Uzsonnásdoboz

Készült egy összeállítás a Kifőztük magazin aktuális számába az iskolakezdésre egészséges, könnyen elkészíthető uzsonnára, tízóraira csomagolható finomságokból. Szendvicsbe való krémek, muffinok, saláták, én az alábbi receptekkel készültem. A magazin még több recepttel pedig innen letölthető!

Sült padlizsános juhtúrós krém

3 kisebb padlizsán ( 80 dkg)

10 dkg juhtúró

1 fej (10 dkg) édes vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

2+3 evőkanálnyi olívaolaj

1,5 teáskanálnyi római kömény

só

A padlizsánokat hosszában félbevágjuk, majd vágási felülettel felfelé 200 C fokos sütőben 40-45 percig sütjük, amíg a belsejük puha, a vágási felületük pedig aranyszínű lesz.

A hagymát felaprítjuk, a római köményt mozsárban porrá őröljük, majd a hagymát a köménnyel 2 evőkanálnyi olívaolajon üvegesre sütjük, végül hozzáadjuk a felaprított fokhagymát is.

A padlizsán húsát kikaparjuk a héjából, hozzáadjuk a hagymát, a juhtúrót, sózzuk, majd botmixerrel pürésítjük.

Ricottás babos krém

10 dkg száraz szemes bab, tarka vagy fehér  (vagy 20 dkg leszűrt konzerv bab)

5 dkg aszalt paradicsom (olajban eltett, lecsöpögtetve)

5 dkg ricotta

2 evőkanál olívaolaj

6-8 levél friss bazsalikom

Az előző este beáztatott babot másnap bő vízben puhára főzzük, leszűrjük. Ha konzervet használunk, azt átöblítjük, leszűrjük.

A babhoz adjuk a ricottát, aszalt paradicsomot, bazsalikomot, majd botmixerrel simára pürésítjük. Ha nem lenne elég krémes, egy-két evőkanálnyit adhatunk hozzá az aszalt paradicsom olajából és sózhatjuk is, ízlés szerint.

Csirkés sajtkrém zellerrel

25 dkg Philadelphia típusú tejszínes krémsajt

25 dkg csirkemell

2 szál szárzeller

10 dkg édes vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

3 evőkanál olívaolaj

A szárzellert nagyon apró kockákra vágjuk, majd egy evőkanálnyi olívaolajon átpirítjuk, csak annyira, hogy üvegessé váljon, de ne puhuljon meg teljesen. Kiszedjük, félretesszük.

A hagymát és a csirkemellet felkockázzuk kisebb darabokra, a maradék olívaolajat is beleöntjük a serpenyőbe, felhevítjük. Üvegesre sütjük a hagymát, hozzáadjuk a csirkemellet és a felaprított fokhagymát, sózzuk, majd addig sütjük a húst, amíg kifehéredik és enyhe aranyszínt kap. Lehúzzuk a tűzről, majd hozzákeverjük a krémsajtot és botmixerrel simára pürésítjük. Végül hozzáforgatjuk a zellerkockákat is.

Répás muffin mazsolával, mogyoróval (12 db)

20 dkg rétesliszt

20 dkg sárgarépa (tisztítva mérve)

2 tojás

5 dkg mazsola

5 dkg törökmogyoró

5 dkg nádcukor

5 dkg olívaolaj

1 dl frissen facsart vagy 100% gyümülcstartalmú narancslé

1 narancs finomra reszelt héja

1 teáskanál őrölt fahéj

2 teáskanál sütőpor

1/2 teáskanál szódabikarbóna

A hámozott, nagyjából feldarabolt répát késes aprítóba tesszük a mogyoróbéllel és a mazsolával együtt, majd finomra aprítjuk.

A narancs levét, reszelt héját alaposan kikeverjük a tojásokkal, olívaolajjal, cukorral, fahéjjal, majd hozzáforgatjuk a répás-mogyorós keveréket is. Végül összeforgatjuk a sütőporral és szódabikarbónával elkevert liszttel, majd a tésztát papírkapszlikkal bélelt muffin sütőbe osztjuk szét.

Előmelegített sütőben (villanysütő, alsó-felső sütés) 180 C fokon 30 percig vagy tűpróbáig sütjük, rácsra szedve hűtjük ki.

Zöldborsós fetás muffin (12 db)

20 dkg rétesliszt

175 gr (1 kis pohár) natúr joghurt

10 dkg zsenge zöldborsó (lehet mirelit is)

10 dkg feta

1 dl olívaolaj

2 ág oregánó

2 tojás

2 teáskanál sütőpor

1/2 teáskanál szódabikarbóna

A joghurtot kikeverjük a tojásokkal és az olívaolajjal, majd hozzáforgatjuk a sütőporral és szódabikarbónával elkevert lisztet, a zöldborsót (ha mirelit, akkor fagyosan), a száráról lecsipkedett és finomra aprított oregánó leveleket és a nagyobb darabokra szétmorzsolt fetát is. Sózni nem szükséges, a feta elég sós.

A tésztát papírkapszlikkal bélelt muffin sütőbe adagoljuk, majd előmelegített sütőben 180 C fokon (villanysütő, alsó-felső sütés) 30 percig, illetve tűpróbáig sütjük. Rácsra szedve hűtjük ki.

Tipp: Készíthetjük feta helyett nagyobb szemcsés, szárazabb fajta ricottával is, az oregánót ilyenkor cseréljük friss bazsalikomra. Finom változata még, ha a fetát ordával helyettesítjük, zöldfűszernek pedig petrezselymet használunk.

