narancs

csicsókával és almával sült kacsacombok

2012. január 26., csütörtök | egytálétel, kacsa | Nincs hozzászólás

 

Ez pedig a karácsonyi vacsoránk volt, csak akkor főtt gesztenye is tarkította a képet. Arról fotó ugyan nem készült, de olyan nagyon meg voltunk elégedve vele, hogy amint felengedett a föld és ismét tudtam kiásni csicsókát, azonnal megismételtük. Gesztenye nélkül ugyan, de így is nagyon finom. A vaníliás sótól nagyon különleges a végeredmény, és itt ha lehet, használjunk azt hozzá sima tengeri só helyett. Házilag is elkészíthető az itt leírt recept alapján, akár egy receptre elegendő mennyiségben is.

Amit pedig még nem említettem: ismét egy sütőtálban elkészül minden. A csicsóka tisztítását leszámítva gyerekjáték (és ezt most szó szerint értem) az egész.

  • csicsókával és almával sült kacsacombok
  • 4 főre
  • 1,2 kg csicsóka
  • 1,2 kg alma
  • 2 nagy narancs
  • vaníliás só
  • fekete bors
  • 10 cm gyömbér
  • 4 pecsenyekacsacomb (1 kg)
  • 4 ek kacsazsír

A kacsacombokat megtisztítjuk, bekenjük a kacsazsírral, tekerünk rá vaníliás sót, fekete borsot, majd sütőtálba tesszük és 160°C fokos sütőben sütjük (villanysütő, alsó-felső sütés), bőrös oldalukkal felfelé. 1,5 órán át sütjük, ezután adjuk hozzá a csicsókás almás keveréket.

A csicsókát megtisztítjuk (én a zöldséghámozó+ kiskés kombinációban hiszek), a nagyobbakat feldaraboljuk úgy, hogy mindegyik darab nagyjából egyforma legyen. Az almát meghámozzuk, magházát kivágjuk, a csicsókához hasonló méretűre vágjuk. Összekeverjük a csicsókát, almát, meglocsoljuk a narancs levével, hozzáadjuk a finomra reszelt héját, tekerünk rá vaníliás sót, fekete borsot, hozzáadjuk a finomra reszelt gyömbér kinyomkodott levét.

A kacsacombokat kiszedjük a sütőtálból, az alatta felgyűlt zsiradékot a csicsóka-alma keverékre locsoljuk, összeforgatjuk vele, majd a sütőtálba szedjük. A tetejére tesszük a combokat is, bőrükkel felfelé.

Még egy órán át sütjük 160°C fokos sütőben.

 

Címkék: , , ,

Üveges gasztroajándékok 2.: fűszeres mézes almalikőr, narancsos mézes palacsintaszirup, rozmaringos mézes csemege, datolyás balzsamecet, mazsolás kakaós dióvaj

2011. december 22., csütörtök | üveges | Nincs hozzászólás

Pici csalás azért van a címben, mivel ezek nem mind ajándékba, hanem inkább házi felhasználásra készültek, de igazából s.k. karácsonyi gasztroajándéknak is kitűnőek. Mindegyik percek alatt elkészül, és mégis különleges a végeredmény.

A fűszeres almalikőr nálunk leginkább a szenteste előkészületeit hivatott megkönnyíteni, a narancsos szirup pedig a kisfiam nagy kedvence palacsintára, sőt, ha nem figyelünk eléggé,  akkor akár önmagában is  (bár itt őszintén el kell mondanom: engem az íze leginkább egy kanalas orvosságra emlékeztet, de valamiért az aprónép odáig van érte meg vissza…).

A mézes csemege sok karácsonyi vásárban felbukkan, de otthon is könnyen (és sokkal gazdaságosabban) elkészíthető, látványos ajándék. Én még egy kis rozmaringot is adtam hozzá, hogy izgalmasabb legyen az íze, a mazsolaszemeket pedig aszúban puhítottam, mert hát karácsony van mégiscsak.

A balzsamecet szintén egy kedvenc kombináció, a Vom Vassban kapható datolyabalzsam után született, a házi változat természetesen nem ugyanolyan, de nagyon finom, és egy kevés rozmaring itt is nagyon jól kikerekíti az ízeket. Klasszikus előételként, vékony prosciutto crudoba tekert, olívaolajjal meglocsolt bébimozzarellák marinálására ideális.

