Banános palacsinta, gyümölcssaláta, banános-avokádós turmix matchaval, banános poszt

A napokban felmerült a kérdés, hogy mire jó a túlérett banán? Lehet e belőle amerikai palacsintát sütni?

Mi az hogy! Sőt, itt most azt is meg kell jegyeznem a történeti hűség kedvéért, hogy ez minimanó kedvenc amerikai típusú palacsintája, és a mindenkori rekordot( 9(!) db palacsinta/ 1 db 16 hónapos) ezzel állította fel. Készült mellé gyümölcssaláta is, inkább csak az én kedvemért, mivel Ponty 1.) nem szereti a gyümölcsöket nyersen, 2.) még nem kaphat málnát, lévén túl picike az apró magvakhoz.

De most félre az elbeszéléssel, banános posztot ígértem. Azaz mi legyen a túlérett banánokkal?

Nálam általában banánkenyérként végzik, zabpelyhes-tejcsokis, vagy kókuszos-fehér csokis formában, illetve újabban nagy keletje van a banánfagylaltnak is. Aztán készül még belőle turmix, mi sem egyértelműbb ennél, tejjel, vaníliával, tejszínnel, egészségtudatosabb napokon joghurttal, mézzel, álmosabb napokon joghurttal és matchaval. A barnuló banánok meghámozva, feldarabolva, műanyagzacskóba csomagolva kiválóan elvannak a fagyasztóban, így már nem romlanak tovább, és bármikor felhasználhatóak turmixokba. Ilyenkor azon túl, hogy lágy, selymes állagot kölcsönöznek bármelyik gyümölcsös vagy csokis turmixnak, kellemesen le is hűtik azt, sőt, nagyobb adag fagyasztott banánnal jégkása állagú turmix készíthető. (még nagyobb adagban, masszívabb robotgéppel fagylaltgép nélküli fagylalt)

És akkor eddig tartott a tudomány. Mert banános süti, turmix, édesség az sok van, de nemcsak az merült fel, hogy milyen édességbe, hanem hogy milyen főfogásba lehetne felhasználni a barna gyümölcsöket. Hát, igazából nem tudom. Van kics Vú banánchutneyja és currys gyümölcslevese, meg Fűszeres Eszter banán ketchupja, és körülbelül ennyi jut az eszembe. A karibi, afrikai banános ételekhez, illetve általában a sós(abb) ételekhez főzőbanán kell, ami ugye itt nincs, de éretlenebb banánnal helyettesíthető.De nem túlérettel.

Szóval én magamtól eddig jutottam, de ha valaki tudja, hogy mihez lehetne még túlérett banánt felhasználni, ami nem desszert, akkor várom az ötleteket!

Addig is itt egy palacsinta.

Igazi babás, cukor alig van benne, csak a vaníliás cukor, és teljes kiőrlésű búzaliszttel is készíthető (én azt előtte át szoktam szitálni, mert ha nem keverjük be fehér liszttel, pici babáknak a szitálás nélkül túl sok benne a korpa). Joghurttal készült, mert szerintem a banán elég édes, jót tesz neki, ha egy kis savanyúval van egyensúlyba hozva, de lehet tejjel is, csak abból kicsit kevesebb kell majd a tésztához. Aztán ennél is igaz, ami minden amerikai palacsintánál: akkor lesz igazán könnyű, levegős a tésztája, ha a tojásokat szétválasztjuk, a sárgájával bekeverjük a tésztát, és a fehérjét kemény habbá verve csak közvetlenül a sütés előtt forgatjuk hozzá óvatosan.( nekem ehhez azonban reggel, kávé előtt nincsen lelkierőm, igazából ma fél órán át néztem meredten a tésztát, hogy mikor kel már meg, mert még annyira sem voltam képben, hogy észben tartsam: ez most nem is élesztős…)

• 2-3 adag reggelire
• 15 dkg joghurt (natúr, 3,5%)
• 2 kis banán (hámozva 15 dkg)
• 10 dkg rétesliszt
• 2 tojás
• 3 dkg vaj (olvasztott)
• 1 tk vaníliás cukor (házi vagy Bourbon)
• 1 tk sütőpor

Az összes hozzávalót beleöntjük a turmixgép kancsójába, összeturmixoljuk, majd félretesszük pihenni 15 percre.

