Flat-Cat

Kelt krumplis palacsinta

Egyre több az elmaradásom, a blogokkal, és egyéb dolgokkal kapcsolatban is.

Minimanó öntudatára ébredt, és most már egyértelmű, hogy teljes egészében az én természetemet örökölte. Vagy csak eltanulta tőlem, lényegében mindegy. A helyzet végső soron ugyanaz: mostanra én már csak a második legmakacsabb, legönfejűbb ember vagyok a világon.

A korábban békés és türelmes kisangyal, aki órákig tudott csörömpölni a konyhakövön a kenyérpirítóval, az már a múlté, a mostani kistermetű birodalmi lépegetőm senkinek és semminek nem hajlandó kegyelmezni, egyetlen percre sem. Azt, amit gyönyörű buksijába vett, csakis azt akarja, de lehetőleg azonnal. Csöppet sem érdekli, hogy mondjuk az lehetetlen, mert nem szabad belenyúlni a konnektorba, pont azért van benne a dugó, vagy például az antenna drótja nem ehető, és a telefonomat meg nem arra találták ki, hogy teljes erejéből hozzávágja a konyhakőhöz, és aztán gurgulázva kacagjon, amikor az darabjaira hullik. Satöbbi, satöbbi. Ha nem Ponty lenne az első gyermekünk, nyilván nem lennénk ezen ennyire meglepődve, hogy ez bizony ilyen, de hát ő az, így kicsit még szoknunk kell a megváltozott felállást.

Miután kellőképpen kipanaszkodtam magam, inkább gyorsan kihasználom a hirtelen támadt szabad perceimet, és gyorsan bepötyögöm a recepteket, amikről csodával határos módon sikerült fényképeket is készítenem.

Elsőnek a krumplis palacsinta, kelt tésztával, finom, vastag, puha, sokféle kencével, reszelt sajttal ideális vacsora. Vagy ebéd. Nálunk ez utóbbi, jelenleg minimanó abszolút kedvence, amiből számomra hihetetlen mennyiségeket képes belapátolni. Természetesen úgy, hogy én négykézláb mászkálok utána a tányérral, és falatonként tömködöm a szájába, miközben ő hihetetlenül fontos dolgait intézi szerte a lakásban…

2-3 adag

20 dkg nyers, finomra reszelt krumpli

10 dkg simaliszt

2 tojás

2 dl tej

3 ek olaj (nálam olíva)

3 gerezd fokhagyma

1 dkg friss élesztő

2 tk cukor

1 kk só

a tálaláshoz sóval, borssal, esetleg snidlinggel kikevert tejföl, juhtúróval kikevert tejföl, reszelt sajt, tetszés szerinti kencék

A liszttel elmorzsolom az élesztőt, majd hozzáadom a többi hozzávalót, és habverővel simára keverem. Sűrűbb palacsintatésztának kell lennie. A hozzávalók legyenek szobahőmérsékletűek legalább, a tejet pedig meg is lehet kissé langyosítani, így hamarabb megkel a tészta.

Lehetőleg meleg helyre félreteszem pihenni a tésztát körülbelül egy órára. Akkor jó, amikor már látszanak benne a buborékok.

Lehetőleg vastag aljú, teflon serpenyőben kis merőkanálnyi adagokban sütöm, mérsékelt lángon, további zsiradék hozzáadása nélkül, mindkét oldalukon aranyszínűre. Ha nem teflon serpenyőben sütjük, akkor természetesen kell zsiradék is a sütéshez. A mérsékelt láng azért fontos, hogy a nyers krumpli megsüljön a tésztában.

Melegen reszelt sajttal, és valamilyen kencével tálalom.

Címkék: babának, kelt tészta, krumpli, palacsinta

Kelt almás palacsinta

A duci palacsintáknak bizony nem csak a másik kontinensen van nagy hagyománya.

Csak valahogy a mi kelt palacsintáinkról mindig megfeledkezünk. Pedig, pedig.

Az a vastag kelt tészta, az az utánozhatatlan illat, ezt bizony nem tudja egyik pancake sem.

Igaz, hogy sokkal tovább készül, na persze nem valami bonyolult konyhai mesterkedésre kell itt gondolni, csak hát az élesztő, ugye, azt ki kell várni. Én egyébként nagyon szeretem (mint most kiderült, minimanó is, még jobban, mint a sütőporos amerikai fajtát), de reggelire nem szoktam készíteni, pont a várakozási idő miatt.