Sült padlizsános gersli saláta petrezselyemmel, fetával

1 kis padlizsán (25 dkg)

10 dkg gersli

4 nagyobb fél (3-4 dkg) aszalt paradicsom (olajban eltett, lecsepegteteve)

1 csokor petrezselyemzöld

1 ág oregánó

1 kis fej édes vöröshagyma (3-4 dkg)

1 gerezd fokhagyma

10 dkg feta

1 teáskanál római kömény

2+2 evőkanál olívaolaj

2 evőkanál citromlé

A gersilt átöblítjük, majd bő, enyhén sós vízben puhára főzzük.

A padlizsánt kis kockákra vágjuk, a hagymát, fokhagymát, oregánó levélkéit finomra aprítjuk, a római köményt mozsárban porrá őröljük. Az olívaolaj felén üvegesre sütjük a hagymát a római köménnyel, majd hozzáadjuk a padlizsánt,  sütés közben sózzuk. Ha a padlizsán megpuhult és enyhe aranyszínt kapott, fél percre hozzáadjuk a finomra aprított fokhagymát, oregánót is, majd kiszedjük a serpenyőből.

A megpuhult gersilt leszűrjük, majd összeforgatjuk a padlizsánnal. Az aszalt paradicsomot nagyon finomra aprítjuk, a petrezselyemzöldet szintén, majd összeforgatjuk a gerslis padlizsánnal. A maradék olívaolajjal, citromlével ízesítjük és hozzáforgatjuk a szétmorzsolt fetát is.

Tésztasaláta csirkével, cukkinivel, mozzarellával

20 dkg csirkemell

15 dkg tészta (farfalle, mini farfalle, vagy más apróbb tészta)

20 dkg mozzarella

3 kis zsenge cukkini (45 dkg)

4 nagyobb fél (3-4 dkg) aszalt paradicsom (olajban eltett, lecsöpögtetve)

1 salotta vagy 3-4 dkg édes vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

6-8 nagyobb levél bazsalikom

3+3 evőkanál olívaolaj

2 evőkanál fehér balzsamecet vagy fehérborecet

A cukkint kis kockákra vágjuk, a csirkemellet szintén, a hagymát, fokhagymát finomra aprítjuk. Másfél evőkanálnyi olívaolajon roppanósra sütjük-pároljuk nagyobb láng felett rázogatva a cukkinit, sütés közben sózzuk, kiszedjük a serpenyőből, félretesszük. Kipótoljuk az olajat még másfél evőkanálnyival, majd üvegesre sütjük rajta a hagymát, hozzáadjuk a csirkét és a fokhagymát is. Sütés közben sózzuk, és addig sütjük mérsékelt láng felett, amíg a hús kifehéredik, majd egy kis aranyszínt kap. Kiszedjük a serpenyőből, félretesszük.

Közben bő, sós vízben kifőzzük a tésztát, leszűrjük, majd összeforgatjuk a cukkinivel, csirkével. Ha kihűlt, hozzáforgatjuk a kis kockákra vágottt mozzarellát, a finomra aprított aszalt paradicsomot és bazsalikomot is, végül a maradék olívaolajjal és a balzsamecettel ízesítjük.

Tipp: Ha olívaolajban eltett aszalt paradicsomot használunk, akkor a paradicsom olaja ideális lesz a salátához.

Címkék: aszalt gyümölcs, aszalt paradicsom, babának, csirke, cukkini, édes, feta, gersli, hús nélkül, juhtúró, krémsajt, mazsola, mogyoró, mozzarella, muffin, padlizsán, reggeli, ricotta, saláta, sárgarépa, tészta, zeller, zöldborsó

Sült ricotta sült padlizsánnal, aszalt paradicsommal

Ez pedig egy finom hideg ebédre való, szintén a nagy melegre és a csomagolható munkahelyi élelmek iránti megnövekedett igényre való tekintettel.

Volt már hasonló a blogon, egy aszalt paradicsomos ricotta torta, ami mostanában ismét előkerült nálunk, ez a recept abból származik, csak egy kicsit kevesebb lett a tojás és több a zöldség. Könnyű elkészíteni, finom, egészséges, és hidegen a legjobb.

• 20 cm átmérőjű kerek sütőformához
• 50 dkg ricotta (szárazabb, morzsásabb, tehát a zacskós Szarvasi)
• 3 nagy tojás
• 1 kis padlizsán (~ 15 dkg)
• 3 nagyobb fél fűszeres olajban eltett aszalt paradicsom, lecsöpögtetve (4-5 dkg)
• 1 kis csokor petrezselyem
• 2 ág oregánó
• olívaolaj
• só

A padlizsánt kis, centis kockákra vágom, kevés olívaolajon aranyszínűre sütöm. A ricottát összedolgozom a tojásokkal, a finomra aprított oregánóval, sóval, végül hozzáforgatom a felaprított aszalt paradicsomot és  a sült padlizsánt is.

Szilikonos sütőtálba vagy sütőpapírral kibélelt/kiolajozott, liszttel kiszórt sütőtálba öntöm a masszát, villával egyenletesre nyomkodom a tetejét, majd előmelegített sütőben 160°C fokon (villanysütő, alsó-felső sütés) 50 percig sütöm.

Végül megszórom finomra aprított petrezselyemzölddel, és hidegen szeletelem.

Megjegyzés: ha nem fűszeres olajban eltett aszalt paradicsomot használunk, akkor lehet bátrabban fűszerezni, több oregánót használni hozzá.

