézmény, mit lehet tenni, ha egy hároméves lelkes, akkor nagyon lelkes.
Amíg Férj és az apróság lubickolt, addig én a konyhában foglaltam el magam, elkészítettük vacsorára a flatcat menüt, amit meg is osztanék majd a bejegyzés végén. A 90 adag csokimousse összeállítása elsőre ugyan megterhelőnek hangzik, de az ipari berendezések nagyban megkönnyítik a munkát. Egyébként én nagyon jól éreztem magam, alig vártam, hogy ismét beszabadulhassak egy profi konyhába főzni, ahol a mosogató akkora mint egy fürdőkád és a robotgép a konyhám méreteivel vetekszik, ez engem valahogy mindig boldogsággal tölt el. Bár a hivatalos forgatókönyv szerint a vacsora alatt nekem a látványkonyhában kellett volna sütni a pisztrángot, a séf volt olyan aranyos, és nagyon hamar elengedett gyermeket etetni.
Aztán másnap reggel kezdődött minden elölről, én ekkor újrafőztem és fotóztam mindent, míg a gyerkőc ismét a wellness részlegen múlatta az időt az apjával, letesztelték a gyermekmegőrzős játszóházat (nagy találmány, kisgyermekes szülők figyelmébe ajánlanám a szakképzett gondozónőt, aki a gyerekere felvigyáz), és Csipinek továbbra sem akarózott kimenni a hóba. Hát ez van, alföldi gyerek, a hegy+hó nem igazán fekszik neki. És itt a vége, rövid volt ez a két nap… Csipi kézzel-lábbal tiltakozott, amikor megtudta, hogy kiköltözünk a hotelből, és megfogadtatta velünk, hogy jövünk még ide máskor is. Jövünk. Egy gyereknek nem lehet nemet mondani, ha ilyesmire kér.
Hoztam pár fotót, bár igazából főként a főzésre és az ételfotókra összpontosítottam, így csak kevéssé tudom visszaadni velük a hely hangulatát, viszont itt a teljes menüsor is: diós rozmaringos sült camembert vajban sült almával és balzsamecetes céklával, körtés gorgonzolás sütőtök krémleves, pisztrángfilé pirított gombával és kínai kellel, csokoládémousse lime szirupos körtével.
A tököt felkockázom, a hagymát nagyjából feldarabolom. Az olívaolaj és vaj keverékén kis láng felett addig sütöm a sütőtököt és a hagymát, amíg enyhe aranyszínt kapnak. Felöntöm a borral, beforralom, majd hozzáadom az alaplét, a meghámozott, feldarabolt körtét, fedő alatt puhára főzöm a gyümölcsöt, zöldségeket. Hozzáadom a gorgonzolát, a tejszínt, botmixerrel pürésítem, sózom, ha szükséges, majd összeforralom.
A diót száraz serpenyőben illatosra pirítom, durvára vágom és tálalásnál a leves tetejére szórom.
Tálalásnál még kevés friss, nagyon vékony csíkokra metélt bazsalikom levél is kerülhet bele, remekül illik a leveshez.
A camembert tetejéről a kemény kérget vékonyan levágom, majd megkenem a durvára vágott dió, finomra aprított rozmaring és olívaolaj keverékével, sózom. Alufóliával bélelt sütőtálba teszem, majd grillrács alatt addig pirítom, amíg a dió megpirul és a sajt kissé megolvad. Grillsütő hiányában maximális hőfokra melegített sütőben, ha van, légkeveréssel addig sütöm, amíg a tetején az olaj sercegni kezd és a dió kicsit megpirul.
Közben a megmosott, magházától megfosztott, gerezdekre vágott almát a vajban megsütöm, sütés közben forgatom, úgy hogy minden vágott felületéről megpiruljon. Akkor jó, ha enyhén megpuhul, és a húsa mindenütt kicsit áttetszővé válik.
A céklát meghámozom, gerezdekre vágom, majd az olívaolajban kis láng fölött megsütöm, amíg a cékla elveszíti a tartását. Hozzáadom a balzsamecetet, sózom, beforralom.