Most viszont kihagytam a tejben való felfuttatást (aki jobb szereti látni, hogy miként működik az élesztője, az futtassa fel nyugodtan, de én ennél türelmetlenebb vagyok), a tésztát egyszerűen csak bekevertem, majd egy óra múlva, amikor már tele volt a tál buborékokkal, belereszeltem az almát és kisütöttem.

Bár nagymamám csak fahéjas porcukorral szórta meg annak idején, én most a kultúrák találkozásának jegyében mézes almasziruppal locsolgattam. Isteni volt. De komolyan.

A tésztát szerintem lehetne bekavarni előző este is, és hűvös helyen hagyni lassan kelni, akkor nem kellene várni a reggelire semennyit se, legközelebb ezt is kipróbálom. Főleg azért, mert rengeteg kelt palacsintás receptem, ötletem van (többek között az egyik legrégebben bejegyzésre várakozó vázlat is a blogon), ami szépen lassan előkerül. Lelkes fogyasztó meg éppen akad idehaza.

A recept egy kicsit eltér a legtöbb kelt palacsintás recepttől, de csak azért, mert több tojással szerintem finomabb lesz a tészta. Egyébként a natúr kelt palacsintához is ezt a tésztát használom, ahhoz egyszerűen el kell hagyni belőle az almát, a tésztából a hagyományosnál kicsit vastagabb palacsintákat sütni, majd megtölteni. Lekvárral, párolt almával, túróval, akármivel.

A sütéshez itt is vastag aljú, de teflon serpenyőt használok, mert nem szeretem (sőt, én meg sem bírom úgy enni egyáltalán), ha a zsiradékot magába szívja a tészta. Persze lehet hagyományos palacsintasütőben is sütni, de akkor szükségeltetik zsiradék a sütéshez, minden egyes palacsinta előtt ki kell olajozni a serpenyőt.

2-3 adag

15 dkg simaliszt

2 dl tej

2 tojás

3 dkg vaj

5 gr élesztő (egy fél centis kocka)

2 ek nádcukor

1 tk vaníliás cukor

1/2 kk szárított citromhéj

2 kisebb alma (~ 20 dkg, tisztítás nélkül mérve)

fahéjas porcukor, méz, vagy mézes almaszirup a tálaláshoz

A vajat felolvasztom, hozzáöntöm a tejet, majd egy kicsit még melegítem, de épp csak annyira, hogy kézmeleg legyen.

Az élesztőt elmorzsolom a liszttel, majd a vajas  tejet hozzáadva lehetőleg habverővel csomómentesre keverem a tésztát. Hozzáadom a tojásokat, cukrokat, citromhéjat, és alaposan kikeverem.

Félreteszem háromnegyed-egy órára, amíg az élesztőtől buborékos nem lesz a tészta.

Az almát meghámozom, és durvára reszelve a tésztához adom.

Vastag aljú, öntvény teflon palacsintasütőbe kis merőkanálnyi halmokat merek, a palacsinták tetejét elegyengetem, majd azokat mérsékelt lángon mindkét oldalukon pirosra sütöm.

A kész palacsintákat meghintem porcukorral, vagy szirupot, mézet adok melléjük.

Címkék: alma, édes, kelt tészta, palacsinta, reggeli

Kapros juhtúrós palacsinta kukoricával

Bár a hétvégét részben egy vadmalac társaságában, részben pedig a padlón fekve töltöttem, átmeneti, hülyeség okozta nyakmerevedés, idegbecsípődés és részleges kétoldali felkarbénulás miatt, de reggelezni azért ilyenkor is kell.

A juhtúrós, kukoricás lepénykéket Ottisnál láttam nemrég, és annyira megtetszettek, hogy most el is készítettem, csak palacsinta formájában. A juhtúrós tészta sütés közben mennyei illattal árasztotta el a konyhát (ne finomkodjunk, amerikai konyhám van, szóval inkább az egész lakást….), már csak ezért is megérte volna  megsütni, de persze aki ennyivel nem éri be, annak elárulom, hogy ízre is kiváló volt. Köszönöm a remek ötletet!

