krumpli

Rozmaringos sült kacsacomb, mellette sült krumplival

2010. november 19., péntek | babának, kacsa | 4 hozzászólás

P1018077

Hát ez nem egy nagyon kacifántos recept, de ha már minden másnap ezt sütöm… Természetesen egyszerű és finom, nekem kevés munka, aztán meg hatalmas ováció a fiúk részéről. Ez is az a fajta recept, amit mindenki az elsők között tanul meg, de hátha akad olyan is, aki még nem ismeri.

  • 4 kacsacomb
  • 5 ág rozmaring
  • 1 nagyobb fej fokhagyma
  • 2 ek kacsazsír
  • 80 dkg krumpli (ha van apróbb szemű)
  • bors

A fokhagyma gerezdeket meghámozom, kés pengéjével meglapítom, egy kizsírozott sütőtál aljába szórom (akkora tál/tepsi kell, amibe még a krumpli is belefér majd a combok köré, egy rétegben), erre fektetem a rozmaringágakat és a sóval, borssal bedörzsölt kacsacombokat, bőrükkel felfelé, alájuk öntök 1-1,5 dl vizet. Alufóliával szorosan lefedem a tálat, majd előmelegített sütőben 160°C (alsó-felső sütés) 1,5 óráig így sütöm.

A krumplit meghámozom, ha apróbb szemű, egészben, ha nagyobb 4 cikkre vágom, majd másfél óra sütés után a kacsa köré szórom, a zsírjával meglocsolom (ez ekkorra már bőséges zsiradékot eresztett maga köré). Az alufóliát már nem teszem vissza, hanem fólia nélkül sütöm még másfél óráig. Az utolsó fél órában már lehet locsolgatni 10 percenként a húst és a krumplit a saját zsírjával.

Ennyi.

A bőre vékony, ropogós, a hús meg leomlik a csontról. Isteni.

Most extrának csicsóka saláta volt mellé.

Címkék: , ,

Póréhagyma krémleves

2010. november 18., csütörtök | babának, leves | 11 hozzászólás

P1017971

Tavaly volt nagy divatja a krémleveseknek, csipi imádta, idén már küzdünk a kanállal való önálló evéssel. Illetve ő küzd a kanállal, én meg takarítok utána, mindenesetre a hatásfok igen alacsony. Szóval újabban igencsak megbecsülöm az olyan leveseket, amik annyira ízlenek a miniatűrnek, hogy képes feladni az elveit és bögréből kihörpölni azokat. Ez egy ilyen darab.

  • 4 főre
  • 2 póréhagyma
  • 4 szem krumpli (tisztítva 20 dkg)
  • 1 dl száraz fehérbor
  • 1 tk édesköménymag
  • 2 dkg vaj
  • 2 púpos ek mascarpone
  • 1 marék reszelt pecorino

A póréhagyma fehér részét és a zöldjének a halvány, zsenge részét felkarikázom, majd a vajon megfonnyasztom. Hozzáadom bort, beforralom a folyadékot, majd hozzáadom a mozsárban porrá zúzott édesköménymagot, sót, a meghámozott felkockázott krumplit, felöntöm egy liter vízzel és fedő alatt addig főzöm, amíg a krumpli megpuhul.

Hozzáadom a mascarponet, a lereszelt sajtot, botmixerrel pürésítem.

Tálalhatjuk vajon pirított zsemlekockákkal, vagy anélkül.

Téli krémlevesek még a blogon:

karfiolkrémleves

sárgaborsó krémleves

sütőtök krémleves gesztenyével

almás pasztinák krémleves

paradicsomos sütőtök krémleves

zsályás sütőtök krémleves

téli zöldségkrémleves (karalábé-petrezselyemgyökér-krumpli)

sütőtök krémleves édesen

birsalma krémleves

aszalt szilva krémleves

almakrémleves

egy másik aszalt szilva krémleves

zellerkrémleves

Címkék: , , , , , ,

Halburger és halrudacskák házilag a Gasztrotippen

2010. november 16., kedd | babának, más | 4 hozzászólás

P1017618

Ebben a hónapban a halak kerülnek terítékre, halrudacskák és halas szendvics egyszerűen, házilag, a Gasztrotipp babamenüjében, két finom turmixszal megfejelve.