Tálalásnál a pirult tetejű camembert mellé szedem a sült almát és a céklát.
A kínai kelt nagyon vékony csíkokra vágom. A hagymát finomra aprítom, a fokhagymagerezdet kés pengéjével meglapítom. A gombát felszeletelem, ha sikerül apró fejű gombát beszerezni, negyedekbe vágom.
Az olívaolaj és vaj keverékének felén nagy láng fölött hirtelen megpirítom a kínai kelt, félreteszem, ráfacsarom a citrom levét. A maradék zsiradékot a serpenyőbe teszem, majd nagy láng fölött megpirítom a gombát. Hozzáadom a hagymát, fokhagymát és együtt sütöm, amíg a hagyma is színt kap. Sózom, borsozom, hozzákeverem a kínai kelt.
A pisztrángot az olívaolaj és vaj keverékén nagy láng fölött kezdem sütni, a bőrös oldalával lefelé. 2-3 perc után, miután a bőr már ropogóssá vált, megfordítom a halfilét, mérsékelem a lángot, és nagyjából egy percig sütöm még. Egy 15 dkg-os filének ennyi idő elég is. Sütés után sózom, borsozom.
A zöldségekre szedem a pisztrángfilét, citromgerezdeket adok mellé.
Szeretjük a tarhonyát, írtam már? Szeretjük a klasszikus módon, pörkölthöz, de újabban számos más formában is készül, ezek közül a leginkább (legalábbis állagában) rizottóhoz hasonlító változat a kedvenc. Érdemes a sajtokkal is kísérletezni, ehhez az ételhez például az érett tehénsajt remekül passzol ( szerintem a mádi sajtkészítő remekbeszabott darabja a legjobb ebebn a témakörben, de ez most például pont egy Garabonciás sajttal készült), de ennek hiányában a parmezán vagy grana padano sem fogja elrontani. A sütőtök és póré pedig nem igényel különösebb magyarázatot, egyszerűen imádom őket.
sütőtökös póréhagymás tarhonya
20 dkg tarhonya
6 dl húsleves
1/2 szál póréhagyma
30 dkg sütőtök (tisztítva mérve)
0,5 dl száraz fehérbor
1 ek vaj
1 ek olívaolaj
2 gerezd fokhagyma
1 csokor kakukkfű
1 marék reszelt parmezán vagy érett tehénsajt (3-4 dkg)
A pórét kettévágom hosszában, majd vékony félkarikákra vágom. A sütőtököt felkockázom. A vaj és olívaolaj keverékén körbepirítom a tarhonyát, majd hozzáadom a sütőtököt, azzal is pirítom, majd hozzáadom a pórét, megfonnyasztom, hozzáadom az apróra vágott fokhagymát, csokorba kötött kakukkfüvet, felöntöm a borral, beforralom. Sózom, majd felöntöm a húslevessel, és fedő alatt addig főzöm, amíg a tarhonya haraphatóra puhul. Közben gyakran kevergetem.
Végül hozzákeverem a reszelt sajtot, kidobom a kakukkfüvet és tálalom.
Hát ez a kombináció meg hogy maradhatott ki eddig? Pedig igazán kézenfekvő és igazán finom. A mínusz 25 C fokra igazítva (igen, bizony, itt éjszaka ennyit mutatott a hőmérő) a fűszereket egy igazán melengető, gazdag rizottó született. Én most sült sütőtököt és előfőzött gesztenyét használtam hozzá, de nyers tökkel és házilag főzött gesztenyével is remekül fog működni.
Kivételesen a mennyiségek 3 főre szólnak
A zellert és a salottát egészen apróra kckázzuk fel, majd az olívaolajon üvegesre sütjük. Hozzáadjuk a rizst, átpirítjuk, amíg a rizs üvegessé válik, majd felöntjük az aszúval és addig kevergetjük, amíg a bort a rizs magába szívja/elillan a folyadék. Hozzáadjuk a gesztenyét, apróra kockázott sütőtököt/ sült tök pürét.