Azért egy szóra(?) visszatérnék az átmeneti mozgáskorlátozottságom kiváltó okára, nevezetesen megragadnám az alkalmat és óva intsek mindenkit attól, hogy járólapon nekiálljon bukfenceket vetni, csak azért, mert csemetéje ezt viccesnek találja. Ha már mindenképpen elkerülhetetlen ez a tevékenység, akkor kerítsünk magunknak hozzá legalább egy vastag szőnyeget. Vagy matracot. De lehetőleg 30 felett egyáltalán ne csináljunk ilyen botorságot.

3-4 adag

25 dkg juhtúró

10 dkg simaliszt

1,5 dl tej

2 dl kukorica (mirelit, vagy konzerv, lecsöpögtetve)

2 tojás

2 ek olvasztott vaj vagy napraforgóolaj

4 ek finomra aprított kapor (most mirelit)

1 tk sütőpor

1 kk só

tejföl a tálaláshoz

A kukoricát, ha mirelit, kiveszem a fagyasztóból. Mire a palacsintatészta süthető állapotba kerül, akkorára kissé felenged, és a zsenge kukorica meg is fog sülni annyi idő alatt, ameddig a palacsinta sül. Lehet hozzá használni konzervet is, de nekem általában mirelit van csak itthon.

A tojásokat, juhtúrót, vajat, tejet, sütőporral elkevert lisztet, kaprot, sót lehetőleg habverővel csomómentes masszává keverem. Félreteszem pihenni fél órára.

Sütés előtt belekeverem a kukoricát.

Mérsékelten forró teflon serpenyőbe két evőkanálnyi adagokban, további zsiradék hozzáadása nélkül kisütöm a palacsintákat, mérsékelt láng fölött, mindkét oldalukon aranyszínűre. Az adagolásnál ügyeljünk arra, hogy minden palacsintába nagyjából egyformán jusson a kukoricából. Ez a massza kissé sűrűbb, így nem árt a kanál hátával elegyengetni a halmokat. Ha nem teflon serpenyőben sütjük, akkor pedig a sütéshez kell némi zsiradék.

Tejföllel tálalom.

Megjegyzés: 1.) A kapor helyett nagyon finom snidlinggel is.

2.) Ennek a tésztának kifejezetten jót tesz, ha a tojásokat különválasztjuk, a sárgájával keverjük ki a tésztát, a fehérjéket pedig kemény habbá verve csak a sütés előtt forgatjuk óvatosan a masszába. Ez egy kicsit macerásabb, de ha nem reggelire készül, hanem vacsorára, akkor azért még belefér. De egyébként a mezei, tojáshab mentes változata is finom.

Címkék: babának, gyors&könnyű, juhtúró, kukorica, palacsinta, reggeli

Zabpelyhes, répás palacsinta

Nem múlhat el hét újabb palacsinta nélkül, ismét bővült a repertoár.

Igazából kísértetiesen hasonlít az almás, zabpelyhes változatra, csak az almát cseréltem le répára, a joghurtot pedig tejre, meg még néhány apróságot megváltoztattam benne, amit szükségesnek láttam.

Mint minden répás süti, ez is finom. A fő szempont pedig ismét az, hogy minél többféle zöldséget, gyümölcsöt juttassak a fiatalúrba, mintegy észrevétlenül, többnyire palacsinta formájában.

A spanyolviaszt ismét nem én találtam fel, a répa müzlibe keverve nem egy szokatlan dolog, így a palacsintába való hasznosítása is logikusnak tűnt. Legalábbis számomra…

2 kicsi adag (igazából 1+1/2)

4 ek = 5 dkg zabpehely (finomra hengerelt)

2  ek = 3 dkg simaliszt

2 tojás

1 dl tej

1 közepes répa (tisztíva ~ 6 dkg)

2 ek olvasztott vaj vagy olívaolaj (vagy sima napraforgó olaj)

2 ek nádcukor (vagy méz)

1 kk sütőpor (lehet foszfátmentes is)

1 kk fahéj, kevés reszelt szerecsendió és őrölt kardamom

( de mehet bele még vanília, vagy akár mézeskalács fűszerkeverék is, ízlés szerint)

juharszirup, mézzel kikevert joghurt vagy vaníliás cukorral kikevert tejszínes krémsajt a tálaláshoz

A répát megtisztítom, finomra reszelem.

Hozzáadom a tojást, sütőporral elkevert lisztet, zabpelyhet, vajat/olajat, cukrot, fűszereket, majd lehetőleg habverővel alaposan kikeverem. Sűrű palacsintatészta állagúnak kell lennie.

Félreteszem pihenni fél órára, de ha tovább, az még jobb.

