őszibarack

Happy Hour

2011. július 17., vasárnap | italok | 2 hozzászólás

Miután ezen a nyáron már olyan sok koktélt linkeltem be a facebookon, ideje előállni nekem is egy kis összeállítással a kedvenc saját kreációkból. Ezek könnyű, csak kicsit alkoholos italok, inkább frissítők, rengeteg jéggel. Ezen a nyáron eddig két abszolút kedvenc született, most ezek következnek. Az első egy kiszőkített Bloody Mary, nekem ez a személyes kedvencem, vagy hát nem is tudom, nehéz eldönteni…

  • egy nagy long drinkes pohárhoz (5 dl)
  • 4 cl vodka
  • jég
  • narancslé (frissen facsart vagy 100%, friss, préselt üveges)
  • 3-4 csepp Worcestershire szósz
  • frissen őrölt fekete bors
  • zellerszár

A poharat teletöltöm jéggel, ráöntöm a vodkát, a Worcestershire szószt, tekerek rá borsot és pici sót, felöntöm narancslével, átkeverem, majd a zellerszárat beleállítom.

Tipp: ha a zellerszár végét kés hátlapjával kicsit megcsapkodjuk előtte, intenzívebb lesz a zelleres íz.

A második egy, a kedvenc whiskeymmel készült ital, aminek két változata van, mivel megoszlanak a vélemények, hogy a menta túlzásnak számít, vagy még belefér. Szerintem túlzás, de hát a férfiak, ugye… Szóval ez őszibarackból, jégből, hideg teából és whiskeyből áll(+/- menta), ami lehet Jack Daniel’s, vagy valamilyen Bourbon whiskey, ízlés szerint.

  • egy nagy long drinkes pohárhoz (5 dl)
  • 4 cl whiskey
  • jég
  • tea (fekete tea citrommal, nádcukorral, kihűtve)
  • 1 őszibarack

Az őszibarackot meghámozom, gerezdekre vágom, majd a pohár aljában megtöröm (muddlerrel vagy villával). Teletöltöm a poharat jéggel, ráöntöm a whiskeyt, felöntöm a hideg teával, átkeverem, szívószállal és kanállal adom.

Mentás változat: ekkora mennyiséghez 4-5 levél mentát teszek a pohár aljába  a barackhoz és azzal együtt töröm össze.

 

Címkék: , , ,

Sült gyümölcsök édes habbal

2011. július 17., vasárnap | desszert | Nincs hozzászólás

Mindenre van magyarázat, erre is. Vagyis hogy miért kell megsütni a gyümölcsöket, amikor nyersen is finomak. Hát mert így még finomabbak! Arról nem is beszélve, hogy egy-két feledhető ízű őszibarackot vagy sárgadinnyét akár el is varázsolhatunk vele. Ha pedig alapból finom, érett gyümölcsöket használunk, akkor az eredmény egészen elképesztő lehet. Pedig nagyon egyszerű elkészíteni, de hát néha az egyszerű dolgok a legnagyszerűbbek. A gyümölcsök kombinációja változtatható, én most egy igen jól bevált triót írok le ebben a receptben.

A habra is van magyarázat, méghozzá az, hogy a mélyhűtőm olyannyira van tele folyamatosan mindenféle fél őzekkel meg egész malacokkal, hogy nem fért be még idén a fagyigép. Szóval marad a jól behűtött hab. De hát persze ez fagylalttal is finom lenne… A hab pedig igen szabadon értelmezhető szintén, ez most egy tejföl+ tejszínhab, de készült már nagyon finom változata apróra vágott citromfűvel kikevert joghurttal+tejszínhabbal is.

  • 6 kis tálkához / 1 tepsihez
  • 1/2 sárgadinnye (~ 30 dkg)
  • 3 nagy marék ribizli (~ 25 dkg)
  • 2 őszibarack (~ 25 dkg)
  • 3 ek juharszirup
  • 3 ek sötét rum
  • lime (elhagyható)
  • vaj
  • a habhoz:
  • 2 dl tejszín
  • 1 dl tejföl
  • 1 ek vaníliás cukor
  • 2 ek nádcukor

Az őszibarackot meghámozom, felkockázom. A sárgadinnye magját kikaparom, cikkekre vágom, a héjat levágom (ha előtte cikkekre vágjuk, akkor könnyebben megy). A ribizlit megmosom, leszedem a száráról.

