Flat-Cat

Zselatin nélküli panna cotta zölden, matchaval és gyömbéres őszibarackos raguval

Az úgy volt, hogy Gabah elültette a bogarat a fülemben a múltkori panna cottájával, miszerint a panna cottát lehet zselatin nélkül is készíteni.(a zselatint egyébként nem gyűlölöm vadul, csak errefelé ritkán kapni a lapra szerelt fajtából, a por meg olyan kis kiszámíthatatlan)

Volt ott egy olasz link is, hogy így kell, de én ugye nem tudok olaszul. Azt még kibogarásztam, hogy miből mennyi, de azt már nem tudtam, hogy akkor hogyan is kell pontosan.

Ezt követően kiadtam a feladatot leendő sógornőmnek, hogy némi csokis sütis ellenszolgáltatás fejében ugyan fordítsa már le ezt nekem, de én körülbelül az ezeregyedik lehettem, aki ezzel fárasztotta. Közben Gabah is megígérte, hogy jön majd egy magyar nyelvű recept, de a legendás türelmem nagyjából eddig tartott.

Némi kutakodás során erre a receptre akadtam (majdnem az oldal alján van Giovanna Marson receptjeinél), és az az ötletem támadt, hogy addig is, amíg várakozom, ezt a receptet azért kipróbálom.

A matchas ízesítés/színezés nekem kézenfekvőnek tűnt (mivelhogy olyan szép zöld), de megdöbbenve tapasztaltam, hogy ez még a japán teák recepttárában nem szerepel, pedig határozottan rémlett, hogy ott olvastam róla. (igen, igen, különböző mértékű döbbenések vannak) Ez fura, mert eddig azt gondoltam, hogy az ottani szakáccsal(?) hasonlóan gondolkodunk, vagyis hogy csak kevés olyan étel, édesség létezik (szerintünk) amibe nem lehet tenni zöld teát.

Na mindegy, a sokkon túljutva főztem hozzá mélyhűtött őszibarackból némi gyömbéres ragut, mert most ennek van szezonja, meg mert az olyan jól illik hozzá.

Mindezt csak azért csináltam, hogy elüssem az időmet a nagy várakozásban, amíg valaki lefordítja nekem a másik receptet.

Egyébként igen jó lett. A sütési idővel és hőfokkal szerintem valami nem stimmel a receptben, így picit megszárad a teteje, de azért jó lett, jobb, mint a zselatinos.

Ja, és rémségesen egyszerű.

7 db szilikonos muffin sütőben mért adag, egyébként csak 4

2 dl tejszín

2 dl zsíros (3,6%) tej

5 dkg cukor

100 gr tojásfehérje (ez nálam 3 közepes tojásból került elő)

1 púpos tk matcha ( 4 gr)

a gyümölcsraguhoz:

500 gr őszibarack (fagyasztott is jó)

100 gr cukor

5 cm gyömbér

1 citrom leve és a felének a reszelt héja

A tejet, tejszínt, tojásfehérjét, cukrot és a matchat turmixgéppel/botmixerrel/sima robotgéppel összekeverem. Addig kever(tet)em, amíg a cukor feloldódik benne. Nem kell félni, nem lesz nagyon habos.

A keveréket egy tepsibe állított szilikonos muffin sütőbe öntöm, szűrőn keresztül, hogy még az a kevéske hab se menjen bele (de tényleg ne menjen bele a hab, különben egy vékony, keményebb réteg fog képződni belőle a tetején!) . Ennek hiányában jó bármilyen szuflé forma is, bébiételes üveg, vastagabb üvegpohár, de ebből nem fog szépen  kijönni a gőzölés után, viszont lehet benne is tálalni, úgy is csini.

A tepsiben lévő formákat körbeöntöm meleg vízzel, ezt célszerű már a sütőbe helyezett tepsivel elvégezni, úgy kevésbé balesetveszélyes tevékenység.

150°C fokon (gázsütőben) 50 perc, de ez az idő függ a formák nagyságától is. 4 szuflé formában legyen inkább 1 óra.

A kedves olasz hölgy szerint ne rémüljünk meg, ha ez még kissé folyékonynak tűnik, amikor kivesszük a sütőből, mert majd megszilárdul(?), ha kihűl. Ez valóban így van.