A mazsolás, kakaós diókrém ismét a gyerekeknek kedvez, bár pirított kalácsra kenve azért elég ünnepi reggeli kerekedhet ebből is.

  • fűszeres almalikőr
  • 0,75 liter jó minőségű szűretlen almalé
  • 20 dkg méz
  • 1 rúd fahéj
  • 10 szem szegfűszeg
  • 2,5 dl rum

Az almalevet a fűszerekkel és a mézzel felforralom, majd legalább 10 percig nagy láng fölött forralom. Ezután kihűtöm, átszűröm, elkeverem az alkohollal, majd üvegekbe öntöm.

Magában is finom, de forró, mondjuk gyömbéres gyümölcsteába öntve az igazi.

  • narancsos mézes szirup palacsintához, süteményekhez
  • 3 dl frissen facsart narancslé (kb 6 narancsból)
  • 20 dkg méz
  • 1 rúda fahéj, 1 csillagánizs, 8 szem szegfűszeg, 3 cm gyömbérgyökér (meghámozva, négybe vágva), reszelt szerecsendió, egy darabka vaníliarúd félbevágva

A hozzávalókat felforralom egy szélesebb edényben (így hamarabb elkészül), majd kb 10 percig nagy láng fölött főzöm, amíg sziruposra sűrűsödik. Ha kihűlt, átszűröm, üvegekbe töltöm.

  • rozmaringos mézes csemege
  • 5 dkg mandula
  • 5 dkg dió
  • 5 dkg arany mazsola
  • 0,75 dl tokaji aszú
  • 2 ág rozmaring
  • méz

Az olajos magvakat száraz serpenyőben enyhén megpirítjuk, kihűtjük.

Az aszút felforraljuk, a mazsolára öntjük, folpackkal lefedjük és időnként összerázzuk a tálat, amíg a mazsola az aszút magába szívja. A mazsoláról leitatjuk a nedvességet, megszárítjuk a felületét.

A megmosott, leszárított rozmaringot sterilizált befőttesüvegbe tesszük (lehetőleg a falhoz tapasztva), majd az üveget feltöltjük a mazsola, dió, mandula keverékével. Ezután az üveget óvatosan feltöltjük annyi mézzel, ami a gyümölcsöket ellepi.

  • datolyás rozmaringos balzsamecet
  • 2 dl sűrű balzsamecet
  • 8 szem datolya (magozva)
  • 1 tk friss rozmaringlevélke (kb egy ágról)

A hozzávalókat összeturmixoljuk, 1 órán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd finom szűrőn üvegbe szűrjük.

  • mazsolás kakaós diókrém
  • 10 dkg dió
  • 5 dkg mazsola
  • 5 dkg méz
  • 2 ek kakaó
  • 1 kk őrölt fahéj
  • 10 dkg vaj

A diót szárazon megpirítjuk. A vajat összemelegítjük a kakaóporral, fahéjjal, mézzel. A diót késes robotgépben darálni kezdjük, közben adagoljuk hozzá a vajas keveréket is. Amikor már krémes, hozzákeverjük  a durvára vágott mazsolát.

Sterilizált befőttesüvegekbe töltjük.

Tipp: a méz mennyiségét ízlés szerint növelni is lehet, és ha felnőtteknek készül, akkor a mazsolát felhasználás előtt be lehet áztatni egy-két kanál brandybe is….

Címkék: , , , , , , , ,

Happy Hour

2011. július 17., vasárnap | italok | 2 hozzászólás

Miután ezen a nyáron már olyan sok koktélt linkeltem be a facebookon, ideje előállni nekem is egy kis összeállítással a kedvenc saját kreációkból. Ezek könnyű, csak kicsit alkoholos italok, inkább frissítők, rengeteg jéggel. Ezen a nyáron eddig két abszolút kedvenc született, most ezek következnek. Az első egy kiszőkített Bloody Mary, nekem ez a személyes kedvencem, vagy hát nem is tudom, nehéz eldönteni…

  • egy nagy long drinkes pohárhoz (5 dl)
  • 4 cl vodka
  • jég
  • narancslé (frissen facsart vagy 100%, friss, préselt üveges)
  • 3-4 csepp Worcestershire szósz
  • frissen őrölt fekete bors
  • zellerszár

A poharat teletöltöm jéggel, ráöntöm a vodkát, a Worcestershire szószt, tekerek rá borsot és pici sót, felöntöm narancslével, átkeverem, majd a zellerszárat beleállítom.