Ezután elkezdjük apránként felöntögetni a levessel, közben gyakran kevergetve, sózzuk a vaníliás sóval. Ha a rizs haraphatóra fő, beállítjuk a rizottó sűrűségét levessel, hozzáadjuk a vajat, parmezánt és reszelünk hozzá szerecsendiót, ízlés szerint.
Megjegyzés: ha főtt gesztenyét használunk, azt elég a főzés vége előtt pár perccel a rizottóhoz adni.
A dühből főzés külön műfaj, és úgy tűnik, nekem nagyon megy. Egy-egy kiborító nap után másra sem vágyom, csak hogy este beszabaduljak a konyhába, és kifőzzem(?) magamból minden mérgemet. Igazából hasznos elfoglaltság, a vacsora végére én teljesen megnyugszom, és körülöttem mindenki más is boldog lesz. Akár egy új pszichoterápiás irány is lehetne…
Két előétel, ami leginkább funkcióját tekintve volt előétel, mert a lazacos pogácsák előtt ettük, de valójában önmagukban is megállták volna a helyüket. Egy juhtúrókrém, ami a juhtúró és aszalt szilva remekül működő párosán kívül csak egy kevés fokhagymát és vajat tartalmaz, a reggelire vett, de a napközben étkezésre fordított idő hiányában megmaradt lenmagos stanglik fűszeres ízével pedig remek összhangban állt. Aztán némi baconbe tekert sütőtök, amihez a juharszirup és szerecsendió igen jól illik, a rukkola pedig a szintén remekül passzoló fanyar-nyers íze mellett a téli vitamin bevitelünk fedezésre is szolgált.
A lazacpogácsa igazi gyerekbarát darab, Csipi legalábbis pogácsa vagy fasírt formájában szinte bármit elfogyaszt, húsokat, halakat és zöldségeket egyaránt. Nem bő zsiradékban sütve, így még egészségesnek is mondható. A köret mellé egy nagyon egyszerű, de nagyon finom sütőtökpüré parmezánnal, és itt még kötelességem megjegyezni, hogy a tök sütését leszámítva az összes többi művelet szinte percek alatt elkészül.
A fokhagymát finomra aprítom, majd kis láng fölött puhára sütöm a vajban. Hozzáadom az apróra vágott aszalt szilvát és a juhtúrót, kikeverem.
A stanglikat felkarikázom, olívaolajjal meglocsoltam, majd sütőben 200°C fokon 10-12 perc alatt pirosra sütöttem, és még melegen megkentem az aszalt szilvás krémmel.
Kisebb, csinos szeletekre vágható sütőtököt érdemes használni hozzá. Hámozás után nagyjából két centi vastag gerezdekre vágom a tököt, majd szerecsendiót reszelek rá és meglocsolom a juharsziruppal. Minden gerezdet szorosan baconbe tekerek, úgy hogy a tököt a szalonna mindenütt borítsa. Olívaolajjal kikent sütőtálba teszem, majd a lecsorgott juharszirupot még a tetejére locsolom.
Előmelegített sütőben 200°C fokon (villanysütő, alsó-felső sütés) 20-25 percig sülnek, amíg a szalonna szépen megpirul.
Közben a rukkolát mosom, centrifugálom, majd olívaolajjal és sűrű balzsamecettel (én most datolyabalzsamot használtam) összeforgatom. Fejenként nagyjából 2 nagy maréknyi rukkolát, 2 ek olívaolajt és 1 ek balzsamecetet lehet számolni.
A rukkolát szétosztom a tányérokon majd a megsült tököt a tetejére szedem.
A lazacot késsel finomra aprítom, majd hozzáadom a szintén finomra aprított salottát, fokhagymát, petrezselyemzöldet, az elhabart tojást, darált diót, sózom, borsozom, majd alaposan összekeverem.
A masszából nagyjából két evőkanálnyi adagokat szedek, majd gombóccá formázom, ellapítom. Kevés forró olajban mindkét oldalán 2-3 percig sütöm a pogácsákat. A sütési időben jó tájékozódási pont, ha a pogácsák oldalát nézzük. Amikor a hús mindenütt kivilágosodik, kész is.