Halburger

A halburger egy halpogácsából, zöldségekből, öntetből és egy házi zsemléből áll, amit persze idő hiányában lehet jó minőségű bolti péksüteménnyel is helyettesíteni. A halpogácsára kerülhet majonéz, házi, de a tejföl is jó választás, ha a baba még nyers tojást nem ehet, vagy tartunk a szalmonellától.

  • 8 db
  • 50 dkg fehér húsú halfilé
  • 1 tojás
  • 4 csapott ek zsemlemorzsa
  • 1 kis fej piknikhagyma (vagy 3-4 dkg vöröshagyma)
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 kis csokor petrezselyemzöld (vagy 4 ek szárított petrezselyem)
  • 2 ek citromlé
  • olaj

A halat késsel apróra vagdaljuk vagy ledaráljuk, majd összegyúrjuk a tojással, zsemlemorzsával, nagyon finomra aprított (vagy szintén darált) hagymával, fokhagymával, finomra metélt petrezselyemzölddel, citromlével, sóval.

Tojásnyi gombócokat formázunk a masszából, ezeket ellapítjuk, majd nagyon kevés olajjal kikent serpenyőben mindkét oldalukon aranyszínűre sütjük mérsékelt láng felett.

A félbevágott zsömlékbe halpogácsa, lilahagyma, salátalevél és tejföl kerülhet, de mehet bele majonéz, paradicsom is, ízlés szerint.

A házi zsemle hozzá egy ricottával gazdagított tészta, ami így azon túl, hogy sokáig puha marad, még fehérjében is gazdagabb a hagyományos zsömlénél, az elkészítése pedig nagyon egyszerű. Ricotta helyett lehet hozzá azonos mennyiségben sovány túrót is használni, a lényeg, hogy krémes, apró szemcséjű, vizes állagú legyen.

  • 8 db
  • 40 dkg rétesliszt
  • 12,5 dkg ricotta
  • 25 dkg natúr joghurt
  • 3 dkg puha vaj
  • 1 ek (nád)cukor
  • 1 tk só
  • 1,5 dkg friss élesztő
  • tojás a kenéshez

szezámmag a szóráshoz

Az élesztőt a liszttel elmorzsoljuk, majd a többi hozzávalóval összegyúrjuk, alaposan kidolgozzuk rugalmas, sima felszínű tésztává, ami a kéztől szépen elválik.

A kelesztőtálat letakarva félretesszük, amíg a tészta duplájára nem kel.

Átgyúrjuk, 8 részre osztjuk és gombócokat formázunk belőlük, amiket kissé ellapítunk.

Sütőpapírral bélelt tepsibe kerülnek még fél órára kelni. A tetejüket közben lekenjük elhabart tojással kétszer, a második kenés után pedig meghintjük szezámmaggal.

Előmelegített sütőben 200°C fokon 20 percig sütjük, amíg a tetejük kissé megpirul. (villanysütő, alsó-felső sütés)

Rácsra szedve hűtjük ki.

Megjegyzés: Ha 2 év alatti a gyermek, a szezámmagot inkább hagyjuk el az ő zsemléiről.

P1017593

Halrudacskák sütőtökös krumplipürével

A mirelit változat helyett. Percek alatt összeállítható és sütőben sül bő olaj helyett, így igazából a bolti változatnál kevesebb munkával készíthető el. A krumplipürébe rejtett sütőtök pedig értékes A vitaminforrás télen a gyereknek.

  • 4 főre
  • 50 dkg fehér húsú halfilé
  • 2 tojás
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 1 ek szárított kakukkfű
  • zsemlemorzsa
  • olaj
  • 60 dkg krumpli (tisztítva mérve)
  • 30 dkg sütőtök (tisztítva mérve)
  • 1 kis fej hagyma
  • 2 dl tej
  • 3 dkg vaj

A halfilét papírtörlővel teljesen szárazra itatjuk, majd 2 centi vastag csíkokat vágunk belőle.