Mérsékelt láng fölött, lehetőleg vastag aljú, teflon serpenyőben két evőkanálnyi adagokban sütöm a palacsintákat, mindkét oldalukon pirosra. Szétkenni nem kell, magától szétterül. Teflon serpenyőben további zsiradék hozzáadása már nem is szükséges a sütéshez, a hagyományos serpenyőt viszont ki kell olajozni minden adag előtt.

Tálalásnál a vaníliás cukorral kikevert tejszínes krémsajt a kedvencünk hozzá(a’la Martha Stewart), de a juharszirup és a mézes joghurt is megteszi.

Megjegyzés: Ha nincs finomra hengerelt zabpehely, csak a hagyományos, akkor legalább egy órát pihenjen a tészta, vagy még jobb, ha előző este összeállítjuk, és betesszük a hűtőbe.

Címkék: édes, gyors&könnyű, palacsinta, reggeli, répa, zabpehely

Túrós palacsinta mazsolával, nem feltétlenül a megszokott módon

Azaz amerikanizálva, instant módon, túró és palacsinta 2 in 1. Illetve ha hozzászámoljuk a mazsolát is, akkor 3 in 1…

Nem azért, mert a ricottás palacsintára már ráuntunk volna. De ha azt mondom, hogy vidéken bizony nem áll hegyekben a ricotta a sarki boltban, sőt, néha egyáltalán nem is lehet kapni még a hiperekben sem, akkor szerintem ez sokaknak ismerősen hangzik. Ilyenkor nem lehet mást tenni, ki kell ötölni valamit a helyettesítésére.

Mondjuk a túrót.

Állagra hasonló lesz a végeredmény, viszont ízre egészen más élmény. De egyáltalán nem rosszabb!

Ha valaki most megbotránkozna a magyar konyha remekeinek ilyen formában való kiforgatásán, attól elnézést kérek, de nagy úr a szükség, ha elfogyott a ricotta, és egyéves porontyunk kanállal (hogy honnan szerezte?) csapkodja a lábunkat reggelit(= palacsintát) követelve.

Szóval a recept az ugyanaz maradt, mint a ricottás változatnál, egyszerűen azonos mennyiségű túróval helyettesítettem a ricottát, és került bele mazsola is, továbbá mivel a túró kevésbé édeskés, mint a ricotta, így egy picit több cukor került a tésztába.

Mellé mézzel és kevés citromlével kikevert tejfölt készítettem, mert nekem a tejfölös kencék a túrós palacsinta kötelező kiegészítői, de lehet itt is juharszirupot vagy mézzel kikevert joghurtot, gyümölcsszószt kínálni hozzá, mint a ricottás palacsintánál.

Még egy szót ejtenék az állagáról: én úgy szeretem a túrós sütiket, ételeket, ha a túró szemcsés marad benne, nekem így jobban tetszik. Ha valaki viszont a szemcséktől mentes változatot részesíti előnyben, az botmixerrel keverje át a tésztát (a mazsola hozzáadása előtt!), vagy öntse turmixgép kancsójába, így garantáltan sima tészta lesz a végeredmény. Jó megoldás lehet még a zsírszegény túró használata félzsíros helyett, az eleve nem darabos.

2-3 adag

250 gr túró

2 dl tej

10 dkg simaliszt

2 tojás

3 dkg olvasztott vaj

2 ek nádcukor

1 ek vaníliás cukor (házi vagy Bourbon)

1 citrom reszelt héja (vagy 1 kk szárított citromhéj)

1 tk sütőpor

1 nagy marék mazsola (elhagyható)

tejföl, méz, citromlé ízlés szerint a tálaláshoz

A túróból, tojásból, tejből, sütőporral elkevert lisztből, cukrokból, vajból lehetőleg habverővel sűrű, csomómentes masszát keverünk, hozzákeverjük a mazsolát és a reszelt citromhéjat, majd félretesszük legalább 15 percre pihenni.

Mérsékelten forró teflon serpenyőbe további zsiradék hozzáadása nélkül evőkanálnyi adagokat halmozunk, majd mérsékelt lángon mindkét oldalukat világos aranyszínűre sütjük. A masszát egyengetni nem kell, magától szétterül, viszont az adagolásnál igyekezzünk úgy meríteni a tésztából, hogy minden palacsintába jusson mazsola.

A tejfölt kikeverem sok mézzel és kevés citromlével, és a palacsinták mellé tálalom.