A gyümölcsöket összeforgatom a rummal, juharsziruppal, pár csepp lime is mehet rá, ha éppen akad otthon és haloványabb ízűek a gyümölcsök. Kivajazott sütőtálakba szedem, a lényeg csak annyi, hogy egy rétegnél ne legyen vastagabb a tálban a gyümölcs, így sülni fog és nem párolódni. A gyümölcsök tetejére vajat forgácsolok.

Előmelegített sütőben 180°C fokon (villanysütő, alsó-felső sütés) 25-30 percig sütöm, amíg aranyszínt nem kapnak a gyümölcsök. (sütési idő a sütéshez használt formá(k)tól is függ)

A habhoz a tejfölt kikeverem a cukrokkal, amíg azok elolvadnak benne, a tejszínhabot kemény habbá verem. A tejszínhabhoz óvatosan hozzáforgatom a tejfölt, majd az egészet behűtöm tálalás előtt.

A forró gyümölcsöket a hideg habbal tálalom.

Címkék: , , , ,

Krémes tejpuding (muhallebi)

2010. augusztus 21., szombat | desszert | 2 hozzászólás

P1016082

Nos, eredetileg spontán született az első változat, mert elfogyott itthon a gríz, és tejbegríz helyett rizsliszttel készítettem Mogyorónak a pótvacsorát. Vagyis tej, vanília, rizsliszt. Aztán eszembe jutott, hogy Chilinél találkoztam már ezzel az édességgel, és ez nem más, mint a muhallebi, azaz a törököknél honos krémes tejpuding. A következő elkészítésnél már Chili receptjét követtem, vagyis a vanília helyett rózsavizet használtam, és az általa megadott mennyiségeket használtam. Az elkészítés nagyjából annyira “bonyolult” mint a tejbegríznél, és a ráfordított idő is hasonló, de az eredmény… hát hogy is írjam, hogy az imádott tejbegríz erényeit ne kisebbítsem? Elegánsabb? Határozottan!

Ha pedig valakit csak a rózsavíz tartana vissza az elkészítésétől, hát használjon hozzá vaníliát. Az eredmény ugyan így nem lesz autentikus, de az magyar ízlelőbimbóknak így talán jobban megfelel.

Készült mellé egy kis mentás őszibarack saláta és cukros pirított pisztácia is, nem annyira az autentikusság, mint az élvezetek halmozásának jegyében.

Szóval a hihetetlenül egyszerű (de nagyszerű) recept következi.

  • 4 adag
  • 1 liter zsíros tej
  • 7 dkg rizsliszt
  • 1 ek rózsavíz
  • 4 ek cukor
  • 6 ek pisztácia (hámozott, sózatlan
  • 2 ek cukor
  • 2 nagy őszibarack (30 dkg)
  • lime
  • cukor
  • 1 marék mentalevél

A rizslisztet habverővel csomómentesre keverjük nagyjából 2 deci tejjel. Hozzáöntjük a többi tejet, és habverővel folyamatosan kevergetve addig főzzük mérsékelt lángon, amíg besűrűsödik. Ezt követően lehúzzuk a tűzről, hozzákeverjük a cukrot és a rózsavizet, majd poharakba adagoljuk. Kihűtjük, hűtőbe tesszük néhány órára fogyasztás előtt.

A pisztáciát késsel durvára vágjuk, szárazon egy serpenyőben pirítani kezdjük, majd ha már illatozik/mikor elkezd színt kapni, megszórjuk a cukorral.Néhány másodpercig kevergetve együtt sütjük, hogy a cukor csak ráolvadjon, de a cukor ne karamellizálódjon, majd lehúzzuk a tűzről. Ha már kissé kihűlt, fakanállal összetörjük majd a pudingok tetejére szórjuk.

Az őszibarackot meghámozzuk, felszeleteljük, megcsepegtetjük lime levével, megszórjuk egy kevés cukorral, majd hozzákeverjük a finomra aprított mentát.

A puding mellé külön tálkában adjuk a salátát.

Megjegyzés: ha vaníliával készítjük, akkor a vaníliás cukrot (vagy a vaníliát) még az elején adjuk hozzá a tejhez, és azzal forraljuk fel. 1/3 rúd félbevágott vanília vagy 2 ek házi (2 tasak Bourbon) vaníliás cukor elég lesz hozzá.

