B.Ú.É.K. 2012.! Gránátalmás karamellizált répás lencsesaláta és aszalt vörösáfonyás mákos brownies

Sokan szerették a 2011. évet, nekem nem volt a kedvencem. Bár a blogról eltűntek a személyes hangvételű írások, most mégis kivételt teszek, jön az új év, ilyenkor kicsit érzelgőssé válok. (és ez most nem is a pezsgő miatt van…)

Régen ha örömöm, bánatom volt, azt gyakran megosztottam a blogon olvasókkal, hogy ez jó volt-e vagy rossz, nem tudom, mindenesetre akkor nekem jól esett. Talán sok akkori olvasóm nem is másért maradt az oldalamon, csak a Csipiről szóló történetekért, a róla készült fotókért. Ha ők ezt olvassák még, akkor tőlük ezúton is elnézést kérek. Mert a gyerkőc cseperedett, rendkívül érzékeny lelkű mini emberré vált, és már nem éreztem tisztességesnek vele szemben, hogy pelenka nélkül készült képeket tárok róla a nyilvánosság elé, vagy ha néha őt nem pont a legkedvezőbb színben feltüntető vicces sztorikat mesélek. Meg aztán változott is valami ebben a mi gasztroblogger világunkban, a személyes hangvétel, a hosszas bevezetések eltűntek, de nem erről akarok most írni, mert ez messzire vezetne, és nem is igazán szeretnék foglalkozni vele.

Szóval az elmúlt év mérlege nálunk, nálam: visszamentem dolgozni, Csipi bölcsődés lett. Sok minden megváltozott a munkahelyemen az elmúlt három év alatt, nem épp kedvező irányba. Kínszenvedés a munka, nem azért, mert el kell végezni, hanem mert eszközök, idő és emberek híján vagyunk, a legalapvetőbb dolgokért is olyan áldozatokat kell hozni, amire korábban nem is gondoltunk. Iszonyatosan megterhelő, fizikailag, lelkileg, szellemileg. Ráadásul a férjemmel mindketten ugyanott, ugyanabban dolgozunk, és néha, amikor a nap végén már a sírás kerülget minket, nemcsak hogy támaszt nem tudunk nyújtani egymásnak, de sokszor egyszerűen azt sem értjük, miért vagyunk még itt, miért csináljuk mi mindezt. Közben pedig próbáljuk a munkánkat úgy végezni, hogy a pici gyerkünk otthon ne észleljen belőle semmit. De nem lehet. Mert ügyelni el kell menni, és akkor anya nincs, és neki összedől a világ. Nem kívánom senkinek, hogy átélje azt, amit az én pici háromévesem, aki minden este, amikor nem jövök haza, szentül meg van róla győződve, hogy én már őt nem szeretem, és elvesztette az ő anyukáját. Zavarodott, frusztrált pici ember lett, aki bármit elkövetne azért, hogy én ne menjek többet dolgozni (megjegyzem, ezzel már sokszor én is így vagyok). Egy időben minden éjjel belázasodott, amikor nem mentem haza, és minden reggel hat órakor pontban jött a hívás: 40 C fok fölé kúszott a hője. Akkor maradt velem otthon, és a láza, betegsége ellenére boldog volt. Aztán már nem tudtam hazajönni reggel, mert maradni kell, egyre tovább, minél kevesebb ember van, hiszen a munka adott, el kell végezni, akárhogyan is. Most már nem reggelre lázas, hanem szinte folyamatosan beteg, de még ezt sem bánja, ha néha úgy alakul, hogy a nagymamák helyett én maradok itthon vele. Én azt gondolom, nem létezik akkora mértékű béremelés, amivel ezt kompenzálni lehetne.

Aztán az idén elvesztettünk három babát.

A legutolsót, akiről azt hittük, már velünk marad, nem is olyan régen. Erről még mindig nem tudok írni túl sokat, beszélni is alig. Egész életmeben rengeteg gyereket, nagy családot szerettem volna, aztán amikor kiderültek az egészségi problémáim, azzal vígasztaltam magam, hogy nem baj, két gyerekkel is szép a család, annyi meg talán még így is sikerül. Csipi útja sem volt könnyű, ő is két pici elvesztése után, és kilenc hónap teljes bizonytalanságot követően érkezett meg hozzánk. De ő azon túl, hogy megváltoztatta az életünket és olyan sokat adott nekünk, amiről pár bekezdésben írni sem lehet, a megszületésével azt is jelentette, hogy  a második babával már könnyebb lesz. Hát nem lett. Négy picit vesztettünk el azóta, én pedig mostanra már a maradék reményt is feladtam, hogy valaha megszülethet a második kisbabám. A terhességek és vetélések felemésztették a testemet, lelkemet, és el sem tudom képzelni, hogyan szokom majd hozzá a gondolathoz, hogy nem lehet több gyermekem.

Hogy mindezek közepette hogy írtam mégis a blogot? Mert ez maradt az egyetlen dolog, ahol felengedhettem egy kicsit, amikor nem gondoltam másra, ezt  örömmel csinálhattam, a főzés, fotózás kikapcsolt és megnyugtatott. Ráadásul a kisfiammal együtt “írjuk” már egy ideje, ő is tanul sütni, fotózni és végtelenül élvezi. A fotózást, a sütést és az együtt töltött időt is.

Szóval a 2011 szörnyű év volt, örülök hogy vége. Ennyi, ami eddig a blogból kimaradt.

