Grillezett cukkini krémleves

Hogyan lehet az egyébként nem túl karakteres ízű cukkiniből ízeket kicsalni?

Hát grillezéssel! Nem kell azért faszenet izzítani hozzá (persze lehet), megfelel a grillserpenyő is, a lényeg hogy gusztusos barna csíkok keletkezzenek a szeleteken. Csak egy egészen picit macerás, de tényleg, az íze viszont így nagyon karakteres, nekem nagyon bejött.

Meg végre nem egy kifejezetten babáknak való étel, néha ilyen is kell.

• 4 adag
• 80 dkg cukkini
• 20 dkg krumpli
• 1 liter csirke alaplé
• 1 fej vöröshagyma (~ 7-8 dkg)
• 2 gerezd fokhagyma
• 1 ág oregánó
• olívaolaj
• só
• bors

A meghámozott, felkarikázott cukkini szeleteket zsiradék nélkül, szárazon grillserpenyőben mindkét oldalukon barna csíkosra sütöm.

Az olívaolajon üvegesre sütöm a nagyjából feldarabolt hagymát, hozzáadom a felaprított fokhagymát, rászórom a cukkinit és a felkockázott, meghámozott krumplit, majd felöntöm az alaplével.

Fedő alatt addig főzöm, amíg a krumpli megpuhul, sózom, borsozom, belekeverem az oregánó lecsipkedett levélkéit, turmixolom.

Megjegyzés: Ez lehet baba étel is, de akkor a grillezés szigorúan grillserpenyőben, és semmiképpen ne legyenek a csíkok világossárgánál sötétebbek a zöldségen!

Címkék: babának, cukkini, krumpli, leves

Kukorica krémleves

Minimanó már javulóban, már nem kell a priznic, hűtőfürdő és az injekciók, de nagyon bágyadt kis teremtés vált belőle az elmúlt napok során. Nem közlekedik fénysebességgel, nem tör-zúz a tárgyak alaposabb megismerésének érdekében, és a legfájdalmasabb része: nem kacag már hangosan egész álló nap. Csak fáradtan kucorog a kanapé sarkában, szopizza a kis ujját, és szomorú tekintettel bámulja a Bebe TV-t, mert most beteg, és ilyenkor TV-t nézni is szabad.

Az ennivaló is nehezen megy, szóval igyekszünk a kedvében járni nagyon. Ezért még a kukorica krémleves passzírozását is bevállaltam, ami nem egy nagy dolog, csak én utálom rettenetesen elmosogatni utána a szűrőt. De minimanó imádta, így természetesen megérte.

Ennek a krémlevesnek nincs sok különlegessége, csak az, hogy tejmentesen kellett készíteni ( a levesbetétként a felnőttek által beleszórt reszelt juhsajtot leszámítva), mivel Ponty emésztőrendszerét kicsit kikezdte az antibiotikum, és most rosszul reagál a tejjel készült ételekre. Viszont aki teheti, az ne hagyja el belőle a sajtot!

• 4 adag
• 1 kg kukorica (mirelit)
• 25 dkg krumpli
• 1 fél fej fehérhagyma (vagy más édeskés hagyma, ~ 6 dkg)
• 6 gerezd fokhagyma
• 4 ek olívaolaj (lehet helyettesíteni vajjal is)
• sok kemény, érett juhsajt reszelve a tálaláshoz

A hagymát nagyjából feldaraboljuk tisztítás után, és az olívaolajon lassú tűzön addig sütjük, gyakran kavargatva, amíg aranyszínű nem lesz, azaz karamellizálódik. (de meg ne égjen!)

Az utolsó néhány másodpercre hozzádobom  a fokhagymát, majd egy-két kavarás után megy bele a kukorica és a felkockázott, meghámozott krumpli is.

Sózom, majd fedő alatt puhára főzöm a zöldségeket. Ha ez kész, botmixerrel pürésítem, majd szűrőn átpasszírozom.

Tálalásnál a forró leves bőven szórok a reszelt sajtból.

Megjegyzés: Lehet bele tenni szárított csilit is, ha nem babának készül, de ha bébiétel is lesz belőle, akkor tálalásnál lehet bele tenni egy kevés finomra aprított, friss csilit.

Címkék: babának, gyors&könnyű, krumpli, kukorica, leves, sajt, tejmentes

Kelt krumplis palacsinta

Egyre több az elmaradásom, a blogokkal, és egyéb dolgokkal kapcsolatban is.