Címkék: , , , , ,

Zselatin nélküli panna cotta zölden, matchaval és gyömbéres őszibarackos raguval

2010. február 4., csütörtök | desszert | 33 hozzászólás

P1010227

Az úgy volt, hogy Gabah elültette a bogarat a fülemben a múltkori panna cottájával, miszerint a panna cottát lehet zselatin nélkül is készíteni.(a zselatint egyébként nem gyűlölöm vadul, csak errefelé ritkán kapni a lapra szerelt fajtából, a por meg olyan kis kiszámíthatatlan)

Volt ott egy olasz link is, hogy így kell, de én ugye nem tudok olaszul. Azt még kibogarásztam, hogy miből mennyi, de azt már nem tudtam, hogy akkor hogyan is kell pontosan.

Ezt követően kiadtam a feladatot leendő sógornőmnek, hogy némi csokis sütis ellenszolgáltatás fejében ugyan fordítsa már le ezt nekem, de én körülbelül az ezeregyedik lehettem, aki ezzel fárasztotta. Közben Gabah is megígérte, hogy jön majd egy magyar nyelvű recept, de a legendás türelmem nagyjából eddig tartott.

Némi kutakodás során erre a receptre akadtam (majdnem az oldal alján van Giovanna Marson receptjeinél), és az az ötletem támadt, hogy addig is, amíg várakozom, ezt a receptet azért kipróbálom.

A matchas ízesítés/színezés nekem kézenfekvőnek tűnt (mivelhogy olyan szép zöld), de megdöbbenve tapasztaltam, hogy ez még a japán teák recepttárában nem szerepel, pedig határozottan rémlett, hogy ott olvastam róla. (igen, igen, különböző mértékű döbbenések vannak) Ez fura, mert eddig azt gondoltam, hogy az ottani szakáccsal(?) hasonlóan gondolkodunk, vagyis hogy csak kevés olyan étel, édesség létezik (szerintünk) amibe nem lehet tenni zöld teát.

Na mindegy, a sokkon túljutva főztem hozzá mélyhűtött őszibarackból némi gyömbéres ragut, mert most ennek van szezonja, meg mert az olyan jól illik hozzá.

Mindezt csak azért csináltam, hogy elüssem az időmet a nagy várakozásban, amíg valaki lefordítja nekem a másik receptet.

Egyébként igen jó lett. A sütési idővel és hőfokkal szerintem valami nem stimmel a receptben, így picit megszárad a teteje, de azért jó lett, jobb, mint a zselatinos.

Ja, és rémségesen egyszerű.

  • 7 db szilikonos muffin sütőben mért adag, egyébként csak 4
  • 2 dl tejszín
  • 2 dl zsíros (3,6%) tej
  • 5 dkg cukor
  • 100 gr tojásfehérje (ez nálam 3 közepes tojásból került elő)
  • 1 púpos tk matcha ( 4 gr)
  • a gyümölcsraguhoz:
  • 500 gr őszibarack (fagyasztott is jó)
  • 100 gr cukor
  • 5 cm gyömbér
  • 1 citrom leve és a felének a reszelt héja

A tejet, tejszínt, tojásfehérjét, cukrot és a matchat turmixgéppel/botmixerrel/sima robotgéppel összekeverem. Addig kever(tet)em, amíg a cukor feloldódik benne. Nem kell félni, nem lesz nagyon habos.

A keveréket egy tepsibe állított szilikonos muffin sütőbe öntöm, szűrőn keresztül, hogy még az a kevéske hab se menjen bele (de tényleg ne menjen bele a hab, különben egy vékony, keményebb réteg fog képződni belőle a tetején!) . Ennek hiányában jó bármilyen szuflé forma is, bébiételes üveg, vastagabb üvegpohár, de ebből nem fog szépen  kijönni a gőzölés után, viszont lehet benne is tálalni, úgy is csini.

A tepsiben lévő formákat körbeöntöm meleg vízzel, ezt célszerű már a sütőbe helyezett tepsivel elvégezni, úgy kevésbé balesetveszélyes tevékenység.

150°C fokon (gázsütőben) 50 perc, de ez az idő függ a formák nagyságától is. 4 szuflé formában legyen inkább 1 óra.