Hűtőben töltött néhány óra után kés pengéjével óvatosan meglazítottam végig a formák falánál a panna cottát, majd a forma forró vízbe való mártását követően egy alkalmas méretű tálcára borítottam. (a forró vizes móka lehet, hogy szükségtelen, de most én így csináltam, legfőképpen babonából)

Mellé járt a barackos ragu, ami alant következik.

A barackot még fagyosan meghámozom, nagyobb kockákra vágom. A cukorral, a citrom levével, reszelt héjával, és a meghámozott, négyfelé vágott gyömbérrel együtt fazékba teszem, majd felöntöm annyi vízzel, ami háromnegyed részéig ellepi a gyümölcsöt.

Nagy láng fölött addig főzöm, amíg a lé a barack körül szirupos sűrűségűvé nem válik.

Címkék: édes, matcha, őszibarack, tea

Hideg rozmaringos őszibarack krémleves mascarponeval

Lehet mondani, hogy ez a leves nem egy annyira váratlan fordulat tőlem.

Az apropója pedig az a több kilónyi őszibarack, amit naponta kapunk kedves szomszédainktól, és aminek nagyobbik részét már nem bírjuk csak úgy, magában megenni.

5 perc munka, és már kész is. Nagyon jól esett ebben a melegben!

4 adag

1,5 kg őszibarack, 2 ág rozmaring, akácméz ízlés szerint, 1 citrom leve, (1)-2 dl mascarpone

A barackokat meghámozom, turmixgép kancsójába darabolom. Nem kell nagyon apróra, csak hogy le tudja darálni a gép. A kancsó méretétől függően lehet, hogy két részletben érdemes turmixolni.  Hozzáadom a mézet, citrom levét, a finomra aprított rozmaring levélkéket, a mascarponet (én 2 dl-nyit használtam, de lehet ennél kevesebbet is!), leturmixolom, és ennyi. Ha van rá idő/türelem, érdemes behűteni. Vagy inkább előtte betenni az őszibarackot a hűtőbe néhány órára.

És nem állítom, hogy nem merült fel bennem, hogy a massza egy részét beleöntöm a fagyigépbe!

Címkék: fél óra, gyors&könnyű, leves, mascarpone, őszibarack

VKF! XXVI.- Balzsamecetben sült bébicékla grillezett őszibarackkal, rukkolával, ordával, és pirított dióval

Vesta VKF! kiírása igencsak megérintett. Amióta az eszemet tudom, édesapám szabad tűzön főz leginkább. Néha télen, hóban is kint rotyog a bogrács (ez nem vicc, tényleg így van!). Mert annak olyan az íze. És az csak úgy jó.

Grillrácsot persze inkább csak nyáron ragad, de akkor igen gyakran, ha tehetné, naponta. Szóval lehet mondani, hogy ennek a mi családunkban hagyománya van. Én persze zsenge gyermekkoromban  csak a salátákat készítettem, meg az innivalót, de most már, hogy nagy vagyok, autonóm grillező lettem. Olyannyira, hogy télére grillserpenyőt szereztem be, hogy akkor se kelljen nélkülözni az ételről a pirult csíkokat.

Most is ez a serpenyő került bevetésre, a kerti grillsütőm gasztroblogon nem részletezendő egeres balesete miatt. (melyből remélhetőleg jövő héten kigyógyul)

A recepthez csak annyit fűznék hozzá, hogy a cékla szerintem így elkészítve a legfinomabb. Én nagy rajongója vagyok a növénynek, ettem már mindenféle formában, de szerintem ez így a legfinomabb (persze ezt közvetlenül követi a héjában, egészben sült változat). A sütéshez pedig elég egy gyengébb minőségű balzsamecetet használni, nekem külön erre a célra van egy bio balzsamecetem, és egy másik, jó/jobb minőségű Saba a salátákhoz. (mert balzsameceteben sütni amúgy nagyon jó dolog. Nemcsak céklát. De ezt majd máskor folytatom!)

Az orda szintén nagy kedvencem. Ez egy friss típusú, savóból készült sajt, én most tehéntejeset használtam. Ha nem kedveljük, vagy nem beszerezhető, megteszi másféle, friss típusú sajt is. Bár szerintem ez passzol legjobban ehhez a salátához.