Minimanó öntudatára ébredt, és most már egyértelmű, hogy teljes egészében az én természetemet örökölte. Vagy csak eltanulta tőlem, lényegében mindegy. A helyzet végső soron ugyanaz: mostanra én már csak a második legmakacsabb, legönfejűbb ember vagyok a világon.

A korábban békés és türelmes kisangyal, aki órákig tudott csörömpölni a konyhakövön a kenyérpirítóval, az már a múlté, a mostani kistermetű birodalmi lépegetőm senkinek és semminek nem hajlandó kegyelmezni, egyetlen percre sem. Azt, amit gyönyörű buksijába vett, csakis azt akarja, de lehetőleg azonnal. Csöppet sem érdekli, hogy mondjuk az lehetetlen, mert nem szabad belenyúlni a konnektorba, pont azért van benne a dugó, vagy például az antenna drótja nem ehető, és a telefonomat meg nem arra találták ki, hogy teljes erejéből hozzávágja a konyhakőhöz, és aztán gurgulázva kacagjon, amikor az darabjaira hullik. Satöbbi, satöbbi. Ha nem Ponty lenne az első gyermekünk, nyilván nem lennénk ezen ennyire meglepődve, hogy ez bizony ilyen, de hát ő az, így kicsit még szoknunk kell a megváltozott felállást.

Miután kellőképpen kipanaszkodtam magam, inkább gyorsan kihasználom a hirtelen támadt szabad perceimet, és gyorsan bepötyögöm a recepteket, amikről csodával határos módon sikerült fényképeket is készítenem.

Elsőnek a krumplis palacsinta, kelt tésztával, finom, vastag, puha, sokféle kencével, reszelt sajttal ideális vacsora. Vagy ebéd. Nálunk ez utóbbi, jelenleg minimanó abszolút kedvence, amiből számomra hihetetlen mennyiségeket képes belapátolni. Természetesen úgy, hogy én négykézláb mászkálok utána a tányérral, és falatonként tömködöm a szájába, miközben ő hihetetlenül fontos dolgait intézi szerte a lakásban…

• 2-3 adag
• 20 dkg nyers, finomra reszelt krumpli
• 10 dkg rétesliszt
• 2 tojás
• 2 dl tej
• 3 ek olaj (nálam olíva)
• 3 gerezd fokhagyma
• 1 dkg friss élesztő
• 2 tk cukor
• 1 kk só
• a tálaláshoz sóval, borssal, esetleg snidlinggel kikevert tejföl, juhtúróval kikevert tejföl, reszelt sajt, tetszés szerinti kencék

A liszttel elmorzsolom az élesztőt, majd hozzáadom a többi hozzávalót, és habverővel simára keverem. Sűrűbb palacsintatésztának kell lennie. A hozzávalók legyenek szobahőmérsékletűek legalább, a tejet pedig meg is lehet kissé langyosítani, így hamarabb megkel a tészta.

Lehetőleg meleg helyre félreteszem pihenni a tésztát körülbelül egy órára. Akkor jó, amikor már látszanak benne a buborékok.

Lehetőleg vastag aljú, teflon serpenyőben kis merőkanálnyi adagokban sütöm, mérsékelt lángon, további zsiradék hozzáadása nélkül, mindkét oldalukon aranyszínűre. Ha nem teflon serpenyőben sütjük, akkor természetesen kell zsiradék is a sütéshez. A mérsékelt láng azért fontos, hogy a nyers krumpli megsüljön a tésztában.

Melegen reszelt sajttal, és valamilyen kencével tálalom.

Címkék: babának, kelt tészta, krumpli, palacsinta

Paradicsomos lencse egytál

Néhány nappal és másfél évadnyi Dollhouse-zal később… (meg egy lakás átrendezéssel, de ez aztán már végképp nem ide tartozik)

Szóval Dollhouse. Hát, a Firefly után azért jobbra számítottam Joss Whedontól. Ez az egész sorozat kicsit kaotikus, az egyik rész lazán vicces, a másikban itt a világvége, olyan terminátorosan, aztán sorozatgyilkososba vált, mintha nem is tudná, kinek szól igazából, és főleg hogy miért és miről. A főhősnő, Eliza Dushku, alias Echo ostoba tekintetéről nem is beszélve… Igazán hiteles agymosott babának, de valahogy neki nem tudom elhinni egyik “valódi” személyiségét sem (elnézést. A butuska örömlányokat jól hozza), pedig elvileg a babaháznak pont ez lenne a lényege. Másfél évad végignézése után az összes többi mellékszereplő érdekes, izgalmas, szerethető lesz mellette (még a negatív szereplők is) és simán lejátssza egy-egy epizód során. Pedig elvileg Echo lenne a főszereplő…