(ha a tojáshabos változat mellett döntünk, akkor csak a tojások sárgája kerüljön a turmixgépbe, a tojások fehérjét verjük habbá a pihentetési idő letelte után, és csak sütés előtt forgassuk óvatosan a masszához.)

Vastag aljú teflon serpenyőben 2 evőkanálnyi adagokban kisütjük mérsékelt lángon, további zsiradék hozzáadása nélkül. Ha nem teflon serpenyőben sütjük, akkor minden adag előtt kenjük ki a palacsintasütőt olajjal.

Lehet mellé adni juharszirupot, de magában is elég nagy sikere volt, én viszont gyümölcssalátát készítettem mellé.

1 banánt felkarikáztam, meglocsoltam 1/2 lime levével, 1 ek mézzel, és 2 marék málnát (mirelitet, kiengedés nélkül) kevertem hozzá. 4-5 mentalevélkét vékonyan felcsíkoztam, és ezt is a salátához kevertem, illetve a menta egy részét a tetejére szórtam. Fél óra múlva a málna kiolvadt, és közben s alátát is kellemesen behűtötte.

Plusz egy bónusz a végére, hogy jól induljon a nap. (vagy hogy valahogy egyáltalán elinduljon…)

banános avokádós joghurt turmix matchaval

• 250 gr natúr joghurt
• 1 érett avokádó
• 1 érett banán
• 1-2 ek méz (el is hagyható)
• 1 tk matcha

A hozzávalókat turmixgép kancsójába öntöm, pürésítem, és megiszom.

Címkék: avokádó, babának, banán, édes, fél óra, gyors&könnyű, italok, málna, matcha, palacsinta, reggeli, tea

Medvehagymás túrótorta

Sós, persze hogy sós.

Tegnap előtt egy kedves, nagyon kedves olvasómnak hála, egy hatalmas kazalnyi friss medvehagymával és egy üveg olívaolajban eltett medvehagyma levéllel lettem gazdagabb. Akkor itt most meg is ragadnám az alkalmat hogy megköszönjem.

Kedves peel, köszönöm!

A feladat innentől fogva adott, feldolgozni a növényt. Nos, rajta vagyok a témán. Minimanó enyhén náthás állapotban elkövetett több órás délutáni szundikái alatt mi mást is lehetne csinálni, míg kint zuhog az eső, bent pedig elfogyott az olvasnivaló (mindkét fajta), marad a főzés.

Igazából medvehagyma ide vagy oda, ebben a tortában mégis a legjobban az alap tetszett, a tökmagos omlós tészta, az egyszerűen isteni benne. A túrós feltét sem kutya, a medvehagyma és a túró szerintem nagyon jó párosnak bizonyult.

A medvehagymát egyébként én kicsit megfonnyasztottam vajon, mielőtt felhasználásra került, ugyanis a zsiradék az, ami kihozza ezt az élénk zöld színt, anélkül csak zöldfűszeres túrónak imponálna a torta teteje.

Az, hogy szerencsés dolog volt e esztétikai szempontból egy zöld tortaalapra zöld feltétet tenni, ki-ki döntse el maga, mindenesetre íz szempontjából jó választásnak bizonyult.

Még egy dolog a végére: a tortaforma. Én 18 centis kapcsosban sütöttem, mert ez, és még egy 26 illetve 28 centis van itthon. De a mennyiségeket tekintve egy 20 vagy 22 centis szerencsésebb lett volna, mert így a méretei miatt szeletelni sem lehetett túl szépen. Szóval ha valakinek van otthon 20 vagy 22 centis formája, az egyfelől süsse abban, így a maratoni sütési idő is lerövidül, másfelől meg kérem szépen írja meg nekem, hogy honnan szerezte! (előre is köszönöm!)

• 18 centis kapcsos formához (4-6 adag):
• tészta:
• 10 dkg rétesliszt
• 5 dkg tökmag durvára darálva
• 7,5 dkg vaj
• 1 kis tojás
• 1 tk só
• 2 tk nádcukor
• feltét:
• 50 dkg túró
• 5 dkg zsemlemorzsa
• 5 tojás
• 1 nagy marék medvehagyma (4-5 dkg)
• 2 dkg vaj
• só

A tészta hozzávalóit összegyúrom, majd fél órára hűtőbe kerül. Ezt követően enyhén lisztezett deszkán kinyújtom, hogy nagyjából egy 18 centis kör legyen (perem nem kell majd a tortának). A kapcsos tortaformát kibélelem sütőpapírral, az alját és a szélét is (ez a rész elvileg elmaradhat, de nekem mindig kifolyik a megolvadt vaj a tortaforma alján sütés közben, és innentől fogva az egész sütő füstöl. Ezért inkább kibélelem a formát egy nagyobb darab, kör alakúra vágott sütőpapírral. Jól záró formák esetén ez a rész elhagyható.), ezután belefektetem a tésztát.