Azoknak pedig akik a receptekért és könnyed hangvételért járnak ide, ígérem, hogy a következő kifakadásra 2012. szilveszterénél hamarabb nem kerül sor. (sőt, remélem, akkor sem, és aztán sem,  és soha többet)

Két receptet hoztam, ezt vittem be ma vacsorára az én édes férjemnek, aki a szilvesztert és az új év első napját is munkával tölti.

• mákos aszalt vörösáfonyás brownie
• 10 dkg étcsoki (65%)
• 10 dkg vaj
• 15 dkg nádcukor
• 4 tojás
• 2 púpos ek kakaópor (holland)
• 2 ek mák (2 dkg)
• 4 ek darált mák (6 dkg)
• 5 dkg aszat vörösáfonya
• 1/2 narancs finomra reszelt héja és 2 ek a levéből
• 1 ek vaníliakivonat (házi, helyette használható 1 ek vaníliás cukor)

A vajat az összetört csokival megolvasztom. Hozzáadom a kakaót, a mákokat, a cukrot, narancs héját, levét, vaníliát, a késsel durvára vágott aszalt vörösáfonyát, a tojások sárgáját majd alaposan összekavarom. .

A tojások fehérjét kemény habbá verem, majd óvatosan a csokoládás masszához forgatom.

Szilikonos formába, vagy kivajazott, kilisztezett (esetleg darált mákkal kihintatt) szögletes formába öntöm.

Előmelegített sütőben 180C fokon 30 perc.

Tespiben hűtöttem ki, mert melegen kissé törik. Túlsütni nem érdemes, akkor jó, ha kicsit lágy marad a közepe.

• gránátlamás karamellizált répás lencsesaláta
• 25×22 cm szögletes sütőforma
• 25 dkg lencse
• 1 narancs kifacsart leve és a felének a finomra reszelt héja
• 1 nagyobb gránátalma
• 35 dkg répa
• 1 ek méz
• 2 ág kakukkfű
• 1+4 ek olívaolaj
• 1 nagy csokor petrezselyem
• opcionális: lilahagyma

Címkék: aszalt vörösáfonya, édes, étcsoki, gránátalma, hús nélkül, lencse, mák, saláta, sárgarépa, szilveszter

Mákos parmezános rudak aszalt paradicsomos kapris kencével

Hála egy remek sváb hentes sonkáinak és kolbászainak, mostanában megszaporodtak nálunk a hideg vacsorák. De hogy legyen bennük valami házi is, sütök hozzá péksüteményt és készítek mellé különféle kencéket. Ezek közül pedig jelenleg ez a két favorit. A parmezános, mákos kelt tésztát többnyire kifli vagy zsemle formájában sütöttem eddig, hiszen voltaképpen ez egy nagyon finom tejes péksütemény tészta, szóval lehet belőlük azt is készíteni, meg ilyen, kis túlzással a grissinire hajazó formákat is, amit egyéb szülői felügyelet hiányában egy rettenetesen segítőkész, ismét itthon lábadozó kétéves mellett talán kicsit könnyebb kivitelezni, mert így még ő is besegíthet(?) a formázásba, és legalább ezzel leköti magát (egy ideig). Aztán van mellé ez az aszalt paradicsomos kapris kence, ami szintén egy aktuális nagy kedvenc, és szendvicsekre, hideg vacsorákhoz éppoly jó, mint ezek mellé a kelt rudak mellé. Most pedig ez a kettő együtt készült, és remek párost alkonak, akár borkorcsolyának, vagy akár egy könnyű vacsorának is tökéletesen beillenek (némi füstölt sonkával kiegészítve).

A kelt rudakat én kicsit puhábbra sütöttem, inkább amolyan vékony kifliszerűségnek, de a receptben feltüntetem a grissini állag eléréshez szükséges időt és hőfokot is, ha valaki inkább ahhoz hasonlónak szeretné.

• 20 dkg rétesliszt
• 10 dkg finomliszt
• 2 dl tej
• 3 ek olívaolaj
• 2 ek cukor (25 gr)
• 2 ek egész mák (25 gr)
• bő maréknyi reszelt parmezán (3-4 dkg)
• 1 tk só
• 1 dkg friss élesztő

Az élesztőt feloldom a tejben, majd a többi hozzávalóval együtt alaposan kidolgozom, amíg sima felszínű, a kéztől szépen elváló, rugalmas tésztát kapok. A kelesztőtálat letakarom, majd félreteszem, amíg a duplájára kel.

Átgyúrom, majd centi vastag rudakat sodrok belőle, amiket sütőpapírral bélelt tepsibe teszek. Ebből a mennyiségből két nagyobb tepsire való rúd lesz.

15 perc pihentetés után előmelegített sütőben 200°C fokon (villanysütő, alsó-felső sütés) 10 percig sütöm, amíg aranyszínű nem lesz, majd rácson hűtöm ki.

A ropogósabb grissini állagú rudakhoz fél centi vastagra sodorjuk a tésztát, majd 180°C fokon 20-25 perc sütés szükséges.

• 10 dkg tejszínes krémsajt (Philadelphia típusú)
• 10 dkg aszalt paradicsom (olajban eltett, lecsöpögtetve)
• 4 púpos ek kapribogyó
• 2 szardella (elhagyható, ha valaki idegenkedik tőle)

A szardellát villával szétnyomkodjuk, majd a többi hozzávalóval együtt botmixerrel pürésítjük.