A tojást elhabarjuk a finomra aprított vagy reszelt fokhagymával, a mozsárban, vagy az ujjainkkal porrá őrölt kakukkfűvel és sóval. A halat a tojásba forgatjuk, majd a zsemlemorzsába.

Sütőpapírral leterítünk egy rácsot (ez akár a sütőben található tartórács is lehet), ezt vékonyan megkenjük olajjal, erre fektetjük a halszeleteket. Olajat csepegtetünk a tetejükre, pár csepp elég, nem kell sok belőle. Ha van olajspray otthon, használjuk azt hozzá.

Előmelegített sütőben 15 perc alatt sülnek aranyszínűre 200°C fokon villanysütőben, légkeveréssel.

Közben a püréhez a krumplit és a sütőtököt is kockázzuk fel, a hagymát vágjuk nagyon finomra, és zöldségeket kevés sóval fedő alatt, kis lángon pároljuk puhára a tejben. Ezzel a módszerrel nem főzzük ki a tápanyagokat, sem az ízeket a zöldségekből. Ha megpuhultak, adjuk hozzá a vajat, és habverővel vagy krumplinyomóval pürésítsük, ízesítsük szerecsendióval.

Tálalásnál a rudacskák és a püré mellé lehet még adni vajon párolt borsót, néhány gerezd citromot is, nálunk a halnak citromlével megcsepegtetve lett a legnagyobb sikere.

  • Csokis banán shake
  • adagonként
  • 1 banán
  • 2 dl tej
  • 1 csapott tk kakaópor
  • 1 tk vaníliás cukor

A kakaóport kevés tejjel csomómentesre keverjük és felforraljuk, majd ha a kakaó feloldódott, lehúzzuk a tűzről, majd hozzáadjuk a vaníliás cukrot és a maradék tejet is. Kihűtjük és turmixgépben a banánnal turmixoljuk.

Megjegyzés: Ha ennél is sűrűbb, jeges shaket szeretnénk készíteni, akkor a banánt darabokra vágva fagyasszuk le, és így adjuk a turmixhoz. Ehhez azonban egy nagy teljesítményű turmixgépre van szükség.

  • Sütőtökös shake
  • adagonként
  • 10 dkg sütőtök (tisztítva mérve)
  • 2 dl tej
  • ½ kk mézeskalács fűszerkeverék
  • 1 tk méz

A sütőtököt kockázzuk apróra, majd a mézeskalács fűszerkeverékkel együtt a tejben fedő alatt, kis láng felett főzzük puhára. Adjuk hozzá a mézet, hűtsük ki és turmixoljuk.

P1017796

Címkék: , , , , ,

Barnított vajas fekete tőkehalfilé édesburgonyás krumplipürével

2010. november 5., péntek | babának, hal, köret, saláta | Nincs hozzászólás

P1017571

1 nagyon gyors recept, amiről az édesköményes barnított vaj miatt mindenképpen érdemes megemlékezni.

Mivel azt tűztem ki célul, hogy nem tarthat tovább a fotózás+a poszt megírása, mint az elkészítés, ezért most nemigen beszélnék mellé tovább. Annyit még azért elmondanék, hogy a leggyengébb láncszem ezúttal  a hal volt, ami azért szomorú, mert tegnap a Metroban ezt teljesen friss, aznap kapott áruként aposztrofálták, azért is szaladtam bele, a kissé borsos ár ellenére. Nos a hal a sütés első másodperceiben elkezdet cafatjaira hullani, szóval azt készséggel elhiszem, hogy aznap kapták, de hogy nem volt harmatosan friss, az is biztos. Egy újabb érv a hazai halak fogyasztása mellett. (csak ne szeretnénk annyira a tengeri halakat is…)

Fekete tőkehal helyett használhatunk másfajta filét is, én fehér húsú, de nem teljesen jellegtelen ízű tengeri halfilékkel, vajhallal, nyelvhallal is el tudnám képzelni mondjuk. Meg süllővel, pisztránggal is.