A kedves olasz hölgy szerint ne rémüljünk meg, ha ez még kissé folyékonynak tűnik, amikor kivesszük a sütőből, mert majd megszilárdul(?), ha kihűl. Ez valóban így van.

Hűtőben töltött néhány óra után kés pengéjével óvatosan meglazítottam végig a formák falánál a panna cottát, majd a forma forró vízbe való mártását követően egy alkalmas méretű tálcára borítottam. (a forró vizes móka lehet, hogy szükségtelen, de most én így csináltam, legfőképpen babonából)

Mellé járt a barackos ragu, ami alant következik.

A barackot még fagyosan meghámozom, nagyobb kockákra vágom. A cukorral, a citrom levével, reszelt héjával, és a meghámozott, négyfelé vágott gyömbérrel együtt fazékba teszem, majd felöntöm annyi vízzel, ami háromnegyed részéig ellepi a gyümölcsöt.

Nagy láng fölött addig főzöm, amíg a lé a barack körül szirupos sűrűségűvé nem válik.

Címkék: , , , ,

Hideg rozmaringos őszibarack krémleves mascarponeval

2009. július 18., szombat | leves | 5 hozzászólás

pc240038

Lehet mondani, hogy ez a leves nem egy annyira váratlan fordulat tőlem.

Az apropója pedig az a több kilónyi őszibarack, amit naponta kapunk kedves szomszédainktól, és aminek nagyobbik részét már nem bírjuk csak úgy, magában megenni.

5 perc munka, és már kész is. Nagyon jól esett ebben a melegben!

4 adag

1,5 kg őszibarack, 2 ág rozmaring, akácméz ízlés szerint, 1 citrom leve, (1)-2 dl mascarpone

A barackokat meghámozom, turmixgép kancsójába darabolom. Nem kell nagyon apróra, csak hogy le tudja darálni a gép. A kancsó méretétől függően lehet, hogy két részletben érdemes turmixolni.  Hozzáadom a mézet, citrom levét, a finomra aprított rozmaring levélkéket, a mascarponet (én 2 dl-nyit használtam, de lehet ennél kevesebbet is!), leturmixolom, és ennyi. Ha van rá idő/türelem, érdemes behűteni. Vagy inkább előtte betenni az őszibarackot a hűtőbe néhány órára.

És nem állítom, hogy nem merült fel bennem, hogy a massza egy részét beleöntöm a fagyigépbe!

Címkék: , , ,

VKF! XXVI.- Balzsamecetben sült bébicékla grillezett őszibarackkal, rukkolával, ordával, és pirított dióval

2009. július 12., vasárnap | előétel, hús nélkül, saláta | 9 hozzászólás

pc180021

Vesta VKF! kiírása igencsak megérintett. Amióta az eszemet tudom, édesapám szabad tűzön főz leginkább. Néha télen, hóban is kint rotyog a bogrács (ez nem vicc, tényleg így van!). Mert annak olyan az íze. És az csak úgy jó.

Grillrácsot persze inkább csak nyáron ragad, de akkor igen gyakran, ha tehetné, naponta. Szóval lehet mondani, hogy ennek a mi családunkban hagyománya van. Én persze zsenge gyermekkoromban  csak a salátákat készítettem, meg az innivalót, de most már, hogy nagy vagyok, autonóm grillező lettem. Olyannyira, hogy télére grillserpenyőt szereztem be, hogy akkor se kelljen nélkülözni az ételről a pirult csíkokat.

Most is ez a serpenyő került bevetésre, a kerti grillsütőm gasztroblogon nem részletezendő egeres balesete miatt. (melyből remélhetőleg jövő héten kigyógyul)

A recepthez csak annyit fűznék hozzá, hogy a cékla szerintem így elkészítve a legfinomabb. Én nagy rajongója vagyok a növénynek, ettem már mindenféle formában, de szerintem ez így a legfinomabb (persze ezt közvetlenül követi a héjában, egészben sült változat). A sütéshez pedig elég egy gyengébb minőségű balzsamecetet használni, nekem külön erre a célra van egy bio balzsamecetem, és egy másik, jó/jobb minőségű Saba a salátákhoz. (mert balzsameceteben sütni amúgy nagyon jó dolog. Nemcsak céklát. De ezt majd máskor folytatom!)