Címkék: aszalt paradicsom, felvágott helyett, kapri, kelt tészta, mák, parmezán, sós

Fehér csokoládé hab mézzel, citrommal, kamillával

Szintén egy tavalyi kedvenc trüffel végezte szifonos hab formájában, de most egy kevés citrommal kiegészítve. Ezeknek a haboknak nagy előnye (a gyors és egyszerű összeállíthatóságon túl), hogy látványos és izgalmas színfoltjai lehetnek egy ebédnek vagy vacsorának, nem kell hozzájuk nyers tojást használni a könnyű állag eléréséhez, és mindehhez elég egy teljesen hagyományos habszifon. A variációk száma pedig végtelen, hiszen a tejszínes csokoládé alap többféle fűszerrel, citrusokkal, likőrökkel kombinálható.

• 2 dl tejszín
• 10 dkg fehér csokoládé
• 2 ek méz (virág)
• 1 ek szárított kamillavirág
• 1 citrom finomra reszelt héja
• 3 ek a citrom levéből

A tejszínt felforralom, majd lehúzom a tűzről és hozzáadom a kamillát, a széttördelt fehér csokoládét, a mézet (én szűk két evőkanálnyit használtam hozzá, de érdemes kóstolgatni, és úgy korrigálni az édességét), a citrom finomra reszelt héját és a citromlevet, addig kevergetem, amíg a csoki felolvad, és félreteszem pihenni 15 percre.

Habszifonba szűröm teaszűrőn (vagy egyéb finom szűrőn) keresztül, egy patronnal felhabosítom, majd hűtőbe teszem legalább 4-6 órára (de még jobb, ha egy egész éjszakára). Csak akkor lesz az alakját szépen megtartó a hab ha előtte alaposan lehűl.

4-6 adagnyi lesz belőle, a tálalástól függően. Én most kisméretű ipszilon poharakba fújtam, így 4 adag lett belőle.

Én a tálaláshoz hajszálvékony ropogós mákos karamell lapokat készítettem, ehhez 2 púpos evőkanálnyi cukorból és egy kis csipet finom szemcséjű sóból világos karamellt készítettem, majd hozzáadtam egy púpos teáskanálnyi egész mákot. Miután a mák kipattogott, a karamellás masszát szilikon sütőlapra öntöttem és egy spatulával szétterítettem olyan vékonyra, amennyire csak lehetséges. Miután kihűlt, nagyobb darabokra törtem és a habot ezzel díszítettem.

Címkék: édes, fehér csoki, karamell, mák, méz, pohárkrém

Ricottás fehér csokoládé torta

Tehát a szülinapi torta. Mák+citrom+fehér csoki, lehetne mondani, hogy elcsépelt, de én inkább szeretek rá úgy gondolni, hogy közkedvelt. Ráadásul Férj nagy kedvence, és hát az ő szülinapjára készült.

A krém az igazi újdonság számomra, mert a ricottával hihetetlenül jó állaga lett. Nem volt túl tömény, és mégsem maradt folyós, nem kellett bele kötőanyag sem, szóval egy pofonegyszerű, de rendkívül finom képződményről van itt szó. A ricottánál persze nem mindegy, milyet veszünk, a 250 gr-os Óvártej vagy a hasonló kiszerelésű és hasonló csomagolású (nem utolsósorban hasonló állagú), dupla árba kerülő olasz lesz a jó választás hozzá (mindkettő kapható a legtöbb szupermarketben), vagyis a finom szemcseméret, krémes, vizes textúra a megfelelő ide, függetlenül attól, hogy az igazi hagyományos olasz házi ricotta feltehetőleg egyáltalán nem ilyen.

Hát röviden ennyi, azt meg nem ígérhetem, hogy nem lesz torta hamarosan igencsak hasonló krémmel a blogon.

• 18 cm kapcsos formához
• tészta:
• 5 tojás
• 5 ek cukor ( 10 dkg)
• 5 ek finomliszt ( 8 dkg)
• 3 ek darált mák ( 2 dkg)
• 2 dkg vaj
• 1 mk sütőpor ( 1 gr)
• krém:
• 50 dkg ricotta
• 40 dkg fehér csoki
• 1 nagyobb citrom reszelt héja és leve
• díszítés:
• 5 dkg fehér csoki
• 1 ek darálatlan mák

A tojások sárgáját a cukorral és az olvasztott, langyosra hűtött vajjal fehéredésig keverem habverővel, enyhén habosra. Hozzáadom a sütőporral összeszitált (vagy összekevert) lisztet és a darált mákot, majd alaposan kikeverem. A tojások fehérjét csipet sóval kemény habbá verem. Néhány kanál habbal fellazítom a lisztes masszát, majd óvatosan hozzáforgatom a maradék kemény tojáshabot, úgy hogy lehetőleg minél kevésbé törjön össze.

Két 18 cm átmérőjű tortaforma alját és kb 2 centi magasan az oldalát is kivajazom, kilisztezem. (vagy ki lehet bélelni sütőpapírral is) Szétosztom bennük a tésztát, majd előmelegített sütőben 180°C fokon (villanysütő, alsó-felső sütés) 15 percig sütöm. Tűpróbával ellenőrzöm, hogy átsült e. A kisült lapokat rácsra borítva hűtöm ki.

A krémhez felolvasztom az apróra tördelt csokit vízgőz felett vagy teflon edényben nagyon kis lángon, sűrűn kavargatva (nagyon óvatosan, 30°C fok körül már olvad, ennél nagyobb hőfokon viszont könnyen összeugrik). Leveszem a tűzről, majd hozzákeverem az olvadt, langyos csokihoz a ricottát, a citrom levét és nagyon finomra reszelt héját. A krémet kihűtöm.