Az őszibarackot most főleg a VKF! kiírás miatt grilleztem, de ha kevésbé ízes példányokba botlunk, és ezeket szeretnénk salátához felhasználni, feljavítani mindenképpen érdemes így kipróbálni, mert rengeteget tud javítani az ízeken!

És akkor végre a recept (mert kis túlzással annak nevezem)

fejenként 1 bébicékla, 1 közepes őszibarack, 1 nagy marék rukkola, 2-3 ek balzsamecet (sütéshez), 1 tk balzsamecet (dresszingnek), 2-3 dkg orda, 1-2 dkg dió, dióolaj, narancslé

A céklát meghámozom, vékony szeletekre vágom (vagy vékony cikkekre). Egy vastag falú, széles serpenyőben (teflon előny) nagyon kevés dióolajon, fedő alatt megpárolom. Ha kicsit megpuhult, a fedőt leveszem, rálocsolom a balzsamecetet, és folyamatos rázogatás mellett addig sütöm, amíg a folyadék  elpárolog, és/vagy a cékla megpuhul (ha úgy szeretjük. Én nem. Én képes vagyok nyersen is megenni)

Az őszibarackot hasonlóképpen szeletelem fel, mint a céklát. Grillserpenyőben zsiradék nélkül egyik oldalát csíkosra sütöm. Ha ez kész, kiszedem a serpenyőből, és meglocsolom kevés narancslével.

A diót száraz serpenyőben megpirítom.

Összeállítás következik.

A rukkolával megágyazok a tányéron a még langyos cékla és őszibarack szeleteknek, az egészet meglocsolom kevés dióolajjal és balzsamecettel, rámorzsolom az ordát, és megszórom a durvára vágott dióval.  És kész is.

A sütemény-kiszúró használata a zöldségeknél/gyümölcsöknél opcionális. Én megértem, ha valakinek nincsen türelme hozzá…

Címkék: cékla, dió, őszibarack, rukkola, sajt

Diós tortácskában sült camembert őszibarackkal, mazsolával, rozmaringgal

Hogy ez milyen finom volt!

És hál’ istennek most még magyarázkodnom sem kell(ene), a camembert-gyümölcs elég konvencionális párosítás.

A tortácska tésztájának ötlete hozzá pedig Ágitól származik, akinek a pisztáciás-balzsamecetes omlóstészta receptjével már jó ideje szemezek. Sajnos én sózatlan pisztáciát nem kaptam azóta se, sósból, meg ki tudja miért, nem akartam elkészíteni. De ez dióval is isteni finom lett!

Szóval recept.

6 tortácskához

A tészta:

14 dkg simaliszt, 10 dkg rétesliszt, 10 dkg finomra őrölt dió, 20 dkg vaj, 1 tojás, 1 ek balzsamecet (Saba), csipet só

A belevaló:

450 gr camembert

6 közepes őszibarack, 3 ek finomra aprított rozmaring levélke, 6 ek nagy szemű aranymazsola, 3-4 ek dióolaj, só, bors

10 dkg dió a tetejére

A tészta hozzávalóit összegyúrom. Sütőpapírral bélelt tartelett formákba- tapasztom. Én még mindig nem tudom rászánni magam, hogy omlós tésztát nyújtsak, így egyenletesen belenyomkodom a formákba a tésztát, majd azok mennek fél órára a (mély)hűtőbe.

Ezt követően 180°C fokon 5-8 percig elősütöm (sütőbab előny! én lusta vagyok hozzá…így egy picit el fog lapulni a pereme, de nem vészes. A sütőpapír meg nem hagyja, hogy kiszökjön a sajt sülés közben. Azért sütőbabbal az igazi), csak ezt követően töltöm meg.

A camembert meghámozom. Érdemes akkora korongokat venni, hogy pont beleférjen a sütőformába, így nem kell aprítani, elég korongokra vágni. Nekem 3 guriga sajtom volt, azokat kettévágtam, így fél cm szeleteket kaptam.