Az orda szintén nagy kedvencem. Ez egy friss típusú, savóból készült sajt, én most tehéntejeset használtam. Ha nem kedveljük, vagy nem beszerezhető, megteszi másféle, friss típusú sajt is. Bár szerintem ez passzol legjobban ehhez a salátához.

Az őszibarackot most főleg a VKF! kiírás miatt grilleztem, de ha kevésbé ízes példányokba botlunk, és ezeket szeretnénk salátához felhasználni, feljavítani mindenképpen érdemes így kipróbálni, mert rengeteget tud javítani az ízeken!

És akkor végre a recept (mert kis túlzással annak nevezem)

fejenként 1 bébicékla, 1 közepes őszibarack, 1 nagy marék rukkola, 2-3 ek balzsamecet (sütéshez), 1 tk balzsamecet (dresszingnek), 2-3 dkg orda, 1-2 dkg dió, dióolaj, narancslé

A céklát meghámozom, vékony szeletekre vágom (vagy vékony cikkekre). Egy vastag falú, széles serpenyőben (teflon előny) nagyon kevés dióolajon, fedő alatt megpárolom. Ha kicsit megpuhult, a fedőt leveszem, rálocsolom a balzsamecetet, és folyamatos rázogatás mellett addig sütöm, amíg a folyadék  elpárolog, és/vagy a cékla megpuhul (ha úgy szeretjük. Én nem. Én képes vagyok nyersen is megenni)

Az őszibarackot hasonlóképpen szeletelem fel, mint a céklát. Grillserpenyőben zsiradék nélkül egyik oldalát csíkosra sütöm. Ha ez kész, kiszedem a serpenyőből, és meglocsolom kevés narancslével.

A diót száraz serpenyőben megpirítom.

Összeállítás következik.

A rukkolával megágyazok a tányéron a még langyos cékla és őszibarack szeleteknek, az egészet meglocsolom kevés dióolajjal és balzsamecettel, rámorzsolom az ordát, és megszórom a durvára vágott dióval.  És kész is.

A sütemény-kiszúró használata a zöldségeknél/gyümölcsöknél opcionális. Én megértem, ha valakinek nincsen türelme hozzá…

pc180013

Címkék: , , , ,

Tutti frutti szorbet

2009. június 29., hétfő | desszert | Nincs hozzászólás

pc050010

Ki mondta, hogy szorbetet csak egyféle gyümölcsből lehet készíteni?

És azt, hogy egy recept elé sok szöveg kell?

750 ml massza

1 kis sárga/cukordinnye, 3 őszibarack, 3 marék meggy

1 lime leve, 3-4 ek nádcukor

A gyümölcsök mennyiségét illetően csak annyi volt a szempont, hogy nagyjából egyforma mennyiségben kerüljön belőlük a turmixgép kancsójába, és az összmennyiség ne haladja meg a fagyigépem kapacitását.

Ízlés szerint került még bele cukor, egy lime leve, leturmixoltam, és a többi a fagyigép dolga volt.

Vigyázni kell, hamar elfogy!

pc050007

Címkék: , , , ,

Rozmaringos kenyér mandulával, őszibarackkal, teljes kiőrlésű búzalisztből

2009. június 11., csütörtök | kelt tészta | 5 hozzászólás

pb160008

Konyhai malőrök pedig vannak. Méghozzá nálam elég gyakran. Mármint ha az is ide számít, amikor anélkül állok neki főzni, hogy ellenőrizném, megvan e minden szükséges alapanyag. Mert gyakran nincs. Olyan dolgok hiányáról vagyok képes megfeledkezni például, mint liszt, só, vagy cukor. Az alapvető élelmiszerekről, mint például a a  cheddar, vagy a kapribogyó, arról nem, azt mindig számon tartom, ki ne fogyjon itthon.

És, mivel rendkívül bölcs, és előrelátó is vagyok, na meg a hibáimból is okulok, ez általában csak akkor derül ki számomra, amikor a sütés-főzés során már minden más szükséges hozzávalót összemértem egy tálba/ beletettem a fazékba, és  csak az utolsó-mert mindig az utolsó hiányzik- alkotóelem után kutakodom hasztalan.