A tésztalapokat bőségesen betöltöm a krémmel és bevonom. (egy-egy lapot lehet még lapjában kettévágni, így vékonyabb rétegekben lesz a tészta és a krém is, én ezt kihagytam, most ilyen rusztikusabb fazon lett belőle)

A maradék 5 dkg fehér csokit felolvasztom, elkeverem a szemes mákkal, majd 2 mm vastagon szétkenem egy tálcára terített szilikonos sütőlapon. Hűtőbe teszem, majd ha megdermedt, mini süteménykiszúrókkal formákat vágok ki belőle és ezzel díszítem a tortát.(ha felmelegített formával szúrjuk ki, könnyebben megy. Én forró vízbe mártottam és áttöröltem a kiszúrókat minden használat előtt)

Megjegyzés: Ha nincs két kapcsos forma, akkor lehet szögletes tésztát is gyártani hasonló sütési idővel, ennyi tésztához nagyjából egy 20×25 cm tepsi szükséges a matematika szerint.

Továbbá a szeletelős fotók az esti fényekre (+a rendes fényképezőgép hiányára a szülői házban+az elfogyasztott alkoholra) való tekintettel elmaradtak, így egy fázisfotóféleséggel tudom csak érzékeltetni a tészta-krém arányokat.

Címkék: édes, fehér csoki, mák, ricotta

Mákos kelt palacsinta meggyel

Na és akkor végre következik az a recept, amit a legrégebb óta nem sikerült megírnom. Először ugyanis ezt a palacsintát akkor készítettem, amikor még minimanóval voltam terhes, annak az időszaknak is a legvégén, amikor főzni még csak-csak tudtam, de a számítógép elé leülni már egyáltalán nem. Egészen pontosan karácsonykor készült először, guba helyett, mert azt elkészíteni a tankhajókat megszégyenítő méreteimmel már nem sikerült. Az arányokat akkor még bepötyögtem, majd az ismétlésre és a megírásra vártam jó másfél évet. Most, miután megkóstoltam megint, nem igazán értem ezt a fajta önuralmat, mert ez eszméletlenül finom. Olyan hetenként kétszer ismétlősen finom. Hiába, no, minimanó érkezése megzavarta az agyamat…

(tartozom némi magyarázattal a fotókat illetően, még mielőtt bárki sikítófrászt kapna az újabb és újabb kopott deszkás képeimtől: ígérem, a héten felhozom a teraszra a kerti bútorokat a garázsból, és ha lesz asztal már nem leszek többé ehhez a szétmállófélben lévő, ismeretlen eredetű deszkalaphoz, plusz nagyapám sámlijához kötve)

• 2 adag második fogásnak/ 4 adag desszertnek (10-12 palacsinta)
• 8 dkg rétesliszt
• 5 dkg darált mák
• 2 dl tej (3,5%)
• 2 tojás
• 3 dkg vaj
• 1 ek cukor
• 1 ek vaníliás cukor (házi vagy Bourbon)
• 1 dkg friss élesztő
• 1/2 kk szárított citromhéj (vagy 1/2 citrom reszelt héja)
• a meggy raguhoz:
• 50 dkg magozott meggy (mirelit)
• 2-3 ek cukor

A vajat felolvasztom és hozzáöntöm a tejet, addig melegítem, amíg langyos (max kézmeleg nem lesz)

A tejben feloldom az élesztőt, majd hozzákeverem a mákot, cukrot, lisztet, citromhéjat, tojásokat. Sűrűbb palacsintatészta lesz belőle. Félreteszem kelni, amíg a tésztában buborékok nem képződnek. (fél-egy óra nagyjából)

A meggyet összeforralom a cukorral, és addig főzöm, amíg a leve sűrűvé, szirupossá nem válik.

A megkelt tésztát átkeverem, majd lehetőleg öntvény teflon palacsintasütőben további zsiradék hozzáadása nélkül kis merőkanálnyi adagokban kisütöm. A tészta elég sűrű lesz, így a merőkanál hátával el kell majd egyengetni a korongok felszínét. Ha nem teflonban sül, akkor kell alá némi zsiradék is. Lehetne rendes méretű palacsintákat is sütni belőle, és négyrét hajtva tálalni a meggyel, eredetileg így készült nálam is, de ezt a sütés idején én egyszerűen elfelejtettem, annyira megszoktam már a pici, duci palacsintákat (ekkor azonban lehet, hogy érdemes hígabbra hagyni a tésztát, mondjuk csak 10 dkg lisztet tenni bele, és akkor magától is szétterül. De majd ezt is inkább kipróbálom, és utána majd beszámolok róla a biztonság kedvéért).

A palacsintákat a forró meggyes raguval tálalom.

Címkék: kelt tészta, mák, meggy, palacsinta

El/behavazva és retro karácsonyi menü a Gasztrotippen

Kicsit el vagyok csúszva úgy körülbelül mindennel. Gondolom, karácsony tájékán ez ismerősen hangzik másoknak is. Előttünk áll még egy disznóvágás, kolbásztöltéssel és igen, végre, az elmaradhatatlan szabolcsi töltött káposztával.

Az ajándékok fele sincs még beszerezve, a házi készítésű finomságokkal is el vagyok maradva, és úgy tűnik, lassan elvág minket a hó a külvilágtól. A karácsonyi menü próbafőzéseiből is még hátravan egy halmentes főétel. Még szerencse, hogy a Gasztrotipp számára készült retro karácsonyi menüt már hetekkel ezelőtt, még egy nyugalmasabb időszakban  megfőztem, amiből a hal és a desszert a mi karácsonyi asztalunkon is szerepelni fog.

És akkor jöjjön egy kis büszkélkedés a végére! A karácsonyi menüvel indul egy retro sorozatom a Gasztrotippen. Reményeink szerint havonta egy étel kerül majd terítékre a nagymama konyhájából, a  menza klasszikusok közül,  esetleg a régi éttermi étlapok kínálatából  szemezgetve. Persze nem pont úgy, ahogy annak idején. A régi receptek most kicsit új formát kapnak, parányit gyorsabban és korszerűbben készülnek el, de megőrzik a hagyományos ízeket.