Megjegyzés: Ekkora adag 2-3 embernek is elég. De én akkor is ennyit sütök, ha csak minimanóval ketten reggelizünk. A maradékot pedig kivajazott sütőtálba rétegzem, mindegyiket tejfölös kencével megkenve, majd a többi kencét ráöntöm a tetejére, vajat forgácsolok rá, és 200-220°C fokos sütőben megsütöm Férjnek este, ha hazajön.

Ilyenkor a tejfölös szószhoz (12% zsírtartalmú) tejfölből 1 dl, 1 tojás, 2 evőkanálnyi méz és 1-2 evőkanálnyi citromlé kell fejenként, habverővel simára kikeverve.

Megjegyzés: Ha van időnk egy kis extrához, mert mondjuk desszertnek készül, és nem reggelire, akkor a túrót botmixerrel pürésítsük hozzá, a tojások fehérjét pedig csak a sütés előtt, kemény habbá verve forgassuk óvatosan a masszába. Így ducibb, de pillekönnyű palacsintákat kapunk.

Címkék: édes, palacsinta, tejföl, túró

Retró menü januárban a Gasztrotippen: csülkös bableves fehéren és csőben sült túrós palacsinta

Új hónap, új menü a retró jegyében.

Ezúttal csülkös bableves paprikás rántás nélkül és vaníliás szószban sült palacsinta, a hideg, barátságtalan téli napokra való tekintettel.

Tejfölös, csülkös bableves

8 adag

a leveshez:

1 kisebb füstölt csülök (1-1,2 kg)

500 gr tarkabab

1 ek disznózsír

2 fej vöröshagyma (~ 8 dkg)

3 szál répa (~ 25 dkg)

5 szál halványítózeller vagy ¼ cikk zellergumó (~ 20 dkg)

450 gr tejföl ( 1 nagy pohár)

2 ek étkezési keményítő (vagy finomliszt)

2 babérlevél

8 gerezd fokhagyma

5 ek fehérborecet

a tésztához:

100 gr finomliszt

1 tojás

A csülköt egy akkora fazékban, amiben épp elfér, körülbelül 3 liter vízzel felöntve felforraljuk, majd fedő alatt, kis lángon puhára főzzük. Ez körülbelül 3-4 óra, addig kell főzni, amíg a hús szinte magától elválik a csonttól. A víz mindenképpen lepje el a csülköt.

Ezt a műveletet el lehet végezni előző napon is, így jobban lehet gazdálkodni az idővel.

A babot szintén előző este áztassuk be.

A leveshez a hagymát vágjuk fel apró kockákra, a fokhagymát aprítsuk fel finomra. A répát, zellerszárat vagy zellergumót csak nagyobb, 6-8 cm darabokra vagdossuk a tisztítás után.

A zsíron süssük a hagymát addig, amíg üveges nem lesz, majd adjuk hozzá a fokhagymát, répát és zellert is. Rövid ideig pirítsuk együtt a zöldségeket, majd adjuk hozzá az átmosott leszűrt babot, és öntsük fel a csülök főzővizéből 3 liternyivel. Adjuk hozzá a babérlevelet, majd fedő alatt főzzük, kis lángon. Óvatosan sózzuk, a csülök is sós, egy evőkanálnyinál többet nem érdemes hozzáadni, inkább a végén igazítsuk ki az ízeket.

A csülök bőrét, zsíros részeit fejtsük le, csontját vegyük ki (ez mehet a levesbe), a húsát pedig vágjuk nagyobb kockákra, 2-3 cm jó méret, de ez is ízlés dolga. A csülökhúst is adjuk a leveshez.

Amíg a bab megpuhul, elkészül a csipetke is.

A lisztből és a tojásból sima felszínű, ruganyos, keményebb tésztát gyúrunk, majd lisztes kézzel lencsényi darabokat csipkedünk belőle. Ezeket ujjbegyeink között golyóvá gyúrjuk és szintén ujjbeggyel kicsit meglapítjuk, hogy lencse formájú csipetkéket kapjunk.

Ha a bab megpuhult, a leveshez adjuk a csipetkét, ez néhány perc alatt puhára fő, így elég 5 perccel a főzési idő vége előtt beleszórni.