A püréhez a vajat megolvasztom, a sütőtök pürét átforgatom rajta. Miután átforrósodott, hozzáadom a reszelt parmezánt, sózom, ha szükséges. A lazacpogácsák mellé tálalom.
Az a desszert következik, amihez a mézes puszedlik készültek, de természetesen jó minőségű bolti puszedlivel is működik. A tiramisu elnevezés kicsit talán rosszul veszi ki magát, nem szerencsés, ha mindenre ráaggatom a tiramisu címet, ami hasonló gondolatmenet alapján készül, de egyelőre nem jutott eszembe jobb, tehát marad a macskaköröm. A piskóta réteg diólikőrrel átitatott puszedliből készült (persze a gyermek változatban ezt lehet helyettesíteni akár gyömbérszörppel is), a krémben sütőtök és mascarpone, gyors, egyszerű, nagyon finom.
A puszedliket egy tál aljába rétegezzük, meglocsoljuk a diólikőrrel.
A sütőtökpürét kikeverjük a mascarponevel, a nádcukorral és a vaníliás cukorral. A tejszínt kemény habbá verjük, majd összeforgatjuk a mascarpones sütőtökkel, a puszedlikre rétegezzük, a tetejét kanál hátával elsimítjuk.
A porcukrot összekeverjük a fahéjjal, majd a krém tetejére szitáljuk.
Tálalás előtt pár órán át hűtőben pihentetjük.
Egyik kedvenc lekvárom a sütőtök-birs kombináció, ez adta az ötletet ehhez a krémleveshez. Finom, fűszeres, gazdag, ragyogó színű, igazán krémes és igazán téli leves, amihez a levesbetét talán kissé meglepő, de remekül működik: házi mézes puszedlik lettek a tetejére morzsolva. Azon túl, hogy igazán gyerekbarát darab, további előnye, hogy desszertként is remekül működik ha például filmet nézünk a kanapé sarkába kucorodva, plédbe burkolózva egy hideg téli estén.
A birsalmákat meghámozom, magházukat kivágom, nagyjából feldarabolom. A sütőtök húsát szintén felkockázom, a birshez adom, felöntöm a vízzel, majd hozzáadom a fűszereket, a vaníliarudat félbevágva, a kikapart magjaival együtt, a meghámozott, lereszelt gyömbér kinyomkodott levét, és ízlés szerint reszelek bele szerecsendiót (én nagyjából 1/2 mokkáskanálnyit használtam hozzá). A citrom levét is belefacsarom, majd addig főzöm, amíg a birsalma is megpuhul.
Hozzáadom a tejszínt, folyamatos kevergetés közben, összeforralom, majd lehúzom a tűzről. A vaníliarudat kiszedem, a levest botmixerrel pürésítem, nádcukorral ízesítem ízlés szerint.
Hidegen és melegen is finom, tálalásnál pedig mézes puszedlit is lehet morzsolni a tetejére, igazán jól passzol hozzá.
Két recept Zizi VKF! kiírására, aminek a témája a sütőtökös vega ételek. Szerintem nem árulok el nagy titkot, ha azt írom, a sütőtök az egyik kedvenc alapanyagom. Bár a kiírásban a vega kitételt könnyű úgy teljesíteni, ha desszertekkel készülünk, de korábban már írtam egy posztot, ahol főétel és saláta is készült ezeknek a kritériumoknak megfelelően. Aztán meg ez a két tétel itt annyira finom, és épp mostanában készítettem őket, így hát az utolsó előtti pillanatban gyorsan nevezem ezeket a VKF! aktuális fordulójára.
Tehát először a gofri. Tulajdonképpen az elmúlt három hétben minden szombat reggel ezt reggeliztük, erősen addiktív és nem csak a mellé adott juharszirup miatt. Nagyon finom, könnyű tészta, őrölt vagy durvára aprított dióval és zabpehellyel, így a felhasznált tetemes mennyiségű vaj ellenére is hihetünk benne, hogy egészséges. Bár gofrisütő kell hozzá, ez kétségtelen.