Na mindegy, nem is méltatlankodom tovább, hiszen ennek ellenére három nap alatt sikerült megnéznem a sorozat eddigi részét, szóval kicsit hiteltelennek tűnhetek (jó, rendben, azért nem annnyira rossz a sorozat…), de ennek is van magyarázata: most már minden bizonnyal sorozatfüggő vagyok. Milyen szerencse, hogy egyúttal kissé (csak nagyon-nagyon kissé) válogatós is, így a Dollhouse mellett csak néhány jelenleg is futó szériát nézek, különben nem tudom, hogyan jutna időm a főzésre is minimanó mellett.

Pedig jut. Igaz, az ilyen egytálételeket nem egy ördöngősség elkészíteni, még akkor sem, ha egy 13 hónapos a lábunkba csimpaszkodva segíti a munkánkat (igazából a csimpaszkodós rész a jobb, két napja még a fém tálkákat hajigálta szét a konyhakövön. Na, az hangos volt…)

A recept ismét nincs kőbe vésve, döntően a kamra és a hűtőszekrény tartalma határozza meg az összetételét, így a póré bátran helyettesíthető mondjuk vöröshagymával benne. Igazából az olívaolaj helyett is használhatnánk hozzá füstölt húsos szalonnát, ez talán jobban is illene hozzá, de én azért nem tettem, mert Ponty nem szereti a füstölt ízeket. A felengedéshez lehetne használni alaplevet, és kevés fehérbort is. Bár szerintem ez az egytálétel most ilyen extrák nélkül is igen finom lett.

• 6 adag
• 50 dkg lencse
• 20 dkg krumpli
• 2 szál póré fehér része
• 1 doboz hámozott paradicsomkonzerv (darabolt) (450 gr)
• 1 nagy szál répa (~10 dkg)
• 1 nagy szál petrezselyemgyökér (~10 dkg)
• 8 gerezd fokhagyma
• 1 babérlevél
• 1 tk római kömény
• 1 tk szárított kakukkfű
• olívaolaj
• kemény juhsajt( vagy grana padano, parmezán) reszelve és vajas pirítós a tálaláshoz

A zöldségeket megtisztítom, vékony karikákra vágom, a krumplit durvára reszelem. A római köményt mozsárban porrá őrölöm. A fokhagymát vékony szeletekre vágom.

Két-három evőkanálnyi olívaolajon megpirítom a római köményt, kb fél percig, majd hozzáadom a zöldségeket a krumpli kivételével, és néhány percig sütöm őket, gyakran kavargatva. Végül megy hozzá a fokhagyma, és néhány másodpercnyi sütés után a paradicsomkonzerv is.

A lencsét átöblítem, majd ez is mehet a zöldségek mellé, akárcsak a reszelt krumpli, babérlevél, kakukkfű, só, és 2 liternyi víz.

Miután felforr, a legkisebb lángon főzöm, fedő nélkül, amíg a lencse megpuhul és csak kevés, sűrű lé marad alatta. A teljesen puhára főtt zöldségek és a reszelt krumpli sűrítik be az ételt, így rántásra, habarásra nincsen szükség. Továbbá a pépesre főtt zöldségeket nem tudja kipiszkálni belőle a gyerekek.

Tálalásnál a még forró ételre bőven szórunk reszelt sajtot és mellé meleg vajas pirítóst tálalunk.

Címkék: hús nélkül, krumpli, lencse, paradicsom, póré, répa, sajt

Téli zöldségkrémleves fehéren

Eredetileg a petrezselyemgyökeret azért vettem, hogy elkészítsem Chili&Vanilia petrezselyemgyökér krémlevesét, azt a nagyon szép zöldet.

Aztán már megint hűtőtakarításba torkolt az esti főzés, melynek során csaknem minden zöldséget felhasználtam, amit itthon találtam. Így lett benne karalábé, krumpli és fehérhagyma is. De akkor már ne legyen zöld, hanem maradjon fehér. A végeredmény így aztán közelebb került Piszke fehér zöldségkrémelveséhez, mint az eredetileg tervezett fehérrépáshoz. Azt nem mondanám, hogy megbántam, mert nagyon finom lett, és újabb tapasztalattal gazdagodtunk: a kölök megeszi a karalábét is, ha az gondosan el van rejtve. Még egy másik új tapasztalat: én is megeszem a fehérrépát, ha gondosan el van rejtve…

Ja igen, a lényeg majdnem kimaradt. Az édesköménymag. Eszméletlen jól áll a levesnek.