  • 2 főre
  • 2 fekete tőkehal filé
  • 4+1 dkg vaj
  • 1 tk édesköménymag
  • 25 dkg édesburgonya (tisztítva mérve)(~1 kisebb darab)
  • 30 dkg krumpli (tisztítva mérve)(~5 közepes szem)
  • 1,5 dl tej
  • 1 dkg vaj
  • 1/2 fej salotta
  • szerecsendió
  • 1 lollo rosso
  • 1/2 citrom
  • olívaolaj

A salátát jéghideg vízbe áztatom 10-15 percre, ha kicsit már meg van ereszkedve, ha tökéletesen friss, akkor ez a rész kimarad. Mosom, centrifugálom, a leveleket nagyobb darabokra tépkedem, majd egy mélyebb tálba szórom. Az öntethez 3-4 evőkanálnyi olívaolajt kevés sóval, fél citrom finomra reszelt hájával és levével csavaros tetejű üvegben összerázom, majd a salátára öntöm és összeforgatom vele.

Az édesburgonyát és a krumplit miután meghámoztuk, felkockázzuk, a salottát nagyon finomra aprítjuk, és a tejben kevés sóval fedő alatt puhára pároljuk. Ezután hozzáadjuk az 1 dkg vajat, reszelünk hozzá szerecsendiót, habverővel/krumplinyomóval alaposan összetörjük, és fedő alatt hagyjuk pihenni.

A 4 dkg vajat egy serpenyőben az édesköménymaggal nagyon kis láng felett elkezdem lassan sütni, barnítani. A barnítás nem egyenlő az odaégetéssel, erre ügyeljünk. Amikor a vaj habos, az illata mogyorós-karamellás, az alján pedig barna (nem fekete!) részecskék jelennek meg, lehúzzuk a tűzről és átszűrjük.

A halfiléket közben szárazra itatjuk, csipesszel eltávolítjuk belőle a maradék szálkát, ha van és a maradék vajban lehetőleg teflon serpenyőben mindkét oldalukon 2-3 percig sütjük. Akkor jó, ha oldalról nézve teljesen kivilágosodott a halhús, ekkor vegyük ki a serpenyőből, nehogy túlsüljön, kiszáradjon.

A halfilét tányérra szedem, bőven meglocsolom a barnított vajjal, szedek mellé az édesburgonyás püréből és  acitromos salátából is.

Nekem citrom egyáltalán nem hiányzott a halra, sőt kicsit bántotta is a nyelvemet az édeskés, bársonyos, meleg (igen, ez mind a barnított vajnak szól!) összképbe tolakodó savanyú íz, amikor Férjét megkóstoltam, de ő meg ragaszkodott hozzá, hogy a hal csak citrommal megcsepegtetve az igazi. Szóval ezt a részt mindenkinek a saját ízlésére bíznám.

Címkék: , , , ,

Lapcsánka kacsamájjal

2010. szeptember 17., péntek | babának, kacsa, sós | 7 hozzászólás

P1016696

Ugye már mindenki tudja, hogy a SegítSüti licitek elindultak, szóval rajta hölgyek és urak, tegyék meg tétjeiket a SegítSüti honlapon!

És akkor néhány szó a lapcsánkáról is. Nahát, micsoda meglepetés, a máj nem a lapcsánka mellett van, hanem benne.

Én pecsenyekacsamájjal készítettem, de mielőtt bárki elmenekülne, közölnöm kell, hogy a pecsenyekacsamáj 1. nem drága, nagyjából 800 Ft/kg, 2. elég sok hentesnél beszerezhető. Én ezt nagyon szeretem főleg májpástétomnak, a csirkét meg sajnos nem, szóval azért használom, de a recept természetesen csirkemájjal is működik.

Hogy miért került a máj a lapcsánkába? Hát főleg azért, hogy a gyerek így megegye (ez bevált) és hogy minél egyszerűbb legyen elkészíteni. Megfelelő szervezéssel fél óra alatt megvan és eszméletlen finom.