A mazsolát durván feldaraboljuk, majd a rozmaringgal, borssal, sóval, és a dióolajjal elkeverjük. Tudom, hogy a hidegen sajtolt, extra szűz dióolaj luxusnak tűnik sütéshez, de annyira finom, pörkölt kávé illata és csodás aromája van, hogy legszívesebben (majdnem) minden ételhez ezt használnám! Ha ez nincs, akkor persze másfajta, inkább semleges ízű olaj is megteszi.

A cikkekre vágott őszibarackot összeforgatjuk a mazsolás keverék felével. Ha nem elég édes, érett a barack, akkor itt szükség lehet némi korrigálásra nádcukorral és citromlével.

Ezután jön az összeállítás: a sajtot a tésztára helyezem, erre jön a maradék fűszeres mazsola, majd a barackok, csinosan elhelyezve, végül a durvára darabolt, maradék dióval megszórom.

200°C fok 25 perc.

Ha elkészült, kicsit várni kell, amíg hűl, mert a tészta forrón törékeny. Langyosan viszont már könnyen kiemelhető a sütőpapír segítségével.

Azt nem is mondom, hogy hidegen, mert ki bír addig várni!

Címkék: aszalt gyümölcs, dió, őszibarack, sajt

Tutti frutti szorbet

Ki mondta, hogy szorbetet csak egyféle gyümölcsből lehet készíteni?

És azt, hogy egy recept elé sok szöveg kell?

750 ml massza

1 kis sárga/cukordinnye, 3 őszibarack, 3 marék meggy

1 lime leve, 3-4 ek nádcukor

A gyümölcsök mennyiségét illetően csak annyi volt a szempont, hogy nagyjából egyforma mennyiségben kerüljön belőlük a turmixgép kancsójába, és az összmennyiség ne haladja meg a fagyigépem kapacitását.

Ízlés szerint került még bele cukor, egy lime leve, leturmixoltam, és a többi a fagyigép dolga volt.

Vigyázni kell, hamar elfogy!

Címkék: édes, gyors&könnyű, meggy, őszibarack, sárgadinnye, szorbet

Csípős csirkegolyók földimogyoróba hempergetve, nyárson, őszibarackkal grillezve, rukkolás-fetás lepénykenyérrel

Azzal kezdem, hogy ez a kenyér szenzációs. Azért merek ilyet írni, mert ez Férj ötlete volt!

A csirkegolyó meg kevésbé macerás, mint amilyennek elsőre látszik. És finom. Annak ellenére, hogy csirke…

2 adag ( a kenyér inkább 3)

A nyársakhoz:

1 nagy csirkemell filé (30 dkg), 1 ek koriandermag, 1-1 tk mustármag és római kömény, 1 bő csipet őrölt fahéj, 1 cső pici, hegyes,  piros csili (vagy 1 tk őrölt), 4 gerezd fokhagyma, 1 kk nádcukor, 1/2 lime leve (vagy 2 ek citromlé),  3 ek olívaolaj

1 pohár natúr, pörköletlen földimogyoró

3 nagy, érett, de kemény őszibarack

bambusznyársak

A kenyérhez:

300 gr liszt (1/5 teljes kiőrlésű búza, 4/5 rétes, de lehet az egész rétes, ha nincs más otthon)

1,7 dl víz, 5 gr friss élesztő, 2 tk cukor, 1 szűk tk só, 3 ek olívaolaj, 1 tk mustármag

7,5 dkg nem túl sós feta, 2 marék rukkola

A nyársak:

A húst késes robotgéppel vagy húsdarálóval finomra darálom. Összegyúrom a szárazon megpirított, mozsárban porrá őrölt korianderrel, mustármaggal, római köménnyel, a cukorral, sóval, olajjal, lime lével. Megy hozzá még a fokhagymanyomón átpréselt fokhagyma, a nagyon apróra vágott csili (ha ezek már eleve nem kerültek bele a késes robotgépben lévő hús mellé, mint nálam. Így kissé “rusztikusabb” a végeredmény, de kétségkívül gyorsabb)

A masszából 1, max 1,5 cm golyókat formázok, mert ennél nagyobbak saját súlyuknál fogva lepottyannának a nyársról. Azért lehet próbálkozni, bátraké a szerencse.