• 2-3 adag
• 30 dkg petrezselyemgyökér
• 20 dkg krumpli
• 2 kis karalábé
• 1 nagy fej fehérhagyma (jó a vörös is)
• 10 gerezd fokhagyma
• 0,5 dl tejszín
• 3 dkg vaj
• 1 tk édesköménymag
• reszelt pecorino/kemény juhsajt  és tökmagolaj a tálaláshoz

A zöldségeket megtisztítjuk és nagyobb darabokra vágjuk.  A fokhagyma maradhat egészben.

Az édesköményt kevés sóval mozsárban porrá őröljük.

A vajon, lehetőleg teflon serpenyőben, kis láng fölött lassan megsütjük a hagymát, amihez hozzáadjuk az édesköményt is. Ha már kezd színt kapni, mehetnek hozzá a zöldségek  is. Innentől mérsékelt lángon, sűrű kavargatás mellet addig sütjük a zöldségeket, amíg el nem kezdenek aranyszínűvé válni. Az utolsó egy percre mehet mellé a fokhagyma is.

Felöntjük fél liternyi vízzel, majd fedő alatt addig főzzük, amíg minden megpuhul a levesben.

Megy hozzá a tejszín, egyet forr, majd botmixerrel pürésítjük.

Sózzuk, ha szükséges.

Tálalásnál a forró levest reszelt sajttal megszórjuk, és kevés olajat csorgatunk a tetejére.

Címkék: fél óra, gyors&könnyű, karalábé, krumpli, leves, sajt

Krumplis palacsinta snidlinges tejföllel, vagy ahogy tetszik

Az ok pedig egyszerű, minimanó annyira rákapott a palacsintára, hogy vannak napok, amikor nem is hajlandó mást elfogyasztani. Ilyenkor sütök palacsintát, reggel, este, délben, mikor hogy. Az édesek után jöttek a sósak, már egészen nagy belőle a repertoár, így időszerű lesz lassan lejegyezni.

Ezzel párhuzamosan persze próbálom elérni, hogy a palacsintafogyasztása ismét az elfogadható szintre csökkenjen, egyelőre kevés sikerrel. De ez is csak egy időszak, majd ezt is megunja, mint a kacsát vagy a bárányt. Legalábbis remélem…

• 2 adag
• 2 közepes krumpli (ez nálam tisztíva 12 dkg volt)
• 2 tojás
• 5 dkg finomliszt
• 5 dkg kemény, reszelni való sajt (ementáli, füstölt sajt a gazdaságosabb, pecorino vagy grana padano a finomabb)
• 1 dl tejföl (vagy ennél kicsit kevesebb, 0,75 dl tej)
• 2 ek olívaolaj
• 1-2  gerezd fokhagyma
• só
• bors vagy szerecsendió (elhagyható)
• 1-2 ek finomra aprított zöldfűszer (petrezselyemzöld, bazsalikom) ízlés szerint (elhagyható)
• sok tejföl, reszelt sajt, snidling a tálaláshoz

A krumplit finomra reszeljük, a sajtot és a fokhagymát is.

Hozzáadjuk a tojást, tejet vagy tejfölt, lisztet, olívaolajat, és a fűszereket ízlés szerint, majd lehetőleg habverővel csomómentesre keverjük a tésztát. Sűrű tejföl állagú tésztának kell lennie.

15 percre félretesszük pihenni.

A masszából két evőkanálnyi adagokat rakok a forró palacsintasütőbe, majd közepes lángon mindkét oldalukon aranyszínűre sütöm a korongokat. Lehetőleg teflon serpenyőben süssük, akkor már további zsiradékot sem kell adni hozzá.

Finomra metélt snidlinggel kikevert tejföllel, reszelt sajttal még forrón tálalom.

Címkék: babának, gyors&könnyű, hús nélkül, krumpli, palacsinta, reggeli, sajt

Aszalt meggyes, vörösboros, csilis borjúragu krumplipürével

Olyannyira komolyan gondoltam, hogy fogok még főzni az Ínyenc ételek szakácskönyv alapján, hogy rögtön itt is belőle a második étel. Illetve megint csak majdnem, mert ez nem marha, hanem borjú (mert az hamarabb megpuhul)(meg mert jobban is szeretem), és nem meggybefőttel, hanem aszalt meggyel (mert szerintem azzal mégiscsak gusztusosabb), és van benne vörösbor is (mert az, ismét csak  szerintem, illik hozzá).