A tejfölt a keményítővel, lehetőleg habverővel csomómentesre keverjük, majd 3-4 merőkanálnyi forró levessel elkeverve hőkiegyenlítést végzünk. A habarást vékony sugárban a levesbe csorgatjuk, állandó keverés mellett. Megvárjuk, amíg ismét felforr a leves, majd lehúzzuk a tűzről.

Ha szükséges, még sózzuk, illetve az ecettel savanyítjuk.

Túrós palacsinta

4 adag

a palacsintához

8 dkg finomliszt

1 tojás

1,25 dl tej

1 ek olaj

1 tk cukor

csipetnyi só

a túrós töltelékhez

25 dkg félzsíros tehéntúró

1 tojás

3 ek cukor

1 ek Bourbon vaníliás cukor

1 citrom reszelt héja és fél citrom leve

3 dkg mazsola (elhagyható)

a mártáshoz

2 dl tejföl

2 ek cukor

1 ek Bourbon vaníliás cukor

½ citrom leve

A palacsintához a tészta hozzávalóit lehetőleg habverővel csomómentesre keverjük, majd félretesszük 15 percre pihenni.

Közben a túrót villával összetörjük, hozzáadjuk a cukrokat, a tojás sárgáját, a citrom levét és reszelt héját, alaposan összedolgozzuk, majd a mazsolát is hozzákeverjük.

A tojás fehérjét csipet sóval kemény habbá verjük, majd lazán a túróval összeforgatjuk.

A palacsintatésztát átkeverjük, és annyi buborékos ásványvizet vagy szódát adunk hozzá, amennyivel nem túl sűrű palacsintatésztát kapunk. Ez körülbelül fél deci víz szokott lenni.

Egy kisebb, 20 cm-es palacsintasütőben vékony palacsintákat sütünk.

Megtöltjük a túrós töltelékkel, négyrét hajtjuk, és két-két palacsintát egymással enyhe átfedésben kivajazott sütőtálba vagy mélytányérba fektetetünk.

A tejfölt a cukrokkal és a citrom levével alaposan kikeverjük, majd szétosztjuk a palacsinták tetején.

180°C fokon, légkeverés mellett 20 perc alatt megsütjük. Akkor jó, ha a teteje enyhén megpirul.

Címkék: baba, édes, leves, palacsinta, répa, tészta, túró

Ricottás palacsinta egyszerűen

Nem egy nagy kaland, de picuri imádja, az apja meg nyaggat a receptek írásban való rögzítéséért, hogy végre ő is tudjon főzni Pontyra, ha én véletlenül nem vagyok itthon.

A recept Nigella azon szakácskönyvéből származik, ami évek óta Millie barátnőmnél van kölcsönben, így a címét nem tudom. Mondjuk nem is kell, mert ami arra érdemes recept, azt ő elkészíti belőle, én meg lelesem a blogjáról. Így történt ez a ricottás palacsintával is, amit azóta készítek, meglehetős rendszerességgel, amióta nála megláttam.

Persze a blogra eddig nem került fel az alaprecept (ez általában az alapreceptek sorsa), de egy mákos változata már szerepelt.

Most viszont jöjjön a “sima”, hiszen minimanónak ezt készítem leginkább. Az eredeti recept már kicsit megváltozott az idők során, de én szeretném azt hinni, hogy ez a változás a tökéletesedését szolgálta.

2-3 adag

250 gr ricotta,

2 dl tej,

10 dkg simaliszt,

2 tojás,

3 dkg olvasztott vaj,

1 ek vaníliás cukor (házi vagy Bourbon)

1/2 biocitrom reszelt héja vagy 1/2 kk szárított citromhéj

1 ek nádcukor

1 kk sütőpor (foszfátmentes is jó)

juharszirup, gyümölcsök, mézzel kikevert joghurt a tálaláshoz

A hozzávalókból habverővel sűrű, csomómentes  palacsintatésztát keverünk, ezt félretesszük 15 percre pihenni a sütés előtt.

Teflon serpenyőbe evőkanálnyi adagokat rakunk további zsiradék hozzáadása nélkül (ezeket egyengetni sem kell, maguktól szépen szétterülnek), majd mérsékelt lángon a palacsinták mindkét oldalát aranyszínűre sütjük.

Címkék: édes, palacsinta, reggeli, ricotta

Krumplis palacsinta snidlinges tejföllel, vagy ahogy tetszik

Az ok pedig egyszerű, minimanó annyira rákapott a palacsintára, hogy vannak napok, amikor nem is hajlandó mást elfogyasztani. Ilyenkor sütök palacsintát, reggel, este, délben, mikor hogy. Az édesek után jöttek a sósak, már egészen nagy belőle a repertoár, így időszerű lesz lassan lejegyezni.