Ezt követően menetrendszerűen rövid, halk (újabban, Ponty Úr miatt) szitkozódás következik, majd egy hosszabb fejtörés, hogy akkor most mi legyen. És többnyire így születnek az új receptek.

Most mandulás fehér kenyeret akartam sütni, de elfogyott a rétesliszt. Így teljes kiőrlésű búza került bele. Aztán ez is elfogyott, maradt a sima. Ezen annyira felzaklattam magam, hogy hirtelen felindulásból tettem bele őszibarackot és rozmaringot is. A végeredmény meglepően finom, inkább édeskés karakterű kenyér, ami remekül passzolt az obligát reggeli krémsajtomhoz!

1 kisebb cipó/ 24 cm fedeles, kerek sütőtál

200 gr teljes kiőrlésű búzaliszt, 70 gr sima liszt, 100 gr hámozott, őrölt mandula, 140 gr langyos víz, 1 kemény őszibarack (100 gr), 25 gr napraforgó olaj, 3 tk cukor, 1 tk só, 10  gr friss élesztő, 1 ek finomra aprított rozmaring levélke

Mivel most gyorsan kellett a kenyér, több élesztővel, kevesebb ideig készült. Az élesztőt elmorzsoltam a lisztekkel, hozzáadtam a cukrot, sót, vizet, olajat, darált mandulát, és kemény, rugalmas  tésztává gyúrtam. Cipóvá formáztam, a tetejét olajjal lekentem. Másfél-két órát pihent.

Miután a duplájára kelt, átgyúrtam, hozzáadva a durvára reszelt őszibarackot, és a rozmaringot is. Cipóvá formáztam, és mivel a barack miatt kicsit ragacsos lett a tészta, beliszteztem. Egy, a formát bőven kibélelő méretű sütőpapír darabra tettem, éles késsel a tetejét kereszt alakban bevágtam, és így pihen 30-40 percet, vagy amíg a duplájára nem nő.

Közben a sütőt, benne a sütőtállal, 260°C fokra melegítettem elő. A cipót sütőpapírral együtt a sütőtálba emeltem, a tetejét lespricceltem vízzel (így is lemosta róla a lisztet a víz, úgyhogy mindegy, akár kenhettem volna ecsettel is), majd lefedtem a tetejével, és 260°C (max hőfok)  fokon 15 percig sült. Itt mérsékeltem a hőfokot 220°C fokra, és így még 20 perc következett, fedél nélkül.

A barack íze nem dominál benne, csak kellemes, édeskés hátteret ad a mandulának-ami elképesztően finom a kenyérben!-, és a rozmaringnak. A héja ropog, belül puha, másnap, pirítósnak is isteni, hát kell ennél több?

pb140012

Címkék: , , ,

Az alvó Ponty, és a földimogyorógrillázsos őszibarackos rétes

2009. április 28., kedd | desszert | 2 hozzászólás

Azt hiszem, úgy illik, hogy először köszönetet mondjak Pontynak, aki miatt mostanában ez a sok bejegyzés megszülethetett. És itt pedig következzen egy kép arról, hogy egész pontosan hogyan járul hozzá konyhai tevékenykedésemhez:

pa020004

Igen, alszik. Napközben, éjszaka. Amikor ébren van, akkor pedig olyan, mint egy propaganda tevékenységet folytató vidám kis angyal. Mindezt három és fél hónap (szinte) folyamatos ébrenlét után alig tudom elhinni, szóval egyelőre csak a konyháig és a számítógépig merészkedem. ( az alvás oka pedig igen prózai: az utazóágyát kínunkban a konyhában(!) állítottuk fel (az összes többi szoba után), és az a gyermek, aki korábban csak humanoid formájú alkalmatosságokon fekve érezte jól magát, egyszerre itt elkezdett napközben szundikálni. A kiságyában, pihenőszékben, stb. persze továbbra sem. De a konyhában valahogy komfortosan érzi magát! )

Szóval ez az oka, hogy amikor kisdedünk este nyolc órakor megkezdi másnap reggel tízig tartó, étkezésekkel tarkított maratoni alvását, akkor én még simán ki tudok menni a konyhába valami gyors desszertet összedobni, ha Férjnek arra támad kedve. Így született a mostani recept is, ami furcsa házasítása a rétesnek és a baklavának, de férj 5 perc alatt 3 szeletet behabzsolt belőle, szóval azt gondolom, jól sikerült!