Címkék: aszalt paradicsom, babának, hús nélkül, padlizsán, reggeli, ricotta

Sült padlizsános fetás rizottó mentával

Tehát néhány órával ezelőtt írtam egy hosszú bevezetőt arról, hogy mi történt velünk eddig, miért is nem volt idő a blogra, de a WP hiperszuper továbbfejlesztett verziójának hála (amiben már nincs a percenkénti automatikus mentés), az egész elszállt egy jól irányzott áramszünettel. Most azt a bevezetőt nem írom le megint, mert írás közben valahogy elszállt a keserűségem, de röviden annyi, hogy dolgozunk, sokat, nagyon sokat, Csipit pedig ez nagyon megviseli, így minden szabad percünket vele töltjük, hogy kárpótoljuk ezért egy kicsit. Ma azonban Férj is itthon volt, tudtam fotózni amíg ő Csipivel játszott, ezután pedig a fiúk elvonultak déli alvásra (hihetetlen, de ez már 5 órával ezelőtt történt…), így meg is tudtam írni a posztokat. De nemsokára lesz ez jobb is, csak addig kell kibírni, már csak 1 hét van a szabadságunkig…

Elsőnek egy nagyon finom, könnyű és friss ízű rizottó a meleg nyári napokra, bár a rizottót itt már talán idézőjelbe kellene tennem , hiszen ez a változat kissé távol áll a klasszikustól. Az alaplé miatt talán nem tűnik gyors fogásnak, de ilyenkor jól tud jönni helyette a lezsírozott, átszűrt vasárnapi húsleves, vagy elkészíthető akár egy gyors zöldség alaplével is (ehhez recept itt található).

• 2 főre
• 1 kisebb padlizsán (~ 15 dkg)
• olívaolaj
• 1 nagyobb salotta
• 2 dl rizottóhoz való rizs
• 7-8 dl alaplé
• 2 ek natúr, zsíros joghurt
• 4-5 dkg feta
• 1 kisebb maréknyi mentalevél
• 1/2 citrom finomra reszelt héja

A padlizsánt kis, centis kockákra vágom, majd kevés olívaolajon rázogatva, kevergetve nagyobb láng felett aranyszínűre pirítom. Kiszedem az edényből, félreteszem.

Kipótolom az olívaolajat, majd a finomra aprított salottát mérsékelt láng fölött üvegesre sütöm rajta. Hozzáadom a rizst is, és kevergetve addig sütöm, amíg áttetszővé nem válik. Ezután elkezdem felöntögetni apránként az alaplével, és gyakran megkeverve addig főzöm, amíg a rizs haraphatóra puhul. Hozzáadom a sült padlizsánt, a joghurtot, és a finomra morzsolt fetát. Összeforralom, beállítom a sűrűségét alaplével, majd végül hozzáadom a finomra aprított mentát és a citrom nagyon finomra reszelt héját is.

Átkeverem, tálalom.

Címkék: feta, hús nélkül, padlizsán, rizottó

Bélszín carpaccio kaprival, petrezselyemmel sült padlizsánon

Úgy alakult, hogy egyéb okból kifolyólag bélszínt sütöttem. Ilyenkor nehéz megállni, hogy ne lopjak le a teljes mennyiségből egy carpaccionak valót. Nem is szoktam.

Aztán még az is volt, hogy Gabojsza postolta ezeket a gyönyörűségeket a feltekercselt padlizsánról meg az átlényegített cukkiniről, amely recepteket olvasva nekem meg az a gondolatom támadt, hogy legyen sült padlizsánból kanapé a carpacciohoz.

Aztán most itt illene pár szót ejtenem arról, hogy a klasszikus carpaccio eredetileg Mocenigo grófné speciális, főtt és sült húst nem tartalmazható diétájának betartása végett készült, és Giuseppe Cipriani ötölte ki, amikor hirtelen ötlettől vezérelve azt találta mondani a főszakácsának a velencei Harry’s Barban, hogy vágjon fel nyers marhahúst, és locsolja meg Worcestershire szószból, tejből, citromléből és majonézből kevert szósszal. És mindezt Carpaccio, az olasz festő után nevezték el, a csodaszép vörös és fehér színekre való tekintettel. Ez pedig 1950-ben történt. Mert Locatelli óta már ezt is tudom.

Meg arról is, hogy aztán ez a recept kissé leegyszerűsödve ma már csak úgy él Olaszországban, hogy a hajszálvékonyra szeletelt bélszínre (mely procedúrát a hentes végzi) citromlevet és olívaolajat csepegtetnek, aztán hagyják egy-két órán át pácolódni, majd az elfogyasztás előtt frissen őrölt bors, só és parmezán forgácsok kerülnek a tetejére. Ezt meg Magos Zoltántól tudom. (de kedves olaszok, lehet tiltakozni, ha nem így van)

Azt meg talán nem illene elmondanom, hogy én bizony régen, tudatlanabb koromban a hajszálvékonyra szelt bélszínt csak sóval meg borssal megszórva ettem, fokhagymás vajas pirítóson…

De ez most mégsem a klasszikus recept, hanem csak egy a jól sikerült, kissé megvariált carpaccioim közül.

• 2 főre
• 10 dkg bélszín
• 3 ek kapribogyó
• 1 kis csokor petrezselyemzöld (~ 3 ek nagyon finomra aprított levél)
• 1 ek szarvasgombás olívaolaj
• 1 ek balzsamecet
• 1/2 gerezd fokhagyma
• 2-3 ek extra szűz olívaolaj
• 1 padlizsán ( ~ 35 dkg)

A petrezselyem levélkéit nagyon finomra aprítom, a leöblített, lecsepegtetett kapribogyót durvára vágom. Egy kis csészében elkeverem a petrezselymet, kaprit, szarvasgombás olívaolajat, balzsamecetet, és hozzáadom a megtisztított, kés pengéjével meglapított fokhagymát.

A megtisztított, lehártyázott bélszínt éles késsel hajszálvékony szeletekre vágom. Ha előtt a mélyhűtőbe került pár órára, és egy nagyobb darab bélszínről vágjuk le ezeket a szeleteket, ez könnyebben megy. A szeleteket szétterítem egy tányéron.