A formabontás megint elmarad, legalábbis nekem a főtt marha meggyszósszal megbotránkoztatóbb étel, mint ez.

Összeállítás megint seperc alatt megvan, csak a főzési idő végét kell kivárni, ami meg a borjú életkorától is függ. Úgy 40 perc kell neki, de a növendék marha határát súroló borjúnál ennél több is lehet.

Nekem krumplipüré kívánkozott mellé, sok tejszínnel és vajjal.

• 2 adag
• a raguhoz:
• 40 dkg borjúcomb (megtisztítva, lehártyázva. Inak, rostos lemezek ne legyenek benne!)
• 10 dkg aszalt meggy
• 10 dkg lilahagyma
• 2 dl száraz vörösbor
• 3 gerezd fokhagyma
• 1-1 tk római kömény és koriandermag
• 1 babérlevél
• 1/3 kk őrölt fahéj
• 3 kis szárított csili
• olívaolaj
• méz
• a krumplipüréhez:
• 40 dkg krumpli
• 3 dkg vaj
• 0,5 dl tejszín
• szerecsendió

A római köményt és koriandert mozsárban porrá őrölöm, majd 2-3 ek olívaolajon rövid ideig pirítom.

Hozzáadom az apróra felkockázott lilahagymát, üvegesre párolom, majd megy hozzá a centis kockákra vágott borjúhús és a finomra aprított fokhagyma. Kevergetve, nagy láng fölött addig sütöm, amíg a hús leve teljesen elpárolog és kis színt nem kap.

Felöntöm a vörösborral, majd nagy lángon addig forralom, amíg az összes folyadék elpárolog alóla.

Hozzáadom az aszalt meggyet, babérlevelet, csilit, fahéjat, sózom, felöntöm 3 dl vízzel, majd fedő alatt, kis lángon addig párolom, amíg a borjúhús megpuhul.

Közben a krumplit megpucolom, felkockázom és sós vízben megfőzöm. Ha megpuhult, leszűröm, és azonnal hozzáadom a tejszínt, vajat, majd krumplinyomóval összetöröm. Szerecsendiót reszelek hozzá, átkeverem, melegen tartom.

Ha a borjú megpuhult, ízlés szerint még mézet adok hozzá (nekem 2 tk kellett), majd a krumplipürével tálalom.

Címkék: aszalt gyümölcs, borjú, krumpli

Sütőtökös lazackrémleves

Ismét fél órán belül elkészül, és kiváló a lazac resztlik hasznosítására.

Lazacfilét ugyanis általában nem szeletekben szoktam venni, hanem egy nagyobb darabot egyben (mert csak így adják) a Metroban, amit én darabolok itthon. Ennek az az egyszerű oka, hogy jobban szeretem a szögletes filéket, mint a C alakú lazacderekat, amiben a gerinc is benne található. Így viszont a takaros kis szeletek kihasítása után keletkezik némi maradék. Ez ragukhoz, curryhez vagy levesekhez viszont igen jól hasznosítható.

Ha valaki esetleg az ár miatt szisszenne fel, akkor megint jövök a csirkemellfilével, vagyis a lazac 1800 Ft/kg ára egészen pontosan annyi, mint a gyári mellfilé ára (a Metroban), viszont a minőség, az nem azonos. Bár ez nem vadvízi lazac, hanem tenyésztett, de akkor is… Persze nem ez kerül minden nap az asztalra, de ez még a karácsonyi lazacból maradt.

Nem utolsó dolog az sem, hogy a lazac az egyik leggazdagabb omega 3 zsírsavakban, ami nálunk diétás szempontból igen fontos, hiszen kedvezően befolyásolja Férj  koleszterinszintjét, nálam meg átmegy az anyatejbe, és Ponty még okosabb lesz tőle.

Bár én továbbra is az őshonos magyar halak rajongótáborát erősítem, azaz bármilyen tengeri kütyüt bármikor elcserélnék egy harcsáért vagy pisztrángért, süllőért meg pláne, de azok tényleg nagyon drágák -milyen fura is ez, ugye.

Szóval szolidaritásból megeszem a lazacot Férjjel, aki persze imádja, csak minimanó utálja, de rettenetesen. Nem úgy, mint a pontyot (kicsi kannibál), süllőt, harcsát, pisztrángot. (Hiába, na, az anyja fia!) Pedig ha szeretné, ez a recept is beleférne a babakonyhába.