A fagylalt szintén géppel készült, itt azonban kézi erővel és türelmes kavargatással fagylaltgép nélkül is megoldhatjuk az elkészítést, ha a masszát nagyobb műanyag dobozba töltjük, mélyhűtőbe tesszük és óránként-félóránként villával vagy habverővel alaposan átkavarjuk, amíg ki nem fagy. A fagyi egyébként a tejszínes krémsajt és a sütőtök tökéletes párosára épül, amit a mellé adott ropogós mandulás tallérok remekül kiegészítenek.
Végül pár szó a sütőtökről. A fagyihoz úritököt használtam, aminek a húsa igen alacsony víztartalmú, így sütés után egy parázs, szinte száraz, főtt krumpli állagú sült tököt kaptam, vagyis elég sok vizet kellett felhasználnom a fagylalt alapjához. Ha valaki szeretné elkészíteni a fagyit, akkor a felhasznált víz mennyiségét mindenképpen igazítsa a sült tök nedvességtartalmához, tehát a vizet érdemes apránként adagolni mindaddig, amíg egy sűrű palacsinta tészta állagú masszát kapunk.
A felkockázott sütőtököt a vajban kis lángon, fedő alatt puhára párolom. Villával vagy habverővel összetöröm, majd hozzáadom a sütőporral és szódabikarbónával elkevert lisztet, a zabpelyhet, diót, cukrot, tojásokat, fűszereket, majd alaposan kikeverem. Ha a tészta túl sűrű lenne (ami a felhasznált sütőtöktől is függ), akkor kevés tejjel lehet lazítani rajta.
A masszát 10 percig pihentetem, közben előmelegítem a gofrisütőt, majd kisütöm benne adagonként a tésztát.
Tálalás előtt porcukorral is meg lehet szórni, de juharsziruppal meglocsolva is nagyon finom.
A fagylalthoz a sült tököt a vízzel, cukorral, vaníliás cukorral, krémsajttal turmixgéppel simára turmixolom. A masszát hűtőszekrényben kihűtöm, majd fagylaltgépben kifagyasztom. (Ha kevésbé száraz húsú tököt használunk, lehet kevesebb vízzel és több sült tökkel készíteni a masszát.)
A tallérokhoz a hozzávalókat alaposan összegyúrom, majd a lágy masszából vizes kézzel diónyi gombócokat formázok, amiket sütőpapírral bélelt tepsibe teszek, egymástól legalább 5-6 centi távolságra, mert sütés közben kissé szét fognak terülni.
Előmelegített sütőben 180 C fokon (villanysütő, alsó-felső sütés) 10-12 percig sütőm a tallérokat, amíg aranyszínűek nem lesznek. A sütőlapon hűtöm ki, melegen még lágy, de ha kihűlt, megszilárdul.
Jól záródó dobozban sokáig ropogós marad.
Szerintem nem árulok el nagy titkot, ha azt írom, hogy a sütőtök az egyik kedvenc alapanyagom. Nem volt ez mindig így, csupán néhány éve kezdődött a szerelem, és azóta minden évben egyre erősebbé válik. Most rögtön három receptet is hoznék, egy meleg salátát, ami előételként, de dupla adagban, egy kevés durvára vágott pirított dióval kiegészítve akár húsmentes főételként is működik, egy rizottót, ami olyan távolra került olasz gyökereitől, hogy a rizottó elnevezés tulajdonképpen itt már túlzásnak is tűnhet, és egy gyors, nagyon finom pohárkrémet.
sült körte és sütőtök saláta kéksajttal
A sütőtököt kis, centis kockákra vágom, a körtét meghámozom, magházát kivágom, gerezdekre szeletelem. A salottát nagyon finomra aprítom, a kakukkfű ágakat nagyobb darabokra csipkedem.
A sütőtököt, körtét, hagymát, kakukkfüvet összeforgatom az olívaolaj felével, majd sütőpapírral bélelt tepsibe terítem szét, úgy hogy csak egy rétegben legyenek a zöldségek-gyümölcsök.