Előmelegített sütőben 200°C fokon (gázsütő) 15 percig elősütöm.

Amíg a tészta a hűtőben pihen, elkészül a túró. A medvehagymát megmosom, laskára vágom, és a vajon megfonnyasztom. Nem kell sütni, épp csak hogy összeessen. Ha kihűlt, a tojásokkal együtt késes robotgépbe vagy turmixgépbe teszem, és addig aprítom, amíg az egészből egyenletes élénkzöld habos pép lesz.

Hozzákeverem a zsemlemorzsát és a túrót, sózom ízlés szerint.

A túrós pépet az elősütött tésztára öntöm, majd a sütőben a hőfokot 160°C fokra állítom, így sül 80 percet. (nagyobb formában kevésbé vastag lesz a túrós réteg, így kevesebb sütési idő is elegendő)

A formában hűtöm ki, csak azután szeletelem.

(Ellenkező estben a teteje szét fog repedezni, mint az a képen is látható)

Címkék: medvehagyma, reggeli, sós, tészta, tökmag, túró

Kelt túrós palacsinta

Amiért ez a bejegyzés halaszthatatlanná vált, az:

1.) Három napja zsinórban ez a reggeli, és ma már dupla adagot sütöttem belőle.

2.) A nálunk vendégeskedő anyósomnak annyira ízlett ez a palacsinta, hogy elkérte a receptjét.

3.) Ponty a legnagyobb betegség közepette is betuszkolja a szájacskájába, akkor is, ha mást már nem hajlandó megenni vagy meginni.

Egyébként az egész a véletlen műve volt, mert az amerikai típusú túrós palacsintát akartam megsütni, de a kamrában lévő totális káoszban nem találtam meg a sütőport. Így hát élesztőt tettem bele. Aztán a recept kis tökéletesítésen ment keresztül, és megszületett a végeredmény, ami leginkább egy instant túrós buktához hasonló, és NAGYON finom!

• 4-6 adag
• 500 gr félzsíros tehéntúró
• 3 dl tej
• 1 dl tejszín (vagy helyette tej, de tejszínnel finomabb lesz)
• 8 dkg vaj
• 25 dkg rétesliszt
• 4 tojás
• 4 ek (nád)cukor
• 2 ek vaníliás cukor (házi vagy Bourbon)
• 1 tk szárított citromhéj (vagy egy kisebb citrom finomra reszelt héja)
• 2 dkg friss élesztő

A tejet a vajjal és a tejszínnel összemelegítem, és ha már a vaj felolvadt, hozzáöntöm a túróhoz, cukrokhoz, citromhéjhoz, liszthez.

Ha a sima állagú túrós édességeket kedveljük, akkor botmixerrel is át lehet dolgozni a masszát, hogy ne maradjon benne szemcsés a túró. De mi szemcsésen szeretjük, úgyhogy én nem szoktam.

Elkeverem lehetőleg  habverővel, majd ha már az egész massza csak langyos, de nem túl meleg, megy hozzá a tojás és az élesztő is. (az élesztőt érdemes egy kicsit eldolgozni előtte egy kevés palacsintatésztával, és úgy visszaönteni a tésztába)

Habverővel addig kavarom, amíg a masszában egyenletesen el nem oszlanak a hozzávalók. Sűrű palacsintatésztát kell kapnunk.

Félreteszem kelni, amíg a tésztában meg nem jelennek a buborékok, ez körülbelül háromnegyed-egy óra.

Vastag aljú, lehetőleg teflon serpenyőben sütöm, további zsiradék hozzáadása nélkül, kis merőkanálnyi adagokban, mérsékeltebb tűzön, mindkét oldalán pirosra. (ha nem teflonban sütjük, akkor szükség lehet zsiradékkal, olajjal átkenni a serpenyőt minden sütés előtt)

Címkék: édes, kelt tészta, palacsinta, reggeli, túró

Kelt almás palacsinta

A duci palacsintáknak bizony nem csak a másik kontinensen van nagy hagyománya.