  • 16 lapcsánka = 4 főre
  • 75 dkg krumpli (tisztítva mérve)
  • 25 dkg pecsenyekacsamáj
  • 5 ek ( 7,5 dkg) finomliszt
  • 3 ek kacsazsír
  • 1 fej vöröshagyma ( 5 dkg)
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 2 ág majoranna ( vagy 1 púpos tk szárított)
  • só (3 tk)
  • bors

A kacsmájból kivágjuk a nagyobb ereket, majd elkaparjuk szélesebb pengéjű késsel, de ha lehet, maradjanak benne kisebb, egész darabok is. Ami ér itt még előbukkan, a kisebbek is, azt szintén kivesszük, elhajítjuk (macskának adjuk).

A meghámozott krumplit 2-3 (vagyis úgy a harmada) kivételével durvára reszeljük, az egy maradékot pedig finomra. A fokhagymát, vöröshagymát szintén finomra reszeljük (illetve a hagymát lehet nagyon finomra vágni, az kevésbé balesetveszélyes, legalábbis nekem. Rozsdamentes acél reszelőt használva nem lesz keserű). Összegyúrjuk a krumplit a liszttel, a hagymákkal, májjal, a majoranna lecsipkedett, finomra aprított leveleivel, a zsírral, sózzuk, borsozzuk, majd sütés előtt pihentetjük a masszát negyedórán át.

Zölddiónyi gombócokat szedünk a masszából, majd felhevített teflon palacsintasütőben további zsiradék nélkül kisütjük, oly módon, hogy a gombócokat a serpenyőbe tesszük, majd kézzel/spatulával vékonyra, kevesebb mint fél centisre lapítjuk. Mérsékelt lángon sütjük mindkét oldalán aranyszínűre.

Fokhagymás tejöllel tálaljuk.

Megjegyzés:

1.) A liszt mennyisége attól is függ, hogy mennyire lisztes a burgonya, amit használunk. Amit én használtam nem volt túl lisztes, így ennyi kellett bele. A tésztának nagyon lágynak kell lennie, amiből épp hogy csak formázható a gombóc.

2.) Nálunk a gyerek is ezt ette, ezért először kevesebb sóval és bors nélkül kevertem be  a masszát, és az ő lapcsánkáinak a kisütése után fűszereztem csak be egy kicsit jobban.

Címkék: , , ,

Palócleves

2010. szeptember 13., hétfő | juh-bárány-birka, leves | 10 hozzászólás

P1016447

Palóclevest nem olyan régen főzök, ez eddig nem az én reszortom volt. De Ponty születése után már a saját szüleim is felnőttnek nyilvánítottak, szóval el kellett kezdeni. Néhány kezdeti próbálkozás után azonban rá kellett jönnöm, hogy az eredeti, Gundel János-féle receptnek, amit annak idején Mikszáth Kálmán tiszteletére kreált, nincs párja, az egyszerűen tökéletes.

Tehát a Gundel-féle recept következik, annyi különbséggel, hogy ürü helyett birkát használtam hozzá, lévén ez könnyebben beszerezhető. (Debrecen, Sámsoni úti hentes, szinte mindig van nála birka és gyönyörű a hús!) Vagy hát másként fogalmazva: ez beszerezhető.

Az anyaghányadok változatlanok, csak egy keveset visszavettem a zsírból és elhagytam a lisztet, a húslével való felöntés helyett pedig én visszatettem a csontot a hús mellé, és így főztem a levest. De minden más ugyanaz.

  • 8 főre
  • 1 birkacomb csonttal együtt (1,5-1,6 kg)
  • 30 dkg vöröshagyma
  • 70 dkg krumpli
  • 50 dkg zsenge zöldbab
  • 3 ek sertészsír
  • 4 gerezd fokhagyma
  • 3 babérlevél
  • 2 púpos tk őrölt kömény
  • 2 ek fűszerpaprika
  • 4 dl tejföl
  • egy kis csokor kapor

A húst levágom a csontról és nagyjából 2 centis kockákra vágom, megszórom az őrölt köménnyel. A hagymát finomra aprítom, a fokhagymát szintén. A zsírban üvegesre sütöm a hagymát, majd hozzáadom a húst, és nagy lángon addig sütöm, amíg a hús színt nem kap. Hozzáadom a fokhagymát, majd lehúzom a tűzről, megszórom a fűszerpaprikával. Felöntöm egy liter vízzel, hozzáadom a babérlevelet, a csontot, sót, felforralom, majd fedő alatt addig főzöm nagyon kis lángon, amíg a hús meg nem puhul. Erre úgy 3 órát kell számolni.