A padlizsánt 3-4 mm karikákra vágom, majd grillrácson vagy teflon serpenyőben zsiradék nélkül mindkét oldalán aranybarnára sütöm. Az elkészült szeletekre kenem az ízesítés nélküli olívaolajat.

Egy nagyobb tányéron szétterítem a padlizsánszeleteket, majd mindegyikre egy-egy szelet bélszín kerül. A kapris öntetből kiszedem a fokhagymát, majd egyenletesen elosztva a húsok tetejére kenem.

Címkék: előétel, kapri, marha, padlizsán

Sült padlizsán saláta és babpogácsa

Mihez lehet kezdeni egy láda szilvával és két kilónyi padlizsánnal, ha semmilyen sütőt igénylő eljárás nem jöhet szóba, mivel tegnap a kezemben maradt a sütőm ajtaja? (mondtam már, hogy nem a tegnapi volt a kedvenc napom? De ha meg nagyon(nagyon-nagyon) keressük a dolgok jó oldalát, akkor a nap pozitív felfedezése: a dél-afrikai borok egészen jók tudnak lenni. Csak most meg a fejem fáj)

Mert egyébként szilvás süti és padlizsánkrém lett volna belőle.

A padlizsánt azért (részben) már megoldottam, ahogy a cím is jelzi. Kis kutakodás a szakácskönyveimben, és egy ázsiai ételekről szólóban ott áll a recept: padlizsánszeletek feketebabmártásban. A cím megtetszett, de a receptet már nem olvastam végig, igazából még a hozzávalókig sem jutottam el, így az a rész is kimaradt, hogy végy két teáskanálnyi feketebabot. Én helyette vettem húsz dekányi vöröset, mert csak az volt itthon, de hát ez is sötét, az is sötét (de én nem, a látszat ellenére sem, és még szőke sem vagyok, bár ez most kevéssé hihető).

Szóval a sok és értelmetlen bevezető csak a macskajajnak köszönhető, és semmi köze nincs az ételhez.

Igazából ez két köret, abból, amit itthon találtam, és az előző nap jerk módon bepácolt, ma pedig roston megsütött hús mellé készítettem, olyan szempontok alapján, hogy azért valamennyire passzoljon hozzá ízileg. Aztán passzolni passzolt, bár a karibi konyhához már köze nem volt, inkább olyan közel- és távol-keleti vonások lettek felfedezhetőek rajta. A padlizsán ráadásul nálam nem is aratott olyan nagy sikert első körben, a babpogácsával ellentétben (amit már akkor is szenzációsnak tartottam), bár Férjnél egyértelműen elsőre is kiverte a biztosítékot. De aztán morzsoltam rá egy kis kecskesajtot (és nem utolsósorban hagytam összeérni egy-két órán át a salátát), és hihetetlen módon az is megjavult, de még hogy! Igaz, hogy így már nem annyira köret, hanem szinte egy komplett főfogás lett belőle. A babpogácsáról meg még nem is áradoztam, pedig kellene. Aztán még annyit, hogy pöttyet érdekesre sikerült az alapanyagok összeállítása, elég elszánt gasztrománnak kell lenni ahhoz, hogy ezek mind fellelhetőek legyenek a háztartásban, de minden kevésbé jól felszerelt főzőcskézőt csak biztatni tudok, hogy használja a kreativitását a helyettesítéseknél, a fűszerekből tegyen hozzá, vagy vegyen el belőle (meg én is írok néhány jegyzetet). És akkor a tanulság: másnaposan még jobban főzök (cseppet sem célzás), vagy csak a sütőm elvesztése miatti bánatomat szublimáltam ilyen formában?

(és tényleg fáj a fejem, szóval tovább nem szaporítom a szót)(de mi lenne, ha nem fájna?)

(mindenkitől elnézést kérek, de a kaja tényleg jó volt)

Babpogácsa

• 2-3 főre
• 20 dkg száraz vörösbab (~ 40 dkg, ha konzerv)
• 1 kis fej piknikhagyma (vagy 1 salotta, vagy 3-4 dkg vöröshagyma)
• 1 púpos ek simaliszt (~ 15 gr)
• 1/3 rúd fahéj
• 1 csillagánizs
• só
• 1 ek méz
• 1 ek szójaszósz
• 2 ek napraforgóolaj

A babot beáztatom néhány órára, majd friss, sózott vízben felteszem főni a fahéjjal és a csillagánizzsal. Ha már puha, leszűröm, leöblítem, lecsöpögtetem, kiszedem belőle a fűszereket, majd villával vagy krumplinyomóval összetöröm. Hozzáadom a szójaszószt, mézet, olajat, lisztet, a nagyon finomra aprított hagymát, alaposan összegyúrom, majd zölddiónyi gombócokat formázok belőle, amiket ellapítok.

Teflon serpenyőben további zsiradék hozzáadása nélkül mindkét oldalukon pirosra sütöm. Ha nem teflon serpenyőben készül, tegyünk alá némi zsiradékot a sütésnél.

Sült padlizsán saláta kecskesajttal

• 2-3 főre
• 3 padlizsán (~ 1 kg)
• 10 dkg friss típusú kecskesajt (vagy feta)
• 2 ág oregánó
• 5 ek hidegen sajtolt dióolaj (vagy olívaolaj)
• 5 ek balzsamecet (én meggybalzsamot használtam)
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 tk koriandermag
• 1 tk római kömény
• só

A padlizsánt megmosom, nagyjából fél centi vékony szeletekre vágom. Grillrácson vagy grillserpenyőben a szeleteket mindkét oldalukon barna csíkosra sütöm. Sózni nem kell előtte és olajozni sem, legalábbis nekem nem ragadt le eddig soha, csak legyen elég forró a rács.