Csak valahogy a mi kelt palacsintáinkról mindig megfeledkezünk. Pedig, pedig.

Az a vastag kelt tészta, az az utánozhatatlan illat, ezt bizony nem tudja egyik pancake sem.

Igaz, hogy sokkal tovább készül, na persze nem valami bonyolult konyhai mesterkedésre kell itt gondolni, csak hát az élesztő, ugye, azt ki kell várni. Én egyébként nagyon szeretem (mint most kiderült, minimanó is, még jobban, mint a sütőporos amerikai fajtát), de reggelire nem szoktam készíteni, pont a várakozási idő miatt.

Most viszont kihagytam a tejben való felfuttatást (aki jobb szereti látni, hogy miként működik az élesztője, az futtassa fel nyugodtan, de én ennél türelmetlenebb vagyok), a tésztát egyszerűen csak bekevertem, majd egy óra múlva, amikor már tele volt a tál buborékokkal, belereszeltem az almát és kisütöttem.

Bár nagymamám csak fahéjas porcukorral szórta meg annak idején, én most a kultúrák találkozásának jegyében mézes almasziruppal locsolgattam. Isteni volt. De komolyan.

A tésztát szerintem lehetne bekavarni előző este is, és hűvös helyen hagyni lassan kelni, akkor nem kellene várni a reggelire semennyit se, legközelebb ezt is kipróbálom. Főleg azért, mert rengeteg kelt palacsintás receptem, ötletem van (többek között az egyik legrégebben bejegyzésre várakozó vázlat is a blogon), ami szépen lassan előkerül. Lelkes fogyasztó meg éppen akad idehaza.

A recept egy kicsit eltér a legtöbb kelt palacsintás recepttől, de csak azért, mert több tojással szerintem finomabb lesz a tészta. Egyébként a natúr kelt palacsintához is ezt a tésztát használom, ahhoz egyszerűen el kell hagyni belőle az almát, a tésztából a hagyományosnál kicsit vastagabb palacsintákat sütni, majd megtölteni. Lekvárral, párolt almával, túróval, akármivel.

A sütéshez itt is vastag aljú, de teflon serpenyőt használok, mert nem szeretem (sőt, én meg sem bírom úgy enni egyáltalán), ha a zsiradékot magába szívja a tészta. Persze lehet hagyományos palacsintasütőben is sütni, de akkor szükségeltetik zsiradék a sütéshez, minden egyes palacsinta előtt ki kell olajozni a serpenyőt.

• 2-3 adag
• 12 dkg rétesliszt
• 2 dl tej
• 2 tojás
• 4 dkg vaj
• 10 gr élesztő
• 2 ek nádcukor
• 1 tk vaníliás cukor
• 1/2 kk szárított citromhéj
• 2 kisebb alma (~ 25 dkg, tisztítás nélkül mérve)
• fahéjas porcukor, méz, vagy mézes almaszirup a tálaláshoz

A vajat felolvasztom, hozzáöntöm a tejet, majd egy kicsit még melegítem, de épp csak annyira, hogy kézmeleg legyen.

Az élesztőt elmorzsolom a liszttel, majd a vajas  tejet hozzáadva lehetőleg habverővel csomómentesre keverem a tésztát. Hozzáadom a tojásokat, cukrokat, citromhéjat, és alaposan kikeverem.

Félreteszem háromnegyed-egy órára, amíg az élesztőtől buborékos nem lesz a tészta.

Az almát meghámozom, és durvára reszelve a tésztához adom.

Vastag aljú, öntvény teflon palacsintasütőbe kis merőkanálnyi halmokat merek, a palacsinták tetejét elegyengetem, majd azokat mérsékelt lángon mindkét oldalukon pirosra sütöm.

A kész palacsintákat meghintem porcukorral, vagy szirupot, mézet adok melléjük.

Címkék: alma, édes, kelt tészta, palacsinta, reggeli

Kapros juhtúrós palacsinta kukoricával

Bár a hétvégét részben egy vadmalac társaságában, részben pedig a padlón fekve töltöttem, átmeneti, hülyeség okozta nyakmerevedés, idegbecsípődés és részleges kétoldali felkarbénulás miatt, de reggelezni azért ilyenkor is kell.