Megtisztítom és 2 centis darabokra vágom a zöldbabot és 2 centisre kockázom meghámozott krumplit is, majd külön-külön fél-fél liter vízben fedő alatt puhára főzöm-párolom azokat. A főzővizet a leveshez öntöm, de a megfőtt zöldségek csak akkor kerülnek a levesbe, ha már a hús megpuhult.

Végül a puha húshoz adom a zöldségeket, a tejfölt kikeverem a finomra aprított kaporral, majd néhány merőkanálnyi forró levessel elkeverem (hőkiegyenlítek), és így öntöm a levesbe. Felforralom egyszer és kész.

Tálalásnál adok még mellé tejfölt, és szárított ersőspaprikát, mert a családom nagyobbik része csípősen szereti.

Megjegyzés: Lehet sűríteni lisztel is, akkor a tejfölt kikeverjük 4 dkg liszttel és így adjuk a leveshez. Az eredeti receptben így szerepel. Nekem azonban így is elég sűrű lett a leves a benne főtt zselatinos, kötőszövetes alkatrészektől.

Címkék: , , ,

Grillezett cukkini krémleves

2010. július 9., péntek | babának, leves | 8 hozzászólás


P1014787

Hogyan lehet az egyébként nem túl karakteres ízű cukkiniből ízeket kicsalni?

Hát grillezéssel! Nem kell azért faszenet izzítani hozzá (persze lehet), megfelel a grillserpenyő is, a lényeg hogy gusztusos barna csíkok keletkezzenek a szeleteken. Csak egy egészen picit macerás, de tényleg, az íze viszont így nagyon karakteres, nekem nagyon bejött.

Meg végre nem egy kifejezetten babáknak való étel, néha ilyen is kell.

  • 4 adag
  • 80 dkg cukkini
  • 20 dkg krumpli
  • 1 liter csirke alaplé
  • 1 fej vöröshagyma (~ 7-8 dkg)
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 ág oregánó
  • olívaolaj
  • bors

A felkarikázott cukkini szeleteket zsiradék nélkül, szárazon grillserpenyőben mindkét oldalukon barna csíkosra sütöm.

Az olívaolajon üvegesre sütöm a nagyjából feldarabolt hagymát, hozzáadom a felaprított fokhagymát, rászórom a cukkinit és a felkockázott, meghámozott krumplit, majd felöntöm az alaplével.

Fedő alatt addig főzöm, amíg a krumpli megpuhul, sózom, borsozom, belekeverem az oregánó lecsipkedett levélkéit, turmixolom.

Megjegyzés: Ez lehet baba étel is, de akkor a grillezés szigorúan grillserpenyőben, és semmiképpen ne legyenek a csíkok világossárgánál sötétebbek a zöldségen!

Címkék: , , ,

Kukoricakrémleves

2010. március 23., kedd | babának, leves | 4 hozzászólás

P1011961

Minimanó már javulóban, már nem kell a priznic, hűtőfürdő és az injekciók, de nagyon bágyadt kis teremtés vált belőle az elmúlt napok során. Nem közlekedik fénysebességgel, nem tör-zúz a tárgyak alaposabb megismerésének érdekében, és a legfájdalmasabb része: nem kacag már hangosan egész álló nap. Csak fáradtan kucorog a kanapé sarkában, szopizza a kis ujját, és szomorú tekintettel bámulja a Bebe TV-t, mert most beteg, és ilyenkor TV-t nézni is szabad.

Az ennivaló is nehezen megy, szóval igyekszünk a kedvében járni nagyon. Ezért még a kukorica krémleves passzírozását is bevállaltam, ami nem egy nagy dolog, csak én utálom rettenetesen elmosogatni utána a szűrőt. De minimanó imádta, így természetesen megérte.