Ezzel párhuzamosan persze próbálom elérni, hogy a palacsintafogyasztása ismét az elfogadható szintre csökkenjen, egyelőre kevés sikerrel. De ez is csak egy időszak, majd ezt is megunja, mint a kacsát vagy a bárányt. Legalábbis remélem…

2 adag

2 közepes krumpli (ez nálam tisztíva 12 dkg volt)

2 tojás

5 dkg finomliszt

5 dkg kemény, reszelni való sajt (ementáli, füstölt sajt a gazdaságosabb, pecorino vagy grana padano a finomabb)

1 dl tejföl (vagy ennél kicsit kevesebb, 0,75 dl tej)

2 ek olívaolaj

1-2  gerezd fokhagyma

só

bors vagy szerecsendió (elhagyható)

1-2 ek finomra aprított zöldfűszer (petrezselyemzöld, bazsalikom) ízlés szerint (elhagyható)

sok tejföl, reszelt sajt, snidling a tálaláshoz

A krumplit finomra reszeljük, a sajtot és a fokhagymát is.

Hozzáadjuk a tojást, tejet vagy tejfölt, lisztet, olívaolajat, és a fűszereket ízlés szerint, majd lehetőleg habverővel csomómentesre keverjük a tésztát. Sűrű tejföl állagú tésztának kell lennie.

15 percre félretesszük pihenni.

A masszából két evőkanálnyi adagokat rakok a forró palacsintasütőbe, majd közepes lángon mindkét oldalukon aranyszínűre sütöm a korongokat. Lehetőleg teflon serpenyőben süssük, akkor már további zsiradékot sem kell adni hozzá.

Finomra metélt snidlinggel kikevert tejföllel, reszelt sajttal még forrón tálalom.

Címkék: babának, gyors&könnyű, hús nélkül, krumpli, palacsinta, reggeli, sajt

Sütőtökös palacsinta krémsajtos és joghurtos öntettel

Utolsó bejegyzés a nagyszülőktől, mert (átmenetileg) befejezzük az országjárást, és majd ismét a saját otthonunkból jelentkezünk Ponty Úrral.

Megint palacsinta, mert ennek van most óriási sikere minálunk. Sem én, sem az apja nem veti meg reggelire a kövérkés amerikai változatát, de minimanó meg egyenesen imádja! Kézenfekvő volt, hogy el kell készítenem sütőtökkel is, így most sikerült előállítanom az abszolút kedvenc Ponty eledelt.

A recept ugyanaz, mint az almás-zabpelyhesnél, alma és zabpehely nélkül, de itt most két változat készült a tésztából, egy Pontynak, joghurttal, és egy nekünk, tejjel. Férj szerint a tejjel készült a finomabb, szerintem a joghurtos, minimanó meg egyelőre nem válogathat, csak a joghurtosból kapott. Mondjuk nem panaszkodott, hanem bepuszilt belőle három darabot…

Egyszer most már ígérem, leírom a “sima” amerikai palacsintát és a “sima” magyar palacsintát is, de addig a legnagyobb palacsintarajongó család főszakácsa és krónikásaként létrehozok legalább egy palacsinta címkét a blogban az eddigi receptjeimnek.

Ez a recept is sokféleképpen variálható, mi fele arányban teljes kiőrlésű liszttel és vajjal szeretjük a leginkább, a sütőpor pedig foszfátmentes a gyerkőc miatt.

2-3 adag

10 dkg finomliszt ( a fele lehet teljes kiőrlésű búzaliszt, lehetőleg átszitálva)

10 dkg durvára reszelt nyers sütőtök

15 dkg natúr joghurt VAGY 1 dl tej

3 dkg olvasztott vaj (lehet helyette olívaolaj is)

2 tojás

2 ek méz

1 kk sütőpor (lehet foszfátmentes)

1 kk őrölt fahéj, csipetnyi őrölt szerecsendió (de lehet helyette mézeskalács fűszerkeverék vagy vanília is)

a tetejére Philadelphia típusú tejszínes krémsajt kerül juharsziruppal vagy natúr joghurt sok mézzel kikeverve

A reszelt tököt, a sütőporral elkevert liszteket,a tojásokat, mézet, olvasztott vajat vagy olajat, joghurtot vagy tejet és a fűszereket lehetőleg habverővel alaposan kikeverem. A tésztának elég sűrűnek kell lennie.