Közben az oregánó levélkéit nagyon finomra aprítom. Egy mélyebb tálban elkeverem az olajjal és a balzsamecettel. Hozzáadom a kés pengéjével meglapított, előzetesen megtisztított fokhagymát. A koriandert és a római köményt száraz serpenyőben néhány másodpercig sütöm, amíg illatozni nem kezd, majd mozsárban porrá őrölöm, ezt is az olajhoz adom ízlés szerinti mennyiségű sóval együtt.

A megsült padlizsánokat még melegen a salátaöntetbe forgatom, majd egy lapos tányérra szedem. A tál alján maradó öntetet a padlizsánokra locsolom, és végül a sajtot rámorzsolom a tetejére.

Hűtőben 1-2 órát pihenjen tálalás előtt legalább.

Ha nincs otthon meggybalzsam (mert ez ugye előfordul), akkor szupermarketekben kapható balzsamecetet olyan módon használjuk fel hozzá, hogy előtte feloldunk benne némi nádcukrot vagy mézet. Ekkora mennyiséghez úgy 2 teáskanálnyi cukor vagy egy evőkanálnyi méze szükséges.

Ha nincs otthon friss oregánó, akkor úgy 1 teáskanálnyi szárítottat használjunk, de morzsoljuk előtte porrá mozsárban vagy az ujjaink között, akkor nem lesz olyan zavaró száraz-levél-esett-a-salátámba érzés evés közben.

A fokhagymáról szóló tudományos értekezés pedig a következő: az öntetet készítsük el előre, akkor kellően átveszi a fokhagyma ízét mire elkészül a padlizsán, és az összeforgatás előtt ki lehet dobni a meglapított, de egészben hagyott gerezdet belőle. Így finoman fokhagymás íze lesz az olajnak, de nem fogja bántani a gyomrot a nyers fokhagyma (és mi sem a közelünkbe merészkedő embertársainkat). Viszont ha csak az utolsó percben készült el a marinád, akkor a fokhagymát inkább hagyjuk benne, és a mélyebb tálban hagyjuk érni a salátát. A fokhagyma pecázás-padlizsán szétterítés-sajtozás pedig majd a tálalás előtt.

Címkék: bab, előétel, hús nélkül, kecskesajt, köret, padlizsán, saláta

Zöldbabos juhtúrós túrótorta padlizsánnal, paradicsommal

Mit nekem mindenféle quichek, ha egyszer van túrótortánk is? Na jó, az igazság inkább az, hogy szeretem én a quicheket, nagyon is, de ahhoz tészta kell, azt meg nyújtani kell, mennyi macera. Ez meg annyira egyszerű. És finom.

Az alap az a túrótorta, amit a leggyakrabban készítek, csak általában édesen. Némi változtatást persze kellett eszközölnöm a rengeteg zöldség miatt, de azért ez mégis ugyanaz a rusztikus, tésztaalap nélküli torta. Csak sósan. Fél óra alatt összeállítható, aztán meg 90 percet sül, ez igaz, de én most például a gáztűzhellyel fűtök a nyári zimankóra való tekintettel. Mit írjak még róla így, hogy mindjárt fölébred a kisded?

Finom. Főleg hidegen.

• 26 cm átmérőjű kapcsos tortaformához
• 50 dkg félzsíros túró
• 25 dkg juhtúró
• 5 nagy tojás
• 12 dkg búzadara
• 30 dkg zöldbab
• 1 közepes padlizsán (35 dkg)
• 5 közepes paradicsom (45 dkg)
• 1 kis fej vöröshagyma (5 dkg)
• 2 gerezd fokhagyma
• 1 ek szárított oregánó
• 2 ek olívaolaj
• vaj és búzadara a formához

A padlizsánt meghámozom, a magvasabb részét kivágom, centis kockákra aprítom. A paradicsomot leforrázom, lehűtöm, meghámozom, kimagozom, nagyobb kockákra aprítom. A megtisztított vöröshagymát finomra aprítom a fokhagymával együtt. A megtisztított zöldbabot 5 centis darabokra vágom.

A felhevített olajon aranyszínűre sütöm a padlizsánt a hagymával együtt, majd sózom, hozzáadom a zöldbabot, fokhagymát, paradicsomot, oregánót és mérsékelt lángon gyakran rázogatva addig sütöm így az egészet, amíg már nem marad alatta folyadék.

Közben a túrót, juhtúrót alaposan kikeverem a búzadarával és a tojásokkal.

A kissé kihűlt zöldséges keveréket összeforgatom a túrós masszával, majd kivajazott, búzadarával kiszórt tortaformába öntöm. (a kiálló zöldbab végeket érdemes visszanyomkodni a túró alá, hogy ne égjen meg a sütés során)

160°C fokon (gázsütőben) 90 percig sült.

Hidegen szépen szeletelhető.

Címkék: babának, hús nélkül, juhtúró, padlizsán, paradicsom, sós, túró, zöldbab

VKF! XXVI.- Grillezett padlizsán nektarinnal, fetával csőben sütve

Sajnos ez nem igazi szabadtéri grill-étel lett most (ahogyan Vesta kérte), mert a télen, az egerekkel támadt incidensünk jelenleg a szabadtéri grillsütő használatát nem teszi lehetővé (egyelőre). Úgyhogy a padlizsán grillserpenyőben készült hozzá. De biztos vagyok benne, hogy a faszénparázs csak emelné ennek az ételnek a fényét!

Amúgy könnyű, egyszerűen elkészül, és aki szereti a gyümölcs-zöldség házasságokat (bár ugye a padlizsán is gyümölcs valahol ), annak biztosan ízleni fog!