Ennek a krémlevesnek nincs sok különlegessége, csak az, hogy tejmentesen kellett készíteni ( a levesbetétként a felnőttek által beleszórt reszelt juhsajtot leszámítva), mivel Ponty emésztőrendszerét kicsit kikezdte az antibiotikum, és most rosszul reagál a tejjel készült ételekre. Viszont aki teheti, az ne hagyja el belőle a sajtot!

  • 4 adag
  • 1 kg kukorica (mirelit)
  • 25 dkg krumpli
  • 1 fél fej fehérhagyma (vagy más édeskés hagyma, ~ 6 dkg)
  • 6 gerezd fokhagyma
  • 4 ek olívaolaj (lehet helyettesíteni vajjal is)
  • sok kemény, érett juhsajt reszelve a tálaláshoz

A hagymát nagyjából feldaraboljuk tisztítás után, és az olívaolajon lassú tűzön addig sütjük, gyakran kavargatva, amíg aranyszínű nem lesz, azaz karamellizálódik. (de meg ne égjen!)

Az utolsó néhány másodpercre hozzádobom  a fokhagymát, majd egy-két kavarás után megy bele a kukorica és a felkockázott, meghámozott krumpli is.

Sózom, majd fedő alatt puhára főzöm a zöldségeket. Ha ez kész, botmixerrel pürésítem, majd szűrőn átpasszírozom.

Tálalásnál a forró leves bőven szórok a reszelt sajtból.

Megjegyzés: Lehet bele tenni szárított csilit is, ha nem babának készül, de ha bébiétel is lesz belőle, akkor tálalásnál lehet bele tenni egy kevés finomra aprított, friss csilit.

Címkék: , , , , ,

Kelt krumplis palacsinta

2010. március 1., hétfő | babának, kelt tészta | 9 hozzászólás

P1011330

Egyre több az elmaradásom, a blogokkal, és egyéb dolgokkal kapcsolatban is.

Minimanó öntudatára ébredt, és most már egyértelmű, hogy teljes egészében az én természetemet örökölte. Vagy csak eltanulta tőlem, lényegében mindegy. A helyzet végső soron ugyanaz: mostanra én már csak a második legmakacsabb, legönfejűbb ember vagyok a világon.

A korábban békés és türelmes kisangyal, aki órákig tudott csörömpölni a konyhakövön a kenyérpirítóval, az már a múlté, a mostani kistermetű birodalmi lépegetőm senkinek és semminek nem hajlandó kegyelmezni, egyetlen percre sem. Azt, amit gyönyörű buksijába vett, csakis azt akarja, de lehetőleg azonnal. Csöppet sem érdekli, hogy mondjuk az lehetetlen, mert nem szabad belenyúlni a konnektorba, pont azért van benne a dugó, vagy például az antenna drótja nem ehető, és a telefonomat meg nem arra találták ki, hogy teljes erejéből hozzávágja a konyhakőhöz, és aztán gurgulázva kacagjon, amikor az darabjaira hullik. Satöbbi, satöbbi. Ha nem Ponty lenne az első gyermekünk, nyilván nem lennénk ezen ennyire meglepődve, hogy ez bizony ilyen, de hát ő az, így kicsit még szoknunk kell a megváltozott felállást.

Miután kellőképpen kipanaszkodtam magam, inkább gyorsan kihasználom a hirtelen támadt szabad perceimet, és gyorsan bepötyögöm a recepteket, amikről csodával határos módon sikerült fényképeket is készítenem.