15 percre félreteszem pihenni.

Közepesen forró teflon serpenyőben sütöm, további zsiradék hozzáadása nélkül. A tésztából két evőkanálnyi halmokat adagolok a serpenyőbe, a joghurtosnál a kanál hátával egyenletesen elsimítom a masszát, a tejesnél ez nem szükséges, mert az magától is szétterül.

Mérsékelt lángon a lepénykék mindkét oldalát világos aranyszínűre sütöm. A mérsékelt láng azért szükséges, hogy a tök is átsüljön a tésztában.

a krémsajtos vagy joghurtos szósszal, és juharsziruppal tálalom.

Címkék: édes, joghurt, méz, palacsinta, reggeli, sajt, sütőtök

Szülinaposok reggelije: almás-zabpelyhes-joghurtos palacsinta mézzel

Az úgy történt, hogy a tojás bevezetésénél már kicsit liberálisabbak voltunk, így minimanót 1 hete 1 évesnek nyilvánítottuk, és megkapta az első adag palacsintáját. Elvileg egy éves kor után, először keményre főtt tojás sárgájával kellene kezdeni a bevezetését, majd 1-2 hónap múlva következhetne csak az alaposan hőkezelt fehérje. De mi nem így tettünk, hanem egyből jött a palacsinta. (bizony, bizony, ilyen felelőtlen szülők vagyunk) Persze ha valakit ez vigasztal, a gyári bébiételekbe simán belekerül  a tojás már a hat vagy nyolc hónapos címkével ellátott termékeknél is (pl babapiskóta, babakeksz).

Nem ez a lényeg, hanem a palacsinta. Ponty Úr zabálta. Szó szerint. Kevés étel aratott nála ilyen elsöprő sikert, főleg úgy, hogy nincs is benne sütőtök, vagy krumpli. Külön öröm, hogy ebben a formában az almát is megette. 3 palacsinta lett az adagja, és bár a nagyszülőknél most erre nem volt lehetőség, de otthon ő juharsziruppal szereti.

Az elkészítéséhez lehet használni foszfátmentes sütőport (DM-ben szoktam venni) és babáknak készült zabpelyhet (bármelyik hiperben kapható a bébiételeknél), de nagyobb gyerekeknél jó a “sima” sütőpor és a finomra hengerelt zabpehely is.

Tej továbbra sincs benne, ennek a fogyasztását továbbra is szeretnénk a minimumon tartani, de a többi tejtermék már bevezetésre került a szülinappal.

2-3 adag

5 dkg finomliszt

5 dkg finomra hengerelt zabpehely (vagy babáknak készített, egészen finom pelyhű bio zabpehely)

15 dkg joghurt (vagy tejföl)

10 dkg durvára reszelt alma

2 tojás

1 kk sütőpor (foszfátmentes is lehet)

2 dkg olvasztott vaj (vagy  2 ek olívaolaj)

1 ek méz

1/2 kk őrölt fahéj

méz, juharszirup a tálaláshoz

A lisztet elkeverjük a sütőporral, hozzáadjuk a zabpelyhet, tojásokat, joghurtot, olvasztott vajat, fahéjat, reszelt almát és egy evőkanálnyi mézet, majd lehetőleg habverővel csomómentesre keverjük. Elég sűrű lesz a massza, de ennek ilyennek is kell lennie.

Fél órára félretesszük pihenni.

Nem túl forró teflon serpenyőbe evőkanálnyi halmokat teszünk a masszából, ezeket a kanál hátával kissé elsimítjuk, és mindkét oldalukon világos aranyszínűre sütjük. További zsiradék nem szükséges a sütéshez, a tésztában lévő vaj, vagy olaj pont elég.

Tálalásnál meglocsolhatjuk mézzel, vagy juharsziruppal, de “üresen” is nagyon finom.

Megjegyzés: 1.) A tejföllel készült változat talán még egy fokkal a joghurtosnál is finomabb, érdemes kipróbálni!

2.) Ha nincs finomra hengerelt zabpehely, csak hagyományos, a tésztát célszerű előző este összeállítani, és a hűtőbe tenni pihenni. Ilyenkor én az almát csak másnap reszelem hozzá.

Címkék: alma, édes, méz, palacsinta, reggeli, zabpehely