A juhtúrós, kukoricás lepénykéket Ottisnál láttam nemrég, és annyira megtetszettek, hogy most el is készítettem, csak palacsinta formájában. A juhtúrós tészta sütés közben mennyei illattal árasztotta el a konyhát (ne finomkodjunk, amerikai konyhám van, szóval inkább az egész lakást….), már csak ezért is megérte volna  megsütni, de persze aki ennyivel nem éri be, annak elárulom, hogy ízre is kiváló volt. Köszönöm a remek ötletet!

Azért egy szóra(?) visszatérnék az átmeneti mozgáskorlátozottságom kiváltó okára, nevezetesen megragadnám az alkalmat és óva intsek mindenkit attól, hogy járólapon nekiálljon bukfenceket vetni, csak azért, mert csemetéje ezt viccesnek találja. Ha már mindenképpen elkerülhetetlen ez a tevékenység, akkor kerítsünk magunknak hozzá legalább egy vastag szőnyeget. Vagy matracot. De lehetőleg 30 felett egyáltalán ne csináljunk ilyen botorságot.

• 3-4 adag
• 25 dkg juhtúró
• 10 dkg simaliszt
• 1,5 dl tej
• 2 dl kukorica (mirelit, vagy konzerv, lecsöpögtetve)
• 2 tojás
• 2 ek olvasztott vaj vagy napraforgóolaj
• 4 ek finomra aprított kapor (most mirelit)
• 1 tk sütőpor
• 1 kk só
• tejföl a tálaláshoz

A kukoricát, ha mirelit, kiveszem a fagyasztóból. Mire a palacsintatészta süthető állapotba kerül, akkorára kissé felenged, és a zsenge kukorica meg is fog sülni annyi idő alatt, ameddig a palacsinta sül. Lehet hozzá használni konzervet is, de nekem általában mirelit van csak itthon.

A tojásokat, juhtúrót, vajat, tejet, sütőporral elkevert lisztet, kaprot, sót lehetőleg habverővel csomómentes masszává keverem. Félreteszem pihenni fél órára.

Sütés előtt belekeverem a kukoricát.

Mérsékelten forró teflon serpenyőbe két evőkanálnyi adagokban, további zsiradék hozzáadása nélkül kisütöm a palacsintákat, mérsékelt láng fölött, mindkét oldalukon aranyszínűre. Az adagolásnál ügyeljünk arra, hogy minden palacsintába nagyjából egyformán jusson a kukoricából. Ez a massza kissé sűrűbb, így nem árt a kanál hátával elegyengetni a halmokat. Ha nem teflon serpenyőben sütjük, akkor pedig a sütéshez kell némi zsiradék.

Tejföllel tálalom.

Megjegyzés: 1.) A kapor helyett nagyon finom snidlinggel is.

2.) Ennek a tésztának kifejezetten jót tesz, ha a tojásokat különválasztjuk, a sárgájával keverjük ki a tésztát, a fehérjéket pedig kemény habbá verve csak a sütés előtt forgatjuk óvatosan a masszába. Ez egy kicsit macerásabb, de ha nem reggelire készül, hanem vacsorára, akkor azért még belefér. De egyébként a mezei, tojáshab mentes változata is finom.

Címkék: babának, gyors&könnyű, juhtúró, kukorica, palacsinta, reggeli

Zabpelyhes, répás palacsinta

Nem múlhat el hét újabb palacsinta nélkül, ismét bővült a repertoár.

Igazából kísértetiesen hasonlít az almás, zabpelyhes változatra, csak az almát cseréltem le répára, a joghurtot pedig tejre, meg még néhány apróságot megváltoztattam benne, amit szükségesnek láttam.

Mint minden répás süti, ez is finom. A fő szempont pedig ismét az, hogy minél többféle zöldséget, gyümölcsöt juttassak a fiatalúrba, mintegy észrevétlenül, többnyire palacsinta formájában.