A golyóbisokat a durvára darált (késes robotgép, szintén) mogyoróba hempergetem, kicsit bele is nyomkodom, hogy több mogyoró tapadjon rá. Nyársakra húzgálom óvatosan, hogy ne essen szét, felváltva a hasonló kockákra vágott, meghámozott barack húsával.

Ha a barack még nem annyira jó ízű, akkor ezen kevés citromlé és/vagy nádcukor segíthet, amivel összeforgatva 5-10 percig állni hagyom a nyársra rendezés előtt.

Grillserpenyőben sütöm, az első oldalát erős tűzön, hogy piruljon, és össze is álljon a massza, a másik oldalát gyengébb lángon, hogy alaposan átsüljön az egész. Akkor jó, ha a húsgombócok teljesen kifehérednek. Túlsütni nem ér. Azért a sütésnek illik tíz perc alatt meglennie.

A kenyér:

Az élesztőt elmorzsolom a liszttel, megy hozzá a cukor, olaj, só, víz, és a közepesen kemény, rugalmas tésztává dolgozom ki. Cipóvá formázom, leolajozom a tetejét, és nedves konyharuhával lefedve egy órát pihen.

Ha duplájára kelt, megy hozzá a 2 mm széles laskára vágott rukkola, az elmorzsolt feta, és a szárazon megpirított, mozsárban durvára őrölt mustármag. Alaposan összedolgozom, így a feta teljesen bele fog olvadni a kenyértésztába.( Itt jegyzem meg a sózást: a fetától függ, hogy mennyi só kerül még a kenyérbe, nekem 1 szűk tk kellett, de sósabb feta esetén ez lehet, hogy túl sok.)

A masszát hat gombócra osztom, és erősen lisztezett gyúródeszkán fél cm vastag lepényekké nyújtom. A formázás persze tetszőleges, 1 nagyobbacska cipó, vagy stanglik is lehetnek belőle. Mivel én orientálisnak nyilvánítottam a csirkenyársakat, így autentikus(abbnak) találtam hozzá a lepénykenyeret.

Rövid pihentetés után (10 perc) 240°C fokon 20 percig sültek sütőpapírral bélelt  tepsiben, és a sütőmben elvileg gőz is volt, ami az alján pihenő, forró vízzel teli tálkából származott.

Ha ropogósabbra  szeretnénk, akkor a sütőben előmelegített fedeles sütőtálban készítsük, az első tíz percben lefedve, utána fedő nélkül.

Tálalásnál a megmaradt rukkolával megágyaztam a nyársaknak, és zsíros, natúr joghurt is került melléjük, csak úgy, magában, jól kikavarva, mindenféle hajcihő nélkül.

És talán a kenyér egy kis joghurttal volt a legfinomabb az egész összeállításban. Ami nem azt jelent, hogy a nyársak nem voltak NAGYON finomak, hanem csak azt, hogy ez a kenyér tényleg zseniális, így Férj most -teljesen jogosan- nagyon büszke lehet magára, mert az első konyhai újítása átütő sikereket ért el lakásszerte!

Címkék: csirke, földimogyoró, kelt tészta, kenyér, őszibarack, rukkola, sajt

Aludttejes pite- a prósza és a clafoutis között félúton

Clafoutissal nem nagyon lehet engem kísértésbe vinni. Nana csokoládés clafoutisa volt az első, amely izgalomba hozott. Az viszont annyira, hogy azóta ez lett az obligát gyorsan-csokisat sütink (a nyári persze, a téli a brownies továbbra is).

A nem csokis clafoutissal pedig továbbra sem voltam kibékülve. Nem baj, nem kell nekem mindenféle sütit szeretni. A tej meg amúgy is tiltólistás még egy ideig Ponty Úr miatt, szóval semmi gond.