Egyébként egy könnyű, tartalmas, kellemesen visszafogott ízű (azaz végre nem csípős) leves, érdemes kipróbálni.

• 2-3 adag
• 20 dkg lazac (bőre nélkül), nagyobb kockákra vágva
• 20 dkg sütőtök (tisztítva mérve), nagyobb kockákra vágva
• 20 dkg krumpli
• 1 közepes póréhagyma fehér része (~ 6-8 dkg)
• 3 gerezd fokhagyma
• 1 ek vaj
• 1 ek olívaolaj
• 0,5 dl tejszín
• 1 közepes narancs leve (~ 0,5 dl)
• só, bors, szerecsendió
• maréknyi (~ 3 dkg) reszelt parmezán/grana padano a tetejére

Az olívaolajt felforrósítom, hozzáadom a vajat, majd a felkarikázott pórét, kicsit megfonnyasztom közepes lángon, gyakran kevergetve.

Hozzáadom a halat, addig sütöm, amíg a lazac húsa kivilágosodik.

Hozzáadom a felaprított fokhagymát, sütőtököt, nagyjából feldarabolt krumplit és felöntöm 0,5 liter vízzel (vagy amennyi épp csak ellepi).

Fedő alatt addig főzöm, amíg a krumpli és a tök is megpuhul benne.

Hozzáadom a tejszínt, sózom, borsozom, reszelek bele szerecsendiót, megvárom, amíg egyet forr, és lehúzom a tűzről.

Botmixerrel vagy turmixgépben pürésítem, narancs levével ízesítem és forrón, sok reszelt parmezánnal megszórva tálalom.

Címkék: fél óra, hal, krumpli, leves, póré, sütőtök

El/behavazva és retro karácsonyi menü a Gasztrotippen

Kicsit el vagyok csúszva úgy körülbelül mindennel. Gondolom, karácsony tájékán ez ismerősen hangzik másoknak is. Előttünk áll még egy disznóvágás, kolbásztöltéssel és igen, végre, az elmaradhatatlan szabolcsi töltött káposztával.

Az ajándékok fele sincs még beszerezve, a házi készítésű finomságokkal is el vagyok maradva, és úgy tűnik, lassan elvág minket a hó a külvilágtól. A karácsonyi menü próbafőzéseiből is még hátravan egy halmentes főétel. Még szerencse, hogy a Gasztrotipp számára készült retro karácsonyi menüt már hetekkel ezelőtt, még egy nyugalmasabb időszakban  megfőztem, amiből a hal és a desszert a mi karácsonyi asztalunkon is szerepelni fog.

És akkor jöjjön egy kis büszkélkedés a végére! A karácsonyi menüvel indul egy retro sorozatom a Gasztrotippen. Reményeink szerint havonta egy étel kerül majd terítékre a nagymama konyhájából, a  menza klasszikusok közül,  esetleg a régi éttermi étlapok kínálatából  szemezgetve. Persze nem pont úgy, ahogy annak idején. A régi receptek most kicsit új formát kapnak, parányit gyorsabban és korszerűbben készülnek el, de megőrzik a hagyományos ízeket.

A retro karácsonyi menü mazsolás borkrémlevessel, diós morzsában sült pontyderékkal, majonézes zelleres krumplisalátával és mákos gubával a Gasztrotippen olvasható.

• Borkrémleves mazsolával, pirított mandulával és fahéjas sült almával
• 4 főre
• 5 dl sárgamuskotály (vagy más muskotályos bor)
• 20 dkg mazsola
• 2 dl tejszín
• 4 tojássárgája
• ½ rúd vanília
• méz
• 7,5 dl víz
• 4 ek mandula forgács
• 2 alma, vaj, fahéj

A bort a mazsolával és a félbevágott vaníliarúddal együtt felforralom és befőzöm a felére, hogy elillanjon az alkohol. Felöntöm a vízzel, majd fedő alatt addig főzöm, amíg a mazsola teljesen megpuhul benne.

Botmixerrel pürésítem, majd visszateszem a tűzre és a tejszínnel kikevert tojássárgáját vékony sugárban, állandó kevergetés mellet a levesbe csurgatom.  Csak össze kell forralni, főzni már nem szükséges.

Az elkészült levest mézzel édesítem még, ha szükséges, majd átszűröm, hogy a mazsola és a vanília darabkái ne maradjanak benne.