A retro karácsonyi menü mazsolás borkrémlevessel, diós morzsában sült pontyderékkal, majonézes zelleres krumplisalátával és mákos gubával a Gasztrotippen olvasható.

• Borkrémleves mazsolával, pirított mandulával és fahéjas sült almával
• 4 főre
• 5 dl sárgamuskotály (vagy más muskotályos bor)
• 20 dkg mazsola
• 2 dl tejszín
• 4 tojássárgája
• ½ rúd vanília
• méz
• 7,5 dl víz
• 4 ek mandula forgács
• 2 alma, vaj, fahéj

A bort a mazsolával és a félbevágott vaníliarúddal együtt felforralom és befőzöm a felére, hogy elillanjon az alkohol. Felöntöm a vízzel, majd fedő alatt addig főzöm, amíg a mazsola teljesen megpuhul benne.

Botmixerrel pürésítem, majd visszateszem a tűzre és a tejszínnel kikevert tojássárgáját vékony sugárban, állandó kevergetés mellet a levesbe csurgatom.  Csak össze kell forralni, főzni már nem szükséges.

Az elkészült levest mézzel édesítem még, ha szükséges, majd átszűröm, hogy a mazsola és a vanília darabkái ne maradjanak benne.

A mandulát száraz serpenyőben aranyszínűre pirítom.

Az almát meghámozom, majd fél centis szeletekre vágom, fahéjjal megszórom és vajon puhára sütöm. Ez a levesbetét akár el is hagyható, de szerintem jól illik hozzá és a megsült almaszeletekből karácsonyi sütemény kiszúrókkal kivágott formák még inkább ünnepivé tehetik ezt a levest.

• Diós morzsában sült ponty majonézes burgonya és zeller salátával
• 4 főre
• 4 nagy szelet pontyderék, összesen 60 dkg
• 5 dkg zsemlemorzsa
• 5 dkg dió
• 4 dkg hideg vaj
• 3 gerezd fokhagyma
• 10-12 ág kakukkfű
• só, bors, napraforgó olaj
• A salátához:
• 60 dkg burgonya
• 5 szál szárzeller
• 2 tojássárgája
• 2 dl olaj (semleges ízű, lehetőleg napraforgó vagy enyhe ízű olívaolaj)
• 1 tk dijoni mustár
• 1 tk borecet
• 1 citrom leve
• 1 tk porcukor
• 3 dkg fehér vagy lilahagyma (édeskés, enyhe ízű legyen)

A pontyhoz a zsemlemorzsát, diót, kakukkfű lecsipkedett levélkéit, a fokhagymát és a vajat bő csipet sóval késes robotgépben finomra daráljuk.

A ponty szeleteket sóval és borssal bedörzsöljük és kevés olajon, lehetőleg teflon serpenyőben mindkét oldalán addig sütjük nagy láng felett, amíg kis színt nem kap.

Egy sütőtál aljába szórjuk a kakukkfű szárakat, erre fektetjük a ponty szeleteket, majd egyenletesen elosztjuk a hal tetején a diós morzsát.

220°C fokra előmelegített sütőben (gázsütő) 15 percig sütjük, vagy amíg a morzsa aranyszínű nem lesz.

A salátához a krumplit héjában megfőzzük. Ha apró szemű, és ha fedő alatt főzzük, akkor gyorsabban elkészül. Miután megfőtt, leszűrjük, meghámozzuk és egy centis kockákra vágjuk.

A zellerszárakat vékony, 2-3 mm szeletekre vágjuk, majd forró vízbe dobva 2 percig főzzük, leszűrjük, és hideg vízzel leöblítjük, kihűtjük.

A majonézhez a tojások sárgáját habverővel elkeverjük a mustárral, csipet sóval, az ecettel, majd habverővel való folyamatos keverés-verés mellett adagoljuk hozzá az olajat. Kezdetben cseppenként, de ha a majonéz kezd összeállni egy szilárdabb masszává, már önthetjük hozzá vékonyabb sugárban is. Ha az összes olajat felvette, hozzáadjuk a cukrot és a citromlevet, majd a finomra aprított hagymát is.

A krumplit és a szeletelt zellert összeforgatjuk a majonézzel és fogyasztás előtt a hűtőbe tesszük legalább egy órára.

• Mákos guba
• 4-6 adag
• A gubarúdhoz:
• 30 dkg simaliszt
• 2 dl tejszín
• 1 tojás sárgája
• 5 dkg cukor
• 1,5 dkg friss élesztő
• A rétegezéshez:
• 20 dkg darált mák
• 8 dl tej (lehetőleg 3,5%-os zsírtartalmú)
• 4 ek cukor
• ½ rúd vanília
• 1 kis citrom reszelt héja
• 4-6 ek méz
• 4-6 dkg vaj

A gubarudat lehetőleg előző nap készítsük el, így marad egy napja szikkadni.

Az élesztőt elmorzsoljuk a liszttel, majd a többi hozzávalóval együtt sima, ruganyos, közepesen kemény tésztává dolgozzuk ki, ami szépen elválik a kéztől. Mivel elég ruganyos, inkább kell gyúrni, mint dagasztani, ezért igen hamar, alig öt perc alatt ki lehet dolgozni a tésztát.

A kelesztőtálat nedves konyharuhával letakarva félretesszük egy-másfél órára, amíg a tészta duplájára nem kel.