Aztán történt az a kis baleset, hogy házi tejet vettem, de nem lett belőle fagyi Férjnek. Más viszont rajta kívül nem issza (egyelőre). Ő is csak keveset, tejeskávéba, amihez két nap alatt ritkán fogy el egy liter (persze vannak olyan napok is, de most nem, szabadságon van, hát inkább alszik). Kiönteni meg az ilyesmit azért mégsem kéne, így lett belőle aludttej. Az előbb azért picit torzítottam a történteket persze, mert úgy próbálom beállítani az egészet, mintha az aludttej készítés csak és kizárólag a véletlen műve lenne. Pedig megvolt az a hátsó szándékom halványan már a vásárlás idején is, hogy mi lenne, ha csinálnék aludttejet. Mert nagyon szeretem. Mert az mégiscsak tej, de azt szabad. És akkor clafoutis aludttejjel. Csak nem az a kocsonyás állagú, mert azt nem szeretem. Meg legyen benne mandula. A gondolatmenetet tovább nem folytatom, fel lehet lélegezni, a többi benne van a receptben!

A végeredmény pedig közelebb áll az aludttejes prószához, csak annál egy kicsit puccosabb változat. És annyira finomra sikeredett, hogy ez már a második adag a héten belőle!

Természetesen az aludttej helyettesíthető kefirrel, vagy joghurttal is.

24 cm átmérőjű piteforma

A tésztához: 400 gr aludttej, 100 gr simaliszt, 50 gr hámozott, őrölt mandula, 50 gr olvasztott, kihűtött vaj, 80 gr cukor, 3 tojás, 1 ek házi vaníliás cukor (= 1/2 rúd vanília), reszelt citromhéj

A tetejére: 500 gr őszibarack vagy vilmoskörte

A tészta hozzávalóit habverővel simára keverem. Kivajazott, kilisztezett piteformába öntöm. A tetejére rakosgatom a hámozott, gerezdekre vágott gyümölcsöt. Körtével és őszibarackkal készült, de körtével sokkal finomabb! (szerintem, de persze ez ízlés kérdése, mert azért mind a kettővel nagyon finom volt)

180°C fok, 40 perc.

Az végeredmény egy lágy, sűrű sült tészta, nem remegős, nem kocsonyás. Az íze pedig mennyei.

Mivel tíz perc alatt össze lehet állítani, ezért ideális, ha az esti film mellé hirtelen megkívánunk egy kis édességet.

Ezen okból kifolyólag pedig ez megint egy éjszakai fotó, annak minden csúfságával, ezért ismét elnézést kérek, és ezúton jelzem, hogy a végtermék ennél sokkal kívánatosabb, hát nem eltántorodni a képe miatt!

Címkék: édes, gyors&könnyű, körte, mandula, őszibarack

Rozmaringos kenyér mandulával, őszibarackkal, teljes kiőrlésű búzalisztből

Konyhai malőrök pedig vannak. Méghozzá nálam elég gyakran. Mármint ha az is ide számít, amikor anélkül állok neki főzni, hogy ellenőrizném, megvan e minden szükséges alapanyag. Mert gyakran nincs. Olyan dolgok hiányáról vagyok képes megfeledkezni például, mint liszt, só, vagy cukor. Az alapvető élelmiszerekről, mint például a a  cheddar, vagy a kapribogyó, arról nem, azt mindig számon tartom, ki ne fogyjon itthon.

És, mivel rendkívül bölcs, és előrelátó is vagyok, na meg a hibáimból is okulok, ez általában csak akkor derül ki számomra, amikor a sütés-főzés során már minden más szükséges hozzávalót összemértem egy tálba/ beletettem a fazékba, és  csak az utolsó-mert mindig az utolsó hiányzik- alkotóelem után kutakodom hasztalan.

Ezt követően menetrendszerűen rövid, halk (újabban, Ponty Úr miatt) szitkozódás következik, majd egy hosszabb fejtörés, hogy akkor most mi legyen. És többnyire így születnek az új receptek.

Most mandulás fehér kenyeret akartam sütni, de elfogyott a rétesliszt. Így teljes kiőrlésű búza került bele. Aztán ez is elfogyott, maradt a sima. Ezen annyira felzaklattam magam, hogy hirtelen felindulásból tettem bele őszibarackot és rozmaringot is. A végeredmény meglepően finom, inkább édeskés karakterű kenyér, ami remekül passzolt az obligát reggeli krémsajtomhoz!