A mandulát száraz serpenyőben aranyszínűre pirítom.

Az almát meghámozom, majd fél centis szeletekre vágom, fahéjjal megszórom és vajon puhára sütöm. Ez a levesbetét akár el is hagyható, de szerintem jól illik hozzá és a megsült almaszeletekből karácsonyi sütemény kiszúrókkal kivágott formák még inkább ünnepivé tehetik ezt a levest.

• Diós morzsában sült ponty majonézes burgonya és zeller salátával
• 4 főre
• 4 nagy szelet pontyderék, összesen 60 dkg
• 5 dkg zsemlemorzsa
• 5 dkg dió
• 4 dkg hideg vaj
• 3 gerezd fokhagyma
• 10-12 ág kakukkfű
• só, bors, napraforgó olaj
• A salátához:
• 60 dkg burgonya
• 5 szál szárzeller
• 2 tojássárgája
• 2 dl olaj (semleges ízű, lehetőleg napraforgó vagy enyhe ízű olívaolaj)
• 1 tk dijoni mustár
• 1 tk borecet
• 1 citrom leve
• 1 tk porcukor
• 3 dkg fehér vagy lilahagyma (édeskés, enyhe ízű legyen)

A pontyhoz a zsemlemorzsát, diót, kakukkfű lecsipkedett levélkéit, a fokhagymát és a vajat bő csipet sóval késes robotgépben finomra daráljuk.

A ponty szeleteket sóval és borssal bedörzsöljük és kevés olajon, lehetőleg teflon serpenyőben mindkét oldalán addig sütjük nagy láng felett, amíg kis színt nem kap.

Egy sütőtál aljába szórjuk a kakukkfű szárakat, erre fektetjük a ponty szeleteket, majd egyenletesen elosztjuk a hal tetején a diós morzsát.

220°C fokra előmelegített sütőben (gázsütő) 15 percig sütjük, vagy amíg a morzsa aranyszínű nem lesz.

A salátához a krumplit héjában megfőzzük. Ha apró szemű, és ha fedő alatt főzzük, akkor gyorsabban elkészül. Miután megfőtt, leszűrjük, meghámozzuk és egy centis kockákra vágjuk.

A zellerszárakat vékony, 2-3 mm szeletekre vágjuk, majd forró vízbe dobva 2 percig főzzük, leszűrjük, és hideg vízzel leöblítjük, kihűtjük.

A majonézhez a tojások sárgáját habverővel elkeverjük a mustárral, csipet sóval, az ecettel, majd habverővel való folyamatos keverés-verés mellett adagoljuk hozzá az olajat. Kezdetben cseppenként, de ha a majonéz kezd összeállni egy szilárdabb masszává, már önthetjük hozzá vékonyabb sugárban is. Ha az összes olajat felvette, hozzáadjuk a cukrot és a citromlevet, majd a finomra aprított hagymát is.

A krumplit és a szeletelt zellert összeforgatjuk a majonézzel és fogyasztás előtt a hűtőbe tesszük legalább egy órára.

• Mákos guba
• 4-6 adag
• A gubarúdhoz:
• 30 dkg simaliszt
• 2 dl tejszín
• 1 tojás sárgája
• 5 dkg cukor
• 1,5 dkg friss élesztő
• A rétegezéshez:
• 20 dkg darált mák
• 8 dl tej (lehetőleg 3,5%-os zsírtartalmú)
• 4 ek cukor
• ½ rúd vanília
• 1 kis citrom reszelt héja
• 4-6 ek méz
• 4-6 dkg vaj

A gubarudat lehetőleg előző nap készítsük el, így marad egy napja szikkadni.

Az élesztőt elmorzsoljuk a liszttel, majd a többi hozzávalóval együtt sima, ruganyos, közepesen kemény tésztává dolgozzuk ki, ami szépen elválik a kéztől. Mivel elég ruganyos, inkább kell gyúrni, mint dagasztani, ezért igen hamar, alig öt perc alatt ki lehet dolgozni a tésztát.

A kelesztőtálat nedves konyharuhával letakarva félretesszük egy-másfél órára, amíg a tészta duplájára nem kel.

Átgyúrjuk, 6 gombócra osztjuk, majd lisztezett gyúródeszkán kb. 3 cm átmérőjű hengereket sodrunk belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük.

15 percig kelesztjük, ez alatt a sütőt előmelegítjük 180°C fokra.

180°C fokon 20-25 percig sütjük, amíg a rudak aranyszínűek nem lesznek.