Elsőnek a krumplis palacsinta, kelt tésztával, finom, vastag, puha, sokféle kencével, reszelt sajttal ideális vacsora. Vagy ebéd. Nálunk ez utóbbi, jelenleg minimanó abszolút kedvence, amiből számomra hihetetlen mennyiségeket képes belapátolni. Természetesen úgy, hogy én négykézláb mászkálok utána a tányérral, és falatonként tömködöm a szájába, miközben ő hihetetlenül fontos dolgait intézi szerte a lakásban…

  • 2-3 adag
  • 20 dkg nyers, finomra reszelt krumpli
  • 10 dkg rétesliszt
  • 2 tojás
  • 2 dl tej
  • 3 ek olaj (nálam olíva)
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 1 dkg friss élesztő
  • 2 tk cukor
  • 1 kk só
  • a tálaláshoz sóval, borssal, esetleg snidlinggel kikevert tejföl, juhtúróval kikevert tejföl, reszelt sajt, tetszés szerinti kencék

A liszttel elmorzsolom az élesztőt, majd hozzáadom a többi hozzávalót, és habverővel simára keverem. Sűrűbb palacsintatésztának kell lennie. A hozzávalók legyenek szobahőmérsékletűek legalább, a tejet pedig meg is lehet kissé langyosítani, így hamarabb megkel a tészta.

Lehetőleg meleg helyre félreteszem pihenni a tésztát körülbelül egy órára. Akkor jó, amikor már látszanak benne a buborékok.

Lehetőleg vastag aljú, teflon serpenyőben kis merőkanálnyi adagokban sütöm, mérsékelt lángon, további zsiradék hozzáadása nélkül, mindkét oldalukon aranyszínűre. Ha nem teflon serpenyőben sütjük, akkor természetesen kell zsiradék is a sütéshez. A mérsékelt láng azért fontos, hogy a nyers krumpli megsüljön a tésztában.

Melegen reszelt sajttal, és valamilyen kencével tálalom.

Címkék: , , ,

Téli zöldségkrémleves fehéren

2010. február 4., csütörtök | babának, hús nélkül, leves | Nincs hozzászólás

P1010241

Eredetileg a petrezselyemgyökeret azért vettem, hogy elkészítsem Chili&Vanilia petrezselyemgyökér krémlevesét, azt a nagyon szép zöldet.

Aztán már megint hűtőtakarításba torkolt az esti főzés, melynek során csaknem minden zöldséget felhasználtam, amit itthon találtam. Így lett benne karalábé, krumpli és fehérhagyma is. De akkor már ne legyen zöld, hanem maradjon fehér. Azt pedig semmiképpen sem mondanám, hogy megbántam ezt a hirtelen felindulást, mert nagyon finom lett, és újabb tapasztalattal gazdagodtunk: a kölök megeszi a karalábét is, ha az gondosan el van rejtve. Még egy másik új tapasztalat: én is megeszem a fehérrépát, ha gondosan el van rejtve…

Ja igen, a lényeg majdnem kimaradt. Az édesköménymag. Eszméletlen jól áll a levesnek.

  • 2-3 adag
  • 30 dkg petrezselyemgyökér
  • 20 dkg krumpli
  • 2 kis karalábé
  • 1 nagy fej fehérhagyma (jó a vörös is)
  • 10 gerezd fokhagyma
  • 0,5 dl tejszín
  • 3 dkg vaj
  • 1 tk édesköménymag
  • reszelt pecorino/kemény juhsajt  és tökmagolaj a tálaláshoz

A zöldségeket megtisztítjuk és nagyobb darabokra vágjuk.  A fokhagyma maradhat egészben.

Az édesköményt kevés sóval mozsárban porrá őröljük.

A vajon, lehetőleg teflon serpenyőben, kis láng fölött lassan megsütjük a hagymát, amihez hozzáadjuk az édesköményt is. Ha már kezd színt kapni, mehetnek hozzá a zöldségek  is. Innentől mérsékelt lángon, sűrű kavargatás mellet addig sütjük a zöldségeket, amíg el nem kezdenek aranyszínűvé válni. Az utolsó egy percre mehet mellé a fokhagyma is.

Felöntjük fél liternyi vízzel, majd fedő alatt addig főzzük, amíg minden megpuhul a levesben.

Megy hozzá a tejszín, egyet forr, majd botmixerrel pürésítjük.

Sózzuk, ha szükséges.

Tálalásnál a forró levest reszelt sajttal megszórjuk, és kevés olajat csorgatunk a tetejére.

Címkék: , , , ,