Tipp: ha a zellerszár végét kés hátlapjával kicsit megcsapkodjuk előtte, intenzívebb lesz a zelleres íz.

A második egy, a kedvenc whiskeymmel készült ital, aminek két változata van, mivel megoszlanak a vélemények, hogy a menta túlzásnak számít, vagy még belefér. Szerintem túlzás, de hát a férfiak, ugye… Szóval ez őszibarackból, jégből, hideg teából és whiskeyből áll(+/- menta), ami lehet Jack Daniel’s, vagy valamilyen Bourbon whiskey, ízlés szerint.

  • egy nagy long drinkes pohárhoz (5 dl)
  • 4 cl whiskey
  • jég
  • tea (fekete tea citrommal, nádcukorral, kihűtve)
  • 1 őszibarack

Az őszibarackot meghámozom, gerezdekre vágom, majd a pohár aljában megtöröm (muddlerrel vagy villával). Teletöltöm a poharat jéggel, ráöntöm a whiskeyt, felöntöm a hideg teával, átkeverem, szívószállal és kanállal adom.

Mentás változat: ekkora mennyiséghez 4-5 levél mentát teszek a pohár aljába  a barackhoz és azzal együtt töröm össze.

 

Címkék: , , ,

Lapcsánka spárgából kapris narancsos majonézzel

2011. június 12., vasárnap | babának, hús nélkül, köret, zöldség | Nincs hozzászólás

Még becsúszó szereléssel jöjjön néhány spárgás recept, így a szezon végére. Tehát egy lepény, igazából lapcsánka. Kicsit macerásan hangzik, de az az igazság, hogy ez is készen van majdnem fél óra alatt, még a házi kapris majonézzel együtt is. Egy-két szelet sült csirkemellel pedig komplett főétkezés, mert ki tudja miért, de nekem ez illik hozzá a legjobban. És még ezzel együtt is fél órán belül vagyunk. Hétköznapokon, este hét után, apró gyermek mellet az ilyesmi nagyon praktikus tud lenni.

 

  • 2-3 főre
  • 3/4 köteg spárga (37,5 dkg)
  • 35 dkg újkrumpli
  • 3 dkg finomliszt
  • napraforgó vagy szőlőmagolaj
  • 2 tojássárgája
  • 1,5-2 dl napraforgó vagy szőlőmagolaj
  • 3 ek kapribogyó
  • 1 ek fehérborecet (Tokaji Borecet Manufaktúra muskotályos borecet)
  • 2 ek narancslé
  • 1/2 narancs finomra reszelt héja
  • 2 tk nádcukor

A krumplit megtisztítom, finomra reszelem. A spárgát elpattintom, és a felső részét, ami nem fás (ez a zsenge zöld spárgánál szinte az egész szárat jelenti), azt késes robotgépben felszecskázom. A spárgát elkeverem a krumplival, sózom, hozzákeverem a lisztet, és sütés előtt 15 percig pihentetem.

A majonézhez a tojások sárgájához adom a borecetet, a narancs levét, a cukrot és sót, majd folyamatos habverővel való keverés mellett cseppenként, később, ha kezd összeállni vékony sugárban öntöm hozzá az olajat, annyit, amennyit felvesz. Végül hozzákeverem a narancs finomra reszelt héját és az átöblített, lecsepegtetett, durvára aprított kaprit is.

A lapcsánka tésztáját átkeverem, majd felhevített, vastag aljú, kiolajozott serpenyőben evőkanálnyi adagokat szedek, a kanál hátával elegyengetem a masszát nagyjából centi vastagra, és mérsékelt láng felett mindkét oldalán aranyszínűre sütöm.

A majonézzel tálalom. Magában is megállja a helyét, de kiváló natúr hús mellé köretnek is.