Rácson hűtjük ki.

A kissé megszáradt rudakat másnap fél centi vastag karikákra vágjuk.

A mákot a tejjel, félbevágott vaníliarúddal és a citrom reszelt héjával együtt felforraljuk, és 2-3 percig főzzük. Hozzáadjuk a cukrot is.

Egy tűzálló tálat a vaj harmadával kikenünk, majd elkezdjük szorosan lerakosgatni a tészta karikákat. Erre kerül egy réteg mák, amire mézet csorgatunk, majd ismét egy réteg tészta jön. A legfelső réteg mákos töltelék legyen. Én két rétegben raktam le a tésztát, de ez ízlés dolga.

A tetejére mézet csorgatunk, a maradék vajat ráforgácsoljuk, majd 220°C fokon addig sütjük, amíg a kiálló tésztacsücskök megpirulnak, ez nekem 15 percet vett igénybe.

Címkék: aszalt gyümölcs, dió, édes, hal, karácsony, kelt tészta, köret, krumpli, leves, mák, zeller

Szabolcsi ételek/krumplicsuka

Ez most nem családi recept, hanem a Világ Legjobb Asszisztensnőjétől, Némethné Bor Annától származik. A szabolcsi recept sorozatom ugyanis legnagyobb örömömre családom és barátaink tetszését is elnyerte, így a szabolcsi receptek tára nemcsak egy családi receptgyűjtemény lesz ezentúl, hanem kibővül az általuk ismert és szeretett Felső-Tisza-vidéki receptekkel is.

Az itt következő recept neve becsapós, ugyanis nincs benne hal egyáltalán. Talán a palacsinták végének és a csuka fejének hasonlatosságából származik, nem tudom, mindenesetre ez egy krumplilángos pirított káposztával töltve. Aki szereti a káposztás tésztát, azt tovább már győzködnöm sem kell, de aki nem (például én), annak is tudom ajánlani, mert nagyon finom. Ez is egy olyan étel, aminek a nagyszerűsége pont az egyszerűségében rejlik.

Én kacsazsírral készítettem, és azt gondolom, hogy ettől lett igazán ízletes, de ha zsír helyett olajjal készül, remek vegetáriánus fogás válhat belőle.

• 6 palacsinta/3 adag
• 40 dkg krumpli,
• 25 dkg rétesliszt,
• 1 kis tojás,
• 1 ek kacsazsír,
• 1 tk só, bors
• liszt a nyújtáshoz
• 1/2 fej fehér káposzta (~50 dkg),
• 2 tk cukor,
• 2 ek kacsazsír,
• só,
• bőven bors
• kacsazsír a kenéshez

A krumplit héjában puhára főzöm, leszűröm, meghámozom. Villával vagy krumplinyomóval összetöröm, minél finomabbra sikerül, annál jobb. Kicsit szikkadni hagyom, majd a tojással, sóval, kis borssal, 1 ek zsírral és a liszttel együtt rugalmas, nem túl lágy tésztává gyúrom. Félreteszem pihenni, amíg a káposzta elkészül.

A káposzta külső leveleit lehántom, torzsáját kivágom, majd nagyobb cikkekre vágva késes robotgépbe kerül és azzal finomra szecskázom. Késes robotgép hiányában marad a reszelő vagy az éles késsel finomra metélés. Besózni nem kell.

A cukrot egy széles, vastag aljú serpenyőben karamellizálom, majd hozzáadom a zsírt és a káposztát, sózom, majd közepes lángon gyakori kavargatás mellett addig sütöm-pirítom, amíg a káposzta megpuhul, víztartalma elpárolog és kis színt is kap. Bőven tekerek rá borsot. (vagyis pont úgy készül, mintha káposztás tésztához lenne)

A krumplis tésztát 6 gombócra osztom és lisztezett gyúródeszkán 3 mm vastag palacsintákat nyújtok belőle. Mindegyik palacsintára 3-4 evőkanálnyi káposztás tölteléket halmozok, majd felcsavarom, mint a hagyományos palacsintát.

A tekercseket kizsírozott sütőtálba fektetem egymás mellé. Zsírral még alaposan megkenem a tetejüket és az oldalukat is, majd 220°C fokon, gázsütőben 30 perc alatt pirosra sütöm.

Férj tejföllel ette, lehet, hogy ez szentségtörés, de neki úgy ízlett…

Szerintem meg önmagában is finom.

Címkék: káposzta, krumpli, palacsinta, szabolcsi, tészta