Előmelegített sütőben 200C fok, 45 perc (villanysütő, alsó-feslő sütés), vagy amíg a sütőtök elkezd enyhén pirulni.
A megsült körtét, sütőtököt tányérra rendezem és rámorzsolom a kéksajtot, majd jó minőségű extra szűz olívaolajat locsolok rá.
Ízlés szerint a tetejére lehet még szórni enyhén megpirított és durvára vágott diót is.
“rizottó” kókusztejjel, lencsével, sütőtökkel
A lencsét előző este hideg vízbe áztatom, ha ez elmaradt, akkor néhány óra áztatás is megteszi forró vízben. Átöblítem, majd friss, enyhén sós vízben puhára főzöm.
A sütőtököt kis, centis kockákra vágom, a hagymát, fokhagymát finomra aprítom. A citromfüvet megtördelem, kés hátlapjával megcsapkodom, a gyömbért meghámozom, hosszában négyfelé hasítom.
Az olajon üvegesre sütöm a hagymát, hozzáadom a rizst, addig sütöm, amíg áttetszővé nem válik, de színt nem kap. Hozzáadom a fokhagymát, gyömbért, citromfüvet, majd elkezdem felöntögetni a zöldséglével, sűrűn kevergetve. Ha a rizs beszívta a folyadékot, pótolom a zöldséglevet. Amikor a rizs már majdnem kész (azaz néhány perccel azelőtt, hogy haraphatóra főtt), hozzáadom a sütőtököt, kókusztejet, megpuhult, leszűrt lencsét. Addig főzöm, amíg a tök megpuhul (ez 2-3 perc).
Ha szükséges, ezután állítok még egy kevés zöldséglevessel a rizottó sűrűségén, összeforralom, kiszedem belőle a gyömbért, citromfüvet, majd tálalom.
*zöldség alaplé: 1,2 liter vízbe 2 szál répa, 4 szál angolzeller, 1 fej vöröshagyma, 2-3 babérlevél. A zöldségeket kevés sóval puhára főzzük, majd leszűrjük a levet.
kókusztejes sütőtök krém
A sütőtököt kis kockákra vágom és a fahéjjal, vaníliakivonattal, kevés reszelt szerecsendióval együtt a kókusztejben puhára főzöm. Lehúzom a tűzről, belekeverem a nádcukrot és az előzőleg hideg vízbe beáztatott, majd kicsavart zselatint, addig kavargatom, amíg feloldódnak benne. Botmixerrel pürésítem, majd kihűtöm.
A tejszínt kemény habbá verem, majd hozzáforgatom a hideg sütőtökös keveréket.
Poharakba osztom szét, a tetejére szerecsendiót reszelek.
Megjegyzés: a krém tetejére lehet csorgatni juharszirupot, meg lehet szórni durvára vágott pekándióval, de az is nagyon finom, ha kevés sós karamellben pirított dió kerül rá durvára aprítva.
Szeptember első napján menetrendszerűen megérkezett az első sütőtök. Rajongásunk narancssárga színű tárgya rögtön két nagyszerű vacsorával is megörvendeztetett minket, most mégsem ez volt a fő attrakció, hanem a fotó. Ezt ugyanis Csipi készítette. De nem csak úgy, hogy lenyomta az exponáló gombot, henem rendesen kivette a részét az előkészületkeből, tologatta a lámpákat, szaladgált a konyharuhával, és például a kissé kaotikus pisztáciás szórás is egyes egyedül az ő érdeme, akárcsak az evőeszközök keresetlen összevisszasága. De pici székére állva ott pipskedett a fényképezőgép mellett, és természetesen ő nyomta meg az exponáló gombot, és most először jobban érdekelte a fotózás, mint az, hogy miként kellene a fotómodellt elorozni a színről.