A spanyolviaszt ismét nem én találtam fel, a répa müzlibe keverve nem egy szokatlan dolog, így a palacsintába való hasznosítása is logikusnak tűnt. Legalábbis számomra…

• 2 kicsi adag (igazából 1+1/2)
• 4 ek = 5 dkg zabpehely (finomra hengerelt)
• 2  ek = 3 dkg simaliszt
• 2 tojás
• 1 dl tej
• 1 közepes répa (tisztíva ~ 6 dkg)
• 2 ek olvasztott vaj vagy olívaolaj (vagy sima napraforgó olaj)
• 2 ek nádcukor (vagy méz)
• 1 kk sütőpor (lehet foszfátmentes is)
• 1 kk fahéj, kevés reszelt szerecsendió és őrölt kardamom
• ( de mehet bele még vanília, vagy akár mézeskalács fűszerkeverék is, ízlés szerint)
• juharszirup, mézzel kikevert joghurt vagy vaníliás cukorral kikevert tejszínes krémsajt a tálaláshoz

A répát megtisztítom, finomra reszelem.

Hozzáadom a tojást, sütőporral elkevert lisztet, zabpelyhet, vajat/olajat, cukrot, fűszereket, majd lehetőleg habverővel alaposan kikeverem. Sűrű palacsintatészta állagúnak kell lennie.

Félreteszem pihenni fél órára, de ha tovább, az még jobb.

Mérsékelt láng fölött, lehetőleg vastag aljú, teflon serpenyőben két evőkanálnyi adagokban sütöm a palacsintákat, mindkét oldalukon pirosra. Szétkenni nem kell, magától szétterül. Teflon serpenyőben további zsiradék hozzáadása már nem is szükséges a sütéshez, a hagyományos serpenyőt viszont ki kell olajozni minden adag előtt.

Tálalásnál a vaníliás cukorral kikevert tejszínes krémsajt a kedvencünk hozzá(a’la Martha Stewart), de a juharszirup és a mézes joghurt is megteszi.

Megjegyzés: Ha nincs finomra hengerelt zabpehely, csak a hagyományos, akkor legalább egy órát pihenjen a tészta, vagy még jobb, ha előző este összeállítjuk, és betesszük a hűtőbe.

Címkék: édes, gyors&könnyű, palacsinta, reggeli, répa, zabpehely

Ricottás palacsinta egyszerűen

Nem egy nagy kaland, de picuri imádja, az apja meg nyaggat a receptek írásban való rögzítéséért, hogy végre ő is tudjon főzni Pontyra, ha én véletlenül nem vagyok itthon.

A recept Nigella azon szakácskönyvéből származik, ami évek óta Millie barátnőmnél van kölcsönben, így a címét nem tudom. Mondjuk nem is kell, mert ami arra érdemes recept, azt ő elkészíti belőle, én meg lelesem a blogjáról. Így történt ez a ricottás palacsintával is, amit azóta készítek, meglehetős rendszerességgel, amióta nála megláttam.

Persze a blogra eddig nem került fel az alaprecept (ez általában az alapreceptek sorsa), de egy mákos változata már szerepelt.

Most viszont jöjjön a “sima”, hiszen minimanónak ezt készítem leginkább. Az eredeti recept már kicsit megváltozott az idők során, de én szeretném azt hinni, hogy ez a változás a tökéletesedését szolgálta.

2-3 adag

250 gr ricotta,

2 dl tej,

10 dkg simaliszt,

2 tojás,

3 dkg olvasztott vaj,

1 ek vaníliás cukor (házi vagy Bourbon)

1/2 biocitrom reszelt héja vagy 1/2 kk szárított citromhéj

1 ek nádcukor

1 kk sütőpor (foszfátmentes is jó)

juharszirup, gyümölcsök, mézzel kikevert joghurt a tálaláshoz

A hozzávalókból habverővel sűrű, csomómentes  palacsintatésztát keverünk, ezt félretesszük 15 percre pihenni a sütés előtt.

Teflon serpenyőbe evőkanálnyi adagokat rakunk további zsiradék hozzáadása nélkül (ezeket egyengetni sem kell, maguktól szépen szétterülnek), majd mérsékelt lángon a palacsinták mindkét oldalát aranyszínűre sütjük.

Címkék: édes, palacsinta, reggeli, ricotta

Krumplis palacsinta snidlinges tejföllel, vagy ahogy tetszik

Az ok pedig egyszerű, minimanó annyira rákapott a palacsintára, hogy vannak napok, amikor nem is hajlandó mást elfogyasztani. Ilyenkor sütök palacsintát, reggel, este, délben, mikor hogy. Az édesek után jöttek a sósak, már egészen nagy belőle a repertoár, így időszerű lesz lassan lejegyezni.