Átgyúrjuk, 6 gombócra osztjuk, majd lisztezett gyúródeszkán kb. 3 cm átmérőjű hengereket sodrunk belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük.

15 percig kelesztjük, ez alatt a sütőt előmelegítjük 180°C fokra.

180°C fokon 20-25 percig sütjük, amíg a rudak aranyszínűek nem lesznek.

Rácson hűtjük ki.

A kissé megszáradt rudakat másnap fél centi vastag karikákra vágjuk.

A mákot a tejjel, félbevágott vaníliarúddal és a citrom reszelt héjával együtt felforraljuk, és 2-3 percig főzzük. Hozzáadjuk a cukrot is.

Egy tűzálló tálat a vaj harmadával kikenünk, majd elkezdjük szorosan lerakosgatni a tészta karikákat. Erre kerül egy réteg mák, amire mézet csorgatunk, majd ismét egy réteg tészta jön. A legfelső réteg mákos töltelék legyen. Én két rétegben raktam le a tésztát, de ez ízlés dolga.

A tetejére mézet csorgatunk, a maradék vajat ráforgácsoljuk, majd 220°C fokon addig sütjük, amíg a kiálló tésztacsücskök megpirulnak, ez nekem 15 percet vett igénybe.

Címkék: aszalt gyümölcs, dió, édes, hal, karácsony, kelt tészta, köret, krumpli, leves, mák, zeller

Mákos keksz aszalt vörösáfonyával

Akkor szerényen azzal kezdem, hogy Férj szerint ez lett “A KEKSZ”.

De ezek után még folytatom, mert napok óta először le tudok ülni nyugodtan, és legalább pár percre csinálhatom azt, amihez kedvem van. Ez nem jelenti azt, hogy a tündéri kisded nonstop ölben hurcolásához vagy  a kissé eufemisztikusan közös játéknak titulált közös  majomkodáshoz ne lenne kedvem, de azért ez szünet nélkül, reggeltől estig kissé megterhelő tud lenni. Az igazság az, hogy Ponty egy percre sem mozdul el mellőlem öt centinél távolabb, általában a lábamba kapaszkodik és így “utazik” velem mindenfelé a lakásban, és ha értelmes (szerinte persze totálisan szükségtelen) dolgot szeretnék csinálni, azt a majdnem egy teljes éve minden elszántságával akadályozza meg. Így gyakorlatilag napok óta zacskós mini stollenen élek, ha főzök (többnyire éjszaka), azt csakis minimanónak és a ház szinte folyamatosan távol lévő urának teszem. Persze Férjre is most tört rá (mikor máskor?) az ellenállhatatlan házias koszt evési kényszer, legnagyobb bánatomra pedig Ponty is csatlakozott a pörkölt fan klubhoz. “Szerencsére” Férj mostanában alig van itthon, így nem kell túl sűrűn paprikás csirkét és káposztás kockát prezentálnom vacsorára, én meg amúgy is csak a stollent eszem.

Most, hogy végre jól kipanaszkodtam magam, végre hajlandó leszek a receptről is ejteni pár szót.

Tényleg csak pár szót, mert olyan gyors és egyszerű, mint amilyen finom.

Két változatban készült, az 5 dkg mák+ 25 dkg lisztből készült  érdemelte ki Férj szerint a nagybetűs keksz titulust, a 10 dkg mák+ 20 dkg liszt változat pedig tőlem nyerte el “A MÁKOS SÜTI” minősítést.

• 3 tepsihez
• 20 dkg finomliszt + 10 dkg darált mák   VAGY   5 dkg darált mák + 25 dkg simaliszt
• 15 dkg vaj,
• 8 dkg cukor,
• 8 dkg aszalt vörösáfonya,
• 1 citrom leve és reszelt héja,
• 1 kis tojás

A hozzávalókat gyorsan összegyúrjuk, ahogy összeáll a tészta, már jó is, nem kell alaposan kidolgozni.

A tésztát egy nagyobb darab folpack közepére tesszük, 5 cm átmérőjű rudat formázunk belőle, becsomagoljuk a fóliába és addig hengergetjük, amíg sima, egyenletes felszínű henger lesz belőle.

Hűtő, egy óra, vagy amíg megdermed.

Éles késsel a rúdból 3 mm vastag szeleteket vágunk és sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgatjuk. Mehet viszonylag sűrűbben, nem fog nagyon megnőni.

180°C fokon (gázsütő) 18 perc, vagy amíg az alja aranyszínűre sül.

Én rácsra szedegetve hűtöttem ki.

Lehetne nyújtani a tésztát és csinos formákat kivágni belőle süti kiszúróval, de éjfél után ehhez csak ritkán van kedvem. (Ilyenkor azonban célszerű az áfonyát késsel durván felaprítani a tésztába gyúrás előtt, hogy könnyebb legyen a szaggatás!)

Címkék: aszalt gyümölcs, édes, keksz, mák

Mákparfé fehér csokoládéval, citromos öntettel

Mákkal, ahogy ez egy rendes karácsonyi desszerthez illik. A mák fogyasztása karácsonykor ugyancsak a földi javakban gazdag újesztendő reményében történik, akárcsak a halé.

A klasszikus mákos bejgli és mákos bobajka helyett azonban most egy könnyebb édesség következik. Könnyebb, mind a fogyasztás, mind az elkészítés szempontjából. Bár jelen esetben célszerű előző nap elkészíteni, hogy legyen ideje megfagyni, de az elkészítése nem tart tovább tíz percnél. A mártás hozzá pedig csak újabb öt-tíz percet igényel. Az eredmény viszont egy látványos (szerintem legalábbis), könnyű és finom édesség.