 

Címkék: , , ,

Narancsos spenótos spárga kecskesajttal

2011. május 27., péntek | egytálétel, hús nélkül, saláta | 8 hozzászólás

Van ám spárga is, persze spenóttal. Még mindig fehér, bár ez az étel épp zölddel is kiváló, sőt, de az igazsághoz most az is hozzátartozik, hogy az éjszakai fotózásban még nem vagyok annyira jártas, hogy egy csupa zöld ételt bevállaljak. Szóval ezért most fehér a spárga, de aki a zöldet kedveli inkább, az készítse azzal nyugodtan. Az étel kvalitásairól meg annyit, hogy a lent szereplő, egyébként szerintem 3 főre elég adagot az én kicsi fiam majdnem teljesen egyedül megette. (a spárgát pedig elkeresztelte “sápgának”, de ez most mellékes)

A spenót-kecskesajt atombiztos párosa mellé kiválóan illeszkedik az édeskés narancs üde, gyümölcsös íze, na meg a pirított spárga. Egyébként ezt a spárgás kombinációt leginkább a meleg saláta, könnyű vacsora kategóriába sorolnám, de az az igazság, hogy kecskesajt nélkül köretként is megállja a helyét, sült pisztrángfilé mellé, mondjuk….

(a mai három kecskesajtos recept után pedig nem ér megkérdezni, hogy mikor vettünk kecskét. Igazából a Beregi kecsketej állított ki nemrég a városnapokon, ahol jelentős készleteket halmoztam fel belőle. Itt pedig egyszolgálati közlemény: június 1-től üzemel egy boltjuk a nyíregyházi piacon, ahol napi 8 órában árusítanak majd kecsketejből készült tejtermékeket)

  • 75 dkg spárga
  • 3 tányér zsenge, fiatal spenót vagy bébispenót (15 dkg)
  • 1 salotta
  • 1 nagy narancs
  • 15 dkg friss típusú kecskesajt
  • 1 mk nádcukor
  • fekete bors
  • olívaolaj

A spárgát elpattintom, az alsó fás részt elteszem levesnek. A maradékot rézsútosan szeletelve 3-4 centis darabokra vágom.

A salottát finomra aprítom, majd kevés olívaolajon a spárgával együtt sütni kezdem. Sütés közben megszórom a nádcukorral, majd nagy láng felett rázogatva addig sütöm, amíg a zöldségek kis aranyszínt nem kapnak. Végül tekerek rá sót, borsot, ráreszelem a narancs héját, ráfacsarom a levét és összeforralom, hozzáaforgatoma spenótot és lehúzom a tűzről. Párolni a spenóttal már nem kell, ennyi hő épp elég neki, hogy kicsit összeessen. Ha nem fiatal, apró levelű spenótból készül, akkor csíkozzuk fel előtte a leveleket.

Tálalásnál mindegyik adag tetejére morzsolok kecskesajtot.

Címkék: , , , , ,

Ötfűszeres kacsacombok petrezselyemgyökeres krumplipürével

2011. április 3., vasárnap | babának, kacsa, köret | Nincs hozzászólás

A kacsáról majdnem azt írtam, hogy lerágott csont, hányszor volt már a blogon, aztán keresgélek -és egyszer sem. Milyen furcsa ez, pedig a rozmaringos fokhagymás után ezt készítem talán a leggyakrabban. Ugyanis amikor fiatal és tudatlan voltam, mindig ilyennek képzeltem a pekingi kacsát: narancs, ötfűszer, újhagyma, valamilyen kevéssé autentikus kínai étterem után szabadon. Mára ugyan már egy fokkal okosabb lettem, de ezt a változatot még akkor is nagyon szeretem.

A másik, a köret. Ez viszont új fejlesztés, kicsit talán téli hangulatú, de a megmaradt gyökérzöldség készletek felhasználására ideális. Lesz belőle még zellergumós is, hamarosan, amint sikerül megírnom az összes elmaradásomat, sőt, igazából az volt először, és annyira megtetszett, hogy kipróbáltam petrezselyemgyökérrel is, vajon működik-e? Mi az hogy! Tehát petrezselyemgyökér, hagymával kissé lepirítva, juharsziruppal, krumplival, pürének megtörve, isteni!