Fejenként 1 kis padlizsán, 2 közepes nektarin, 3-4 dkg enyhe ízű feta, 2 ek fenyőmag, friss rozmaring, oregánó (2-2 ek-nyi aprított levélke), só, bors, olívaolaj, nádcukor, citromlé

A padlizsánt fél centis szeletekre vágom hosszában (a legalsó szeletből egy vékony csíkot levágok, hogy ne billegjen, ez lesz a talp), pár csepp olajjal megkenem (tényleg nagyon kevéssel, különben füstölni fog!) és grillserpenyőben további zsiradék nélkül mindkét oldalát csíkosra sütöm. 2-3 evőkanálnyi olívaolajjal összekeverem a rozmaringot, oregánót, borsot, kevés sót, és még forrón megkenem vele a kisült padlizsán szeleteket.

A nektarint meghámozom, vékony cikkekre vágom, és grillserpenyőben szintén csíkosra sütöm. Még forrón nádcukorból és citromléből készült marinádba teszem.

A fenyőmagot száraz serpenyőben aranyszínűre pirítom.

Ha minden kész, egyszemélyes sütőtálakban elkezdem összeállítani. Egy réteg padlizsán, arra fektetem egy sorban a nektarint, morzsolok rá fetát, megszórom a fenyőmaggal, és locsolok rá egy keveset a maradék fűszeres olívaolajból.

Ismét padlizsán, nektarin, és így tovább.

Az utolsó szeletnél, a kalap előtt  kissé összenyomom az egészet, és a biztonság kedvéért még három helyen bambusznyárssal is átszúrtam, hogy szét ne csússzon véletlenül se. Ezt persze tálalás előtt ki kell venni. Végül jön a legfelső szelet, ezt nem akartam átszúrni, így szebb volt. Kevés olívaolaj a tetejére, és irány a sütő, 220°C fok, 20-25 perc.

Friss, fehér kenyérrel, természetesen.

Az ital hozzá pedig egy 2008-as  Frittmann cserszegi fűszeres, nekem pedig limonádé. De arról majd inkább holnap!

Címkék: fenyőmag, nektarin, padlizsán, sajt

Ratatouille, vagy inkább csak egy padlizsános-cukkinis ragu

A cím persze némiképp csalóka, hiszen pont azért született meg végül, sok kísérletezés után ez a recept, mert én a hagyományos változatát nem annyira szeretem. Nem tudom pontosan körülírni, hogy miért nem, zavar benne a sok paradicsom, meg az, hogy kicsit olyan, mint a mi lecsónk, de mégsem az. Mert akkor én már a lecsót jobban szeretem. Csípősen, szalonnával. De ez most persze nem ide tartozik.

Persze érdemes egy próbát tenni az eredeti recepttel, ha még nem tette meg valaki, mert ha objektíven nézem, akkor az nagyon finom.

És senkit ne tévesszen meg a képen látható patisszon, nálunk most nagyon nehezen úszhatja csak meg bármilyen étel, hogy abba ne töltsem.

4 adag

50 dkg padlizsán, 50 dkg cukkini, 25 dkg hámozott, kimagozott paradicsom hús centis kockákra vágva, 20 dkg fehérhagyma, 3-4 gerezd fokhagyma,1 dl száraz fehérbor

kakukkfű, rozmaring, bazsalikom, tárkony, oregánó, majoranna, zsálya ízlés szerint (én oregánóból, majorannából, zsályából 1-1 kk-nyit, a többiből 1-1 tk-nyit szoktam használni, ha szárított van csak itthon. Ha akad friss is, akkor abból 1 ek-nyi aprított levélke vált ki egy teáskanalat)

olívaolaj, só, bors

A cukkinit és patisszont én meghámozom, de ez felesleges. A belső, magvas részét kivágom, a többit centis kockákra vágom. Olívaolajon külön-külön megsütöm a zöldségeket, közepesen erős lángon, rázogatva, úgy, hogy pici színt kapjanak. Félreteszem.

A hagymát finomra aprítom, kevés olívaolajon üvegesre sütöm, majd megy hozzá a zúzott fokhagyma, és a paradicsom is.

A hámozás-magozás itt fontos, mert ha a magok maradnak, nagyon savanyú, és túlságosan egyöntetűen paradicsomos lesz az étel. De ha leforrázzuk, és egy-két perc után hideg vízbe tesszük kb 5 percre, akkor ez hamar megvan. Ilyenkor egy kis bemetszést kell csak ejteni a héjon, és utána már könnyen le lehet húzni.

Egy-két kavarás után felöntöm az egészet a borral, mennek hozzá a fűszerek is, majd a szaftot kb felére beforralom, és hozzáadom a sült padlizsánt és cukkinit is. Sózom, borsozom, és fedő alatt 5-10 percig csendesen főzöm még, hogy a zöldségek átvegyék a fűszeres paradicsomos ragu ízét, de még ne főjenek szét.

Másnap a legfinomabb, ropogós fehér kenyérrel.

De ha nem, akkor meg lehet vele tölteni egy megskalpolt, kibelezett (jujjj!!!) patisszont, kerülhet rá némi durvára vágott dió, kis kecskesajt, olívaolaj, és 220°C fokon 30-40 perc alatt meg lehet mindezt sütni is. De a fehér kenyér (frissen sült) marad.