• 4 adag
• 2 dl tejszín,
• 3 tojás fehérje
• 2 púpos ek darált mák,
• 2 púpos ek cukor,
• 3 cm rúd vanília,
• 1/2 citrom reszelt héja,
• 2,5 dkg fehér csoki durvára vágva/reszelve,
• 1 dl citromlé (~2 citrom leve),
• 1 tk étkezési keményítő,
• 10 dkg cukor,
• 1 citrom reszelt héja,
• 6 dkg mascarpone

A mákot  a tejszínnel, a cukorral, a fél citrom reszelt héjával és a félbevágott vaníliarúddal felfőzöm, majd 1-2 perc után lehúzom a tűzről. Ha sietek, hideg vízzel telt edénybe állítom a lábast, így hamar kihűl.

Ha kihűlt, a vaníliarudat kihalászom belőle, hozzáadom a csokit és a keveréket habverővel kissé felhabosítom.

Közben a tojások fehérjét csipet sóval kemény habbá verem, majd óvatosan hozzáforgatom a tejszínes keveréket. Lehetőség szerint szilikonos muffin formába kanalazom, de csak azért, mert ezzel szép formát lehet adni a parfénak. Ha ez nincs, akármilyen kisebb, kb 1,5 dl űrtartalmú edény, akár szuflé forma is megteszi, de lehet egyben is fagyasztani és tálalás előtt szeletelni.

A citromos öntethez a citromok héját, levét, az étkezési keményítőt és a cukrot habverővel csomómentesre keverem, majd kis láng fölött, gyakori kevergetés mellett besűrítem, végül hozzákeverem a mascarponet is.

Fogyasztás előtt fél órával kiveszem a parfét a mélyhűtőből (ezt kb a főétel tálalása előtt lehet megtenni), ha szilikonos muffin formában voltak, azonnal kifordítom a formából és tálkába teszem, ha más edénybe, azt néhány pillanatra meleg vízbe mártom, amíg a parfé külseje felenged és ki lehet borítani a formából. De ha szuflé formában fagyasztjuk ki, akkor akár maradhat abban a tálkában is.

A hideg parfét meleg citromos öntettel tálalom.

Megjegyzés: A citromhéj és citromlé naranccsal is helyettesíthető!

Címkék: édes, fehér csoki, karácsony, mák, parfé

VKF! XXX.- Csokik, bonbonok, trüffelek: a mákos, citromos fehér csoki fenyőfák, a csilis, meggyes étcsoki tallérok, a csilis, mézes, fügés bonbon és fehér csoki trüffel bazsalikommal

Végül valami alkohol nélkül, de a biztonság kedvéért sok csokival ChefViki karácsonyi VKF! kiírására.

A trüffel és a bonbon ízesítése eredetileg a Pralinék és bonbonok könyvből származik, azonban az eredeti receptek megvalósítása ismét akadályokba ütközött volna a csokoládéból készült  bonbonhüvelyek hiányában. A házi bonbonhüvely gyártástól ismét eltekintettem és  lényegesen gyorsabb megoldásokat választottam, a bazsalikomos fehér csokiból így trüffel lett, a fügés változat pedig az aszalt szilvás gombócokhoz hasonlóan készült el.

A bazsalikomos fehér csokoládé gondolata egyébként ne borzasszon el senkit, igazából ez lett a legfinomabb mind közül (pedig a többi sem lett kutya!). Ez igazából csak annyira meglepő kombináció, mint például a fahéj használata húsokhoz, ezen pedig szerintem már a legtöbben túl vagyunk egy-két mexikói vacsora után.

Az ízesített csokoládék pedig a legegyszerűbb és legfinomabb gasztroajándékok közé tartoznak, pár perces munkával elkészülnek a táblás csokik, ha nem szaggatjuk őket formára, hanem csak szilikonos kenyérformába öntve hűtjük ki. Az ízesítésnél pedig végre megvalósíthatjuk minden elképzelésünket és nem kell az édességeket gyártó cégek unalmas ízlésére hagyatkoznunk. A citrom-mák-fehér csoki kombináció például Férj nagy kedvence, a meggy-csili-étcsoki pedig az enyém.

A trüffel kivételével mind hetekkel előre elkészíthető és hűtést nem igényel.

A képen a lejjebb következő  felsorolás sorrendjében láthatók a csokik balról jobbra haladva.

Mákos, citromos fehér csokoládé karácsonyfák

20 dkg fehér csokoládé, 2 ek mák, 2 ek citromlé, 1 kk szárított citromhéj, 1 kk cukor

A mákot száraz serpenyőben kicsit megpirítom.

A szárított citromhéjat mozsárban porrá őrölöm a cukorral, majd a citromlével együtt beforralom, amíg a citromlé nedvességtartalma majdnem teljesen elpárolog.

A citromos keverékhez adom az apróra tördelt fehér csokit és vízgőz  fölött addig melegítem, amíg a csoki éppen csak megpuhul.

Ha nem szeretnénk vízgőz felett készíteni, akkor célszerű egy kicsi, vastag aljú teflon öntvény serpenyőt használni és a legkisebb láng fölött dolgozni. De nagyon ügyeljünk, hogy ne melegítsük túl, mert a fehér csoki könnyen darabossá válik! 30°C fok környékén már megolvad, ennél tovább melegíteni nem kell!

A puha, folyós csokihoz adom a mákot, a masszát simára keverem és 20 cm hosszú szilikonos kenyérformába öntöm.

Ha kicsit már megdermedt, de még nem hűlt ki teljesen karácsonyfa alakú kiszúróval kiszaggatom.