Ezzel párhuzamosan persze próbálom elérni, hogy a palacsintafogyasztása ismét az elfogadható szintre csökkenjen, egyelőre kevés sikerrel. De ez is csak egy időszak, majd ezt is megunja, mint a kacsát vagy a bárányt. Legalábbis remélem…

• 2 adag
• 2 közepes krumpli (ez nálam tisztíva 12 dkg volt)
• 2 tojás
• 5 dkg finomliszt
• 5 dkg kemény, reszelni való sajt (ementáli, füstölt sajt a gazdaságosabb, pecorino vagy grana padano a finomabb)
• 1 dl tejföl (vagy ennél kicsit kevesebb, 0,75 dl tej)
• 2 ek olívaolaj
• 1-2  gerezd fokhagyma
• só
• bors vagy szerecsendió (elhagyható)
• 1-2 ek finomra aprított zöldfűszer (petrezselyemzöld, bazsalikom) ízlés szerint (elhagyható)
• sok tejföl, reszelt sajt, snidling a tálaláshoz

A krumplit finomra reszeljük, a sajtot és a fokhagymát is.

Hozzáadjuk a tojást, tejet vagy tejfölt, lisztet, olívaolajat, és a fűszereket ízlés szerint, majd lehetőleg habverővel csomómentesre keverjük a tésztát. Sűrű tejföl állagú tésztának kell lennie.

15 percre félretesszük pihenni.

A masszából két evőkanálnyi adagokat rakok a forró palacsintasütőbe, majd közepes lángon mindkét oldalukon aranyszínűre sütöm a korongokat. Lehetőleg teflon serpenyőben süssük, akkor már további zsiradékot sem kell adni hozzá.

Finomra metélt snidlinggel kikevert tejföllel, reszelt sajttal még forrón tálalom.

Címkék: babának, gyors&könnyű, hús nélkül, krumpli, palacsinta, reggeli, sajt

Sütőtökös palacsinta krémsajtos és joghurtos öntettel

Utolsó bejegyzés a nagyszülőktől, mert (átmenetileg) befejezzük az országjárást, és majd ismét a saját otthonunkból jelentkezünk Ponty Úrral.

Megint palacsinta, mert ennek van most óriási sikere minálunk. Sem én, sem az apja nem veti meg reggelire a kövérkés amerikai változatát, de minimanó meg egyenesen imádja! Kézenfekvő volt, hogy el kell készítenem sütőtökkel is, így most sikerült előállítanom az abszolút kedvenc Ponty eledelt.

A recept ugyanaz, mint az almás-zabpelyhesnél, alma és zabpehely nélkül, de itt most két változat készült a tésztából, egy Pontynak, joghurttal, és egy nekünk, tejjel. Férj szerint a tejjel készült a finomabb, szerintem a joghurtos, minimanó meg egyelőre nem válogathat, csak a joghurtosból kapott. Mondjuk nem panaszkodott, hanem bepuszilt belőle három darabot…

Egyszer most már ígérem, leírom a “sima” amerikai palacsintát és a “sima” magyar palacsintát is, de addig a legnagyobb palacsintarajongó család főszakácsa és krónikásaként létrehozok legalább egy palacsinta címkét a blogban az eddigi receptjeimnek.

Ez a recept is sokféleképpen variálható, mi fele arányban teljes kiőrlésű liszttel és vajjal szeretjük a leginkább, a sütőpor pedig foszfátmentes a gyerkőc miatt.

• 2-3 adag
• 10 dkg finomliszt ( a fele lehet teljes kiőrlésű búzaliszt, lehetőleg átszitálva)
• 10 dkg durvára reszelt nyers sütőtök
• 15 dkg natúr joghurt VAGY 1 dl tej
• 3 dkg olvasztott vaj (lehet helyette olívaolaj is)
• 2 tojás
• 2 ek méz
• 1 kk sütőpor (lehet foszfátmentes)
• 1 kk őrölt fahéj, csipetnyi őrölt szerecsendió (de lehet helyette mézeskalács fűszerkeverék vagy vanília is)
• a tetejére Philadelphia típusú tejszínes krémsajt kerül juharsziruppal vagy natúr joghurt sok mézzel kikeverve

A reszelt tököt, a sütőporral elkevert liszteket,a tojásokat, mézet, olvasztott vajat vagy olajat, joghurtot vagy tejet és a fűszereket lehetőleg habverővel alaposan kikeverem. A tésztának elég sűrűnek kell lennie.