Címkék: cukkini, dió, padlizsán, paradicsom, patiszon

Töltött patisszon- picit(?) másképpen

Eredetileg persze nem így szerettem volna elkészíteni, hanem így. De úgy most nem, hanem majd egyszer. Ember, ugye tervez… De nem gondolkodik. Mármint én. Első buktató ott akadt, hogy Férj ma megint ügyel, tehát ilyenkor szép dolog ugyan a gasztronómia, de ha az eredeti elgondolás szerinti mutatós remekművel örvendeztetem meg, akkor futhattam volna hazáig. Merthogy ne ilyenkor akarjam már húsmentes, csak kiadós körítéssel laktató (Őneki! Nem nekem!) ételféleségekkel elkápráztatni. Azt majd otthon, most meg inkább valami egyszerűen fűszerezett, laktató, egy darab villával elfogyasztható, de könnyű egytálétel legyen, husival. Férj védelmére megjegyzem, hogy ezen beszélgetés természetesen csak az én fejemben zajlott le. De a korábbi beszélgetéseinkből extrapoláltam…

Szóval a terv változott, más lesz a töltelék. Második buktatóhoz érkeztünk kérem szépen, hogy akkor mibe? Ebbe a három patisszonba? Hát az meg kinek lesz elég? És ilyen kevés belevalót meg hogyan lehet csinálni egy csirkemellből? És ha meg lehet, akkor is ennyitől éhen veszünk (ez nálunk visszatérő motívum, nem tudom honnan ered, de komolyan félünk tőle, én is, meg Férj is). Rendben, a csillagtököt felezem, így hat darab töltögetni való lesz, az talán már csak elég.

Harmadik akadály következik, a patisszon héja. Eredetileg úgy terveztem, hogy rajtamarad. És akkor elképzeltem Férjet, amint a villájával dühödten hadonászva próbálja kinyerni a matériát a héj alól. Nem tűnt boldognak lelki szemeim előtt. Héj le, közben szilárd elhatározás, hogy legközelebb picike tököt töltök, de patisszont nem hámozok soha többet.

A negyedik probléma már annyira aprócska volt az előzőekhez képest (amik azért, lássuk be, szintén nem voltak eget rengetőek), hogy szinte említésre sem méltó. Persze azért mégis megemlítem, mivel írásban szószátyár vagyok. Vagyis mi legyen a tetején? Nem a kalap, mert abban töltelék csücsül. Sajt, kézenfekvő, de milyen? Aztán a bennem az elkészítéssel kapcsolatban körvonalazódni látszó mediterrán képzavar mentén tovább haladva fetára esett a választás, és némi joghurtos szósszal is megtoldottam a produktumot.

Most megint azt fogom írni, hogy ez isteni lett. De erre már azt mondhatják sokan, hogy nem vagyok hiteles, mert mindenre ezt írom. De ez tényleg isteni lett! (mert ami meg nem lett az, azt ide nem is írom le )(máshova sem)

Végre, végre, végre, recept következik!

6 db felezett tök/ 3 fős adag

3 közepesen nagy csillagtök (20-25 cm átmérő)

1 nagy csirkemell filé (25-30 dkg), 1 nagy fej fehér hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 2 ág friss oregánó, 1 közepes padlizsán (25 dkg), 4 púpos ek kukorica dara (80 ml), 1,5 dl száraz fehérbor, 1,5 dl Mutti passata (passzírozott paradicsom), 1,5 dl víz, só, bors, olívaolaj, 20 dkg nem túl sós feta

2 dl natúr joghurt, 1 gerezd fokhagyma, 1 marék petrezselyemzöld finomra vágva, só, bors, olívaolaj

A patisszonokat meghámozom, félbevágom, a magokat egy evőkanállal kivájom (óvatosan, hogy ne lyukadjon át az alja) és egy vékonyan kiolajozott tepsibe ültetem.

A húst késes robotgépben a hagymával és fokhagymával  finomra darálom. Akinek van húsdarálója, használja azt hozzá. Nekem nincs. De erről már máskor is panaszkodtam.

2-3 evőkanálnyi olajon vastag aljú teflon serpenyőben a húsos masszát folyamatos kevergetés mellett megsütöm. Ha ez kész, hozzáadom az egyenletesen 4 mm kockákra vágott hámozott padlizsánt. Kicsit még ezzel is együtt pirítom, majd megy hozzá a bor. Nagy lángon elforralom. Ezután jön a paradicsomvelő, víz, a dara, és a fűszerek. Fedő alatt kis lángon addig párolom, amíg a dara megpuhul, ez nekem 10 perc volt, de ez igen változó, a dara minőségétől függ. Ha kell még hozzá víz, akkor pótolom. Ha esetleg sok víz lenne, akkor a végén még azt el lehet forralni, de ha kevés, akkor nem puhul meg a kukorica dara.

Miután elkészült, a tölteléket szétosztom a tökökben, és a 3-4 mm kockákra vágott fetával megszórom, azt kicsit a töltelékbe is nyomkodom. Vékony sugárban kevés olajat locsolok a tetejükre. Sütőben 200°C fok, 50 perc, vagy amíg a tök puha, a sajt pedig picit színes nem lesz.

A joghurtot elkeverem a petrezselyemmel, az egészben hagyott, kicsit megzúzott fokhagymával, egy evőkanálnyi olívaolajjal, sóval, borssal. Legalább egy órácskát kell így pihennie, hogy a fokhagyma ízét átvegye, szóval amíg a tök sül, addig összeérnek az ízek. Tálalás előtt megpróbálom megkeresni és eltávolítani a fokhagymát.

Most én nem állok neki bizonygatni megint, de ez tényleg nagyon finom volt, nnna!

Jó, az is igaz, hogy Ponty Úrral együtt szállítmányoztuk az eleséget Férjnek, így szerintem azt sem bánta volna, ha zsíros kenyeret viszünk.

Címkék: csirke, feta, joghurt, kukoricadara, padlizsán, tök

Bárány T-bone steak, cukkinis-padlizsános raguval töltött gombafejek kecskesajttal, tejfölös-újburgonyás kenyér

Amikor már nem egyértelmű, hogy ki kivel van. Vagyis hogy melyik a főétel, és melyik a körítés. Ugyanis most attól való félelmemben, hogy a szuper mini steakek mellett éhen halunk, két, igen kiadós, és főfogásnak is beillő garnírungot készítettem mellé, méghozzá dupla adagban.