  • 4 főre
  • 4 pecsenyekacsacomb
  • 4 szál újhagyma
  • 2 narancs
  • 2 tk ötfűszer keverék
  • 4 ek kacsazsír
  • köret:
  • 50 dkg petrezselyemgyökér
  • 40 dkg krumpli
  • 2 salotta (ha nincs, 6-7 dkg édeskés vöröshagyma)
  • 3 ek juharszirup
  • 3 dkg vaj
  • 2 ek tejszín

 

Az újhagymákat megtisztítom, a szárakon hagyok egy kevés zsenge zöld részt, kettévágom, majd kizsírozott sütőtálba fektetem. A narancsok héját finomra reszelem, az újhagymákra, majd a levüket is ráfacsarom. A kacsát megtisztítom, majd bedörzsölöm az ötfűszer keverékkel, sózom és a hagymára fektetem, bőrös részükkel felfelé, elosztom rajtuk a maradék kacsazsírt. A sütőtálat lefedem alufóliával, és előmelegített sütőbe teszem, 160°C, 2-2,5 óra, a combok méretétől függően. A sütési idő felénél leveszem a fóliát, a sütési idő vége felé pedig meglocsolgatom a combokat egy-két alkalommal a saját zsírjukkal.

A körethez a megtisztított és feldarabolt petrezselyemgyökeret a felaprított hagymával együtt  a vajon kis láng felett aranyszínűre sütöm, hozzáadom a juharszirupot, sózom, majd egy-két perc után a meghámozott, felkockázott krumplit is. Aláöntök egy kevés vizet, lefedem, és fedő alatt, kis lángon puhára párolom. Végül hozzáadom a tejszínt és burgonyanyomóval összetöröm a puha zöldségeket.

Címkék: , , , , , ,

Hideg narancsos joghurtos céklaleves

2011. március 27., vasárnap | kölyök kaja, leves | 2 hozzászólás

A narancs-bazsalikom-sült cékla nálunk a tél nagy kedvence volt, de most megtaláltam a módját, hogy átmentsem a meleg és napsütéses tavaszi napokra is egy könnyű, hidegen készülő krémleves formájában. Mivel tavaly pedig a menta, narancs és sült cékla is remekül működött együtt ebben a salátában, ezért most kipróbáltam ezt az összevont megoldást és remekül sikerült. És nem is azért, hogy megpróbáljam felvenni a harcot a kertet egyre inkább uraló mentával szemben… (azért ha egy napon túl sok lesz már a menta  a blogon, szívesen veszem a visszajelzéseket).

  • 40 dkg sült cékla (tisztítva)
  • 5 dl natúr joghurt
  • 3 dl víz (ásványvíz)
  • 1 nagyobb kezeletlen narancs finomra reszelt héja és leve (1 dl)
  • 6-8 nagyobb bazsalikomlevél
  • 4-5 mentalevél
  • fekete bors
  • dióolaj

A céklát megmosom és héjával együtt megsütöm, 200°C, 1-1,5 óra, a gumók nagyságától függően. Érdemes süteménysütéshez vagy kenyérsütéshez igazítani, az alsó rácson remekül megsül, és így még energiatakarékos is.

A meghámozott céklát turmixgép kancsójába teszem a többi hozzávalóval (só, bors, dióolaj ízlés szerint), majd leturmixolom.

Hidegen a legfinomabb.

Címkék: , , , , ,

Narancsos túrófelfújt aszalt szilvával

2011. március 23., szerda | babának, desszert | 7 hozzászólás

Mivel a gyermek most olyan diétát tart, hogy a feketekagyló az egyetlen fehérje, amit hajlandó megenni (ígérem, lesz majd recept egyszer abból is, ha hagyja lefotózni), viszont már hetek óta szinte folyamatosan beteg kisebb megszakításokkal, így most különösképpen nem lenne mellékes, hogy mit eszik, ezért muszáj vagyok trükközni. Ez vagy bejön, vagy nem. Ez most itt bejött. Nem is meglepő, hiszen egy enyhén édeskés felfújtba bújtattam el tetemes mennyiségű túrót és tojást. A siker pedig osztatlan volt, a család minden tagja lelkesedett érte. Ez most itt nem is igazán édesség, desszert, hanem olyan tartalmasabb leves után való második fogás. Mivel én imádom a kukoricadarával készülő ételeket, ezért ebbe is az került, de nem tartom kizártnak, hogy búzadarával is működik.