15 percre félreteszem pihenni.

Közepesen forró teflon serpenyőben sütöm, további zsiradék hozzáadása nélkül. A tésztából két evőkanálnyi halmokat adagolok a serpenyőbe, a joghurtosnál a kanál hátával egyenletesen elsimítom a masszát, a tejesnél ez nem szükséges, mert az magától is szétterül.

Mérsékelt lángon a lepénykék mindkét oldalát világos aranyszínűre sütöm. A mérsékelt láng azért szükséges, hogy a tök is átsüljön a tésztában.

a krémsajtos vagy joghurtos szósszal, és juharsziruppal tálalom.

Címkék: édes, joghurt, méz, palacsinta, reggeli, sajt, sütőtök

Szülinaposok reggelije: almás-zabpelyhes-joghurtos palacsinta mézzel

Az úgy történt, hogy a tojás bevezetésénél már kicsit liberálisabbak voltunk, így minimanót 1 hete 1 évesnek nyilvánítottuk, és megkapta az első adag palacsintáját. Elvileg egy éves kor után, először keményre főtt tojás sárgájával kellene kezdeni a bevezetését, majd 1-2 hónap múlva következhetne csak az alaposan hőkezelt fehérje. De mi nem így tettünk, hanem egyből jött a palacsinta. (bizony, bizony, ilyen felelőtlen szülők vagyunk) Persze ha valakit ez vigasztal, a gyári bébiételekbe simán belekerül  a tojás már a hat vagy nyolc hónapos címkével ellátott termékeknél is (pl babapiskóta, babakeksz).

Nem ez a lényeg, hanem a palacsinta. Ponty Úr zabálta. Szó szerint. Kevés étel aratott nála ilyen elsöprő sikert, főleg úgy, hogy nincs is benne sütőtök, vagy krumpli. Külön öröm, hogy ebben a formában az almát is megette. 3 palacsinta lett az adagja, és bár a nagyszülőknél most erre nem volt lehetőség, de otthon ő juharsziruppal szereti.

Az elkészítéséhez lehet használni foszfátmentes sütőport (DM-ben szoktam venni) és babáknak készült zabpelyhet (bármelyik hiperben kapható a bébiételeknél), de nagyobb gyerekeknél jó a “sima” sütőpor és a finomra hengerelt zabpehely is.

Tej továbbra sincs benne, ennek a fogyasztását továbbra is szeretnénk a minimumon tartani, de a többi tejtermék már bevezetésre került a szülinappal.

• 2-3 adag
• 5 dkg finomliszt
• 5 dkg finomra hengerelt zabpehely (vagy babáknak készített, egészen finom pelyhű bio zabpehely)
• 15 dkg joghurt (vagy tejföl)
• 10 dkg durvára reszelt alma
• 2 tojás
• 1 kk sütőpor (foszfátmentes is lehet)
• 2 dkg olvasztott vaj (vagy  2 ek olívaolaj)
• 1 ek méz
• 1/2 kk őrölt fahéj
• méz, juharszirup a tálaláshoz

A lisztet elkeverjük a sütőporral, hozzáadjuk a zabpelyhet, tojásokat, joghurtot, olvasztott vajat, fahéjat, reszelt almát és egy evőkanálnyi mézet, majd lehetőleg habverővel csomómentesre keverjük. Elég sűrű lesz a massza, de ennek ilyennek is kell lennie.

Fél órára félretesszük pihenni.

Nem túl forró teflon serpenyőbe evőkanálnyi halmokat teszünk a masszából, ezeket a kanál hátával kissé elsimítjuk, és mindkét oldalukon világos aranyszínűre sütjük. További zsiradék nem szükséges a sütéshez, a tésztában lévő vaj, vagy olaj pont elég.

Tálalásnál meglocsolhatjuk mézzel, vagy juharsziruppal, de “üresen” is nagyon finom.

Megjegyzés: 1.) A tejföllel készült változat talán még egy fokkal a joghurtosnál is finomabb, érdemes kipróbálni!

2.) Ha nincs finomra hengerelt zabpehely, csak hagyományos, a tésztát célszerű előző este összeállítani, és a hűtőbe tenni pihenni. Ilyenkor én az almát csak másnap reszelem hozzá.

Címkék: alma, édes, méz, palacsinta, reggeli, zabpehely