1 kisebb cipó/ 24 cm fedeles, kerek sütőtál

200 gr teljes kiőrlésű búzaliszt, 70 gr sima liszt, 100 gr hámozott, őrölt mandula, 140 gr langyos víz, 1 kemény őszibarack (100 gr), 25 gr napraforgó olaj, 3 tk cukor, 1 tk só, 10  gr friss élesztő, 1 ek finomra aprított rozmaring levélke

Mivel most gyorsan kellett a kenyér, több élesztővel, kevesebb ideig készült. Az élesztőt elmorzsoltam a lisztekkel, hozzáadtam a cukrot, sót, vizet, olajat, darált mandulát, és kemény, rugalmas  tésztává gyúrtam. Cipóvá formáztam, a tetejét olajjal lekentem. Másfél-két órát pihent.

Miután a duplájára kelt, átgyúrtam, hozzáadva a durvára reszelt őszibarackot, és a rozmaringot is. Cipóvá formáztam, és mivel a barack miatt kicsit ragacsos lett a tészta, beliszteztem. Egy, a formát bőven kibélelő méretű sütőpapír darabra tettem, éles késsel a tetejét kereszt alakban bevágtam, és így pihen 30-40 percet, vagy amíg a duplájára nem nő.

Közben a sütőt, benne a sütőtállal, 260°C fokra melegítettem elő. A cipót sütőpapírral együtt a sütőtálba emeltem, a tetejét lespriccoltam vízzel (így is lemosta róla a lisztet a víz, úgyhogy mindegy, akár kenhettem volna ecsettel is), majd lefedtem a tetejével, és 260°C fokon 5 percig sült. Itt mérsékeltem a hőfokot 220°C fokra, és így 10 perc következett. Végül fedő nélkül is 15 perc 220°C fokon.

A barack íze nem dominál benne, csak kellemes, édeskés hátteret ad a mandulának-ami elképesztően finom a kenyérben!-, és a rozmaringnak. A héja ropog, belül puha, másnap, pirítósnak is isteni, hát kell ennél több?

Címkék: kelt tészta, kenyér, mandula, őszibarack

Az alvó Ponty, és a földimogyorógrillázsos-őszibarackos rétes

Azt hiszem, úgy illik, hogy először köszönetet mondjak Pontynak, aki miatt mostanában ez a sok bejegyzés megszülethetett. És itt pedig következzen egy kép arról, hogy egész pontosan hogyan járul hozzá konyhai tevékenykedésemhez:

Igen, alszik. Napközben, éjszaka. Amikor ébren van, akkor pedig olyan, mint egy propaganda tevékenységet folytató vidám kis angyal. Mindezt három és fél hónap (szinte) folyamatos ébrenlét után alig tudom elhinni, szóval egyelőre csak a konyháig és a számítógépig merészkedem. ( az alvás oka pedig igen prózai: az utazóágyát kínunkban a konyhában(!) állítottuk fel (az összes többi szoba után), és az a gyermek, aki korábban csak humanoid formájú alkalmatosságokon fekve érezte jól magát, egyszerre itt elkezdett napközben szundikálni. A kiságyában, pihenőszékben, stb. persze továbbra sem. De a konyhában valahogy komfortosan érzi magát! :D )

Szóval ez az oka, hogy amikor kisdedünk este nyolc órakor megkezdi másnap reggel tízig tartó, étkezésekkel tarkított maratoni alvását, akkor én még simán ki tudok menni a konyhába valami gyors desszertet összedobni, ha Férjnek arra támad kedve. Így született a mostani recept is, ami furcsa házasítása a rétesnek és a baklavának, de férj 5 perc alatt 3 szeletet behabzsolt belőle, szóval azt gondolom, jól sikerült! :D