Az ilyenkor keletkező törmeléket késes aprítóban ledarálva később kiválóan felhasználhatjuk krémek, joghurtok ízesítésére.

Megjegyzés: Ha túlhevítjük, és a fehér csoki mégis darabossá válna, 2-3 teáskanálnyi vízzel újra kell melegíteni, amíg a csoki éppen folyóssá válik, majd habverővel erőteljesen kikeverni, amíg a két fázis ( a folyékony, olajos és a fehér, darabos) újra egynemű nem lesz.

Csilis, meggyes étcsoki

10 dkg étcsokoládé (60%), 4 dkg puha aszalt meggy, 1/2 kk őrölt csili

+ étcsokoládé a bevonáshoz (elhagyható)

A meggyet késes aprítóban ledarálom. (ha nem elég puha, akkor előtte be kell áztatni meleg vízbe/meggylébe/rumba, majd lecsepegtetni és alaposan leszárítani)

A csokit vízgőz felett/vastag aljú teflon edényben nagyon kis lángon megolvasztom, épp csak addig, amíg megpuhul, majd elkeverem a darált meggyel és a csilivel.

Szilikonos kenyérformába öntöm, majd ha már megdermedt, de még nem hűlt ki teljesen, sütemény kiszúróval kiszaggatom.

Mivel a meggy miatt kissé egyenetlen lett a felülete, én megmártottam a tetejét még olvasztott csokiban, de ez elhagyható, legfeljebb akkor rusztikusabban fog kinézni.

Bazsalikomos fehér csokoládé trüffel

20 dkg fehér csoki, 1 ek szárított bazsalikom, 1 kk cukor, 5 dkg tejszín

porcukor a hempergetéshez

A bazsalikomot a cukorral mozsárban finom porrá őrölöm, majd a tejszínnel felforralom. Ha egyet forrt, félreteszem 5 percre pihenni, ezalatt kissé be is sűrűsödik.

Hozzáadom az apróra tördelt fehér csokit és vízgőz felett/teflon edényben kis lángon összeolvasztom. Ezt se melegítsük túl!

A kész masszát hűtőben kihűtöm, majd kézzel 2 cm gombócokat formázok belőle és porcukorban meghempergetem.

Hűtőben kell tárolni, az elkészítés után kb 10 napig fogyasztható.

Mézes, csilis fügés bonbon

10 dkg puha aszalt füge, 1 ek méz, 1 ek citromlé,1/2 kk csili

7,5 dkg étcsoki (60%)

A füge szárát levágom, majd késes aprítóban ledarálom. Hozzákeverem a csilit, mézet és citromlevet, majd állni hagyom kb fél óráig, amíg a füge magába nem szívja a mézes citromlevet.

A fügés masszából 2 cm gombócokat gyúrok.

A csokit vízgőz felett/kis lángon teflon edényben megpuhítom. 31°C fokos az ideális hőmérséklet a bevonáshoz.

Az olvadt csokiból egy keveset kenek mindkét tenyerembe, és a fügés gombócokat addig hengergetem köztük, amíg a csoki mindenhol be nem vonja.

Szilikonos sütőpapírra teszem hűlni.

Én három rétegben vontam be, közben 5-10 percre betettem a hűtőbe a golyókat, ezalatt kellőképpen megdermedt a csoki. A bevonáshoz használt csokit addig melegen tartottam, nekem ezt az edény vastag alja megoldotta, de erre a célra például a vízfürdő is ideális lehet.

Címkék: ajándék, aszalt gyümölcs, édes, étcsoki, fehér csoki, karácsony, mák

Mákos citromos fehér csokis mini kuglófok

Vagy muffin, vagy süti, attól függően, milyen sütőformában sütjük. A tészta alapján egyébként inkább muffin vagy kevert sütemény lehetne, nem az a klasszikus kuglóf tészta.

Az összeállításnál ismét igyekeztem szem előtt tartani, hogy minél több dolgot zsúfoljak bele Férj kedvenc élelmiszereiből, azt gondolom, ez részben sikerült.

A sok túrónak köszönhetően a tészta nem lesz száraz, az íze meg… nos, képzeljük el a fehér csokit, citromot, túrót, mákot együtt. Finom.

A helyes kis szilikonos formának köszönhetően pedig még látványos is.

12 db mini kuglóf/ muffin

25 dkg sovány tehéntúró,

5 dkg olvasztott vagy csak puha vaj,

4 tojás,

20 dkg rétesliszt,

4 ek darálatlan mák,

1 citrom leve ( 0,5 dl) + reszelt héja,

7 dkg késsel durvára vágott fehér csoki,

12 dkg cukor,

2 csapott tk sütőpor ( 1/2 zacskó)

A recept a tőlem már megszokott nehézségi fokkal bír: mindent összekeverünk habverővel egy nagy tálban, jó alaposan, hogy teljesen egynemű legyen a massza (azért kell a sovány túró, mert ez nem csomós, így könnyebb dolgunk lesz vele).

Ezt követően szilikonos muffin sütő, jelen esetben mini kuglóf formájú, mélyedéseibe kanalazzuk. ( vagy papírkapszlikkal bélelt muffin sütőbe, vagy egy kb 24 cm átmérőjű kivajazott, kilisztezett kerek sütőformába)

160°C fokon gázsütőben 50 percet sült (tűpróba!).

Rácsra borítva  hűlt ki.

Ennél nagyobb hőfokon való sütés fehér csokis sütinél nem szerencsés szerintem, mert könnyen megég.

A sütési idő pedig függ a választott formától is.

Amúgy meg gyors&könnyű.

Címkék: édes, fehér csoki, mák, muffin, túró