pa030083

  • 1 rúd réteshez
  • 1 csomag réteslap (ha lehet, Tante Fanny),
  • 7,5 dkg vaj
  • 10 dkg pirított sós földimogyoró,
  • 10 dkg cukor,
  • 1/2 mokkáskanál só
  • 500 gr őszibarack,
  • 2 narancs,
  • 2-3 ek nádcukor,
  • 1 púpos ek étkezési keményítő

A cukrot vastag aljú, széles serpenyőben karamellizálom. Ha borostyánsárga színű, hozzáadom a mogyorót, kevergetem, amíg a karamell ismét cseppfolyóssá válik. Szilikonos sütőpapírra öntöm (így könnyebb leszedni, ha megszilárdult, de leolajozott fém tepsi hátlapja is megteszi), ha kihűlt, blenderben finomabbra őrlöm.

Az őszibarack most mirelit. Hátrány az íze, előny, hogy fagyottan könnyebb meghámozni. Ha kicsit kienged, már neki is lehet esni, nem kell megvárni a teljes olvadást. Ezután centis kockákra vagdosom, megcukrozom, és szűrőbe teszem, hogy lecsepegjen a leve.

A vajat felolvasztom. A réteslapokat elkezdem kiteregetni: 1 réteslap, vajjal lekenni, grillázsporral megszórni, rá egy újabb réteslap, és addig ismételni mindezt, amíg minden hozzávaló el nem fogy (a grillázspor mennyisége igen bőséges szóráshoz elegendő, de lehet ennél kevesebbet is használni)

A kiolvadt, lecsepegtetett őszibarackot megkóstolom, hogy mennyire édes/ízetlen. Cukorral és narancslével korrigálom, majd összekeverem az étkezési keményítővel, és egyenletesen elosztom a rétegezett réteslap egyik hosszanti oldala mentén. Feltekerem. Vajjal megkenem. Sütőpapírral bélelt tepsiben 200°C fokon 25-30 percig sütöm, amíg aranyszínű lesz.

Az őszibarack felfogott levéből a maradék narancslével, és ízlés szerinti cukorral szirupot főzök (nem kell nagyon beforralni), ezzel fogom meglocsolni a kész rétest, és tálalásnál is öntök még belőle a szeletek köré. Hidegen a legfinomabb.

Címkék: , , ,

Zöldteás gyömbérparfé mentás őszibarackkal

2009. április 20., hétfő | desszert | 2 hozzászólás

p9240022Az történt, hogy hazavittem egy hadseregnek elegendő tejszínt, és otthon konstatáltam, hogy 2 napig szavatos még. Így aztán, mivel a férjem menedzselte kisdedünket, nekiálltam parfét készíteni ipari mennyiségben. Íme, az első.

4-6 adag

2 dl tejszín, 1 tk porrá őrölt zöld tea (matcha porból gondoltam volna, de hát kicsiny városunkban ezt még hírből sem ismerik), 1 ek reszelt gyömbér, 1 ek citromfű, 2 ek nádcukor, 2 tojás fehérje

300 gr őszibarack, 3 ek nádcukor, 1 citrom leve, 10 levél menta

A zöld teát 2 ek forróvízzel elkeverem, a tejszínhez adom. Megy hozzá a gyömbér és citromfű is, felforralom, cukrozom, majd egy órán át pihentetem. Leszűröm, kihűtöm, megpróbálom felhabosítani. Beleforgatom óvatosan a kemény habbá vert tojásfehérjét. Szétosztom négy parféformába, kifagyasztom.

Az őszibarackot meghámozom, fél centisre felkockázom, és a citromlével meg a cukorral felfőzöm, néhány percig forralom. Miután lehúztam a tűzről, belekeverem a csíkokra metélt mentalevélkéket. Hidegen adom a parfé mellé.

Megjegyzés: Ez a parfé főként gyömbér ízű. Ha igazán zöld tea parfét akarunk készíteni, azt csak matcha porból érdemes, mert a sima zöld tea nem oldódik jól át a tejszínbe, ezen a forró vizes mutatvány sem igazán változtat. Viszont ha valakinek van matcha por otthon, nem kell a forró vízzel bűvészkedni, és bátran hagyja el a gyömbért, akár még a citromfüvet is!

Címkék: , , ,