Férj határozottan állította, hogy jelen esetben a körítés verte a bárányt. (pedig az is igen jól sikerült)

A hús mennyisége 2 főre elegendő, a kenyér és a gomba 4 fős adag. (tényleg 4 fős! Még mi sem bírtuk ketten megenni!)

A hús:

350 gr bárány T-bone steak (6 kicsike szelet), 1-1 tk szárított rozmaring, zsálya, bazsalikom, 1 kk reszelt citromhéj, 1 kk fokhagyma granulátum, 1/2 citrom leve, 1 ek sherry ecet, 3 ek olívaolaj

A kenyér:

150 gr tejföl (most 12% zsírtartalmút használtam), 100 gr finomra reszelt, nyers újkrumpli, 300 gr rétesliszt, 2 tk cukor, 1 púpos tk só, 10 gr friss élesztő, 10 gr olívaolaj, 2 gerezd fokhagyma átpréselve, frissen őrölt fekete bors

A gomba:

12 db, nagy  champion gombafej  (12-15 cm átmérőjű), 1 közepes padlizsán (25 dkg), 1 közepes cukkini (25 dkg), 20 dkg kecskesajt, 1 nagy fej fehér hagyma, 6 gerezd fokhagyma, 1 dl száraz fehérbor, 0,5 dl  Mutti passata (passzírozott paradicsom, vagy ha van otthon jó érett paradicsom, akkor 2 nagyobb darab hámozva, kimagozva, felaprítva), 1-1 mokkáskanálnyi rozmaring, kakukkfű, borsfű, zsálya, bazsalikom, oregánó, majoranna, tárkony,

fekete bors, olívaolaj

A hús:

A hús mellett felsorolt alapanyagokat összekeverem, és a szeletek mindkét oldalát bedörzsölöm vele. A bárányt én előző nap bepácoltam, de ez igazán nem szükséges, bőven elég ezeknek a vékony szeletkéknek 1 óra is a fűszeres lében. Közvetlenül tálalás előtt érdemes sütni, mert nagyon hamar kész. Forró grillserpenyőben mindkét oldalukon 3-3 percig sütöm őket, hogy szaftos és rozé legyen.

A kenyér:

A kenyérhez az élesztőt egy mély tálban elmorzsoltam a liszttel, és a többi alapanyagot hozzáadva alaposan kidolgoztam a tésztát. Rugalmas, keményebb állagú cipót kell kapni a végén. A tetejét lekentem olajjal, és konyharuhával lefedve meleg helyre tettem kelni. Tényleg meleg helyre, mert nem akartam sokat várni, amíg megkel. Így egy óra alatt a duplájára nőtt. Átgyúrtam, 4 részre osztottam a tésztát, és kb 20 cm hosszú, vékony (3 cm átmérő) rudakat hengergettem belőle lisztezett gyúródeszkán. Sütőpapírral bélelt tepsibe tettem, és 2 cm-ként ferdén bevagdostam a tetejét. Miután duplájára kelt (kb 20 perc), 240°C fokon 15 percig sütöttem.

És itt kell megjegyeznem, hogy ez a pont változtatásra szorulna, de sajnos én ezt jelenleg nem tudom kivitelezni. A 240°C fok a maximális hőfok volt a sütőmben, amit egy tál gőzölgő víz mellett el tudtam érni. Ez azonban igen keveset segített a kenyér ropogósságán (vagyis annak hiányán), mivel a rendkívül jól szellőző sütőmben egy fia gőzmolekula sem volt hajlandó így bennmaradni. Szóval gőz semmi, ropogás semmi, de legalább a hőfok is alacsonyabb volt, maximális láng mellett. És erre az egészre azért került sor, mert nincs megfelelő alakú és méretű lefedhető jénai tálam. Akinek van, az tegye szépen bele abba. És úgy süsse, ahogy a kenyeret. (de ne addig! Az idő-15 perc-az stimmelni fog) Még jobb, ha villanysütője van. Annak  lehet a falát spriccolni vízzel, és nincs több macera. Akkor ropogni fog a héja is. Így “csak” a kenyér belseje lett mennyei!

A gomba:

Ez a legmacerásabb rész, de azért még ez sem annyira, hogy elrettentsen egy rendkívül lusta háziasszonyt (mármint engem). A hagymát apró kockákra vágom, és 2 ek olívaolajon üvegesre sütöm, Megy hozzá a vékony szeletekre vágott fokhagyma, a fél centis kockákra vágott, meghámozott cukkini és padlizsán is. Nagy lángon sütöm-pirítom pár percig, majd felöntöm a borral. Némi forralás után alkoholmentesnek nyilvánítom az elegyet, ekkor megy hozzá a passata/paradicsomkockák és a fűszerek is. Fedő alatt, kis lángon 5 percig párolom. A gombákat közben megtisztítom, a tönkjüket kitöröm, majd olívaolajjal kikent sütőtálba teszem őket sorban, a tönk helyével felfelé. A padlizsános keveréket szétosztom a gombafejekben, és mindegyik tetejére teszek egy-egy szeletke kecskesajtot (ha következetes akartam volna lenni, akkor juhsajtot, de az most nem volt itthon). Borsot őrölök rá, kevés olívaolajat csurgatok a tetejükre vékony sugárban, és 200°C fokon 20 perc alatt megsütöm (vagy amíg a sajt kicsi színt nem kap).

Végül mindenből megfelelő mennyiséget (sok) kiszedek egy nagyon nagy tányérra, és lehet fogyasztani. Mint már említettem, ez tényleg négy adag, a kenyér és a gomba is, szóval a fele megmaradt vacsorára. És még akkor is isteni volt!

Címkék: cukkini, gomba, juh-bárány-birka, kecskesajt, kelt tészta, kenyér, padlizsán, újburgonya