Persze ezzel nem a vacsora érdemeit akarom kissebbíteni, hiszen a juharszirup-bacon páros az édeskés sütőtökkel remekül működik, a feta baconba tekerve, nyársra húzva pedig percek alatt elkészülő, nagyon hálás darab, szerintem ehhez a püréhez ideális, de akár főzelékek, például cukkinifőzelék mellé is el tudnám képzelni. Az egész bő negyedóra alatt elkészül, és azon kívül, hogy igen finom, igazán szemet gyönyörködtető látvány.
A salottát finomra aprítom, a sütőtököt kisebb kockákra vágom. A vaj és olaj keverékén nagy láng felett, gyakran kevergetve addig sütöm a zöldségeket a juharsziruppal együt, amíg kezdenek enyhe aranyszínt kapni. Ezután sózom, majd fedő alatt a legkisebb láng felett puhára párolom atököt. Végül villával pépesre töröm.
Közben a pisztáciát meghámozom, durvára vágom.
A fetát nagyobb kockákra vágom (nekem 9 kockára sikerült), majd minden kockát egy-egy szelet baconba göngyölök, és bambusznyársra húzom azokat. Egy serpenyőben zsiradék nélkül minden oldalukon (vagyis mind a 4 oldalukon) addig sütöm a nyársakat, amíg a bacon ropogós piros, a sajt aranyszínű lesz.
Tálalásnál a tányérba szedett pürét megszórom a pisztáciával, majd szétosztom rajtuk a nyársakat.
Ez most egy picit csalás, mert az ilyen recepteket már nem erre a blogra szántam, de mivel időközben megnyertem vele a Bábel Delikát receptversenyének aktuális fordulóját, ezért talán itt is van némi keresnivalója. Na tehát, a nyereményem az, hogy elkészíthetem a Bábel csapatával ezt az ételt, a Bábel konyhájában, és talán még az étlapjukra is felkerül. Már alig várom!Az ételhez, illetve főként a fotóhoz tartozik egy kis bocsánatkérés is: mire eljutottam a végleges receptig, akkorára sajnos elfogyott a sütőtökszezon, tehát a legeslegutolsó adag téli sütőtököt használtam fel. Így aztán amíg a gyermekemet üldöztem a chips sütése közben, az kissé odakapott a forró olajban, viszont az újabb fotózáshoz már nem volt alapanyagom. Tehát a szépen fogalmazva túlzottan pirult szélek a sütőtökchipsen nem az eredeti recept részét képezik.
- 10 dkg sült sütőtök püré
- 1 dkg burgonyakeményítő
- földimogyoró olaj
- 10 dkg kacsamell
- kevés lime lé
- 1 tk reszelt gyömbér kinyomkodott leve
- fél szál újhagyma
- 3 zsengébb kelkáposzta levél
- földimogyoró olaj a sütéshez
- kókuszdió
- 1 szál ázsiai citomfű
- 2 dl olívaolaj
A sült tök pürét botmixerrel összedolgozom a keményítővel, majd olajsprayvel lefújt sütőpapírra evőkanálnyi halmokat szedek belőle és kör alakban nagyjából 2 m vastagságban kikenem. Sütőben 100°C fokon (alsó-felső sütés) 30 percig szárítom.
A chipseket tálalás előtt sütöm ki bő, forró olajban, majd leitatom a felesleges zsiradékot.
A tatárhoz a húst késsel finomra aprítom, ízesítem a lime levével, a finomra aprított újhagymával, a gyömbér levével, sóval.
A kelkáposzta leveleiből a sütőtök chipshez hasonló méretű köröket vágok, tálalás előtt bő, forró olajban kisütöm, leitatom a felesleges zsiradékot.
A kókuszdióbélből vékony forgácsokat vágok.
A citromfüvet leturmixolom egy langyosra (40 C fok) melegített könnyű, gyümölcsös ízű olívaolajjal, állni hagyom langyos helyen 2-3 órán át, majd leszűröm finom szűrőn.
Az összeállításnál egy sütőtök chipsre kerül egy evőkanálnyi tatár megformázva, erre egy sült kellevél, majd egy kókuszchips. A citromfüves olajjal a tálalásnál körbepöttyözöm a tornyot.