Még annyit a fotóról, hogy sajnos a felfújtnak nem tesz jót, ha sütőből kivéve kirohanok vele az 1°C hőmérsékletű teraszra fényképezkedni, így a képen ez most nem látszik, de ez nagyon szép magasra feljön. Tehát vendégeket elkápráztatni is kiváló darab, csak hamar tálaljuk, és kerüljük vele a nagy hőmérséklet ingadozással járó manővereket.

  • 6 szuflé forma vagy 4 kisebb sütőtál
  • 25 dkg tehéntúró
  • 2 púpos ek kukoricadara (35 gr)
  • 3 tojás
  • 2 ek nádcukor
  • 1 ek vaníliás cukor (házi vagy Bourbon)
  • 1 kezeletlen narancs finomra reszelt héja és leve (0,5 dl)
  • 10 dkg puha aszalt szilva
  • vaj

A túrót kikeverem a tojások sárgájával, a cukrokkal, a kukoricadarával, a narancs levével és finomra reszelt héjával, majd 20 percig pihentetem.

Sütés előtt a tojások fehérjéből kemény habot verek, majd óvatosan a túrós masszához forgatom, lehetőleg minél több levegőt megőrizve  a habban. Kivajazott sütőtálakba kanalazom, a tetejébe pedig belenyomkodom a kettőbe-háromba tépett aszalt szilvát (ha az nem volt puha, akkor mindenképpen áztassuk be előtte, mert sütés közben nagyon ki fog száradni)

Előmelegített sütőben 180°C fokon 20 percig sülnek (villanysütő, alsó-felső sütés). (Sütés közben lehetőleg ne nyitogassuk az ajtót, mert hajlamosak összeesni)

Megjegyzés: Aki a narancs+aszalt szilva+fahéj kombinációra szavaz, az a vaníliás cukrot cserélje le nádcukorra, a túrós masszához pedig keverjen egy teáskanálnyi őrölt fahéjat.

 

Címkék: , , , , ,

Sárgarépapuding naranccsal, datolyával

2011. március 3., csütörtök | babának, desszert | 18 hozzászólás

P1011345

Hát igen, ez nem sós, és ismét csak gyermekétkeztetés következik. Szerencsére a sárgarépa hálás téma, szinte bármilyen formában megeszik a gyerekek, legalábbis az enyém így van ezzel. Aztán a másik dolog, hogy az édességet meg csak megkívánják időnként az apróságok is, főleg ha hozzászoktak a desszerthez a nagymamánál. Mivel pedig előítéleteik sincsenek a sárgarépa édességekben való alkalmazásával kapcsolatban, ezért ez szerintem egy kiváló nyalánkság az apróságok visszatérítésére a csokis útról. Persze nyitottabb szemléletű anyukáknak és apukáknak éppúgy tudom ajánlani, hiszen mégiscsak nagyon finom dologról van itt szó.

Ha valakit  csak a datolya tántorítana el tőle, működik mazsolával vagy aszalt vörösáfonyával is, bár szerintem datolyával a legfinomabb.

  • 5 dl narancslé (100%, ha lehet, frissen facsart, vagy direkt préselt, ha bolti)
  • 30 dkg sárgarépa (tisztítva mérve)
  • 4 dkg búzadara
  • 1 kezeletlen narancs finomra reszelt héja
  • 1/2 rúd fahéj
  • 5 dkg datolya
  • 3 dkg vaj
  • 1/2 tk narancsvirágvíz (elhagyható)
  • 2 ek nádcukor (vagy ízlés szerint)

A narancslében fedő alatt puhára pároljuk a megtisztított, feldarabolt répát a fahéjjal. Fahéjat kiszedjük, majd botmixerrel pürésítjük, visszatesszük a tűzre és folyamatos kevergetés mellet beleszórjuk a búzadarát. Addig főzzük, amíg besűrűsödik. Lehúzzuk a tűzről, hozzáadjuk a finomra aprított, magozott datolyát, a narancs finomra reszelt héját, narancsvirágvizet, a vajat és édesítjük ízlés szerint.

Tálkákba adagolva hűtőbe kerül.