1 rúd réteshez

1 csomag réteslap (ha lehet, Tante Fanny), 7,5 dkg vaj

10 dkg földimogyoró, 10 dkg cukor, 1/2 mokkáskanál só

500 gr őszibarack, 2 narancs, 2-3 ek nádcukor, 1 púpos ek étkezési keményítő

Én mindig tartok itthon tartalékban grillázsport. Mert ugye, akármikor jól jöhet. Ez amúgy nagyon hamar elkészül, ha nincs ilyen készlete otthon valakinek, akkor is. A cukrot vastag aljú, széles serpenyőben karamellizálom. Ha borostyán sárga színű, hozzáadom a mogyorót és a sót. (lehet eleve sós mogyorót használni, de az az én ízlésemnek már túlságosan sós) Kevergetem, amíg a karamell ismét cseppfolyóssá válik, mert a földimogyorónak tapasztalataim szerint több idő kell ahhoz, hogy megpiruljon, mint egyéb olajos magvaknak. (persze, ha van még több idő/türelem, akkor úgy a legfinomabb, ha előtte kis lángon megpirítjuk a mogyorót, és csak aztán kerül a karamellbe) Eleve pörkölt mogyorónál ez a lépés persze kimarad. Szilikonos sütőpapírra öntöm (így könnyebb leszedni, ha megszilárdult, de leolajozott fém tepsi hátlapja is megteszi), ha kihűlt, blenderben finomabbra őrlöm.

Az őszibarack most mirelit. Hátrány az íze, előny, hogy fagyottan könnyebb meghámozni. Ha kicsit kienged, már neki is lehet esni, nem kell megvárni a teljes olvadást. Ezután centis kockákra vagdosom, megcukrozom, és szűrőbe teszem, hogy lecsepegjen a leve.

A vajat felolvasztom. A réteslapokat elkezdem kiteregetni: 1 réteslap, vajjal lekenni, grillázsporral megszórni, rá egy újabb réteslap, és addig ismételni mindezt, amíg minden hozzávaló el nem fogy (a grillázspor mennyisége igen bőséges szóráshoz elegendő, de lehet ennél kevesebbet is használni)

A kiolvadt, lecsepegtetett őszibarackot megkóstolom, hogy mennyire édes/ízetlen. Cukorral és narancslével korrigálom, majd összekeverem az étkezési keményítővel, és egyenletesen elosztom a rétegezett réteslap egyik hosszanti oldala mentén. Feltekerem. Vajjal megkenem. Sütőpapírral bélelt tepsiben 200°C fokon 25-30 percig sütöm, amíg aranyszínű lesz.

Az őszibarack felfogott levéből a maradék narancslével, és ízlés szerinti cukorral szirupot főzök (nem kell nagyon beforralni), ezzel fogom meglocsolni a kész rétest, és tálalásnál is öntök még belőle a szeletek köré. Hidegen a legfinomabb.

Címkék: édes, földimogyoró, grillázs, őszibarack

Zöldteás gyömbérparfé mentás őszibarackkal

Az történt, hogy hazavittem egy hadseregnek elegendő tejszínt, és otthon konstatáltam, hogy 2 napig szavatos még. Így aztán, mivel a férjem menedzselte kisdedünket, nekiálltam parfét készíteni ipari mennyiségben. Íme, az első.

4-6 adag

2 dl tejszín, 1 tk porrá őrölt zöld tea (matcha porból gondoltam volna, de hát kicsiny városunkban ezt még hírből sem ismerik), 1 ek reszelt gyömbér, 1 ek citromfű, 2 ek nádcukor, 2 tojás fehérje

300 gr őszibarack, 3 ek nádcukor, 1 citrom leve, 10 levél menta

A zöld teát 2 ek forróvízzel elkeverem, a tejszínhez adom. Megy hozzá a gyömbér és citromfű is, felforralom, cukrozom, majd egy órán át pihentetem. Leszűröm, kihűtöm, megpróbálom felhabosítani. Beleforgatom óvatosan a kemény habbá vert tojásfehérjét. Szétosztom négy parféformába, kifagyasztom.

Az őszibarackot meghámozom, fél centisre felkockázom, és a citromlével meg a cukorral felfőzöm, néhány percig forralom. Miután lehúztam a tűzről, belekeverem a csíkokra metélt mentalevélkéket. Hidegen adom a parfé mellé.

Megjegyzés: Ez a parfé főként gyömbér ízű. Ha igazán zöld tea parfét akarunk készíteni, azt csak matcha porból érdemes, mert a sima zöld tea nem oldódik jól át a tejszínbe, ezen a forró vizes mutatvány sem igazán változtat. Viszont ha valakinek van matcha por otthon, nem kell a forró vízzel bűvészkedni, és bátran hagyja el a gyömbért, akár még a citromfüvet is!

Címkék: édes, őszibarack, parfé, tea