Címkék: , , ,

Aszalt paradicsomos csicseriborsó krém lepénykenyérrel

P1010373

Nagyon finom kence, majdnem hummusz, de azért mégsem. Az enyhe narancsos ízével pedig kifejezetten tavaszvárónak tűnik a számomra. Remek szendvicsekbe is, de most egy kis keleti hangulatba illesztve lepénykenyérrel ettük, ami házilag készült hozzá, a Casa Moro receptje alapján. Leszámítva azt az apró változtatást, hogy a liszt egy részét én most rozslisztre cseréltem benne. De készülhet tisztán réteslisztből is az eredeti recept szerint. Vaaaaagy, meg is lehet venni készen. A debreceni Péterfia utcán lévő fűszeresnél ugyanis nagyon jó minőségű, friss pitát és tortillát árulnak, ez utóbbit teljes kiőrlésű lisztből készítve is. Én teljesen rászoktam, illetve rászoknék, mert egy a szépséghibája csak, hogy egyre ritkábban jutok el Debrecenbe. Szóval magad uram. De nem panaszkodom, mert viszonylag egyszerűen és hamar megvan, finom, és így utána még büszke is lehetek egy kicsit magamra, hogy lám, mikre nem vagyok én képes a családomért.

  • 20 dkg csicseriborsó
  • 1 narancs
  • 10 dkg aszalt paradicsom (olajban eltett, lecsöpögtetve)
  • 1 kis fej hagyma (4 dkg)
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 nagyobb ág kakukkfű
  • 1 ek koriandermag
  • 1 tk római kömény
  • késhegynyi őrölt fahéj
  • 2+1 ek olívaolaj
  • 3 ek natúr joghurt*

A csicseriborsót átmosom, beáztatom úgy 12 órára, majd friss vízben puhára főzöm. A hagymát nagyjából felaprítom, a fokhagymát szintén, a fűszereket kevés sóval mozsárban porrá őrlöm. Evőkanálnyi olívaolajon a száraz fűszereket rövid ideig pirítom az egészben hagyott ág kakukkfűvel együtt, majd hozzáadom a hagymát, üvegesedésig sütöm, végül pár másodpercre a fokhagyma is mellé kerül. Lehúzom a tűzről, kidobom a kakukkfüvet, hozzáreszelem a narancs héját, belefacsarom a levét. Hozzáadom a csicseriborsót, a maradék olívaolajat és a joghurtot, botmixerrel pürésítem. Utánaízesítem sóval, ha szükséges, hozzákeverem az apróra vágott aszalt paradicsomot,  ha pedig nem elég krémes, mehet hozzá még egy kevés joghurt is.

*a legjobb a krémes török joghurt. Ha ez nincs, helyettesíthető 1/3 tejföl-2/3 natúr joghurt keverékével.

  • 30 dkg rétesliszt
  • 15 dkg rozsliszt (fehér)
  • 3 dl víz
  • 1 kk szárított élesztő
  • 2 ek olívaolaj
  • 1 tk só

Az élesztőt feloldom a vízben, majd a többi hozzávalóval összedolgozom, kidagasztom. Elég lágy lesz a tészta, de nem kell megijedni, ennek ilyennek kell lennie. Addig kell dagasztani, amíg szépen összeáll, már nem ragad és könnyen elválik a kéztől dagasztás közben. Konyharuhával lefedve a kelesztőtálat mehet félre egy órára pihenni.

A tésztát átgyúrom, majd erősen lisztezett deszkán 12 részre osztom, és minden adagot nagyon vékonyra (2-3 mm) kinyújtok. A lisztezéssel tényleg bőkezűen kell bánni, erre a recept is külön felhívja a figyelmet, folyamatosan szórni kell a deszkára, a tésztára, a nyújtófára, de így tényleg könnyű lesz a tésztával dolgozni. A nyújtásnál még arra érdemes figyelni, hogy ne gyűrődjön be a tészta, ne hajtogassuk, inkább legyen egy kicsit amorf az alakja, mint réteges maga a kenyér.

Az elkészült lepényeket egyenként (vagy párosával) sütőpapírra fektetjük, majd a sütőben maximális hőfokon (ez nálam 240°C) alsó-felső sütésnél (villanysütő) 8-10 percig sütjük, amíg aranybarna foltos nem lesz. Lehet sütőlemezen is sütni, én inkább a papírral együtt a rácsra ügyeskedtem a lepényeket, így nem fülledt be az alja és még ropogósabb lett.

P1010410

Címkék: , , , , , ,